Esztergom és Vidéke, 1892

1892-08-20 / 68.szám

megfelelő dotatiót az állam 161 nem is kapnak a tartományok. Ha tehát törvén* által tétetnék is a tartományok Jeladatává a harmadrendű vasutakat építtetiui, még sem volna törvényes alap e czélra járadékot követelni az államtői. A tartománynak tehát saját erejéből, azaz a tartományi lakosok adójából kellene a vasúti költséget fedezni. S önként érthető, hogy ezen az alapon a tartományok nagyon különböző módon lennének megterhelve. A sürübb népességű s vagyonosabb nyugati és közóptattományokban az építés segélyezés nélkül is megtörténhetik a legtöbb esetben, mert igy is van vállalkozó, csak megfelelő jogi alapot kell teremteni. Ellenben a keleti, sokkal gyérebb népességű, kevésbé vagyonos vidékeken, a hol az állami hálózat is távolabb esik a községektől, a legtöbb esetben nem is lehet arra számítani, hogy magántőkével kiépüljeuek, a vasutak. S építsék bár a vasutakat itt egyszerűen és olcsón, a teljes kamatot a befektetési töke nem fogja behozni. Ha tehát azt akarjuk, hogy a harmadrendű vasutak ott mégis kiépüljenek, akkor a segély nem lesz mellőzhető, ha csak a községeket nem akarjuk arra kényszeríteni, hogy ők építsék a vasutakat. A másodrendű vasutak építésénél a dolog annyiban könnyebben ment, hogy az állam a nem jövedelmező szakaszok mellett jól jövedelmezőket is épített. Ez a kiegyenlítés a harmadrendű vasutaknál végkép hiányzik. A jövedelmező vonalokat elveszik a magánosok éppen azokban a tartományokban, a melyekben a vasútépítésre a legnagyobb szükség volna, s melyek a szolgálati Hpesség tekintetében azt átlag alatt maradnák, a községekre hárul a nem jövedelmező vasút építése. Ha tehát itt valaminő kivezető utat nem találunk, akkor elteli készülve lenni arra, hogy « harmadrendű vasutak igen egyenlőtlenül foguak épülni. A szükséges jogi alap megteremtésével magában véve tehát a czél nem lesz elérve. Németországon a tartomány olyantorma állást, foglal el az állami tagozatbau, mint nálunk a megyék. Csak hogy nálunk még a másodrendű vasutak építése is *esak nemrég indult meg nagyobb mértékben. A harmadrendű vasutak építéséről csak egyes kiváló vidékeken van szó, a hol egy-egy tekintélyes, a korral haladni óhajtó gazda vagy gyáros vette a dolgot a kezébe. — A helyi| érdekű vasutak az utóbbi években nálunk is nagy mértékben terjeszkednek. — A törvény, mely az ilyen vasutak építésére vonatkozik, elég kedvező arra, hogy vállalkozók akadjanak. S a legtöbb Iraee, mely ily módon elkészül, o'yan, hogy egyik-másik elsőrendű vasútnak is beválik s a legtöbb másodrendű vasút. A harmadrendű vasutak építésére nálunk még nem került a sor — általánosságban szólva. De a, hol a másodrendű vasutak már kiépültek, ott ezek állomásainak a szomszédos kézségekkel való kapcsolatba hozatala végett lehetséges lesz harmadrendű vasutak építésébe is kezdeni. EÍ az ügy a municipiumok s főleg a megyék feladata s abban a megyék reorganisatiója után élénk aetióra is lehetünk elkészülve. Esztergom ivóvize. Olyan számtalan tényezők között, melyek mindenkor, de különösen a járványos időkben óriási fontossággal bírnak a városok lakóinak egészségügyére, ősrégi tapasztalatok bizonysága szerint első helyet foglal el a jó ivóviz. Az ujabb idők tudományos vívmányai az ivóviz kérdésében is