Esztergom és Vidéke, 1892

1892-07-17 / 58.szám

anuimam meam» elhangzottak ékesszóló ajkairól, oly jelenet következet el, mely páratlanul áll a mi csendes ós halvérü főrendiházunk krónikáiban. Öreg püs­pökök, vén köszvényes grófok és spli­nes fiatal mágnások a lelkesedéstői el­kapatva, mámorosan verték össze te­nyereiket és perczekig nem szűnő han­gos óljeneikkel megrengették az öreg múzeum öblös nagy termét. És a ha­tástól, mely fiatal szint varázsolt rán­czos, penészszinü arezokra és a gerje­dolem tüzét gyújtotta ki rég kialudt fényű szemekben, csak egy kegyelmes ur vonásain czikázott végig a rideg guny változatos grimaszokban és kópén kiült a sárga irigység torz kifejezése, Ugyanazon ismert alakban, melyet Ap­ponyi gróf beszédei alatt szokott az alsó­ház publikumának bemutatui. És az elkeresztelési rendelet fogantatásában bűnrészes e kegyelmes ur tettetett hidegvérrel a következő anekdotát mondta el hangosan a körülállóknak : Ollivier Emilnek a vatikáni zsinatról irt muukájábau : Le concil du Vaticau olvastam Schwarzenberg hgröl, a prágai biborosérsekről, hogy midőn egyik nagy szónoklata után püspök társai neki de­monstratíve, gratuláltak, hideg fleg­mával e szókra fakadt: ^Gratuláljanak titkáromnak, aki igen tudós és eszes ember!» A kik ez adomát hallottuk, köunyeu megértettük a gonosz czólzást, melynek azonban rövid huszonnégy óra múlva tudtán kivül és akaratlanul le­törte mérges hegyét a herczegprimás, a főrendiház másnapi gyűlésén tartott fényes rögtönzésével. E mesteri impro­vizáczió után, mely találékony szelle­mével, polemikus élével, tudományos érveinek gazdag készletével ós önkén­telen páthosza lendületével Vaszary Kolos barátait és ellenfeleit egyaránt meglepte, meg nem állhattam, hogy az elnök által adott szünet alatt oda ne furakozzam a tegnap adomázó nagy ur közelébe, ez ártatlan képpel előadott kérdéssel: *Kegyelmes uram, mit szól e rögtönzéshez ? Ugy-e bár, a herczeg­primásnak nemcsak titkára, de önmaga is tudós és eszes ember ?» S be sem várva az exellencziás ur válaszát rög­tön odább álltam beérve vele, hogy e kis maró savat belecsöppenhettem malicziózus epéjébe.» — Balatonfüredről kapjuk a kö­vetkező érdekes tudósítást: A herczeg­primás Füreden nem foglalhatta el villáját és ugyanazon kis négy szobás lakásba ionult vissza, melyben már győri igazgató korában lakott. Most is ugy, miut akkor egymaga és a leg­nagyobb bőségben is meleg kabátban jár sétálni a fenyvesbe; naponkint száll le egy-két perezre a Balatonba és a ki ide-oda járni látja, most sem néz ki belőle többet egy derék, nyájas képű benediktinus-professzornál. Csak a ki látja, hogy Csáky miniszter egy-egy napra tisztán az ő-vele való tárgyalás ezéljából rándul le Bpestről, hogy az előkelő fürdővendégek hogyan térnek ki és köszöngetnek mély tisztelettel a szerényen hajlongó főpapnek — azok tudják, ki ez. Fehér Ipoly főapát fel­ajánlotta ueki az u. u. Erzsébet-udvar legszebb lakását, mely egyszer a ki­rályné számára lőn bemutatva; de mivel ezt a herczegprimás nem fogadta el, a főapát foglalta el ezt a gyönyörű lakosztályt. A berczegprimási villában sürgölődnek-forgolódnak az esztergomi cselédek, hogy minél előbb elkészülje­nek a berendezéssel ; mert a primás Sz. István napja uáu el akarja azt foglalni. A villa