Esztergom és Vidéke, 1892

1892-01-24 / 8.szám

gyors és jó igazságszolgáltatás meg •terűmtésére szüksógesek. Az uj parlamentnek legfontosabb fel adatát fogja képezni közigazgatási szer -vezetünk re formálása oly iránybau iiogy az állami akarat hatályosabban érvé nryesüljön, hogy a közigazgatás miué rgyorsabb, meg bíz hal óbb, s minden jogo •egyéni érdeket kielégítő legyeti. A kormány erre nézve már a mul országgyűlésen a kezdeményező lépés megtette a megyei közigazgatás reform Jára ívon átkozó törvényjavaslat benyuj lása által. Isnioretes Uraságtok előtt hogy ezen javaslat az ellenzék magatar tása az úgynevezett obstructió követ keztében nem volt letárgyalható, esak \ megyei tisztviselők kinevezésére vonat IÍOZÓ alapelv lön törvénybe igtatva. Én ezen alapelvnek., a megyei igaz • gatás államosításnak híve vagyok, inon .abban közigazgazgatási szervezetünl megjavításának alapfel tételét látom. A .mai viszonyok között csak ugj ^számíthatunk arra, hogy kiváló képzett sségii egyének a megyei igazgatás szol .gálalába lépnek, ha részükre ál lanti ( rés nyugdijképes állást biztosítunk. Dt -szükségesnek tartom ezt azon ezenlri' fugái is törekvésekkel szemben is, mnlyek az ország egyes részein még mim mutatkoznak. Magyarország állami ,és nemzeti egységének biztosítása i közi g a z ga t á s á I le n 10 sí tásá t szűkség k é • jien megkívánja. Másrészt azonban a közigazgatás állojnosilása által uent kívánom megszüli4ei ni a megyei önkormányzatot söi •ellenkezőleg fejleszteni kívánom azt -oly képei*, hogy az állampolgárok közjviii;üködés<j a helyi érdekű ügyek intőkésénél, minél nagyobb mértékben bizt,os,Í!Üssék. Szerintem a megyei önkormányzat lényege nem abban áll, hogy a tisztviselők választassanak, hanem abban, hogy a megyei önkormányzati testület minél nagyobb önállósággal minél nagyobb működési körrel vegyen részt azon ügyek intézésében,melyek közvetlenül a megyei közönséget érdeklik. A közigazgatás államosításával kapcsolatosan biztosítani kívánom egyfelől az egyéni szabadságot, másrészt az államilag kinevezett tisztviselőket min. deu önkónykedéssel szemben. És így a közigazgazgatás államosításával egyidejűleg törvényt keli alkotnunk a közigazgatási bíróság életbeléptetéséről egyesek ugy mint testületek közjogi jogosítványainak védelme végett, valamint meg kell alkotnunk az állami tiszviselők szolgálati pragmatikáját és a tisztviselők elleni fegyelmi eljárásra .vonatkozó törvényt. Végül nemesak a megyei közigazgatást kell reformálni, hanem ujja kell szervezni a városi ós községi igazgatást is, hogy minden irányban organikus összekötetés és harmonikus együtt működés legyeu biztositható. A. másik nagy feladat leeud az igazságügyi reformok keresztül vitele. A kezdeményező lépés e tekintetben is megtörtént a királyi táblák decentralisatiója által. Ezt kell követni az alaki jog reformjának. Uj büntető és polgári perrendet kell életbe léptetni a szóbeliség alapján, hogy jogszolgáltatásunkat európai színvonalra emeljük. Hasonlókép kodifikálni kell anyagi jogunkat a maga egészében saját nemzeti jogfejlődésünk figyelembe vétele mellett, mert estik azon reform számithat maradandóságra, csak ama reform képezheti jogi szervezetünk biztos talpkövét, mely a hazai jogfejlődés és abban nyilvánuló nemzeti individualitás alapos ismerete mellett készült. {-1 Alaki és anyagi jogunk ezen egy cd ü helyes irányban való kodifikálása sol l- ós alapos tanulmányt, érett megfon •- tolást igényel. Nem szabad o iokija i, tétben türelmetlenséget tanúsítanunk s- mert a mily könnyű az idegen törve 1 nyék egyszerű receptiója épen oly ne s kéz jogrendszerünknek nemzeti irányi és a jog'örténeti fejlődóst figyelombt t vevő kodifikálása. it A pénzügyek terén szintén szüksó - ges lesz még egyes nagy fontossági - reformok létesítése. Ezeket röviden csak érinteni fogom. Az egész adókezelést szükséges czól- szerű intézkedések által megjavítani ; dt a különösen szükséges a III. osztályú kereseti adó tekintetében oly kivetési módozatot létesíteni, mely a teherviselési - képességgel jobban arányban áll. t Mfg kell találni azon módozatot, k melynek alkalmazása mellett a valói ságnak inkább megfelelő adóztatási y alap teremthotő legyen, de másrészt - le kell szállítani az adói ételeket a IV. - osztályú kereseti adó lételeinek megfelelőleg. tí Melegen óhajtom a bitelszövetkeze- tok szervezését és szabályozását oly - irányban, hogy a kis gazdák és kis - iparosok részére olcsó hitollegyen nyujti, ható. Mindazt, a mit a kisiparosok és kist gazdák érdekében teszünk, nagy mér- lékben fokozni fogja a magyar társadalom erejét, mert megakadályozza azt, - hogy a szoeiális bajok nálunk is gyö- keret, verjenek s hogy számos hasznos t tagja a társadalomnak elpusztuljon, t Mint nagyfontosságú pénzügyi kérdés - áll előtérben a valuta rendezés. E to- kinleiben örömmel konstatálhatom, hogy - a pénzügyi miniszter programmbeszó- déhen már kijelentette, miszerint itz i ehhez szükséges előfeltételek megvan* - nak. Egyrészt fiuaueziális képességünk i 'megbírja a rendezést, másrészt a pénz1 piaezok fémkészlete lehetővé teszi az i arany beszerzését. Csak a kedvező pil•> lanatot kell tehát bevárni, hogy az . illetékes tényezők hozzájárulása mellett • a rendezés megtörténjék. I , Végül a pénzügyekkel foglalkozva s fel kell említenem azt, hogy pénzügyi •viszonyaink megjavulása lehetővé tette, r hogy az állami tiszt viselők anyagi holv• zete megjavittassók. A kormány e tei kin tétben is előterjesztette már javasI látat, mely ha talán nem is elégít ki i minden reményt ós várakozást, mégis végeredményében 3.000,000 forinttal i fogja emelni az állam hivatalnokok javadalmazását. Ebből megítélhetik, Tisz, telt Uraim, mennyire alapos azou vád, hogy a szabadelvű párt kormánya nem törődik az állami hivatalnokok nyomasztó helyzetével. Sőt ellenkezőleg, törekszik mindent megtenni arra nézve, hogy az államhivatalnokok jobb anyagi helyzetbe jussanak, de ezen törekvésnek meg van azou természetes határa, hogy csak addig lehet menni, a mig az állami terhek fokozása a nagy áldozatok árán megteremtett pénzügyi egyensúlyt nem veszélyezteti. Az egyházpolitikai kérdésekre áttérve, ki kell jelentenem, hogy több oly dolog történt aminek nem kellett volna történnie, másrészt sok nem történt, aminek meg kellett volna történnie. Az egyház és állam közti viszony meglazult, az irányadó tényezők kölcsönös bizalma és jóegyetórtése megszűnt. Ennek következménye lőn, hogy egyrészt félreértések zavarok állottak be, melyek a kath. egyházat sulyosau érintették, másrészt az egyház vagyonjogi kérdések u. in. a congrua, a .1 kegyuraság párbór és stóladijak renk dezése, mely immár égető szükséget - képez, mind ez ideig elmaradt. Legfőbb óhajtásom, hogy e tekintet, ben már legközelebb egy uj korszak, - egy szép és jobb jövő következzék be, - hogy az egyház és állam közötti jó i béke minél előbb ismét helyre álljon. t5 Az első lépés erre nézve már megtörtént. Erős hitem és meggyőződésem, - hogy szeretve tisztelt Herczegprimásuuk i bölcseségóuek'az illetékes tényezőkkel Í egyeténőleg a legaktuálisabb sérelmet, az u. ii. olkeresztelési ügyet kedvező - megoldáshoz juttatni sikerülni fog. Ez 3 napok vagy órák kérdése, i Ez az első nagy diadala azou békés i irányú egyházpolitikának, melynek szei ret ve-tiszlelt Herczegprimásuuk eddigi nyilatkozataiban nagy bölcsességei és , páratlan ékesszólással kifejezést adott. • — Ezen győzelmet fogja követni több i más egyéb, ezekről azonban még koí rai volna szólani. Az aktuális sérelem tehát már leg• közelebb elhárítva lesz, de én a bajok és viszálykodások gyökerét az 1868. • 53 t. cz. 12. §-ában látom, miért annak megváltoztatására fogok törekedni, mert ! azt tartom helyes ésaszabadéi vüséggel is • megegyezo'bb álláspontnak, hogy vo• gyes. házasságnál ne az állam, hanem • a szülők kölcsönös megegyezése álla• pitsa meg a gyermekek vallási nevelését. A szülők ezen természetes jogát az államnak nem szabad érinteni és ; csak akkor lehet állami beavatkozásnak helye, ha a kölcsönös megegyezés i létre nem jöhetne. Ami a hitfelekezetek egymás iránti viszonyait illeti, ón e tekintetben a fenálló törvények alapján állok. Nem kivánok a kaih. egyház részére semmi küIönös előjogokaf, hanem e11 eukezőIeg kívánom, hogy a törvényesen bevett hitfelekezetek között a jogegyenlőség ós viszonosság fentartassék s ennek körébe esetleg más hitfelekezet is felvetések. A kath. egyház belső életében legfontosabb kérdés a congrua-rendezóse és azzal együtt a kath. autonómia életbe léptetése Hazánkban a kath. egyház és az állam közti viszony alapját a királyi főkegyúri jog, a magyar királyi apostoli hatalma képezi, mely legfőbb folyamatban az egyházi és állami hatalmat egybeforrasztja. Eunek szükségszerű kö- • vetkezménye, hogy az egyházvagyoni kérdéseknek, nevezetesen a congrua rendezésnek megoldása az állami kormányzatnak közreműködését igényli, ugy mint az a múltban, nevezetesen, az 1802-iki congrua rendezés alkalmával törtónt. Az állami kormány ezt a congrua rendezés nagy munkáját már 1885-ben folyamatba tette, de az eddigi kísérletek semmi eredményre nem vezettek ugy, hogy a jelenlegi kultuszminiszter mult évi január hóban szükségesnek látta az addig működő cougruabizottságot a kath. világ legkiválóbb egyéuisógeiből —> csekély személyiségemet is bele értve — 18 taggal kiegészíteni. Az ekként kiegészített congrna-bizottság még nem kezdette, meg működését, de szeretve tisztelt Herczeg-Primásuuk már tanulmány tárgyává tette ezen kérdést, inert amint már kijelentette erős elhatározását képezi a congrua rendezését végleges megoldásra juttatni. Ez idő szerint már minden illetékes tényező át vau. hatra azon meggyőződéstől, hogy a congrua-ügyét 'minél előbb rendezni kell, mert mm tűrheti tovább,, hogy a kath. lelkészek egyrésze szükséget szenvedjen, hogy létezzenek nálunk nagyobb számmal oly lelkészek, kik m;igas ülőképzettségük és fontos társadalom állásuknak megfelel ő javadalmaz ás bán r é s z es ü I j e u e k. A rendezés ...mikéntjének fejtegetésébe nem akarok bele bocsátkozni, csak annyit kivánok jelezni^ hogy a congruareudezés csak akkor lesz hazán kan véglegesnek tekinthető, ha azzal együtt a' kegyuraság, nevezetesen a városi kogy uraság, a pár bér és a stóladijak a kor igényeiuok mogfolelőleg re formáltatni fognak. Ámde ezen reformok keresztülvitele alapos tanulmányt, érett megfon tolást igényinek, mert nagy történelmi mull tat biró ós sok tekintetben comp!tkált jogintézményekről van. s/ó. A congrua rendezés, valamint az azzal üsszef'üggő jogintézmények reformja szükségkép érinteni fogja a kath. autonómia kérdését is. Éti a kath. autonómiának híve vagyok, mert abban a kath. egyházi élet megszilárdulásának hatalmas tényezőjét látom, s mert főleg a mi viszonyát nk között okvetlenül szükségesnek tartom, hogy az egyházi és világi elem közelebb hozassék egymáshoz, s tisztában kell lennünk, hogy a kath. autonómia nem lehet egyszerű utánzása a nem kath. lm felekezetek autonómiájának, mert olyan autonómiát, a minő vol pl. a protestánsok birnak, a harholikusok az egyházi és iskolai ügyek intézésében rósztvegyenek. Azzal azonban ^tisztában kell lennünk, hogy a kath. autómia nem lehet egyszerű utánzása a nem katholikus hitfelekezetek autonómiájának, mert olyan autonómiát, mint a minővel pl. a protestánsok birnak, a kath. egyház hieracbikus szervezete ós a királyi főkegyúri jog meg nem enged. Nem találnám azonban kielégítőnek, ha az életbe léptetendő autonomikus szervezet tisztán az u. n. helyi autonómiára szorítkoznék, ennél okvetlenül tovább kell mennünk. Mindenesetre szükségesnek tarlom, hogy a helyi autonómia fölé egyházmegyei autonómia szerveztessók ós egy legfőbb központi autonomikus közeg is létesítenék. Az ekként létesített autonomikus szervezet működési körének a királyhoz, mint főkegyurhoz való viszonyának megállapítása egyike leeud a legnehezebb kérdéseknek, mert mig egyrészt a királyi főkegyúri jog mint nagy történél mi múlttal bíró jogintézmény, mint a szt. korona legszebb gyöngye épségben fentartandó, addig másrészt ez ujabban teremtett jogállapot, a nem kath. hitfelekezetek egyenjogúsítása, a katholikusokat is arra készteti, hogy Ggy ház vagyonjogi ós tanügyi kórdósekbeu lehetőleg önállóan intézkedhessenek. Végül szólani kívánok pár szóval Esztergom szab. kir. város és testvérvárosok helyi érdekeiről. Eddig az uralkodó irány az volt, hogy Magyarországnak egy erőteljes középpontot, egy oly fővárost kell teremteni, mely a többi államok fővárosaival szellemi és anyagi fejlődés tekintetében versenyre kelhessen. Ezen czélt ma már elértnek kell tekintenünk és igy egy másik irányt kell érvényre ömelnüuk t. i. azon irányt, hogy ezentúl vidéki városaink felvirágzására törekedjünk, oda kell törekednünk, hogy vidéki városaink a szellemi ós anyagi művelődés gyúpoutjaivá legyenek. Ezen vidéki városok közé sorozom én Esztergomot is, mely nagy történelmi múltjánál és magas intelligencziájáuál fogva méltán megórdelmi, hogy