rendkívüli haladást mutatnak és pedig ugy annak orvosi megvizsgálása, mint elbírálása szempontjából. Azon körülmény, hogy városunk ivóvizére e tekintetben idáig igen kevés vizsgálat történt, másrészt a kelet felől folyton jobban fenyegető ázsiai cholera behurczoltatásának lehetősége — tették meg az impulsust tudós főorvosunknak arra, — hogy csekélységemet felszólitsa, miszerint az ő társaságában a város ivóvizeit ugy vegyileg, mint bacteriologice beható vizsgálatnak vessem alá. Szám szerint 23 kut vizét vizsgáltuk meg mindazon segédeszközökkel, melyeket a modern tudomány rendelkezésünkre bocsátani csak képes volt, s ugyanezen módszerek szemmel tartásával, melyeket a budapesti egyetem közegészségtani tanszékének professora, dr. Fodor József tanár ur vezetése alatt bőséges alkalmam volt alaposan elsajátítani. A több napig tartó közös vizsgálat eredményét dr. Feichtiuger Sándor főorvos ur kegyes engedőiméből a következőkben ismertetem rövidesen. A város által ásatott és fenntartott kutak, egyetemben a magánházak kutainak vizeivel — a kemény vizekhez tartoznak. A keménységet a tiszta talajból felvett nagy mennyiségű gypsz okozza. Ezen már magában sem valami kedvező tulajdonság azonban még sokkal kedvezőtlenebbé válik az által, — hogy a kutak körüli talaj-terület a, még miudig megtűrt, hiányosan készült faízattal biró pöczegödrök állal folytonosan ós erős mérvben fertőzve lesz. A talaj ezen fertőzése okozza most már azt, — hogy a természettől ugy is kemény vizek e tekintetben oly fokot érnek el, — mely őket nemcsak ivásra teszi alkalmatlanokká; hanem az ételek főzésére is. Ugyancsak a pöczegödröknek tulajdonítandó az is, hogy a város összes kutainak vizei — kevés kivétellel — olyan vegyületeket és oly sok bacteriumot tartalmaznak, melyek az emberi szervezetre épen nem mondhatók közömbösöknek, sőt directe áutalmasak azok. Ezekhez járul továbbá az is, hogy a város lakói — különösen a földművelő nép — nem bir kellő tudomással arról, hogy milyennek kell egy oly kut körül lenni a tisztaságúak, a moly kútból sok százan fedezik viz szükségletüket. Szomorúan, győződtünk meg erről s egyszersmind azon hiányos építkezésről is, a mely a közkutaknál lépten-nyomon tapasztalható. Mindkettő együttvéve szemmel láthatólag megengedi azon igen-igen veszélyes dolgot, hogy a különböző edények kiöblítésére a kútból előzetesen vett s utóbb közvetlen melléje Öntött mosogatóviz, megszaporodva és ott folytonosan pangó ós rothadó anyagokkal visszafolyjon a kútba s fertőztesse annak már amúgy sem jó vizét oly mértékben, hogy szinte csodálatba ejtett bennünket az a kodvező egészség, a mely eddig az ily fertőzött kutak környékén uralkodik. Ezek után csak az volna a még mondani valóm, hogy nagyon itt van már annak az ideje, hogy megvalósíttassanak azon üdvös tanácsok, melyeket a város lakóinak egészsége fölött oly éber figyelemmel őrködő főorvos eddig is oly számos, alkalommal adott, de melyek sajnos oly kevésszer vállak testté, különben igen könnyen végzetessé válhat sok életre a most még javítható állapot. DR. RIQLER. Magyar találmányok. Tetszés szerint állitható rajztábla. A Magyar Mérnök- ós Építész- Egyletben valamint az Országos Iparegyesülelben Kovács Zsigmond asztalos mester által feltalált tetszés szerint állitható rajztáblát mutattak