Esztergom és Vidéke, 1892
1892-08-18 / 67.szám
______ _____ ® Városi í^s megyei érdekeink közlönye. *~ „ ,' n ,"777: / ~ # MEGJKLENíK FlEÍENfTFNt KÉTSZER: °'\ «i J HIRDETÉSEK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZTŐSÉG' HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 nőtől 100 szóig 75 kr, 100. „ — . • I'W FÖLDSZINT, * m 1 ff* tu^BOk? 0 '* ' * '* * ELUFÍZKTESI AR: hová a lap w\\«mi ««s_éU'Ief,« kö/Jemények .kttldendfik. , - 3 ________ ' E-éV/ övre - - - - G frt — l-r 7— MAGÁN HIRDETÉSEK' megállapodás szerint legjutányosabF«l évre - - í) írt — i* K I AB Ü - H I V AT AL : ban közöltetnek. Negyd évre 1 f,-t r,0 kr h Zló -i>f 1:NYf-'JÉlí 332, • , — Egy SZám ára 7 kr. hová a lap bi-a'álos $R nugán hirdetései, a nyillírbe színt közte- NYILTTER sora 20 kr. I 9 —— —• — : ________— ^ nn'uyek. elfili/'-tfoj [)éi>y.ék es 1 eklailriá'ások intézendők ©—— — — H Kulturális törekvések. ' Esztergom, aug. 17. Sokszor hangoztattuk, hogy Esztergom jövője csak kulturális utakon bizlosiihaló. Éppen azért örömmel üdvözöltük a legcsekélyebb kuli urális vívmányt is, mely városunk ezt a program m törekvését előmozdítja. Nagyszabású konczepcziókknl kezdte jneg székvárosa emelését a herezegprimás. kinek rövid regime-e alatt egész sor nj kulturális intézmény van megalakul óba». Hanem a városnak sem szabad viszszamaradnia. Ot vau például a városi reáliskola. Régóta államosították volna, ha ugy ragadlak volna meg a. dolgot, a mint azt a gyorsabban prosperáló városok szokták. Évről-évre , fejleszthettük volna egyrogy nj osztály lyal, ha a város alkalmas helyiséget bocsát vala az állam rendelkezésére. Az egységes középiskola eszméje most. már ellentétben van reáliskolánk fejlesztésével és állam ősit ásával. De a közel jövő azért mégis megjelöli reáliskolánk útját. A városi reáliskolából kereskedelmi akadémia fog kifejlődni az alsó négy osztály megtartásával az uj egységes középiskola számára. A kereskedelmi akadémia ügyét már most pendíthetjük. Ki mutattuk már, hogy nagy kulim*vidék gravitálna felénk ez irányban is ; de kereskedelmünk felvirágoztatása szintén követeli, hogy a régi kezdetleges kereskedelmi iskolát, évtizedek múlva végre magasabb színvonalra emeljük. A földművelő osztáiy számára sem elég az eddigi parasztok! atás. Szuióyídőküúk és háziipannik követeli, hp«£y alaposai- képző f(5ldmüvelőlf iskoláját teremtsünk. Sokat nyerne ezáltal városunk művelődése és anyagi érdeke egyaránt. Az egészséges városi elemnek, a négyvárosi parasztságnak alig nyújtottunk eddig valamit a kuí (.11 ralis előnyökből. Foglaljuk össze a legközelebbi jövő kulfurális vívmányait Esztergomban. A herezegprimás érseki tanítóképzőt, gy 0 r m e k s z e1 n i 11 á r i u m 01 és á r v áh á z a t alapit. A szeminárium theologiai karát még magasabb niveaura emeli. A vízivárosi zárdában most indul meg a polgári iskola s a kisdede vonok intézete. Ezen kulturális eseményekkel szemben Esztergom kötelessége szintén lépést tartani a haladás mján. A kor szelleme jelöli ki az irányt. Alapítsunk kereskedelmi akadémiát. Terein sünk földműves-iskolát. Uj Esztergom. Esztergom, aug. 17. Az állandó híd, az esztergomi vashid ügye már a közel jövőbeu kedvező megoldásban részesül. Minden tevékeny faktor közre működik, hogy az nj korszak ez a hatalmas vívmánya ne bénítsa meg anyagi és forgalmi érdekeinket, sőt, hogy örökre összeforrasszon a müveit világgal, mely télvíz idején ugy sem vett minket eurórópai gyarmatszámba. Az uj vashid uj időket, uj eszméket ós uj embereket fog tereinteni. A mint a Duna jobb- és bal parija állandóan össze lesz csatolva, Esztergomban uj fejezet kezdődik. M i 11 denekeI ő 11 huszo nö(,-harmincz ezernyi .lakosságit, törvényhatósági joggal biró várossá emelkedhetünk egy csapásra, ha akarjuk. Párkány üzleti szellem és élelmesség dolgában előbb van Esztergomnál. Epen