egyike a legszebb füredi épületüknek ós a Balaton part­jához közel a yacht-klub terüiete fö­lött egy dombon emelkedik szép tor­nyos homlokzatával. Az erkélyekről gyönyörű kilátás nyílik az egész Ba­latonra, Siófokra, Tóközre ós Tihauyra. Füred érdekesebb vendégeihez tartozik még az idén BFahánó és Beniczky­Bajza Lenke, Nagy Imre ós Rákosi Jenő. — Személyhirek. A főgymnáziumi ta­nári karban a jövő tanév elején a kö­vetkező változások lesznek : Mórey Kálmán tanár magasabb tanulmányok végzésére Budapestre utazott s ott tölt egy esztendőt. Kutzmau Fülöp tanár pedig tanári vizsgálatai ügyében teszi át a fővárosba tartózkodását. A távozó tanárok helyét uj erők fogják betölteni. — Lapunk szerkesztőjének távol­létében a lap szerkesztését Nógrádi Jenő ur vette át, a ki a szerkesztőségre czimzett összes ügyeket saját felelős­ségére intézi. — A párkányi takarékpénztár az intézet ügyei körül sok érdemet szer­zett Rogrün Ede gyógyszerészt másod­igazgatóul választotta. — Promoveálás. Nagy Lajos esz­tergomi születésű bécsi orvosnő vendeket f. hó 15-én avatták fel Bécsben az összes orvostudományok doktorává. — Halálozás. Dr. Renner Samu jbajuai körurvos f, hó 13-án b<>sszabl betegeskedés után elhalálozott. Heíyébt dr. Grosz Miksa uj orvos városunk fifi lett ideiglenesen kinevezve, ki a kör­orvosi tisztet teljesiti. — Az esztergomi torna-egyesület által fenntartott kerti helyiségében az árviz által megrongált tekepálya helyre állíttatván, folyó hó 10-ikótől ismét az egyesület T. tagjainak rendelkezésére áll. Az egyesület háznagya ezúttal még arról is értesíti a T. tagokat, hogy a kerti helyiségben ép ugy mint tavai, ez idén is minden szombaton társas já­tékok rendeztetnek. Ellaposodott tár­sadalmi életünkre igeu ólénkitőleg hatna, ha Esztergom szép hölgyei e szombati jour-fix-eken minél nagyobb számmal megjelennének. — Visegrádra. Július 21-én csü­törtökön, még egy kirándulást tervez­nek Visegrádra. A programúi ez : indu­lás d. u. 2 órakor, Visegrádról vissza esti 9 órakor. Meuettórtijegy szemé­lyenként 40 kr. Korlátolt számú jegyek adatnak ki, hogy a közönség kényelme biztosítva legyen. Jegyek előre válthatók Brutsy Gyula ur ke­reskedésében ós a csavargőzös pénztárá­nál. A csavargőzös f. hó 17-től további intézkedésig a kiránduló közönség na­gyobb kényelmére naponként 6 órakor is tesz egy utat a Kovács-patakhoz. — Zónaóra. Az első zónaórát vá­rosunkban Kratz Antal óraműves ren­dezte be budautezai üzlete fölött. — Köszönet nyilvánítás. Az Esz­tergom kir. város- és a szomszódozó városok ipariskolájának uevébeu ezúton mondok hálás köszönetet azou kegyes jótevőkuek, kik ugy a munka kiállítás, mint egyes jóerkölcsü ós szorgal­mas tanulók jutalmazásához adomá­nyaikkal hozzájárultak. Adakoztak pe­dig e czólra : A mélt. Főkáptalan 20 frtot, mélt. dr. Majer Istváu cz. püs­pök nagyprépost ur 1 cs. ós k. aranyat, 6 ezüstforiutot ós 8 köuyvet. Az eszter­gomi takarékpéuztár és az esztergomi kereskedelmi ós iparbauk 20—20 fo­rintot az Esztergom kir. városi ipari testület a muukakiállitás jutalmazására 21 frtot osztott ki, főt. dr. Walter Gyula kópezdei igazgató nr 3 könyvet, Horváth Rezső hitoktató ur 2 könyvet ajándékoztak. Esztergom 1892. óv jú­lius 14-én Major János igazgató. — A házaló kereskedés, mely ná­lunk is az iparosok részéről sok panaszra ad okot, noha a legtöbb városban jó­váhagyást nyert helyhalósági szabályok által eltiltva van ; a bajor kormányt is az e részben fennálló német biro­dalmi törvény keretén belül szigorított végrehajtási szabályokra indította. Igy például a házalási engedélyért fizetendő illetéket tetemesen felemelte ós a va­sárnapi szünidőről szóló törvényt fel­haszuálta arra, hogy a házalást vasár­napokon teljesen eltiltsa, mig a helyi kereskedés és ipartestület javára az öt órai szabad árusítási idő tetemes előnyt biztosit. — Nagy kárt okozott az «eszter­gomi szépitőegyesület»-nek a uemróg elhúzódott árviz, mely szennyes árjának nyomait otthagyta a vizivárosi szigftf gondosan ápolt utain és ültetvényein. Ha valamikor, ugy most bizonyosan nagy szüksége vau az egyesületnek a szépet szerető ós nemes emberbarátok nagy­lelkű adományaira. — Pályamegnyitás. Az aunavőlgyi­tokodi pályát tegnap nyitották meg üu­nepiesen A kereskedelemügyi miniszté­riumot Lábán főfelügyelő képviselte. A műt an rendőri bejáráson jelen voltak törvény hatóságunk részéről Krnplanicz alispán, Reviczky főszolgabíró, Hamar jegyző, Mattyasovszky Vilmos ügyész, Palkovich Jenő dr. a szeminárium ré­széről, Csaby főmérnök, Horvát vasut­igazgató, Muek felügyelő, Fletzer fő­mérnök, G-uckler báuyabiztos, Reviczky Károly és Krauz Izidor igazgatósági tagok, Horschütz vállalkozó, Bergmaun kir. főmérnök. Az ünnepi aktust nagy­ban emelték a Pintér nővérek által hozott virágkoszorúk, melyeket az első menetre alkalmaztak. Két zenekar egé­szítette ki az ünnepi hangulatot. Sok toast. A rendes forgalom 19-óu nyílik meg. Vasúti baleset különben nem történt. — Festőművészeink a mezőgaz­daság szolgálatában. Hazai festőmű­vészeink eddig még nem igen keresték fel alkotó tehetségükkel a mezőgazda­ságot, melynek pedig igen sok momeu­tuma van, a mely érdemes a legna­gyobb mesterek ecsetére vagy rajzónjára. A legutóbbi időben sikerült a «Kőz­telek»-nek, az orsz. magyar gazdasági egyesület hivatalos lapjáuak külöuö­seu a szakszerű haszonállatok rajzolása és festésére forditaui művészeink figyel­mét. A nevezett lap egymás után közli művészi rajzait Vastagh Géza ós Büthner Helón festőművészeknek. Az elsőtől jelenik meg művészi kivitelben József íőherczeguek az idei tenyész­állat-vásáron első dijat nyert és 1000 frtórt eladott magyar fajú bikája, az utóbbi pedig elkészítette Albrecht fŐ­herczeg magyar-óvári ós Teleki László gr. erdélyi uradalmai ménese, tehené­szete ós sertós-uyájának sikerült rajzait, melyekkel legközelebb kedveskedik a «Köztelek» olvasó közönségének. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. Nyilttór. Ezen rovat alatt közlőitekért Bein vállal felelős­a szfre. Egész selyem, mintázott Fou­lardokat méterenként 85 krtól egész 4 frt 65 krig (mintegy 450 különböző árnyalatban) megrendolt egyes öltönyökre, vagy egész végek­ben is szállít házhoz szállítva, pos­tabér és vámmentesen Henneberg G. (cs. kir. udvari szállító) selyem­gyára Zürichben. Minták postafor­dultával küldetnek. Svájczba czim­zett levelekre 10 kros bélyeg ra­gasztandó. Hirdetések. Dreher Antal kőbányai sör­l raktárában kapható egyedül Esztergom, Buda utcza 336. sz. a. Kőbányai eredeti töltésű palaczk és hordó sörök, elsö­minöségü király-sör: nagy palaczk 21 kr, kis palaczk 15 kr, márcziusi SÖr, nagy pa­laczk 21 kr, kis palaczk 15 kr, dupla márcziusi SÖr nagy pa­laczk 25 kr, pilseni korona­sör nagy palaczk 25 kr. JMiy Magánfogyasztók nak 50 palaczk 5 frt 75 kr. adóval együtt. *^flgfjj| Nagyobb eladásoknál árengedmény, ~&G,Z W~ Figyelmeztetés, A Dre­her-féle kőbányai sörgyár csak első minőségű sört szállít, nem hasonlíthatók hozzá más gyárak sörei sem minőségre, sem egész­séges béltartalomra nézve. "ÍW vette a frisseket, kinyitotta az ablakot, s kiszórta az éjszakába. Egyszerre felsikojtott; visszaakarta húzni kezét, nem lehetett, valaki megfogta. Az első pillanatban megrémült, a má­sikkan már nem volt semmi baja, mert a keze jó helyen volt: a Géza tartotta. Hogy került, mint került elő, minek azt elmondani ; szerelmes volt s ez mindent megmagyaráz. Jó hírt hoz, nehezen halad bár az uton, de biztosan ; azt hiszi sike­tül majd megpuhítania a papát. A jó fiu nem tudta még, hogy a Tivi már megelőzte őt. Narcissenek eszébe ju­tott s e miatt kezdett egyszerre remegni, könnyezni. — Mi bajod, édes, bántott valaki ? Miért zokogsz ? — Mert nem lehetek én soha a tied, felelte Narcisse szakadozottan. Igy tudta meg a többit is Géza. — De nem leszek a Tivié sem, tört ki Narcisseböl a keh erőség Inkább meghalok, ha s végsőre kényszeritenek. Az aranyos szekrénykében a virágok közt cseppnyi üvegcse volt, arra mutatott Narcisse. Géza megértette. — Oh, ne tedd azt ! szólt elhűlve, inkább elbujdosok a világba, csak ezt ne tedd, hi­szen az borzasztó volna ! Elvette az üvegcsét. Narcisse visszakérte. Beszéltek azután még sokáig. Az éji szellő csintalanul játszott fürteikkel s a csillagok remegve pislogtak le rájuk, mintha félte­nék őket valami bajtól. A gönczölszekér jócskán letérült már az ég peremére, mi­dőn az ablakot ismét bezárták . . . Jtosz napra ébredt Narcisse. A papa tud­tára adta, hogy a Tivi tegnap a bokrétá­val együtt levélkét is küldött, melyben irja, hogy a lakodalomnak mielőbb végbe kell mennie, mert ő nem várhat tovább. Sze­gény leány hiába mondta, hogy nem sze­reti Tivit, ki nem állhatja, hogy kész min­denre inkább, csak erre nem. A papa hajt­hatatlan maradt, mamája pedig nem volt, a kihtfz panaszra mehetne. Borzaivá gondolt arra a napra, a mikor a Tivinek el kellett jönnie. Nem, ő nem éri meg ezt a napot. Hát megérte és hallotta, hogy a kocsi az udvarba gördült. De most már nem birt magával ítöbbé ; nem gondolkozott már, hanem őrjöngött. Bizony elővette az üveg­csét ; valami démon szállta meg a tehe­tetlen testet s az ellenállhatatlanul vitte a romlásba . . . Az ajtó kinyílt s az üvegcse üresen hul­lott a padolatra. Az ajtó kinyílt s azon ketten jöttek be : a papa és — no gondolják, ki ? A Tivi ? Nem, a Géza. Mert időközben a Tivit ugy megszorí­tották a hitelezői, hogy moczezanni se tu­dott ; segített hát magán ugy, a mint szo­kás és divat. Egy szép nappal elmúlt az élete is. Géza ügyes volt, most környékezte meg a papát és sikerült neki. Meg akar­ták lepni Narcisset, azért nem szóltak' semmit. Az üvegcse pedig azért hullott üresen a padolatra, mert amaz idyll alkalmával Géza titokban kiöntötte tartalmát. Természetes, hogy most már volt he­gyen, völgyön lakodalom. Azonban még­sem jó a tűzzel játszani. SZABÓ LÁSZLÓ.

Next

/
Thumbnails
Contents