Esztergom és Vidéke, 1892

1892-05-22 / 42.szám

is MI$S&WÍMÍ. E ez%a adózni szabad*' jou nekem is 25 forinttal. Jókai Mór. A lelkes felhi vashoz csak annyij hozzáadm valónk lobot., — hogy az' adowányokat bármelyik napilap szive­seu fogadja s küldi rendeltetése helyére Kemény Kálmán né, Bánffy Polixéna bárónéhoz, a Klapka koszorú-egyesület elnökéhez, ki Ötven forintot adott a legnemesebb czólra. A primási tisztviselők. Ksztergom, máj. 21. Egy röpirat féle Emléklap jelent meg valahol. Irta valaki. Czime: «Em­lóklap a herczegprimási uradalmakban -létesítendő ujabb rendszer-, tisztifize­4ések- és cseléd bérekre vonatkozólag. Ajánlva FÜL Lóskay Jeromos urnák, a heiHSzegprimasi uradalmak kegyelme­sseu kinevezett főkorminj&éjVinak.* Az egész pamphlet egy ív. Nincsen ü'ajta sem nyomdai firma, som posta­bélyegző, mert az iveket vasúti mozgó iposián adták föl, mint a nihilisták. Lehetetlen boszankodás nélkül ol­.*vasui ezt a szerencsétlen emléklapot. Mert támadásaiban igazságtalan, véde­kezésében ügyetlen s taaáeásaiban tájékozatlan. Mielőtt a röpirat ismertetésébe fog­tunk volna, kitanulmányoztuk a han­gulatokat s igy konstatálhatjuk, hogy m ügyetleu röpirat az intelligens pri­macziális liszt viselők között általános -boszankodást keltett. Elvégre is a primási tisztviselőknek nincs szükségük arra, hogy ugy a toll forgatásban, mint az érvek logikus kifej lésében tökéletesen járatlan egyé­nek védelmezzék meg érdekeiket. Az ilyen védelemben niucs köszönet. Az ilyen védelem csak az ügyntk árt. Minden uj rendszer változásokkal jár. De ezek a változások nem lehet­nek rossz indulatnak s igy a meggyőző íelvilágitások nem fölöslegesek. A primási tisztviselők inteliigencziája nem vállalhat szolidaritást a szóban forgó .röpirattal. Meg fogják védeni tudni ők a ma­guk igazukat ha kell, csakhogy vala­mivel tartalmasabb és meggyőzőbb stílben. A névtelen röpirat szerzője marad­•iovábbra is névtelen, de ne ártsa bele magát többé olyan mesterségbe, mely­hez sem tehetsége, sem joga, sem fel­hatalmazása nincsen. poétáink .? Reviczky, Rudnyánszky, Váradi ? kik ezek ? Ezek semmik, ezek nem poéták, ezek nem tudnak irui. Ábrányi Emil ? Az még csak tudna írni, de ... ; külömbeu én egyiktől sem olvastam semmit, csak az unoka öcsémtől halottam, aki szintén költ és jól ám i Audiat J Híjába a Karó Rághó vét nem palik vizzé . , . Nos hát.! az mottó ugy-e Audiat ! ? Hanem a többi, ugyám, a többi. Boldogult apám kezdte már gyűjtögetni a hely ne­veket, én folytattam és most már tizenkét mázsányi van.- Tizenkét mázsányi, érti Au­diat !? Ez munka, mi? Bzázkileuczvenki­Jenez füzetre terveztem, de sajnos csak kettő jehnhetett meg ; csak kettő. És mért ? mert a tudományos akadémia nem pártolja ; nem akar segíteni, én meg csak nem adhatom ki mind a saját költsé­gemen. Igaz ugyan, hogy van egy fél mil­lió vagyonom, a mit munkámmal szereztem, de az arra való, hogy szaporodjék. Ha az akadémia nem pártolja, én tehetek róla, hogy oly nagyot vészit az irodalom. Ugy van. Nos különben az akadémia Pesty Fri­gyesnek 200 aranyat adott ilynemű mun­kájáért. De milyen munka az Audiat ! Egy kopeket sem ér. Nein ér semmit. Az a czime, hogy : Magyarország helynevei ; átlapoz­tam, hát ó fortéiéin ! 447 lapon csak két helynév magyarázat van, azt is boldogult apámtói lopta. Hát ez munka ? Ez nem munka Audiat Ez semmi. Mit ir olyan em­ber, aki nem ért hozzá. Pnsty nem tud magyarázni helyneveket bár Simonyi .Zsigmond engem is kigúnyolt tigy Uh.a.,Azt mondta ugyanis, hogy én Üres a színház. Esztergom, mnj. 21. (H.) Lapunk hasábjain már megjelent egy ezikk, mely kikelt a publikum kö­zönye ellen, de ugy látszik az ige nem használt. A padok most is sokszor üre­sen tátongnak, a színészek kénytelenek a kaüituéknek játszani s intelligens közönségünk legnagyobbb része tüntető­leg távol tartja magát a színházi ól. Hát hol vannak előkelő kereskedőink, iparosaink ? a kik már annyiszor lauujelót adták nemeslelküségünknek, jóindulatuknak, életrevalóságuknak. — Mért maradnak el éppen most, mikor olyan színtársulat várja pártfogásukat, a milyent Esztergomban nem egy ha­mar talán sohasem fognak pótolni ? Mi annak az oka, hogy tüntetőleg kivonják magukat e kötelesség alól. Vájjon nem szégyen H-e magát ez a magyar ajkú közönség, hogy a hadsereg idegen ajkú tagjai több kitüntetésben részesítik a magyar színészeket, mint ők. Hol itt a nemzett érzés, a nemzeti szellem? Azok a színészek nem a ma­guk kedvére, gyönyörűségére játszanak, áldoznak, hanem a publikumra számí­tanak, a publikum gyönyörködtetésére szentelik erejüket, tehetségüket, annak a publikumnak, mely most közönyös, hideg. Nagyon szeretnők tudni, mit akar a közönség ezzel a hidegséggel? Annyit' konstatálhatunk, hogy nem válik elő­nyére, sem dicsőségére. Elégszer van alkalmunk Esztergomról nem jót hal­lani, elégszer hasonlítják össze váro­sunkat egyébb vidéki városokkal, elég­szer mutatnak rá néhány ázsiai álla­potunkra, elégszer adnak jó tanácsot, de minden szó olyannak tetszik, mint a falra hányt borsó. Jelenleg Esztergom erkölcsi repu­tacziójáról van, azt hisszük ez nem tartozik a legutolsó dolgok közé; nem is említve azt, hogy egy egész társa­ságuak, egy kulturális czólt szolgáló társaságnak, ha nem is éppen jóléte, de ön len tar fása forog szóban. Ismételten szót emelünk színészetünk érdekében, isinél elten kérjük a publi­kumot, hogy vesse le hideg közönyét és töltse meg a tátougó padokat. De van néhány szavunk a színészekhez is. Mindenekelőtt figyelmeztetjük a tár­sulatot, hogy ne törekedjék selejtes, sikamlós darabok előadására, még ha újdonságok is azok, ezekért nem lelke­sülnek ; de igen is ajánljuk vegye elő mindent önkénytelen magyarázok, ugy amint a nyelvemre jön. Az nem igaz Au­diat ! mert én igen keveset magyarázok önkénytesen, hanem a Nyelvőrből ásom ki nagyrészéfc gyűjteményemnek és amit Ön­kénytesen magyarázok ; az megvan magya­rázva ; hallja csak : Császártöltés. Ezt én ugy magyarázom : Hajdanában Árpád ve­zér arra járt és megtöltötte a puskáját. Hat nem helyes magyarázat ez ? Nos ? Azt igenis a magam eszéből csináltam. Csináljon ijet Simonyi Zsigmond! Soha sem fog ijet csinálni, pedig ő már nagysá­gos úr. Én is az lehetnék ha akartam volna, de engem nem bánt a czim kórság. Ugy van ! Nos tehát ! Hány óra Audiát ? Nos ? Már hét is el­múlt. Ugy-e egy óránál tovább tartóztat­tam, csak hatig kellett volna maradnia. Nos vegye elö a naplót! irja ! : Audiatnak boravaló, 3 krajczár. Itt vau Audiat ! há­rom krajczár, vegyen rajta berezegővina czigarettát. Ezt azért adtam, mert egy órá­val tovább maradt. Betette a naplót a fiókba ? Nos ? Jól van. Most elmehet, de holnap nyolez órakor pontban itt legyen ! Isteu áldja meg. HÉLI. — A koronázás jubilemát a Tar­kaság juu. 16-ati nagy polgári ünnep­séggel fogja megülni egyesületi helyi­ségében. Á polgári üuuepre már leg­közelebb meg foguak jelenni a meg­hívók. a régi jő darabokat; nem fog ártani s hisszük, hogy Az ember tragédiája, Bánk bán, néhány Shakespeare darab, Nóra és mások hamarabb becsődítik a publikumot, hamarább telt hazat csi­nálnak, mint a Feneleányok, Jani és Juczi, meg Ne hagyd maga Sehlesinger satöbbi. Szinházi szemle. (18. A rendjel.) Szerdán Meilhac vígjátéka mulattatta a közepes liázat. Az előadás elég üsz­szevágó lett volua, csak abban a nagy vidéki hibában leledezett, hogy a ké­nyesebb situácziókat nagyon is kiemelte s a finom el siklás által más elbírálás alá eső dévaj ötleteket épen a draszti­fikus föltálalással frivolakká változtatta. Nagyon sok függ tehát a rendező ízlésé­től és finomabb aesthetikai érzékétől, a mit szerda óta a szinlapon meg sem nevezett rendező úrtól nyilvánosan meg merünk tagadui. Havas Aranka Henrietteje uralkodott a vígjáték hangulatán. A szép tehetségű színésznő a szeszélyes, ideges, kalandkedvelő, de alapjában franczia szótár szerint becsületesnek nevezhető fiatal asszonykát olyan ta­láló színekkel jellemezte, hogy élvezet volt nézni. Nyílt jeleneteiben is több­ször megtapsolták. Ha az erősebb ki­töréseknél elfátyolosódó hangja ércze­sebbó válik, a legszebb jövőt jósoljuk neki. László Antrésibeu vidám vígjá­téki alakot festett választékos humo­rával. Mezey Coliueauban mindig dicsé­retreméltó mérsékletével tünt ki. Cserui Berta a grófné epizód szerepében tetszett. | Ö z í K i a y az inasoau megtépte a közönséget. Először láttuk exolikus maszk és bohózatos túlzások nélkül s ezt nagyou szívesen konstatáljuk. (19. Szinházi képtelenség.) Ez a régi német bohózat a vidéki színpadok farsangi darabja. Valóságos farsangi hangulat uralkodik a színpa­don s a színészethez legközelebb álló keblekben, mikor ez az óriási bohóság színre kerül. A ki ugy fogta föl ezt a képtelenséget, a mint kellett, az jól elmulatott a vastag furcsaságokon. Mezey a uyitrai maecenásben tet­szett, a kaczajok nagymesterei voltak azonban Csillag Amál, Fé­nyén, Andorfi, Bodroghiné és S z i k 1 a y az exotikus vidéki szín­társulat személyzetébeu. A ballet bo­hóságai már a bóhóczkodás határain is tulcsapongtak. (20. Traviata.) Verdi operája remeken r o u r m a Henrietté jutalomjátókául megle­hetősen telt házat csinált. Violettát énekelte P o u r m a s min­den képességével rá akart szolgálni a közönség rokonszenvének meghálálá­sára. Jó igyekezete, nem mindenuapi szorgalma ós ha nem is a szenvedélyes kitöréseken, de a lyrai lágyságokra igen alkalmas és kellemes hangja mindvé­gig lekötelezték számára a hallgató­ságot. Megjelenése mint mindig, csinos, toiletteje Ízléses és éneke ambicziózus volt. Két pompás csokrot nyújtottak fel neki az első felvonás után s több­ször zajosan kitapsolták. A nehéz sikerben másod helyen kell emliteuünk H u n f y t Germontban, a ki mindig akkor tetszik legjobban, ha nem stentori erőltetéssel, hanem szive mélyéből énekel. Juhász az apát énekelte szépen, de játéka ós feje az öreg Rippre em­lékeztetett iukább, mint egy előkelő marquiusra. A kórusok és a zenészek gyakran dicséretet érdemeltek. hírek. — Herczesprimásnuk még miudig nem adhat nyilvános kihallgatást, mert orvosai nagy kíméletre uUlták. Igen valószínű, hogy a bíboros főpap csak a koronázás jubileuma után fog visz­szatérni székvárosába. — Knauz Nándor püspök egy hó­napi távollét után Marieubádból teguap viruló egószségbeu érkezett vissza vá­rosunkba. — Székfogla!ás.Sebők Zsigmond,esz­tergomi származású, jeles tollú fővárosi fiatal iró, aPesii Hírlap belső munka­társa, ma fogja megtartani szókfoglaló­ját a Petőfi Társaságban. — Miniszteri elimerés Héya Ti­vadar primási uradalmi ügyész, azou utánzásra méltó áldozatkészségéért, hogy a muzslai iskola részére kétszáz frt alapítványt tett, a nagyin, vallás és közoktatási miniszter külön levélben el­ismerő köszönetét nyíivánitotta. — Baross özvegye a következő vá­laszt intézte a kereskedőifjak egyesülete részvétiratára : Fogadják hálás köszönet­nyilvánításomat azon őszinte részvétért, melylyel felejthetlen férjem elbuuyta alkalmával fájdalmamat enyhíteni szí­vesek voltak. Budapest, 1892. május hó 18-áu. Özv. BUross Gábornó. —- Baross rekviem falun. Ebedről jelentik nekünk, hogy ott Fehér Fereucz plébános engesztelő szent mise­áldozatot mutatott be Baross Gábor lelke üdveért. A gyászmiséu a község elöljáróin kivül nagy nép jelent meg. — Klapka gyásza Esztergomban. A mint a nagy szabadsághős halálhírét meghozta az első sürgöny, Esztergom városa azonnal két uagy gyászlobogót tüzetett ki a városházára. — A koronázás jubileuma. A ki­rály és királyné megkoronázásának hu­szonötödik évfordulója alkalmából Bu­dapesten tartandó ünnepségek sorrendje hivatalos megállapítás szerint a követ­kező : 1892. jun. 6-án (hétfőn) d. u. 2 és fél órakor : 6 cs. és ap. királyi felsége megérkezésekor üunépies foga­dás a m. kir. államvasutak nyugati pá* lyuudvarában. Ünnepi bevonulás a Te­róz-köruton, Andrássy-uton, a fürdő­utczáu, lánczhidou és Albrecht-utou át a királyi palotába, diszbanderium és diszfogatok kíséretében. Este 7 órakor : Díszelőadás a nemzeti színházban. Este 9 órakor : Fáklyásmenet a városház­térről indulva az rskü-téren, Ferencs József partok, Albrecht-utou át a ki­rályi palotához, ennek udvarán a bu­dapesti dalárdák ének-előadása. Juni. 7-én (kedden) este: A főváros kivilá­gítása ; tűzijáték a láuczhidról, Szent­Gellérthegyről és a Dunán lévő hajók­ról. Juu. 8-áu (szerdán) d. e. 10 óra­kor : Ünnepies istentisztelet a várbeli helyőrségi templomban. Déli 12 órakor : Legfelsőbb fogadás ő felségénél. Ez al­kalommal a kővetkező testületek fog­uak fogadtatni: a főrendiház, a főren­diház elnökének vezetése alatt : a kép­viselőház, a képviselőház eluökóuek ve­zetése alatt ; a törvényhatóságok kül­döttségei együttesen a minisferelnök vezetése alatt. Budapest főváros tör­vényhatósági bizottsága a főpolgármes­ter vezetése alatt. D. u. 3 órakor ; Nép­ünnep a vérmezőn, a városmajorban es a városligetben. Este 7 és fél órakor : Díszelőadás a királyi operaházbau és egyidejűleg a nemzeti színházban. Juu. 9-én (csütörtökön.) Estély az udvarnál. — Uj SzárnyvaSUt. Az Anuavölgy­tokodi nyolcz-kilencz kilométer hosszú­ságú uj szárnyvasutat a jŐvő hónap alejéu fogják a közforgalomnak átadni. — Adókivetés Az 1892. évi tőke, kamat ós járadék-adó kivetési lajstrom ílkészülvón fölhivatik a t. városi adó­izetŐ közönség, hogy az emiitett kive-

Next

/
Thumbnails
Contents