be, *nely egyszerű és czélszerü szerkezete miatt általános tetszésben részesült és szakemberek véleménye szerint ugy egészségügyi, mint ídőmegtakaritási szempontból a legnagyobb elismerésre méltatott. Ezen állványos rajztáblát a rajzoló rendes álló vagy üllŐhelyóről tetszés szerint függőlegesre, vízszintesre, vagy rézsútosra állíthatja, szóval ugy, amint ez a változó világítás és a rajz minősége szerint legczóiszerübbnek mutatkozik — tábla — vagy asztalszerü helyzetbe. Kiváló figyelmet érdemel a véguólkülí zsinóron függő tetszés szerinti szög alatt beállítható és igen szabatosan vezetett rajzain is, a melylyel ez a rajztábla fel van szerelve azon czólból, hogy a rajzsint ne kelljen — ugy mint eddig — egyik kézzel szüntelen a rajztáblához nyomni. Uj rosta cséplőgépekhez. Ezen találmány tárgya bármily fémből készült bádoglemezből állíttatik elő és pedig a gabonaszem alakjának és méreteinek megfelelő lyukakkal. Főelőnye abban rejlik, hogy a gabona kettőzött biztossággal és gyorsasággal különittetik el az eltávolítandó részektől. A lyukak elrendezése akként történik, hogy két sor lyuk Összeérő vége függőleges irányban a balra és jobbra eső lyuksorok közepével van egy vonalban, ugy, hogy azon gabonaszem, a melyik a függélyes iránytól vagy jobbra, vagy balra eltér, a középre eső lyukon hull keresztül. Ezen újszerű rostát Kudlacsek Ferencz stomfai lakos és Gr. Eszterházy féle uradalmi gépész találta fel és vette gyakorlatba a nevezett uradalom egy cséplőgépénél. A női test lemintázása szabászati czélra. A női test !emintázásáról van szó, mely eljárásnak az a czélja, hogy az eddigelé szokásos mérték vétel ós szabászati rajzolás elmaradjon. Pomor G-yörgyué budapesti lakos a feltalálója ezen uj rendszernek, a mely dicséretére legyen mondva, bámulatra méltó geniálitassál vau kieszelve és kidolgozva. A lemi utazás foganat osithatása szempontjából Pomorné egy keresztben és hosszban nyúló ruganyderekat alkalmaz, a mely kisebb és nagyobb testre egyaránt felvehető. E derék a testre kapcsoltatván egy a l!csípők táján körülmenó' szövet- vagy í szijőv segélyével szorittatik le és külső > felületén "azon irányok melyekben a t mórtókrajzok veendők hegybe végződő - gombokkal vannak kivarrva. A tulaj [ donképpeui leint utazást ezen gombok • eszközlik az által, hogy a testre vett i derékra egymásután megfelelő simuló* > kony papírdarabokat teszüuk és ezeket - kezünkkel addig simogatjuk mig a ke• gyes gombok a kivánt mintát át nem • szúrták. Ekkor a papírdarab levétetik » és a lyukacsok mentén kivágva lesz - és kész a szabás. Mindez alig pár szempillantás alatt történhetik meg ós pe[ dig a legnagyobb poutossággal, miután i a test valódi alakjának lemintázása csak igy lehetséges. Sűrített macadamréteg. Ismert dolog, hogy macadam utak eddigelé olykóp készítettek, hogy bárminemű és arányú zúzottkő ágyazatra bányakavics boríttatott bizouyos vastagságú rétegben. Miután az ekép előállított utaknál az egyes részek különböző alakjuknál fogva minden nyomás elől kitértek és lazaságuk miatt folytonos romlásnak, bomlásnak voltak kitéve és miután az ágyazat fedésére használt bányakavics por- és sár képződésre is igen alkalmasnak bizonyult, ennek következtében az ily utak karbantartása eltekintve az egészségügyi és egyéb hátrányoktól, nagyon költséges volt. A fent körülirt hátrányok mellőzése szempontjából Petényi Ottó oki. mérnök egy boritórétegre alkalmas compositiÓt talált fel és szabadalmaztatott. Ezen compositió ctapszirt burkolat* elnevezés alatt ismeretes a technikus világban s mibenléte a szabadalmi leírásban bitnmen masti, őrölt mészkő, homok es egyéb alkalmas anyagokból összeállított asphalttal vau megjelölve. Az erre vonatkozó szabadalom jelenlegi törvényes birtokosa Hirsch Sebestyén fővárosi kövezőmester és építési vállalkozó, a bitnmen nagyon magas ára miatt szükségesnek látta oly anyagok alkalmazását, melyek olcsó és kellő mennyiségű beszerezhetés mellett a czéluak teljesen megfelelnek és e végből egy uj keverési eljárást szabadalmaztatott. Az nj keverék ölőállitása a feltaláló titkát képezi s csupán a hozzá szükséges alkatrészek, u. m. kén por, agyagpor, vagy márgapor, kőszén kátrány ós szurok, ismeretesek. Az ezen uj réteggel bevont utak kőkemények, ruganyosak, ez idő szerint a legtartósabbak is. Zárt mellű, vállon nyitott i n g. A magyar ipar és kereskedelem emelkedő stádiumát kétségkívül legjobban jellemzi a szabadalom teróu észlelhető versengés. Igy például : alig hangzott el egy goinbnélkúli iug feltalál tatása, már is akadt egy eszes concurens, a ki az ingeket pláne egészen zárt mellel készíti. — Első hallásra kicsinyeséén látszik talán egy vászon alkotmány szerkezete, de közelebbről megvizsgálva több értéket tulajdonithatunk neki, mint sok complicált szerketü gépnek. Jól tudjuk azt, hogy az ingmell gyakori begomboiás folytán egyrészt gyorsan piszkolódik, másrészt pedig a gomblyukak kiszakadása következtében idő előtt hasznavehetetlenné válik. Jíin, den e kellemetlenségek elhárításátczélozza a Frisch Iguácz fővárosi kereskedő által feltalált és következőképen összeállított ing: A találmány tárgya kettős összevar. rot, vagy egy darabból készült sima mellű, jobb és bal vállán nyitott. A váll nyiilások egyik széle a másik alá mélyen benyúlik és gallér nélküli ingeknél a nyak szegély összegombolása által a felső szél által teljesen leszoszékelve borultak lábaimhoz, hogy ne hagyjam őket a lángok martalékául esni, vagy a vízbe fúlni. Most már nem voltam kétségbeesett szerelmes, hanem élet és halál ura. Nyugodtam, a halál nyugalmával osztogattam parancsaimat. Egyszerre puha női test roskadt a karjaim közé, Miss Sarah ölelt át reszkető karjaival és ott az égető hajón, a végső veszedelem torkában kellett megtudnom görcsös zokogásától, szenvedélyes ölelésétől, hogy a mit egy órával előbb mondott tettetés volt. Most már nem szabad elvesznünk, szóltam én s mikor a lány ájultan összeesett, magam láttam felélesztéséhez. Szerencsénkre arra járt egy amerikai kereskedőhajó, meghallotta vészlövéseinket és csónakjaink segítségével nemsokára az utasok kivétel nélkül biztos helyen voltak. Sarah még akkor is karjaim közt nyugodott. Cesare itt elhallgatott s mivel visszaemlékezése őt is meghatotta, megindultan ölelt keblére egy matronát a társaságból a ki az egész elbeszélés alatt hol elpirult, hol elsáppadt de mindig rosszalólag integetett a hajóskapitány felé. Utóvégre is czél szentesíti az eszközöket és eonti czélja egy állítás bebizonyítása el volt érve. Legalább a három fiatal hölgy az elbeszélés után megadta magát. NÓGRÁDI JENŐ.