Esztergom és Vidéke, 1892

1892-01-21 / 7.szám

Timon Ákos beszél. Esztergom, jan. 20. Timou Ákos ma Esztergomba érke­zik s elmondja, hogy minő utón akar haladni, milyen elvekkel óhajt mandá­tumot vállalni, milyen irányban sze­retné hazáját, herczegprimását, választó­városát az uj parlamentben képviselni. A szabadéivüpárt Timon Ákos prog­rammbeszédéuek meghallgatására az összes választópolgárokat meghivta. És ez nemcsak politikai ildomosságból történi. Timont nem ismeri az eszter­gomi ellenzék. A módot és az alkal­mat kifogástalan formában meg kellett adni az ellenzéknek. * Programmbes'/édek nem pártbeszédek. A ki programmot ád, az nemcsak snját pártjának kínálja elveit, hanem az egész választópolgárságnak. Eljöhet tehát minden választópolgár Timon Ákos meghallgatására. Timon tudományossága annyira ok­tató, előadása otyan határozott, szó­noki tehetsége olyan gyönyörködtető, hogy a legmegátalkodottabb ellenzéki is nem fogja kárba veszett időnek tartaui azt, a mit Timonak szentelt. Timou beszél. Egész Esztergom figyeli. Szava nemcsak szt. István városában, 4e az egész országban hallható lesz. Mert Timon a jövő embere, a ma­gyar tudományosság büszkessége, a kormány kedveltje, a herczegprimás kiválasztottja s az ország egyik leg­intelligensebb választó kerületének jelöltje. Hallgassuk meg választópolgárok, mit mond Timon ? Ingerült napok. Esztergom, jan. 20. Szándékosan mellőztük eddig azokat a beküldött nyílt felszólalásokat, meg­rovásokat és legtöbb esetben időszerű gorombaságokat, melyek egész egy uagy csapat ingerült választó polgárt illettek. Mi a társadalom anélkül is nehezen ótalmázható harmóniáját szentnek és sérthetetlennek tartjuk, épen azért sem szóvil sem irássál nem fogunk en­nek megzavarására nyilvános alkalmat adni. De nagyon rosszul teljesitnők pub­licistikai szolgálatunkat, ha nem kon­statálnék, hogy rendkívül ingerült na­pokat élünk, a kedélyek idegesek $ lelkesedés fanatismnsba kezd csapni s az érzékenykedés heves föllobbanások­ban tör ki. Mert nyolcz nap múlva nem volnánk képesek bizonyos dolgo­kat megmagyarázni és megokolni. Ingerült napokat élünk valóban. Előkélő műveltségű választó polgárok plakátokat tépnek, zászlókat szidnak, az ellenfél jelszavait becsmérlik, össze­tűznek ós — példát adnak a népnek, mely szívesen követi az urakat főkép hibáikkal. Legyünk nyugodtabbak. Nyolcz na­punk van mindössze. Ne lázítsuk, ne kergessük a népet véres verekedésekbe, mert a felelőség mindig azoké marad, a kik ingerül tsógökkel átlépték a megfontolás és törvény tisztelet ha­tárait. Farsangi levelek. (Az iparosifjak bálja jan. 16-án.) A Dóczy Ferencz vezetése alatt álló iparosifjak bálja szombaton este fénye­sen sikerült. Polgári szépségeink jól mulattak s Carnevál herczeg elemében volt. Még olyan tánczosok is forgalomba kerültek, a kik a trónörökös halála óta nem tánczoltak. És ezek közé tar­tozik az önök bálitudósitója is, t. ol­vasóim. Épen azért ne tulajdonítsanak farsangi levelecskémnek megvesztegető pártállást. A ki az iparosifjak vigal­mát meglátogatja, az örvendetes far­sangi emlékkel távozik körükből. A ki pedig belemegy a vidámságuk orszá­gába s a pompás tánczosnőket is meg­forgatja, az örvendve konstatálhatja, hogy az esztergomi iparososztály szépei megállják a versenyt. Ott volt a bálon Frey Ferencz is, a ki igen érdekes félórát töltött jelen tudósítás írójának társaságában. Hanem azért valóságos sikerrel mégis csak Carnevál herczeg korteskedett, mert annak biztos és győzelmes pártja volt. A berezeg fő­kortesei, a rendezők mindent elkövet­tek, hogy a polgárnők kitűnően sza­vazzanak apró lábaikkal. Akadt bizo­nyosan néhány választás is, a miből majd farsang után fognak irni az el­jegyzési rubrikák. Nogyvennvolcz pár tánczolt, negyvennyolczas tűzzel, nem­zeti hangulattal és szabadelvű jó­kedvvel. Az anyagilag is szépen sikerült bál női közönsége a következő volt: Bar­talusné, Borz Juliska, Czelmaier Ilonka, Braxler Ferencznó, Dudás Mariska, Dudás Ödönné, Erdélyi Szidónia, Fehér Erzsébet, G-regor Teréz, Hakkernó, Helez nővérek, Iványi Gézán ó, Iványi Ma­riska, Kilczinger Józsefné, Klobuts­nigné, Kiotz Gizella, Koller Juliska, Komáromi Terka, KratzAutalné,Laiszky Margit, Markovies Katalin, Márkusa Oyőzőné, Megla Ilka, Misik Mariska, Molnos Eugénia, Nagy Erszóbet, Nagy Róza, Nóvák Imréné, Nóvák Károlyné, Pilinyi Erzsébet, Preszlerné,. Prommer Liszka, Rojcsek Mariska, Rózsa Mariska, Schdkház Irina, Schenkengel Antalué, Schultz Mariska, Sárgay Anna, £>űve­gesné, Szabó Teréz, Szimhárdtné, Tillnó, Ugróczy Szerén, Vass Anna, Vichor Erzsébet, Vörös Mariska, Zsa­lezsák nővérek stb. (A dalegyeeület estólye jan. 17-ón) Esztergom elite-társaságának jó része gyülekezett össze vasárnap este a Fürdő nagy termében. A dal- és zenekedvelő­egyesület (Bellovits nélkül először) hangversenyt rendezett, melynek leg­pompásabban sikerült részlete volt Blasser zeneképeinek előadása. A ne­vető szerzeményt, mely esupamerő csin­talanság, jól összevágó vonóuégyes­ben Feigler János, Koppé, Boroyitska Az„E$ztepÍ5TíÉ8lámija. El ÉLJEN ? Két jelöltje van Esztergomnak. A korábban fellépfcetetfc Frey Ferencz vaskereskedő, kinek zászlajára «nemzeti párt* van irva. Az utóbb felléptetett jelölt pedig Timon Ákos, tudomány-egyetemi tanár. Ennek pártprogrammja szabadelvü­ség, főtekintettel a katholioizmus legszen­tebb érdekeire oly körvonalakban, melyek­hen gáncsolni valót a legkajánabb irigység sem találhat. Mindkettő az esztergomi választópolgár­ság támogatására számítván, a választó­közönség két pártra oszolva, az elvek har­csát erősen vívja. Hogy a széles mederben hullámzó küz­delmek melyiknek adják meg a győzel­met? — az még most kérdést képez; — de hogy melyiknek győzelme szolgál Esz­tergom javára, ~ arra már most a követ­kezőkben adhatjuk m«g a feleletet. Nem czélunk megvető, kicsinylő sza­vakkal illetni az ellenfelet, hanem igen is rámutatunk azon sebekre, azon esztergomi állapotokra, azon közvetlen közelről érdeklő városi és megyei követelményekre, melyek egy ellenzéki képviselő megválasztatása árán sem gyógyulást, sem kedvező választást, sem kielégítést nem nyerhetnek. Ott, a hol előnyomul az önérdek, bizto­san megbomlik a közérdek! Esztergomnak igen sok közérdeke van, a mi előtt el kellene halványulni a magán­érdeknek, legyen az akár a választóé, akár a képviselőjelölté. Az országban több oly város, több oly megye van, a hol Qgy-egj előkelő nagy vagyonú ur, néhol főúr mint birtokos, mint ugyan ottani nagylelkű jótevő szere­pel. A jótékonyság és befolyás a magasabb körök felé, mindig teremt ilyen ur számára egyet, t. i. a hálás rokonszenvet, ragasz­kodást azon nép részéről mely a bálára és elismerésre lekötelezettnek érzi magát. A hálás ragaszkodásnak ezen egyéni köz­pontjai a nép szeretetére nincsenek ugyan ráutaha, mert hatalmuk és befolyásuk a nélkül is épségben marad, hanem a nép osztatlan szeretete és vonzalma igen is jól esik nekik s ingert nyújt a nagyobb tettek és alkotások keresztül vitelére. Hát Esztergomnak nem adott a koronás király ily főurat Vas?ary Kolos herczeg­primás személyében? Ki még közénk se jött, már is biztosított bennünket jóakara­táról, ígérve azt, hogy az Esztergomért való tettekben nem lesz szűkmarkú, mert hiszen a mit tenni igért, ast otthonának cselekszi. Ily áldott lelkű főpap, mint az ország első mágnása, ugyan otthonát találja-e fel közöttünk, ha az általa nekünk jelöltül ajánlott Timon Ákost, a ki szakvéleményé­vel az érseki székhelyet nekünk megmen­tette, tüntető ellenszegüléssel a mandátum­tól elütjük. Nem rövidlátó politika-e az, midőn egy módos polgár egyéni kívánságát az egy­házfejedelem óhajtása fölé helyezzük? Kérdjük teljes bizalommal: melyik vá­lasztókerület cselekednék igy az országban, ha hozsannával várt főúri jótevőjét kíván­ságának kielégítésében megvigasztalhatja, megerősítheti? Milliók irigylik Esztergom szerencsés helyzetét, hogy prímást üdvözölhet szék­helyén; de milyen üdvözlet az, midőn fa­gyos kebellel, pártszenvedélylyel, felizga­tott, félrevezetett tömeg élén adni lehet annak, ki mint béke és szeretet apostola hivei közé készül, — hogy mint egy jó­tevő családapa az ő híveit az egész város lakosságát kebléhez szoríthassa? Ugyan, Esztergom polgárai mit akartok az ellenzéki jelöltötökkel elérni? Talán zsenialitása hódit meg benneteket? Talán a közügyek terén eddig tanúsított bokros érdemei előtt hajoltok meg ? Talán jótékonyság oltárára rakott összegei képe­zik a csábító ingert? Talán egyéni szere­tetre valósága az ok, melyért őt bálvá­nyozzátok ? Feleljen rá az, a kinek ő tetszik, de mint prímást váró Timon Ákos-párti választók, mi a vagyoni érdemet nem ünnepeljük, nem kurizálunk a vagyon emberének, ha^ nem e helyett üdvözöljük jelöltünkben a magyar tudóst, az egyházpolitikust, a ki tel­ismert nemcsak fenséges József föherczcgünk, kinek fiát a jogtudományokba bevezette, nemcsak szeretett főpásztorunk; hanem elismerte a magas kormány is, midőn egye­temi tanárrá való kineveztetését határozattá emelte. Timon Ákos ma azon a polczon áll, hon­nét feljebb jutva kis ur nem lehet, Ő neki az előléptetésben létrául nem szolgálhatunk ő neki mandátum nem nagyravágyásból, nem önmagáért kell, hanem azért, hogy mint tudós politikus a város, a katholikus egyház eminens jogait megvédelmezze, az elmék és elvek harczát a primási intentiók értelmében élőszóval és Írással kifejezésre juttassa* i<Jgy ellenzéki képviselő azt vetette a vá­rosok szemére, hogy több helyen mintegy versenyfutást tartatnak a kormány kegyei­nek kiaknázásában. Mintha igaza is volna mert a dúsgazdag alföldi városokból aka­dunk olyanokra, hol a mezőgazdaság utján befolyó jövedelem cseppet:sem ősökként s mégis okszerűnek találják a -kormány jelölt­jét diadalra vezetni, miért? — mert nin­csenek még megelégedve, a kormánytól nyert adomány nyal — mert még többet varnak. És ők ezt nem restelik. Mit szól­jon ehhez a philoxéra által tönkre jutott Esztergom ? Nincs szüksége semnű támogatásra? Avagy nem volna-e jelentós támogatás, ha a közigazgatási reform elkövetkeztével Esztergommegye megnagyobbittatnék s ezen kikerekített mfgye czentruma az ősi Esz­tergommegyei székhelynek meghagyatnék ? Avagy ki véd meg e téren bennünket, ha megyénket a mappáról kicsinységénél fogva ESZTERGOM . XIV. ÉVFOLYAM. 7. SZÁM. CSOPORTOK, 1893. JA NUÁii U. ESZTERGOM és VIDÉKE • Városi és megyei érdekeink közlönye.* llinnpTliflpl/ * * MEG-JELENIK IÍRTENKINT KÉTSZER: * J _ ^ . * 7 HIRDETÉSEK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZTŐSÉG: ; m VATALOS HIRDETÉSEK I szótói 100 szóig 75 iu, 100. ' PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT, t''* 1 200-ig 1 frt 50 kr, 200-tól 300-ig 2 frt 95 kr. KLŐFIZETÉSI ÁR* hová a lap síellemi részét illető közlemények küldemlílk. Belyegdij 80 kr. Esíész évre • 6 frt — kr KIADÓ - H l V A T A L : MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutáiiyosab­F<?1 évié 3 trt — kr - , ' ban közöltetnek. Negyed évre 1 fit 50 kr SZECHENYI-TER 331, ^ 1 Fgy szám ára 7 kr. ' )0Va a ' a P hivatalos és magáuliirdetései, a nyilktfrbe szánt kflzle- NYJLTTÉR sora áO kr. ^ , ^ menyek, előfizetési pénzek és reklamálások intézendrtk. ©— • • 0

Next

/
Thumbnails
Contents