Esztergom és Vidéke, 1892

1892-08-04 / 63.szám

lege nincs, az értesítő azonban ugy van szerkesztve, mini ha kathol. isicoláról szólna. Hogy egyebet ne említsünk, a tananyag csak kaiból, hittanról szól, az a barát, a ki az uj tan < rémnek eg\ Mária-képet ajándékozóit. Ez a jótéte­mény tehát annyit jelent, hogy egy nem kath. iskola uj tantermét sietlek kath. jellegűvé lenni. Pedig ez iskolá­ban a tanulóknak körülbelül egyhar­mada nem kath. Az ilyen visszaélés el­Jfii föl kell szóllanunk, bár tudjuk, hogy nálunk alig mernek az ilyen el­len szólni. A tanulók száma volt 142. Az osztályozást nem találjuk elég szi­gorúnak, csak 8 tanuló bukott több tárgyból, a 4-ikbeu egy sem. Az érte­sítő különben elég gondosan van szer­kesztve, de kiállítása meglehetősen pri­mitív.* Ugy tudjuk, hogy a P. N. tan­ügyi rovatának vezetője, Szigetvári Iván dr. ur meglehetősen borsos kri­tikával végez legtöbb iskolai értesítő­vel. Erősebb észrevételeire csak any­nyit, hogy a kettős igazgatóság csak névleges, mert Feiehtiuger Sáudor kir. tan. nem egyéb, mint tanügyi tanácsos, hivatalos közvetítő a város és reális­kolája között. Miut czimzetes direktor annyi érdemet szerzett az iskola ügyei körül, hogy igen óhajtandó volna, ha még nagyon sokáig díszítené szerencsés nevével s még szerencsésebb buzgalmá­val az intézetet. A mi a kath. hittan tanítását s az iskolai szent kép ügyét illeti, az egy olyan esztergomi közép­iskolánál, melynek pártfogói közt a fő­papságot tisztelik, melynek növendé­kei többségben katholikusok s mely­nek tanári kara egészen katholikus, nem képezheti bővebb diskusszió tárgyát a sajtóban. Keformok nagyon ráférnének reáliskolánkra : de a hol nem félnek a reformoktól, ott nemsokára meg is fog nak honosodni azok. Erről azonban majd aunak idején részletesen el fogjuk mon­dani a magunkét. — Elura Színház. Az arénának f. augusztus 8-tól érdekes vendégei lesz­nek. Mint a falragaszok hirdetik, a vi­lághírű és eredeti Elura színház ösz­szes díszletei, felszerelései és készülé­keivel egy-két fantasztikus ós misztikus előadást készül rendezni nálunk, a mi­dőn a titokzatosság és csodálatosság egész birodalmát bemutatja: a Yutn­Yum csoport, Miss Editha légi uláuoz­hatatlanságai, természeti tünemények, hallét, fata morgana ós egyéb varázs­képek, mely pompás jelenetek a ino­-— Milcsi ! Milcsi! Itt vagyok ! — Egy főhadnagygyal. — És van már kauczió ? — Az nincs, hanem kitűnő füstölt kal­bász . . . — Adjon föl egy pohárral. — Tegye bele a gyereket is. Jeszszus mindjárt leesik . . . — A fejem ! Ne szorítsanak ugy ! — Sebaj, csakhogy a pipám itt van. — Annak is egész jegyet váltott ? — Persze. — Azt bolondul tette, hiszen az még csecsemő. — Kalauz ! Kalauz ! . — Ne bántsa. Szopik még . . . — Konduktor ! — Annak már , . . — Harmadikat csöngettek ! — Isten veletek ! . — A kanárikat ne feledjétek. — Menjetek el velük mindennap uszo­dába. — Pá-pá édes ! Igazítsd meg . . . — . . .az orrodat. — Vizsgáltasd meg. — Itt a zsebkendő. No majd a mama tartja. — Igy ni fiacskám. No most fujj bele . . . — (Vasúti sipszó !) Trütűüüü ! . . . — Milyen fölséges az, hogy az ember igy a vasúton . . . — Akár csak a pokolba . . * — Me-hett ! Dr. Muki. •—>— dern paradicsomból csak egyes pontjai a változatos műsornak. Eószletesebb ismertetéssel a falragaszok fognak szol­gálni. — Megtébolyodott. Greff Gyula ismert esztergomi kereskedő, a ki már több év óla gyógyíthatatlan gerincz­bajban szonvod, megtébolyodott. A sze­rencsétlen embert a budai sz. János kórházba szállították. Felgyógyulásához legcsekélyebb reményt sem fűznek. — Megölte az apját Kovács Bálint nagysápi parasztlegény. Eolyó hó else­jének virradóján ugyanis az apa, Ko­vács János, fiával a gabona behordásköz­ben annyira összeszólalkozván, azt tet­!eg bántalmazta, mire a felduhödt fiu egy mellettük heverő fadarabot felkap­ván aval édesapját dulakodás közben kétszer főbe ülöfe s a második ülés után a kútba lökte. Kovács Bálintot még reggel letartóztatták s bekísérték a jár. szolgabírósághoz, hol töredelmes vallomást tévén átadatott a helybeli kir. járásbíróságnak. — Balázs János hulláját, ki a na­pokban, az árenda fölött való elkese­redésében a phylloxerák és a sógor­asszony kösekedósei elől a hullámok közé menekült, a Duna, Pilis-Maróth község határában, partra vetette. A hatóság a rokonok értesítése végett, az esetet közölte Nagy-Öl ved község elöl­járóságával. — Mint az idö változandó. A mi­napában megírtuk, hogy Blumenstein Róza, a csúzi zsidó kovács lánya, egy keresztény vallású boguáiiegónnyel Esz­tergomba szökött, hogy itt a katho­iikus vallásra térve, szerelmesével eggyé lehessen. De utánok jött a leány atyja, s a jár. szolgabiróságuál a leányát, mint olyat, kí agy bántál inakban szenved, haza vezettetni kérte. A hatóság, ennek foly­tán, a leányt megfigyelés alá vétette, s kiderüli, hogy voltak ugyan, néhány év olőtl, vértorlódás folytán agybán­talmni, de jelenleg teljes, jó egészség­nek örvend, s miután azon kort Í3 el­éri e, a. melyben immáron a saját aka­ratát követheti, háborít ha Liánul az esz­tergom-vízivárosi apácza zárdában ma­rad, hol nem sokára a keresztségben fog részesülni. Hanem a mi az egész dologban a legeredetibb : időközben, saját jószántából lemondott vőlegényé­ről, miután arról értesült, hogy az kissé tulvidám köuyelmü életet folytatott. A hoppon maradt bognárlegény pedig most már keservesen fütyörészi, hogy «mert a leány nem állandó, mint az idŐ, változandó !» — Több tokdi réttulajdonos pa­naszt emelt az esztergom-almás-füzitői vasút részvény társulata ellen, azon ok­ból, hogy az uj vasúti töltés a hegyekről lefolyó záporviz eddigi út­ját elzárván, a viz róloikre folyik sazt eliszapolja, — minek folytán a töltés át szakítását s híddal való ellátását kö­vetelik. A közig, bizottság kiküldöttjei a híd alkalmazását nem hozták javas­latba. Az ügy külömbeu a kereskedelmi minisztériumhoz terjesztett fel eldöntés végett. — A győri kereskedelmi és ipar­kamarától. 1. Pályálázat szénszállí­tásra : a m. kir. államvasutak igaz­gatósága a hálózata részére 1893. évi január hó 1-től egy, esetleg három évi időtartamra a kocsik és hivatalos helyiségek fűtésére, valamint alkalma­zottainak magánszüksóglete fedezésére évenkint szükséges mintegy 32000 tonna darabos- és koczka szón szállí­tásának biztosítása iránt ajánlati pályá­zatot hirdet. Az 50 kros bélyeggel s az egy évre ajánlott mennyiség érté­kének megfelelő 5% bánatpénzzel el­látót zárt Írásbeli ajánlatok legkésőbb f. ó. augusztus hó 23-ik napjának déli 12 órájáig az anyag-és leltár-beszerzési szakosztálynál nyuj tandák be. 2. Pá­lyázat mozdony-szerkocsi ós kocsi-emelŐ állványokra, ugyancsak a m. kir. ál­lamvasutak igazgatósága pályázatot hir­det a műhelyei részére f. évben szük­séges 4 csoport mozdony-emelő és 3 kocsi- és szerkocsi emelő-állvány szál­lítása végett. Az erre vonatkozó kel­lőleg bélyegzett s 5% bánatpénzzel ellátott zárt Írásbeli ajánlatok az anyag és leltár beszerzési szakosztálynál f. é. augusztus hó 20. napjának déli 12 órájáig nyújtandók be. 3. Pályázat mozgósítható mórlegek javítására, a m. kir. államvasutak Budapest-jobbparli üzletvezetőségo az általa kezelt vonat­hálózaton levő összes rendszerű (nem Fairbanks-fóie) mozgósítható mérlegek, hídmérlegek és az tizekhez tartozó su­lyok fen tartása és javítása czéljából 3 évre pályázatot hirdet. Az erre vonat­kozólag teendő ajánlatok kellőleg bélye­gezve és 5% bánatpénzzel ellátva a Bpest-jobbparli üzlet vezetőség I. osz­tályához f. é. augusztus hó 17. napjá­nak déli 12 órájáig nyújtandók be. Ezen pályázati hirdetményeket a kamara azzal teszi közzé, hogy az ezekre vo­natkozó részletes feltételek a kamara irodájában betekinthetŐk. Győrött 1892. évi julms 27. A kerületi kereskedelmi és iparkamara nevében : Jerfy Antal s. k. elnök, Szávay Gyula s. k. titkár. Hirdetések. FELELŐS KÖRÖSI SZERKESZTŐ : L Á S Z L Ó dr. 385 Vi89&- számhoz. Árverési hirdetmény. Alulírott kir. bírósági végrehajtó ezennel közzé teszi, hogy a budapesti V. ker. kir. járásbíróság 18S2. évi 947. számú végzésével dr. Balog Sán­dor ügyvéd által képviselt Tausig Sig­fried felperes részére Hoffmann C. J­alperes ellen 253 írt 56 kr köv. éa jár. erejéig elrendelt kielégítési végre­hajtás folytán alperestől lefoglalt 387 frtra becsült ingóságokra az esztergomi kir. járásbíróság 3855/1892. számú vég­zésével az árverés elrendeltetvén, annak a felül foglaltatok követelési erejéig is, a mennyiben azok végrehajtási zálogjo­got nyertek volna, — alperes lakásáu Nyerges-Újfalun leendő megtartására határidőül 1892. évi angsztus hó 5-ik napjának délelőtt 9 órája tüzelik ki, a mikor a bíróilag lefoglalt bátorok s egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alól is el fognak adatni. Egyúttal felhívatnak mindazok, kik az elárverezendő iugóságok vételárából a végrehajtó követelését megelőző ki­elégítéshez tartanak j-^got, — a meny­nyiben részükre foglalás korábban esz­közöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, — hogy elsőbbségi igényeiket az árverés meg­kezdéséig alulirt | kiküldöttnél Írásban vagy pedig szóval jelentsók be. Esztergom, 1892. évi július 22. HAVAS VINCZE kir. bir. végrehajtó /l892* LJÍV1 Si5 » Eirddtmén j. Szent györgymező és Víziváros községnek telekkönyvi betétei az 1886. XXIX. és az 1889. XXXVIIL t. czikkek értelmében elkészít­tetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azon felszólítással tétetik közzé, hogy 1. miudazok, a kik az 1886. XXIX. t. czikk 15. és 17. §§-ai alapján — ide értve e §-okuak az 1889. XXXVIIL t. cz. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is, — valamint az 1889. XXXVIIL t. cz. ' 7. §-a alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, a kik valamely tehertétel átvi- i telének az 1886. XXIX. t. cz. 22. §-a, illetve az 1889. XXXVIIL t. cz. 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből kere­setüket hat hónap alatt, vagyis az 1893. évi február hó 10 ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított keresetük aunak a harmadik személynek, a ki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára* nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, a kik az 1886. XXIX. t. cz. 16. ós 18. §-ai eseteiben — ide értve az utóbbi szakasznak az 1889. XXXVIIL t. cz. 5. ós 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birto­kos tulajdonjogának bejegyeztetése ellenébeu ellentmondással élni kí­vánnak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt, vagyis 1893. évi február 10-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz bouyujtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellent­mondásuk többé figyelembe vétetni nem fog ; 3. hogy mindazok, a kik a fentebbi 1. ós 2. pontban körülirt eseteken kivül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jo­gaikat bármely irányban sértve vélik, az e tekintetbeui felszólalásukat tartalmazó kórvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis az 1893. évi február hó 10-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmulta utáu a betétek tartalmát csak a törvény rendes utjáu ós csak az időközben nyilván­könyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. . Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, a kik a betétek szer-' kesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, — hogy a mennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak — az eredetieket a telekkönyvi hatóságuál átvehetik. Esztergomban, 1892. augusztus 1-ón. Az esztergomi kir. járás­bíróság, miut tkvi hatóság. kir. járáshiró. Magos Sáaitfj

Next

/
Thumbnails
Contents