azért a párkányiak minden bővebb bizonyítás nélkül be fogják látni nagyon könnyen,hogyazállandó híd egészen nj viszonyokatfog teremteni jövőjük számára. Párkány az egyesült Esztergomra lesz utalva és viszont. A vashid állandó utcza gyanánt kapcsolja össze Esztergom jobbósbalparfcját. Kereskedelmi, forgalmi, kulturális érdekeink összenőnek. Közegészségünk és közbiztonságunk is közös kenyér lesz. Ha négy városrész és Párkány egyesül s az uj Esztergomnak uj rendőrsége, uj közigazgatási apparátusa uj anyagi és szellemi emporiuma lesz, akkor a század modern szellemében -|4t«Víi^aitk^-éo^ább. Be ha a vashid öt mezővárost egymás hátára épített, de egymástól elszigetelt városrészt csatol össze, akkor nem áldás, hanem katasztrófa lesz belőle. Az uj idők szelleme sürgeti, hogy már fogjunk hozzá az uj Esztergom nagyszabású tervének kidolgozásához. Párkány nem lesz ellenünk, mert modern szellemű. Szentgyörgymezőt meg kell hóditanunk. Szenttamás ós Víziváros nem ellenkezik. Es Esztergomot a vashid ujjá teremti, össze olvasztja, nagygyá teszi ha — akarjuk. A fertőtlenítésről. A fertőtlenítés, collectiv elnevezése azon törekvésnek, melylyel valamely ragályos betegség ellen, annak kiirtása és magonktóli távoltartására, feN lépünk. A ragályt azonban,, a legalacsonyabb fokú szervezetek (Mikro or* gauismusok) okozzák ; ezen egy miiiméter ezredrészét tevő pálezika alakú bíictoriumok, "rothadó anyagot tartalmazó, ós ezáltal életfen tartásuknak kedvező közegben, gyorsan szaporodnak. A fertőtlenítés állal megszűutétjük a rothadás ós bomlás folymatát ós ez által elvonjuk tőlük a tápanyagot, mely nélkül nem tenyészhetne ós nem szaporodhatnék. A Desinfectió-nak is megvan a maga története. Igy nz Egypt. papok, a ragályos betegségeket, különféle czeremoniákkal és misztismussal egybekötött füstölésekkel gyógyították, melylyel a beteget és az őt környező levegő fertő!lenit.ósól, czélozták. Ezt valószínűleg azon, még most is dívó helytelen felfogásnak tették, hogy a szagtalanítás, vagyis egy kellemetlen szagnak, egy kellemesebb szaggali elfödése, egyeulő a fertőüenitóssel. Sokkal correctebb a felfogás ez irányban, mely az ó testamentom törvényeiben található. A ragályos betegséggel ellepett, tisztátlannak lett nyilvánitvaAz ilyenekhez közeledni nem volt szabad, az egészségesektől szigorúan elkülönittetek. Ezeknek kigyógyulásuk után. csak többszöri fürdós ós miután ruha, jókat kimosták, 7 napig szellőztettek, Utak & Bolgotta feli. (Elmélkedések.) A visszaemlékezés szárnyai gyakran elragadják lelkemet a kies szepesi panorámába, a hol valamikor olyan boldog voltam. Visszaidéztem azt, a mi egykor felemelt: a megelégedés délibábját, a boldogulás csalóka tüneményét és most is gyorsabban dobog tőle a szivem. De a visszaidézett jó napok emiéke nem sokáig üdvözít. Mennél tovább merengünk azon, a mit elvesztettünk, annál édesebb bánat támad lelkünkben. A multak fájdalmát a szebb jövő reményei teszik elviselhetőkké a jelen számára. Ifolytonosan hiszünk, reményiünk és szeretünk még akkor is, ha folytonos csalódás érette a jutalom. Jáerfc ugy vagyunk alkotva, hogy az orom legcsekélyebb részeért is óriási kamatot kell fizetnünk tiszta keserűségben a legnagyobb uzsorásnak : az életnek. És mégis van valami bennünk, a mi a meg nem érdemelt bánat óráiban nem enged kétségbeesnünk. Szemünk a, jóságos <§gre tekint, összetört szivünket fölemeljük a vigasztaló csillagok jelé. Nem akarunk megsemmisülni, mert még van elég jogunk követelni s elég erőnk elviselni a legnagyobb boldogságot. Hitünk rendületlen, a mig le nem mondunk az Istenről, mert abbau az órában mondunk le önmagunkról. Lépten-nyomon előttünk a meghasonlások tragédiája. A hajótörés áldozatai közt találunk olyanokat is és főkép olyanokat, a kik edzett karokkal úsztak tovább a roncsoktól s önként hagyták el az utolsó mendéket, melyekbe erejük tökéletes kimerülése után még belekapaszkodhattak volna. — Sokan nem tudtak úszni, de görcsösen megragadták a sülyedő hajóról fölszinen uszó roncsokat és megmenekültek. Nem mindig a leggyengébbek: azok, a kik szemünk láttára pusztulnak el mindennap. Az erőt, létünk erejét sokszor Önmagunkon kivül kell keresnünk. Nem szabad a legcsekélyebb reményről se lemondanunk, ha életben akarunk maradni. Sok gondolat rajzik lelkemben, valahányszor a visszaemlékezés galambja száll ablakomra. Keresem a boldogulás titkait. Kutatom az életküzdelem sokak által nem ismert fortélyait. Tanulmányozom a nagyok gyarlóságait, mely a kicsinyek ereje és sok nyugtalan kérdésre találok, ha nem is megnyugtató választ, de legalább kiengesztelő példát. Ugy találtam eddig, hogy a szenvedések útja a megpróbáltatások minden gyötrelmével mindig fölfelé vezeti lelkünket s nem enged a megsemmisülés fertőjébe vesznünk, ha mégmarad hitünk és bizodalmunk. A szenvedések ntja még akkor is magasztos és felfelé törő, ha nem a boldogság paradicsomának szép kilátójára, hanem a Grolgothára vezet. Csak a jóság melege ne hagyja el szivünket. Mert a kiégett sziv hamvában máinem fognak elpusztulni, mint a tisztító tűzben, gyarlóságaink összes gerjedelmei. Ármány, rossz indulat, szivtelenség, kislelkűség, gyávaság, üldözés, megsemmisítés és még számos alkotó része az emberi szellem sötétségének fog a szeretet tüzétől kihamvadt sziv rejtekében feltűnni. És ezek a sötét szellemek fognak azután rossz utakra csábító bolygó lidéreztüzeket gyújtani mások előtt és boldogtalanná teszik mindazokat, a kiket magukhoz emelve megmenthettek volna önmaguk javára és a társadalom hasznára. Hányan vannak, a kiket a sors csak azért emelt föl, hogy másokat elnyomjanak. Ez az örökös felülkérekedés idézi elő az élet nehéz harczát, mely legtöbbször nem egészen tisztességes fegyverekkel folyik. Sokan vagyunk, a kik minden tehetségünket és egész életünket felajánljuk egy eszmének, ügy érezzük, hogy csak ennek szolgálatában teljesítjük hivatásunkat. • És mi történik ?• " Fortélyos haditervekkel állunk szemben, furfangos csellel akarják megingatni lábunk alatt a talajt, vesztünket keresik ; a helyett, hogy megtalálnák bennünk a bizalmat ós áltatunk a megnyugvást. Ez a nehéz ut is a G-olgotha felé vezet. Nagyon sokan járunk ezen az uton. Vannak köztünk szerencsétlenek, boldogtalanok, ártatlanok és bűnösök egyaránt. Mert a Golgotha nemcsak a vértanúság, hanem a bűnhődés vesztőhelye is. — Csakí hogy mig a bűn elveszi büntetését, addig az ártatlanság töviskos_oruja a halhatatlanság babérjává változik. Ne csüggedjünk, a mig van hitünk. Lehetnek ellenségeink, nagy és hatalmas ellenségeink, de sokkal hatalmasabb védőnk és pártfogónk van, ha el nem hagyjuk az Istent. . Boldogtalanságunk javarésze félreértésen alapszik. Nem ismerjük egymást, mikor egymásra vagyunk utalva. Épén azért nagyon is igaza van a legnagyobb magyar gondolkodónak Eötvös József bárónak, mikor azt mondja : «A félreértéseknek legnagyobb része onnan ered, mert az, a Ifinek szólunk, megérteni, vagy az, a ki szól, egészen megértetni nem akar. Bármily tökéletlen a nyelvünk ; két ember, ki egymást érteni akarja; meg is érti egymást.* Ha kevesebb volna az önzés, több lenn* a boldogság. Valóban igaz, hogy -legtöbb önzést találni oly embereknél, kik kiváló tehetség mellett kevés erélylyel, vagy kiváló erély mellett kevés tehetséggel bírnak.* A Golgotha felé üldözött ember azonban fölemelt fővel néz az égre, mert onnan vár erőt szenvedéseire és megtérést, magábaszállást ellenségei számára. És a legfelsőbb Örök hatalom igazságot szolgáltat nekünk az ideiglenes földi, hatalmasságokkal szemben ós nem engedi, hogy* a G-olgotháról az élet örömeibe visszavezető uton, előbb-utóbb ne élvezzük a megérdemelt boldogságot a meg nem érdemelt szenvedésekért. SZÁLÉ LAJOS.
