Esztergom és Vidéke, 1892

1892-01-24 / 8.szám

gyors és jó igazságszolgáltatás meg •terűmtésére szüksógesek. Az uj parlamentnek legfontosabb fel adatát fogja képezni közigazgatási szer -vezetünk re formálása oly iránybau iiogy az állami akarat hatályosabban érvé nryesüljön, hogy a közigazgatás miué rgyorsabb, meg bíz hal óbb, s minden jogo •egyéni érdeket kielégítő legyeti. A kormány erre nézve már a mul országgyűlésen a kezdeményező lépés megtette a megyei közigazgatás reform Jára ívon átkozó törvényjavaslat benyuj lása által. Isnioretes Uraságtok előtt hogy ezen javaslat az ellenzék magatar tása az úgynevezett obstructió követ keztében nem volt letárgyalható, esak \ megyei tisztviselők kinevezésére vonat IÍOZÓ alapelv lön törvénybe igtatva. Én ezen alapelvnek., a megyei igaz • gatás államosításnak híve vagyok, inon .abban közigazgazgatási szervezetünl megjavításának alapfel tételét látom. A .mai viszonyok között csak ugj ^számíthatunk arra, hogy kiváló képzett sségii egyének a megyei igazgatás szol .gálalába lépnek, ha részükre ál lanti ( rés nyugdijképes állást biztosítunk. Dt -szükségesnek tartom ezt azon ezenlri' fugái is törekvésekkel szemben is, mn­lyek az ország egyes részein még mim mutatkoznak. Magyarország állami ,és nemzeti egységének biztosítása i közi g a z ga t á s á I le n 10 sí tásá t szűkség k é • jien megkívánja. Másrészt azonban a közigazgatás állo­jnosilása által uent kívánom megszüli­4ei ni a megyei önkormányzatot söi •ellenkezőleg fejleszteni kívánom azt -oly képei*, hogy az állampolgárok köz­jviii;üködés<j a helyi érdekű ügyek intő­késénél, minél nagyobb mértékben biz­t,os,Í!Üssék. Szerintem a megyei önkor­mányzat lényege nem abban áll, hogy a tisztviselők választassanak, hanem ab­ban, hogy a megyei önkormányzati testület minél nagyobb önállósággal minél nagyobb működési körrel vegyen részt azon ügyek intézésében,melyek köz­vetlenül a megyei közönséget érdeklik. A közigazgatás államosításával kap­csolatosan biztosítani kívánom egyfelől az egyéni szabadságot, másrészt az államilag kinevezett tisztviselőket min­. deu önkónykedéssel szemben. És így a közigazgazgatás államosításával egy­idejűleg törvényt keli alkotnunk a közigazgatási bíróság életbeléptetéséről egyesek ugy mint testületek közjogi jogosítványainak védelme végett, vala­mint meg kell alkotnunk az állami tiszviselők szolgálati pragmatikáját és a tisztviselők elleni fegyelmi eljárásra .vonatkozó törvényt. Végül nemesak a megyei közigazga­tást kell reformálni, hanem ujja kell szervezni a városi ós községi igazgatást is, hogy minden irányban organikus összekötetés és harmonikus együtt műkö­dés legyeu biztositható. A. másik nagy feladat leeud az igazságügyi reformok keresztül vi­tele. A kezdeményező lépés e tekin­tetben is megtörtént a királyi táblák decentralisatiója által. Ezt kell követni az alaki jog reformjának. Uj büntető és polgári perrendet kell életbe léptetni a szóbeliség alapján, hogy jogszolgál­tatásunkat európai színvonalra emeljük. Hasonlókép kodifikálni kell anyagi jogunkat a maga egészében saját nem­zeti jogfejlődésünk figyelembe vétele mellett, mert estik azon reform számit­hat maradandóságra, csak ama reform képezheti jogi szervezetünk biztos talpkövét, mely a hazai jogfejlődés és abban nyilvánuló nemzeti individualitás alapos ismerete mellett készült. {-1 Alaki és anyagi jogunk ezen egy cd ü helyes irányban való kodifikálása sol l- ós alapos tanulmányt, érett megfon •- tolást igényel. Nem szabad o iokija i, tétben türelmetlenséget tanúsítanunk s- mert a mily könnyű az idegen törve 1 nyék egyszerű receptiója épen oly ne s kéz jogrendszerünknek nemzeti irányi és a jog'örténeti fejlődóst figyelombt t vevő kodifikálása. it A pénzügyek terén szintén szüksó - ges lesz még egyes nagy fontossági - reformok létesítése. Ezeket röviden csak érinteni fogom. Az egész adókezelést szükséges czól­- szerű intézkedések által megjavítani ; dt a különösen szükséges a III. osztályú kereseti adó tekintetében oly kivetési módozatot létesíteni, mely a teherviselési - képességgel jobban arányban áll. t Mfg kell találni azon módozatot, k melynek alkalmazása mellett a való­i ságnak inkább megfelelő adóztatási y alap teremthotő legyen, de másrészt - le kell szállítani az adói ételeket a IV. - osztályú kereseti adó lételeinek meg­felelőleg. tí Melegen óhajtom a bitelszövetkeze­- tok szervezését és szabályozását oly - irányban, hogy a kis gazdák és kis - iparosok részére olcsó hitollegyen nyujt­i, ható. Mindazt, a mit a kisiparosok és kis­t gazdák érdekében teszünk, nagy mér­- lékben fokozni fogja a magyar társa­dalom erejét, mert megakadályozza azt, - hogy a szoeiális bajok nálunk is gyö­- keret, verjenek s hogy számos hasznos t tagja a társadalomnak elpusztuljon, t Mint nagyfontosságú pénzügyi kérdés - áll előtérben a valuta rendezés. E to­- kinleiben örömmel konstatálhatom, hogy - a pénzügyi miniszter programmbeszó­- déhen már kijelentette, miszerint itz i ehhez szükséges előfeltételek megvan* - nak. Egyrészt fiuaueziális képességünk i 'megbírja a rendezést, másrészt a pénz­1 piaezok fémkészlete lehetővé teszi az i arany beszerzését. Csak a kedvező pil­•> lanatot kell tehát bevárni, hogy az . illetékes tényezők hozzájárulása mellett • a rendezés megtörténjék. I , Végül a pénzügyekkel foglalkozva s fel kell említenem azt, hogy pénzügyi •viszonyaink megjavulása lehetővé tette, r hogy az állami tiszt viselők anyagi holv­• zete megjavittassók. A kormány e te­i kin tétben is előterjesztette már javas­I látat, mely ha talán nem is elégít ki i minden reményt ós várakozást, mégis végeredményében 3.000,000 forinttal i fogja emelni az állam hivatalnokok ja­vadalmazását. Ebből megítélhetik, Tisz­, telt Uraim, mennyire alapos azou vád, hogy a szabadelvű párt kormánya nem törődik az állami hivatalnokok nyo­masztó helyzetével. Sőt ellenkezőleg, törekszik mindent megtenni arra nézve, hogy az államhivatalnokok jobb anyagi helyzetbe jussanak, de ezen törekvés­nek meg van azou természetes határa, hogy csak addig lehet menni, a mig az állami terhek fokozása a nagy áldo­zatok árán megteremtett pénzügyi egyen­súlyt nem veszélyezteti. Az egyházpolitikai kérdésekre át­térve, ki kell jelentenem, hogy több oly dolog történt aminek nem kellett volna történnie, másrészt sok nem történt, aminek meg kellett volna tör­ténnie. Az egyház és állam közti viszony meglazult, az irányadó tényezők köl­csönös bizalma és jóegyetórtése meg­szűnt. Ennek következménye lőn, hogy egyrészt félreértések zavarok állottak be, melyek a kath. egyházat sulyosau érintették, másrészt az egyház va­gyonjogi kérdések u. in. a congrua, a .1 kegyuraság párbór és stóladijak ren­k dezése, mely immár égető szükséget - képez, mind ez ideig elmaradt. Legfőbb óhajtásom, hogy e tekintet­, ben már legközelebb egy uj korszak, - egy szép és jobb jövő következzék be, - hogy az egyház és állam közötti jó i béke minél előbb ismét helyre álljon. t5 Az első lépés erre nézve már meg­történt. Erős hitem és meggyőződésem, - hogy szeretve tisztelt Herczegprimásuuk i bölcseségóuek'az illetékes tényezőkkel Í egyeténőleg a legaktuálisabb sérelmet, az u. ii. olkeresztelési ügyet kedvező - megoldáshoz juttatni sikerülni fog. Ez 3 napok vagy órák kérdése, i Ez az első nagy diadala azou békés i irányú egyházpolitikának, melynek sze­i ret ve-tiszlelt Herczegprimásuuk eddigi nyilatkozataiban nagy bölcsességei és , páratlan ékesszólással kifejezést adott. • — Ezen győzelmet fogja követni több i más egyéb, ezekről azonban még ko­í rai volna szólani. Az aktuális sérelem tehát már leg­• közelebb elhárítva lesz, de én a bajok és viszálykodások gyökerét az 1868. • 53 t. cz. 12. §-ában látom, miért annak megváltoztatására fogok törekedni, mert ! azt tartom helyes ésaszabadéi vüséggel is • megegyezo'bb álláspontnak, hogy vo­• gyes. házasságnál ne az állam, hanem • a szülők kölcsönös megegyezése álla­• pitsa meg a gyermekek vallási neve­lését. A szülők ezen természetes jogát az államnak nem szabad érinteni és ; csak akkor lehet állami beavatkozás­nak helye, ha a kölcsönös megegyezés i létre nem jöhetne. Ami a hitfelekezetek egymás iránti viszonyait illeti, ón e tekintetben a fenálló törvények alapján állok. Nem kivánok a kaih. egyház részére semmi küIönös előjogokaf, hanem e11 eukezőIeg kívánom, hogy a törvényesen bevett hit­felekezetek között a jogegyenlőség ós viszonosság fentartassék s ennek kö­rébe esetleg más hitfelekezet is fel­vetések. A kath. egyház belső életében leg­fontosabb kérdés a congrua-rendezóse és azzal együtt a kath. autonómia életbe léptetése Hazánkban a kath. egyház és az állam közti viszony alapját a királyi főkegy­úri jog, a magyar királyi apostoli hatalma képezi, mely legfőbb folya­matban az egyházi és állami hatalmat egybeforrasztja. Eunek szükségszerű kö- • vetkezménye, hogy az egyházvagyoni kérdéseknek, nevezetesen a congrua rendezésnek megoldása az állami kor­mányzatnak közreműködését igényli, ugy mint az a múltban, nevezetesen, az 1802-iki congrua rendezés alkal­mával törtónt. Az állami kormány ezt a congrua rendezés nagy munkáját már 1885-ben folyamatba tette, de az eddigi kísér­letek semmi eredményre nem vezettek ugy, hogy a jelenlegi kultuszminisz­ter mult évi január hóban szükséges­nek látta az addig működő cougrua­bizottságot a kath. világ legkiválóbb egyéuisógeiből —> csekély személyisége­met is bele értve — 18 taggal kiegészíteni. Az ekként kiegészített congrna-bi­zottság még nem kezdette, meg műkö­dését, de szeretve tisztelt Herczeg-Pri­másuuk már tanulmány tárgyává tette ezen kérdést, inert amint már kijelen­tette erős elhatározását képezi a con­grua rendezését végleges megoldásra juttatni. Ez idő szerint már minden illetékes tényező át vau. hatra azon meggyőződéstől, hogy a congrua-ügyét 'minél előbb rendezni kell, mert mm tűrheti tovább,, hogy a