Esztergom és Vidéke, 1892

1892-01-21 / 7.szám

dogul t íelie. E kijelentés óriási lelke­sedéssel és kitörő éljenzéssel fogadta­tott a nemzeti párt eltáutoritliatlan iiivei részéről, jeléül annak, hogy a nép és vezetői, a kik Frey Ferencz jelölt­jük megválasztásáról teljesen meg van­nak győződve, a fenti híresztelés és ellenzéki pártállásuk daczára is, őszinte szeretettel és bizalommal várják az uj főpásztor megérkezését. Dóczy A. elnök. — Horánszky Wandor vasárnap mondta el programm beszédét Budapes­ten a VlII-ik kerületben. Beszéde ele­jén az országgyűlés feloszlatásának al­kotmányellenes voltát iparkodott kimu­tatni, aztán dühvel rontott Szilágyinak. A politikai helyzetről szólva, apolgári jogok meghamisítása, a reakczió és szervilizmus fölött panaszkodott. A pénz­ügyi kórdéseknéla valutaren4ezésselés a bank kérdéssel foglalkozott Végül a fe­lekezetek egyenjogúsága mellett tört ílándzsát s kijelentette., hogy a zsidók mozgalmát jogos ós niegvalósitaudóuak tartja. — A magyar Bismark. A P. H. | ;teguapi száma adja a következő fcarczolatot .: Esztergomban, a sza­badelvű pártiak maró élező elne­vezte a nemzeti párt jelöl íjét : frey FranCZÍt magyar Bismarcknak Igaz, hogy minden hasonlat sánttfe, de Frey Franczi két szempontból mégis :hasoulit a vasknnczellárhoz. — A menynyiben el ősz/ír vaskoreskodőből •ütődött .politikussá. — Tehát ő is vasember. — Másodszor; ő in­dította *neg a kuliurharczofc és kép­viseli a (magyar) egyház feje : a her­ezegprimás ellenében. Minden egyéb tekinteten kivül, Frey Franczi abban is •megfordítva aránylik a német vasem­-berhoz, hogy ennek csak fényes politi­kai pályája pihenő állomásául julott ki Fridriehruhe. Frey Franczinak ellen­ben poli^ai pályafutása elején meg­szerzi bukása árán, a helybeli szabad­él vüpárt: Franczisruhét. Requiescat in Schopperio! — Üdvözlet Kobeknak. Búcs község kilenczvenoyolcz szavazó polgára közül hetvennyolez a következő sürgöny nyel üd­vözölte szabadéivünárti képviselőjelöltjét: 3íagys. Xobek István urnák Bátorkesz. A A bá&ú szabadelvüpárt választó közönsége mai napon tartott lelkes összejövetelén le­sujtólag vette tudomásul Nagyságodnak gyengélkedő egészségi állapotát; midőn e felett legmélyebb részvétét és sajnálatát fejezi ki, — tántorithathm hűségének biz­tosítása mellett a kibontott zászló diadalra vezetésével szive legmélyéből óhajtja, bogy Nagyságodat a magyarok Istene, nagybecsű családja örömére, hazánk dicső­ségére, választói diszére és kerületünk összes népsége jólétének ^előmozd ittasára mielőbb virutó jó egészségére juttatva igen-igen soká éltesse. — Elmara/lt vigalom. A szombat estére (jan. 23.) tervezett tiszti estély a mély udvari gyász miatt elmarad. A rendezőség fog még kárpótlásról gondoskooni a farsang alatt. — Utazási fetöndlj. Kereskedelmi ka­maránk jelenti: Azon czélból, hogy fiatal törekvő és kelöleg képesített kereskedők és iparosok külföldre utazván, ott a szükséges tapasztalatokat megszerezhessék és képes­ségüket fejleszthessék, melyeket azután a hazai ipar- és kereskedelem javára értéke­síthessenek a keresk. m. kir miniszter sur m. évi 78032/VI. sz. rendeletével a győri keresk. és iparkamara kerületéből a ka­mara által javaslatba hozandó egy iparos ifjú részére 300 frtos utazási ösztöndíjat engedélyezett, melynek elnyerésére a ka­mara ezennel pályázatot hirdet. Folya­modók lakhelyük, családi viszonyaik, ér­kötési magaviseletük tett tanulmányaik, eddigi foglalkozásuk és nyelvismereteik igazolásával felszerelt kérvényeiket, mely­ben az is kifezendő, hogy szakmájukban mily útitervvel óhajtanák az Ösztöndijat felhasználni, a győri keresk. és iprkama­rához f. é. jan. 30-ig benyújtani tartoznak, elkésett folyamodványokat ez évben figye­lembe nem vehet a kamara. Győr, 1892. jan. 15. A keresk. és ipark. nevében: Jerfy Antal s. k. elnök, Szávay Gyula s. k. titkár. — Gyászjelentés. Készrétfel közöl­jük a következő gyászjelentést: Alul­írottak fájdalmas szívvel jelen lik édes anyjuk, illetve nagyanyjuk ós napa­asszonyuk özv. Hyross Józsefnó szül. Stermenszky Ernesztin úrnőnek f. h. 16-án, életének 79-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, vég­elgyengülésben törtónt elhunytát. Hűlt tetemei f. h. 18-án d. n. 2 órakor fognak a szentgyörgy mezői sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az en­gesztelő szent mise-áldozat pedig f. h. 19-én regg. 9 órakor a sz. k. v. plé­bánia-templomban fog a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1892. jan. 17. Az örök világosság fényeskedjék neki ! Hyross József fia. Hyross Józsefnó szül. Ssftrj Adél menye. Hyross Mária férj. Brinkmann Anlalné leánya. Brink­manu 'Antal veje. Hyross Vilma férj. Fridcezka Béláné Brinkmann Mária férj. Koyács-Sel)e>tóny Endréuó unokái. Frideczky Mariska, Fridoczky Denise, Kovács-Sebestény Mariska dédunokái. — „Ifjú Magyarország" czimmel Bartók Lajos és Németh Ödön szerkesz­tésében uj ifnsági lap indult meg. Czélja az ifjúság lelkűiéi ének megfelelő közleményekkel annak érdeklődését az irodalom iránt fenntartani. Mig a többi müveit államokban a legkülömbözőbb folyóiratok állanak az ifjúság rendelke­zésére — úgymond az előfizetési fel­hívás — addig nálunk e téren vajmi kevés törtónt. És éppen azok vaunak legjobban elhanyagolva, kiknek a ve­zetésére legtöbb szükségük van. A kö­zépiskolai és egyetemi ifjúságra óhajt mint közönségre támaszkodni, s e czél­ból a szülők és tanárok pártfogásai kéri, a kik mellett mint oktató, mulat­tató jó barát, az első szám után ítélve, nem jelentéktelen helyet fog elfoglalni. Megnyitja hasábjait tanügyi, társadalmi és egészségügyi czikkeknek, s ezen kivül figyelemmel kiséri a magyar if­júság minden ténykedését. Az önkép­zésre az által is kivan hatni, hogy a lap egy részit az ifjúság működésének engedi át. — Az ügyesen szerkesztett első szám tartalmából kiemeljük a kö­vetkezőket : Bartók Lajos az ifjúság­hoz ir egy emelkedett hangú ódát. Endrődi Sándor pedig «01vasgatás köz­ben» czimű költeményében a magyar történelem tanulmányozására buzdít. A következő czikk Csáky Albin gróf kul­tuszminiszternek vau szentelve, kinek a lap jól sikerült arczképét is hozza. Inczédy László versén, Csapody István népszerű egészségügyi karczola tán és egyéb kisebb vegyes közleményen kivül két nagyon sikerült novella disziti a számot. Egyik a «Cras» czimű Bródy Sándortól, a másik Abonyi Árpád szel­lemes aprósága : A «herczig» lány. — Az clfjú Magyarország» mind­járt első számában többrendbeli pályá­zatot hirdet, melyek legnagyobbika 100 franknyi jutalom egy szabadon választandó tárgyú elbeszélésre, ezen­kívül a lap olvasóit más kedvezmé­nyekben is részesiti. A füzet nyomdai kiállítása is Ízléses. A legmelegebben ajánlhatjuk olvasóink figyelmébe. Az előfizetési pénzek negyedévre 1 frt 50 kr, Budapest, Mária-utcza 21. sz. alá küldendők. N—ff. — A világ árváiról, tartott fel­olvasást Faragó Gyula dr., derék földiuk, a ki évek óta fáradozik a szegény gyermekek sorsának javításán. Eddigi működésének eredménye azouban min­dig csak valami meginduló mozgalom volt, az elpusztuló kisdedek pedig tovább is elpusztultak. A közegészség­ügyi egyesületben «Az elhagyóit gyer­mekekről» olvasott fel. Kimuíatta, hogy apátlan, anyátlan kisdedek ellá­tására egyetlen jó módszer a lelencz­házak alapítása. Mig az államnak egy­egy polgára éven kint alig 6 krjába kerül : fejeukint minden honpolgár 2 frtot fizet a hadsereg költségeire : az elhagyott gyermekek négyötöde elpusz­tul. Lelenczházak létesítését sürgeti, melyek az elhagyott gyermekeket vi­dékre adják ki nevelőbe. Megemlíti Teleky Géza gróf tervét, mely szerint a főváros közelében lelencztelep létesí­tendő, melyre kisebb házakat építtet­nének s ezekbe aztán olyan kisiparoso­kat telepítenének ki, a kik 2—3 lelencz fölnevelésére kötelezik magukat. Végül felszól ifcolta a jelen voltakat, hogy lép­jenek be az alakulóban levő «orsz. le­lenczház egyesület»-be. — Kortesnóták. A Frey-pártiak a következő kortesnótát adták ki : Frey Ferencz a mi jelöltünk Kormánypárti nem kell nekünk Nem Ő maga, hanem elve Van mi általunk megvetve. Éljen Frey Ferencz! Kormánypárti Timon Ákos Városim líra lenne átkos A vidéki nem kell nekünk Frey Ferencz lesz a követünk. Éljen Fivy Ferencz! Nem bántjuk a kormány pártot Nem teszünk elébe gátat Bármit tehet a mit akar Frey Ferencz az igaz magyar. Éljen Frey Ferencz ! A nemzeti zászló lobog Ide kinek szive dobog Tegye kezét a szivére Szavazzon a jelöltjére. Éljen Frey Ferencz ! A kormánypárt koiteskedik Fűhöz, fához kapaszkodik Van igéret írott malaszt De az minket meg nem szalaszt. Éljen Frey Ferencz ! A Faittinger gondolkozik Horváth Mihály szomorkodik Frey Ferencz lesz a követünk Hires tanár nem kell nekünk. Éljen Frey Ferencz! Hét versből áll a mi nótánk A kormánypárt haragszik ránk Nem törődünk haragjával Elbújhat a Timonyával. Éljen Frey Ferencz ! Erre a szabadelvűp;írtiak a következő kortesnótákkal felelnek : ÉLJEN TIMON I. («A nép szava, Isten szava* nótájára,) Herezegprimás azt üzente, Hogy Timon az ő jelöltje ; A Frey Ferkó nem kell nekünk: Timon Ákos a követünk ! A Frey eddig vasat árult, Minden jóhoz hozzájárult, Hanem most meghabarodott: Elárulja Esztergomot. Ha Frey Ferkó lesz a követ, Hozasson jó sok sírkövet, Mert elássa szebb jövőnket Eltemeti reményűnket l Herezegprimás azt üzente, Hogy Timon az ő jelöltje, A Frey Ferkó nem kell nekünk : Timon Ákos a követünk ! (Kossuth Lajos nótájára) Infulendzás habarókpárt ! v Már ti néktek a fagy nem árt, Nem pusztultok el'a télen: Befűtöttünk nektek szépen. Éljen a Timon! — Az egyenjogositás ügyében a következő nyilt levelet kaptuuk : Tek. szerk. ur! Azon körülmény, hogy a h elybeli izr. polgárok által a vallás egyenjogúsági ügyben fari ott éri ekéz'et több helyütt időszerűtlen önzés vádját lesz illetve, engedje Tekintetességed, hogy b. lapjában ón, mint városi ke­reskedő s a kereskedő ifjúság egyik képviselője az igazság érdekében némi fölvilágosítást adjak. Hazánk kulturális nemzettest; együtt élünk, küzdünk és honfiúi örömmel teljesítjük polgári kö­telességünket a szabadelvüsóg kormány­zata alatt, melynek zászlaján a szabad­ság, testvériség és egyenlőség arany betűi fénylenek. Ott tehát, hol a nem­zet fejlődése azon a színvonalon áll, mint a mi édes hazánkban ott az egyén­jogosítás megadását nem tekintheti senki kegyadománynak avagy ajándék­nak, hanem az állam szellemét képező igazságos és természetszerű kinyilakoz­tatásnak, mert az elvitathatatlan igaz­ság, hogy a zsidó a hazának épp oly lelkes és igazságos polgára lehet, mint más felekezet testvérei. Az igazság pedig maga oly hatalom, mely az elébe torlódó akadályokra tekintet nélkül utat tör magának ós a maga szent törvé­nyét előbb vagy utóbb életbe lépteti. Aki tehát a gyülekezet egyöntetű ha­tározatát, mely szerint minden felszó­lítás avagy kérelem nélkül tökéletesen városunk jövő képviselője igazság ér­zetére bizatik a törvényhozásnál az ezen ügyben való miheztartás, tudja és a ki szívből kívánja, hogy hazánk politikai fejlődése és törvényeink tökéletesítése, állandóan magasabb fokra emelkedjék, az ezen mozgalmat üdvösnek és igazsá­gosnak fogja reklamálni. Sclieiber Rezső a keresk. ifj. egyesületének titkára. KKLNlAS N/JOlMfUSZTŐ : KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. N Y I L T T E R. Ezen rovat alatt közietekért nem vállal felelős­ségűt » literit. Nyilatkozat. A dr. Helcz Antal és Reviczky GyŐzŐ urak között fennforgott becsü­letbeli ügy, mai napon előttünk lova­gias ufón elintéztetett. Esztergomban, 1892. január 17-én. Grubic Simon, esász. és kir. százados, Pittoni Béla, csász. és kir. százados, mint Reviczky Győző ur megbízottai. Pongrácz Zsigmond s. k., Dr. Földváry István s. k., mint dr. Helc Antal ur megbízottai. Esztergom vármegye közig, bizottságától. a %89i* kbikt. sz. Hirdetmény. Ezennel köztudomásra hozatik, mi­szerint a keresk. m. kir. miniszter 1891. évi deczember hó 18-án 79565/111. sz. a. kelt rendeletével az esztergom-almás­füzifői h. é. vasút részvénytársaság kérelmére a Tokod-Annavölgyi h. é. vasút kiépítésére Toked községben szük­séges azon földterületekre nézve, melyek megszerzése barátságos utou nem sikerült a kisajátítási eljárást enge­délyezvén, a tárgyalás határnapjául 1892. óv február hó 4 ik napjának d. e. 10 órája tárgyalási helyül Tokod község községháza oly kijelentéssel tü­zetett ki, hogy Tokod község kftzség­házáuál közszemlére kitett kisajátítási terv megállapítása felett akkor és ér­demileg balároztatik, ha az érdekeltek közül senki sem jelen meg. Esztergom, 1892. évi jan. hó 14?én. Kruplanicz Kálmán, kir. tan. alispán a tőzig. bizott. h. elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents