Esztergom és Vidéke, 1892

1892-07-24 / 60.szám

Nem ismeretlenek Nagymóltósságod előtt azon nehézségek, melyekbe a dunai hajózás éppen azon okból ütközik, hogy elégséges téli kikötőkkel nem bir, illetve, hogy a már létesült kikötők n forgalmi fejlődés arányainak többé meg nem feíelnek, hogy az újpesti állami kikötő immár nem elégséges a hajók téli szállására s azok rósüben a komáromi czölöphid alatt, részben Tolnánál helyeztetnek el, a hol e milliókat képviselő érték folytonosan az elemi csapások, a jégzaj veszélyeinek vau kitéve. Ezen nagy érték kellő téli elhelyezéséről való goudoskodás ós «zek biztonságának megóvása nem tisztán magán érdek, de egyúttal fontos állami érdek is, mert ily kikötők létesítése meghaladván az egyesek erejét, kétségtelen, hogy azok hiánya visszahat a hajózás fejlődésére is. A mily arányban lenne biztos téli kikötőről gondoskodva, oly aránybau venne lendületet a magán vállalkozási kedv is a hatalmas Duna megbeesüihetleu erejének kihasználásával. A téli kikötő létesítésének további részletei természetesen beható tanulmányozást ós szakszerű feldolgozást igényelnek s uem lehet ezólunk, de nem is áll módunkban, hogy ezek fejtegetésébe bocsátkozunk, mély tisztelettel alolirt érdekeltség csupán arra szorítkozunk, hogy ezen a hajózás általános érdekeit elősegítő fontos terv eszméjét Nagymóltóságod kegyes figyelmébe ajánljuk s egyben kérjük miszerint az összekötő hidra vonatkozó előmunkálatokkal kapcsolatosan ezen téli kikötő létesítésének feltételeit is tanulmány tárgyává tétetni méltóztassék. Az imént kifejtett általános közgazdasági okokou felül legvégső sorban kívánjuk felemlíteni azon fontos helyi érdekeket is, melyek a kis Duna-ág kikotrásához fűződnek különösen Esztergom közegészségügyi viszonyai szempontjából, a melyek ismét nem lehetnek közömbösek Excel lentiád kifejezett azon nézetének, miszerint csakis a haladó és virágzó városok illetve központok képzelhetők a nemzeti továbbfejlődés legbiztosabb kereteit! Esztergom közegészségügye szorosan összefügg e Duna-ág állásával, a mely közvetlenül a város mellett folyik el s csekély vízállás mellett, — mintegy álló vizével, — azt nagy mértékben veszélyezteti. A mennyiben a kis Duna kikotrása által gyors ós biztos befolyást nyerend ezzel 'együtt egy jelentékeny város és nagy vidék közegészségi viszonyainak állandó baja is orvosolva míazmák fészke eltávolítva lesz. A jó közegószsógi viszonyok egyik alapfeltételét képezik egy város ós vidék népesedési ós közgazdasági előhal adásának s ugy vagyunk meggyőződve, h'^gy azon körülmény — miként az ország szivét, — kifejlett városi jelleggel biró kisebb gyupontok vegyék körül, eminens érdeke magának a főváros forgalmának és lakosságának is és világvárosi jellegének mintegy, alkotó része. Ma midőn a vasutak Esztergom kies vidékét a rohamosan emelkedő főváros közvetlen közelébe hozzák, első rendű gondoskodás tárgya, hogy e vidék közegészség ügyi viszonyainak okából ne maradjon holt kincs, ne váljék kihasználatlan területté. A magas kormány rendkívüli eszközökkel siet éppen a fent kiemelt okokból a fővárostól messze eső vidékeken nyaraló telepeket létesíteni s igy kiváló figyelmére érdemes Esztergom természeti szépségekben gazdag hegyvidéke is. Ugy végül és különösen az esetleg létesítendő téli kikötő forgalmában és jövedelmében Esztergom város ós vidékének rendkívüli érdeke fekszik, mert kétségtelen, hogy a telelő hajók kifejlődése is idővel lendületet nyerhet. Mindezek alapján mély tisztelettel ismételjük kérésünket, hogy kegyeskedjék Nagy méltóságodnak a természet által kínált téli kikötő -- eszméjére jóakaró gondoskodását kiterjeszteni s a hid előmunkálataival elrendelni, hogy azzal kapcsolatosan a kis Dunaág kikotrásának, a nyerendő anyag felhasználásának kérdése s egy ezen Duna ágban létesítendő téli kikötő ügye is a szakférfiak tanulmányának tárgyává tétessék. Nagyméltóságú Miniszter Urnák alázatos szolgál : Esztergom és vidéke közönsége részéről : Kruplanicz Kálmán értekezlet! elnök. Dr. Földváry István értekezleti jegyző. A kolera ellen. Eszteigom, jul. 23. A napi lapok értesítése szerint, az ázsiai kolera, Oroszország területén a galicziai és bukovinai határ szólekhez közel szórványosan mutatkozik. Miután a járvány a mostani gyors közlekedési eszközök által rohamosan terjedhet, ennélfogva a védekezésnek is idejekorán és egész terjedelemben kell megtörténnie. A hivatott közegek részéről meg is tétettek előkészítő intézkedések, de ezek csak akkor lehetnek eredményesek, ha a nép zöme, azok üdvös voltáról meggyőződve, a még mindig uralkodó előítéletet legyőzve az óvrendszabályok alkalmazását elősegítve, megkönnyíti. Ennélfogva mindenki odahasson, hogy magától a kolera fertőzést elhárítsa és ugy éljen, hogy a járvány iránti hajlamát a lehetőleg csökkentse. A. kolera betegség terjedése személyek, de a mi fontos tárgyak által is történik ; behurczolását ennélfogva határ zárak (quaranlin) vagy pedig a határ szólében felállított orvosi inspekcziók által nehezen lehet megakadályozni. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a kolera csira direkt nem fertőző, hanem annak bizonyos átalakuláson kell keresztül menni, melyet ismét alkalmas viszonyok segítenek. Ha tehát a viszonyok ezen átalakuláshoz nem kedvezők, akkor egyes esetekben igen, de tömegesen nem fog fellépni a betegség. A kolera járvány kifejlődéséhez tehát két tényező szükséges és pedig először a specifikus kolera méreg és másodszor ennek szaporodásához alkalmas viszonyok. Altalánosságban lehet mondani, hogy a tisztátlanság az, mely leginkább kedvező talajt nyújt a kolera terjedésének. És ebből kifolyólag a tisztaság azon fegyver, melylyel leghatásosabb védekezhetünk az emberiség azon ellensége ellen, mely több áldozatot kivan, mint bármely legtörvényesebb ütközet. A kolera méreg által fertőzött ivóvíz az, mely leginkább terjeszti a betegséget. Bizonyos azonban, hogy a Koch-féle kommá baczillus, mely a kolera csirát képviseli, tiszta vízben rövid életű és benne nem szaporodik. A fertőzés tehát csak oly sekély kutak használatánál áll be, melyek vize, a a talaj felületénél vagy a közel fekvő árnyékszékből való rothadó anyagok, beszivárgása által bepiszkittatott. Gondoskodnunk kell tehát a talaj tisztaságáról akkép, hogy az udvarban levő rothadó alkatrészeket tartalmazó szemetet kihordatjuk, a peczegödröket, mig kolera nem uralkodik, gyakrabban kiüríttetjük, de ezek tartalma, nem a folyóba, vagy az utczacsatornába, hanem a város területén kivül egy legalább is 1 méter mély gödörben ásat| fassók el. Az udvari és utczai csatornát gyakran kell kiöblíteni és szorgosan desinficiálni. Oly kutak használata, melyeknek közelében szemét vagy perce gödör vau, hol tehát kimutatható vagy feltehető, hogy vizét a talajba és innét kútba átszivárgó rothadó anyagok fertőztetik, egyáltalában különösen kolera járvány idejében eltillandók. Jól gondozott, mély kutak vize általában veszélytelen, azonban helyesen járnak el, ha azt fel forral tatják és lehűtve pár csepp sósavval keverve élvezzük. Jó sör vagy bor különösen vörös bor, cognac, mértékletes élvezete kolerás időben ajánlható. Ha a gyomor egészséges és elég sósavas produkál, akkor a kolera csira, a kommá baci Ilus már itt elpusztul. Ebből az következik, hogy kolerás időben különösen, mértékletes életet éljünk és gyomrunkat tul ne terheljük, oly ételeket, melyek tapasztalatilag könynyen okoznak gyomor vagy bélhurutot pl. megromlott hus, penészes sajt, fiatal sült, ne élvezzünk. Jól teszünk, ha egyáltalában az étkezés után, kevés vizben 8—10 sósavat iszunk. Nyers gyümölcs, vagy zöld főzelék élvezésétől tartózkodjunk ; mert ezen anyagot eltekintve attól, hogy könnyen okoznak gyomor ós bél hurutot, a kolera-bacillus hordozói is lehetnek. Miután minden, a mi az egyén szervezetét gyöngíti a kolera injili fogékonyságot növeli ovakodnunkkell mindennemű kedélyi izgalmaktól, kicsapóngástól meghűléstől, mely szervezetünket megbetegíteni képes. Testünket is tisztán tartsuk gyakori fürdőzés, a fehérnemű ós ágynemű többszöri változtatása által. Végül, ha kolera járványtól tartunk, a legkisebb hasmenést is figyelembe kell vennünk ós gyógykezeltetnünk. Iparkodjunk a fenti elősoroltak szerint élni, jó létünk iránti kötelességünknek eleget téve, lelki nyugalmat fogunk érezni, mely szintén jó óvszer a kolera ellen. SIMONYI ADOLF pályaorvos. JIIIltiK. — A herczegprimásnál. Vaszary Kolos herczegpriiuást balatonfüredi magányában is országos érdeklődós veszi körül. A napokban tisztelgett ugyanis az egyházfőnél Kenedi Géza, a Pesti Hirlap szerkesztője, kinek érdekes közleményéből a következő részleteket ismertetjük : Az aktuális egyházpolitikai ügyekben tett kérdésekre a herczegpri más igen érdekes feleleteket adott. Az első kérdés ez volt : — Az 1868. LIII. törvény megmaradásával van e remény a bázis megoldására az elkeresztelési kérdésben ? Vagy : herczegséged a felsőházban tartott nagy beszédében kimondta-e az utolsó szót ? A herczegprimás feleletének lényege ez : — Én — miut már más alkalommal is megmondtam — harczot egyáltalán nem akarok, mert a mit harczczal tudnók megnyerni, azt a harczban el is veszthetem. Midőn a tavasz mentén Rómában voltam, e békés szándékomat kijelentettem a szent atya előtt is, igy szólváu : cTámadni soha som fogok ; hanem ha támadnak, igen is védekezni.* És a szent atya mindenben helyeselte elvemet, mondván : — Optime facies. Én bókével, igen is békével (hangsúlyozta a herezegpimás), ügyünk igazságának meggyőző ereje által akarom a nagyfontosságú kérdést megoldani. A második kérdésre, hogy a főrenvigyázz. Ne azt az embert öleld kebledre, A kiről szemeid hiszik, hogy a ten gyermeked. Nagyon csalódnál. Ez egy idegen férfi. Én & nagy filozófus testébe költözködtem. És szivszakadva várlak, hogy értem jöjj s aztán együtt elmehessünk megkérni Renée kezét . . . Siess anyácskám ! A te szerető fiad Ervin. * — íme asszonyom — szólt a tébolyház igazgatója — elolvastam fia levelét, a mit mielőtt önnek elküldöttem volna, kötelességszerűen előbb magam felbontotr tam. ön azzal a kérelemmel jött hozzám, hogy bocsássuk el őt az intézetből. Kívánja ezt még most is ? Az anya görcsös zokogásban tört ki ós fejével szomorúan intet nem-et. NÓGRÁDI JENŐ, Egy modern; Sv& gondolatai. (Wobl Stephanie.) A kaczérkodás néma ígéret, mit nincs szándékunk beváltani. * Van valami erősebb a férfierönól és az — a női gyöngeség. * Egy férfi életnézetéből egész biztonsággal következtethetjük : milyen lehetett az a no, ki a legnagyobb, vagy éppen döntő befolyást gyakorolta életére. A férfi két nő között rendesen azt fogja inkább szeretni, — a ki ezt kevésbbé érdemli meg. * Egy szellemes asszonynak igen sok szívvel kell bírnia, hogy szellemét megbocsássák neki, viszont egy jószívű férfi meglehetős adag észt igényel, hogy jószívűségéért ki ne nevessék. * Az, a mit diplomaeziának neveznek, egyszerűen abból áll: hogy az ember ott tudjon aratni, a hol mások vetettek és a kórót művészi csokorrá kötve, úgy tudja elfogadtatni az ellenféllel — hogy még az érezze magát lekötelezve. Minden kiváltság megszűnik, ha nincs a ki elismerje. * Ha valamely vágyunk teljesül, többnyire csak egy csalódással lettünk gazdagabbak és egy reménynyel szegényebbek. * A férfi ugy ítéli meg a nőket, a minőknek tapasztalja, a nő ugy itéli meg a férfiakat, a minőknek képzeli. A szerélem szellemesekké teszi az ostobákat és ostobákká a szellemeseket. Semmi sem bántja a nőket jobban, mint a visszaemlékezés oly előzékenységekre, miket közönyös férfira pazaroltak. Csak egy tükör van, mely bizonyos korban megmondja a nőknek az igazat és az — a férfiszem. * Az ész véges, az ostobaság végtelen. — Rendk. tantárgyak a középiskolákban. Csáky Albin kultuszminiszter a középiskolákban tanítandó rendkívüli tantárgyakra vonatkozólag rendeletet bocsájtott ki. Ezen rendelet szerint a gymnaziumokban az ének, franczia nyelv, gyorsírás, egészségtan, könyvviteltan s a helyi viszonyokhoz képest valamely kulturnyelv (angol, olasz), zene, vívás és esetleg kézimunka is tanítható. Az ének-tanításban lehetőleg az összes tanulók részesitendők; a franczia nyelv (gymnaziűmokban) csak a 3. osztálynál kezdhető meg, a harmadik osztályon alul azonban nem adható elő. A latin nyelv (reáliskolákban) az ötödik, az egészségtan hetedik osztályában, a könyvvitel a reáliskolák negvedik, a zene az első, a vívás a hatodik, többi rendkívüli tantárgyak pedig a negyedik osztálytól kezdve taníthatók. A rendeletben felsorolt tantárgyak tanulására nincsenek kötelezve a tanulók, sőt mint a rendelet szelleméből kitűnik, a tanulókat meg akarja a miniszter óvni a tulmegfeszitéstől, mert csak bizonyos osztályokban engedi meg a rendkívüli tantárgyak tanítását.