kath. lelkészek egyrésze szükséget szenvedjen, hogy lé­tezzenek nálunk nagyobb számmal oly lelkészek, kik m;igas ülőképzettségük és fontos társadalom állásuknak meg­felel ő javadalmaz ás bán r é s z es ü I j e u e k. A rendezés ...mikéntjének fejtegetésébe nem akarok bele bocsátkozni, csak annyit kivánok jelezni^ hogy a congrua­reudezés csak akkor lesz hazán kan véglegesnek tekinthető, ha azzal együtt a' kegyuraság, nevezetesen a városi kogy uraság, a pár bér és a stóladijak a kor igényeiuok mogfolelőleg re for­máltatni fognak. Ámde ezen reformok keresztülvitele alapos tanulmányt, érett megfon tolást igényinek, mert nagy tör­ténelmi mull tat biró ós sok tekintet­ben comp!tkált jogintézményekről van. s/ó. A congrua rendezés, valamint az azzal üsszef'üggő jogintézmények re­formja szükségkép érinteni fogja a kath. autonómia kérdését is. Éti a kath. autonómiának híve va­gyok, mert abban a kath. egyházi élet megszilárdulásának hatalmas té­nyezőjét látom, s mert főleg a mi vi­szonyát nk között okvetlenül szükséges­nek tartom, hogy az egyházi és világi elem közelebb hozassék egymáshoz, s tisztában kell lennünk, hogy a kath. autonómia nem lehet egyszerű utánzása a nem kath. lm felekezetek autonómiá­jának, mert olyan autonómiát, a mi­nő vol pl. a protestánsok birnak, a harholikusok az egyházi és iskolai ügyek intézésében rósztvegyenek. Azzal azonban ^tisztában kell len­nünk, hogy a kath. autómia nem lehet egyszerű utánzása a nem katholikus hitfelekezetek autonómiájának, mert olyan autonómiát, mint a minővel pl. a protestánsok birnak, a kath. egyház hieracbikus szervezete ós a királyi fő­kegyúri jog meg nem enged. Nem ta­lálnám azonban kielégítőnek, ha az életbe léptetendő autonomikus szervezet tisztán az u. n. helyi autonómiára szo­rítkoznék, ennél okvetlenül tovább kell mennünk. Mindenesetre szükségesnek tarlom, hogy a helyi autonómia fölé egyházmegyei autonómia szerveztessók ós egy legfőbb központi autonomikus közeg is létesítenék. Az ekként létesített autonomikus szervezet működési körének a király­hoz, mint főkegyurhoz való viszonyá­nak megállapítása egyike leeud a leg­nehezebb kérdéseknek, mert mig egy­részt a királyi főkegyúri jog mint nagy történél mi múlttal bíró jogintézmény, mint a szt. korona legszebb gyöngye épségben fentartandó, addig másrészt ez ujabban teremtett jogállapot, a nem kath. hitfelekezetek egyenjogúsítása, a katholikusokat is arra készteti, hogy Ggy ház vagyonjogi ós tanügyi kórdósek­beu lehetőleg önállóan intézkedhessenek. Végül szólani kívánok pár szóval Esztergom szab. kir. város és testvér­városok helyi érdekeiről. Eddig az uralkodó irány az volt, hogy Magyarországnak egy erőteljes középpontot, egy oly fővárost kell te­remteni, mely a többi államok főváro­saival szellemi és anyagi fejlődés tekin­tetében versenyre kelhessen. Ezen czélt ma már elértnek kell tekintenünk és igy egy másik irányt kell érvényre ömelnüuk t. i. azon irányt, hogy ezen­túl vidéki városaink felvirágzására tö­rekedjünk, oda kell törekednünk, hogy vidéki városaink a szellemi ós anyagi művelődés gyúpoutjaivá legyenek. Ezen vidéki városok közé sorozom én Esztergomot is, mely nagy törté­nelmi múltjánál és magas intelligen­cziájáuál fogva méltán megórdelmi, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents