Esztergom és Vidéke, 1892

1892-05-15 / 40.szám

tényezők egyetemlegesen, magának az ügynek érdekében idő előttinek tartják. Egybevetve azonban az 1890, július 7-iki és szeptember 26-iki pápai dek­ratumokban a február 26-iki rendelet­tel szemben hangsúlyozott hitágazati akadályokat a herczegprimásnak a Szent­István-társulat márcz. 22-iki közgyülé sén e kérdésben kifejtett nézeteivei közei véliiuk férhetni kombinácziónkkal a valósághoz, hogy a szentszék appro­báczióját kiuyert primási modus vivendi, ha nem is foglalja magában a szülát szabad rendelkezési jogának törvénybe ígtatását, de egyúttal vallásos meg­győződésüket megóvja az állam paran­csoló rendelkezésének illetéktelen beavatkozásától ; és másodszor megszün­teti a lebruáj 26-iki rendeletének, » keresztelési bizonylatok átküldésére vonatkozó, a katholikns lelkészeket val­lásuk elveivel és szabványaival ellen­kezésbe hozó és büutető szánkezióval ellátott intézkedését. Nem tartok azon hozzávetésem utó­lagos dementálásátóf, hogy a kúria megoldását kinyert propozi ezió lénye­gében azonos a Budapesti Hirlap áp­rii 30-iki számában kifejtett épp oly egyszerű, mint észszerű Modus Vivendi­vei, melyről az esztergomi főinegye kormányzásába évek óta irány ladólag betolyó egy főpap előttem ugy nyilat­kozott : cKitüuő czikk, mely fején ta­lálja a szeget. Mi belenyugodnánk e megoldásba!» Hogy mi a kultuszminiszter propo­zitiója, mit tartalmaz ? Ahhoz már hozzá sem vetünk és el nem képzeljük, miként lehessen «a febr. 26-iki ren­deletben foglalt lényeges intézkedések biztosítása mellett találni oly megol­dási módozatot, mely a dogmatikus nehéz sógeket megszüntesse.* Huinano capiti servicém aequiuain pieior siquis iun­gere velit. A mint nem tudjuk azt sem, vájjon a kormány a kultuszminiszter propo­ziczióját fogadja-e el avagy a tizen­kettedik órában hozzájárul a berezeg-' prímásuk a szentszék által approbáli, a katholikns egyház érdekeit és hit­elveit a többi felekezet sérelme nélkül, a tejes jogegyenlőség alapján megóvó «uiódus viveudi»-jóhez. De bizonyosan felmerül, hogyha az elkeresztelési ügy a kultuszvita folya­mán, Magyarország prímása fel fogja ; emelni tekintélyes szavát a helyről, i melyet mint első egyház- és országnagy 1 iz a törvényhozás termében elfoglal n c. maga javaslata védelmére és a férfi is önérzetével, ki kötelessége szerint te!­í- jesitette nehéz küldetését vallása és t- hazája érdekében ós tiszta bort töltöti ti a szentszéknek is, a magyar kormáuy­t- uak is a poharába ! >• - 1111 ,1 Színházi szemle, il 10. Szinitanoda. >- Bisson vaudevilleje meglehetősen teli j házat csinált szerdán este. í' Mezey volt az est hőse Bobignae-ban. Diszkrét játékával folytonos derültségben 6 tartotta az idegeket. f: F e n y é r i az igazgatóban bizonyította i- be alakító tehetsége sokoldalúságát. H A többiek a bobózat középszerű irodalmi becsének határain belül maradtak. II. Parasztbecsület. n Mascagni poétikus operája csütörtökön 6 dicséretreméltó silíkerrei került színre. I- P o u í m a Henriette énekelte i- Sautuzzát. Csillag Amál Lilában, 1 Juh á s z né Luciában aratott elismerést. Juhász A Ifióban a pompás baritonjá­val nyörködtetett, H u n f y Turiduban becs­vágygyal pályázott a sikerre. A kórusokat ti dicsérettel kell kiemelnünk a zenekiséret­- tel egyetemben. A rövid operát egy kis angol vígjáték előzte meg. Barátságból. H. a v as Aranka Lucyban és F e n y é r y Bensőnban teljes elismerést érdemeltek. ö 12. Agglegények. í Sardou vígjátékának bőse László volt, - a ki — az ötödik felvonás drámai helyeit . kivéve — derekasan megállotta a helyét. Havas Aranka Antoinettben ragadta el a pénteki ház előkelő közönségét. Cserny Berta szép toilettejével na­" gyobb hatást keltett, mint egykedvű játé­r kával. S z i k I a y operettebe képzelte ma­gát s túlzásaival meglehetősen inzultálta Sardou finom franezia szellemét. * ; * * A vidéki közönség tájékoztatására bemu­tatjuk a jövő hét műsorát: Holnap Csiky Gergely utolsó műve az 1 Atyafiak, kedden Stojánovics Jenő • operetteje, a Kis molnár n é, szer­dán Bisson kitűnő vígjátéka a Rendjel, csütörtökön Színházi képtelen­ség, pénteken T r a v i a t a, szombaton Becsület, vasárnap Postás Klári. HÍREK. — Herczegprimásunk gyöngéiké- i dtk. A hgprimás torokbajában súlyos- i bodás állott be, ugy hogy Moreih dr. i gégeorvost kellett a prímáshoz hivatni, Az orvos teljes nyugalmat ajánlott neki, i a beszéléstöl feltétlenül eltiltotta el- < auuyira, hogy még környezetével sem szabad beszélnie. A herczegprimás ennél- t fogva senkit sem fogad. A torok baj i akut fellépte onnan ered, hogy a her­czegprimás rekedt sége daczára megtar­totta a már előre jelzett konferencziát s Baross temetést is vezette, miáltal már a különben is megtámadt hang­szalagokat megerőltette. A herczegpri­más betegsége daczára sem kénytelen az ágyat őrizni, bár szobáját nem hagy­hatja el. — A primás első temetése. Ba­ross Gábor temetésének országos gyász­pompáján Vaszary Kolos herczegprimás jelent meg. Első temetése legnagyobb tanítványának szólott. Mólyen megin­dulva pontban négy órakor ment föl a gyászterembe a herczegprimás, Kohl Medárd dr. magántitkára kíséretében, A papság ünnepi hódolattal fogadta az egyházfőt, a ki a minisztérium egyik termében felöltve az ornátust, papjai ólén lépett be a gyászterein be. Ott vol­tak a papság köréből : Bende beszter­czebányai, Steiner sz-fehérvári püspö­kök, Császka kalocsai érsek, Csernoch apátkanouok, Széchenyi Miklós gróf jáki apát stb., Összesen tizennyolcban. A ravatal körül a gyászoló család tag­jai foglaltak helyet. Mélyen leverő, megható fájdalommal búcsúztak el egyenként drága halottjuktól s adtak helyet a papság élén közeledő berczeg­primásnak, a ki gyöngólkedóse daczára maga kívánta megadni Baross hol te té­rnének a végső tisztességet. £z opera­ház és népszínház tagjaiból alakult éuekkar rázinditette a Circumdederuut­ot, a prímás odalépett a koporsó mellé, s meghatottan, könyező szemmel szen­telte be a koporsót, a mely mellet! egyetlen szem se maradt szárazon. Az egyházi szertartás után a primás vi­gasztaló szavakat intézett a zokogó családtagokhoz, s meghajtva fejét a mé­lyen bókoló méltóságok előtt, elhagyta a termet. A menelbeu való részvétel­ről, beteges állapotára tekintettel le kellett mondani. Helyette Császka ér­sek vezette le a papságot a palotából, a honnan a koporsót fél ötkor vitték a főkapu előtt várakozó gyászkocsira. — A püspöki konferenczíák, Va­szary Kolos herczegprimás közbejött rekedtsége miatt, pár napra félbeszakad­tak. A herczegprimás egészségi állapota különben kielégítő. A püspöki kar i megkezdett tanácskozások folytatására együtt maradt a fővárosban. — A püspöki konferenczia. AB. H. magas egyházi körökhöz közelálíóhely­ről a kővetkező sorokat közli: Ismó­- telten jelentek inog a hírlapoknak oly - közlemónyekben,nyilvánuló teudeueziája, b hogy az elkeresztelési kérdés megol­l dását s a herczegpri másnak eZ ifány­- ban való működését meguehezit­- sók. Ilyenek lehet tekinteni a Ma­i gyar állam legutóbbi közleményét, me­- lyet a B. H. is reprodukált s mely azt állítja, hojrj a herczegprimás a mo­r dus vivendi tekiutetóbeu három kon­- krót kérdést terjesztett a konferenczia s elé s azokra a konferenczia formális b szavazás utján telelt. Az ügynek ilyo­- tón előadás meg nem egyezik a tényekkel % esnem is egyezhetik, minthogy a meny­1 ben a modus vivendi e kérdés dogma­. tikus oldalát illeti, annak illetékes z, eldöntése egyedül a római karia elé tar­IÍ tozik, a melynek döntést a püspöki i kar természetesen felül nem bírálhatja ; - a mennyiben pedig a reudezós a kor­. máuy álláspontjára vonatkoznék, arról . sem lehet szó, hogy a kormány a sa­i ját magatartására vonatkozó mogállapo­f dását a püspöki kar jóváhagyásától tegye . függővé. Ennek következtében tehát a . konfereiicziánan csak is tauácskozáskép­f peu jöhetett szóba az elkeresztelési i ügyre vouatkozó^bánnely lépés, melyet i akar a herczegprimás, akár a kormány . ujabban .tett, anélkül, hogy formaszerü i és bárkire kötelező vagy irányadó ha­. tározat hozatala csak lehető is lett volna. . De különben is a püspöki konferenczia , nem egy káuonszerüen statulált orga­uum, a mely bármely tekintetben és bárkire kötelező határozatokat hozhatna, mint p. o. a tartományi vagy a nem­zeti zsinat. Mennyire nem tekintik , annak maguk a püspökök sem, bizonyítja éppen az elkoresziési ügy története, köztudomású lévén, hogy az elkeresz­telési rendelet végrehajtása tárgyában a püspöki konferenczia megállapodásait a püspökök egyáltalán nem res­pekiálták. A konferenczia inost a her­czegprimás gyengélkedése miatt néhány napig szünetei ; addig is azonban az egyes bizottságok, melyek a kongnia kérdésben, az autonómia ügyében s egyéb egyházközjogi kérdések tanul­mányozásara és jelentéstételre kikül­dettek, folytatják működésüket, — Tiszteletbeli taggá választotta herczegpriuiásuiikat Széli Kálmán elnök indítványára a Dunátulí Közművelődési Egyesülőt uagy választmánya. Vaszary Kolos herczegprimás ezer forintot adott az egyesület humánus és hazafias czél­jaira. még egy más, nem kevésbé fontos fela­data is van. mely abban áll, hogy az emész­tést már a szájban megindítja, a mennyi­ben az úgynevezett keményítő tartalmú tápszereket szölöczukorrá változtatja át, tehát oly vegyi alakba hozza, mely szük­séges, hogy azok a testben felszívódjanak. De erről máskor bővebben fogunk szólani. Mindezekből kitetszik, hogy a szájüreg és az abban foglalt szervek mily nagy be­folyással vannak az emésztés menetére, s mily kiválóan fontos, hogy ezekre különös gond fordittassék. A szájnak és a fogak­nak ápolása, mindenkire fontos hygieuicus feladat, kivált pedig a gyomorbetegre. Ezt már gyermekkortól fogva a legnagyobb gonddal kell gyakorolni, mert mindenütt, hol meleg és nedvesség közrehatnak, ott kedvező talaja van az anyagbomlásnak és rothadásnak. A szájüreg pedig épen azon hely, hol e két feltétel kiváló módon ta­lálkozik. — A mai időben, melyet bátran bakteriologus korszaknak lehetne nevezni, — hisz már minden laikus ugy beszél a baktériumokról, baczillusokról és kokkusok­lól, mint valami meghitt jó ismerősről, — talán nem lesz érdektelen elmondanunk, hogy a bomlási- és rothadási processusok mind a baktériumok, ezen mikroskopikus parányi szervek által idéztetnek elő és hogy ezek nélkül bomlás nem is képzelhető. Akár szándékosan-, a saját érdekünkben hozzuk Jetre e bomlási folyamot, mint pl. az élesztő­erjedést a sor- es szeszgyártásnál, akár j><>ítg mikor a takaros háziasszony a miatt boi/anbüdik, hogy a kávéhoz szánt tej össze-, menfjvagy ha a gondosan őrzött befőtt gyü­mölcs, melyre oly büszke szokott lenni, meg penészesedéit, e változásnak mindig és min­denütt ezen láthatatlan szervezetek az oko­zói. De mindezen erjedési és rothadási fo­lyamatok, miként már emiitők, csakis két föltétel alatt jöhetnek létre, t. i. szükséges, hogy meleg és nedvesség együtt és egyide­jűleg létezzék ; igen magas és igen alacsony hőmérsék e szervezeteket megsemmisítik. A befőtt gyümölcsöt, miután azt légmen­tesen elzártuk, azért tesszük ki hosszabb ideig igen magas hőnek, hogy tartósabb legyen és tápszereinket nyáron jégszek­rénybe állítják, nemcsak azért, hogy élve­zetesebbekké tegyük, hanem hogy egysze­rűen a rothadástól is megóvjuk. Ezen kis kitérés a bakteriológia terére eléggé meg fogja a szives olvasónak ma­gyarázni a száj ápolásának fontosságát. Miután tudjuk, hogy a szájban meleg és nedvesség egymás mellett vannak, termé--, szétesnek fogjuk találni, hogy ott a bak­tériumoknak egész tömegei tenyésznek, gyarapodnak és szaporodnak és egy Miller nevű német tudósnak érdeme, hogy ben­nünket ezekkel, leírásuk és ábrázolásuk ál­tal, megismertetett. Ama baktériumoktól eltekintve, melyeket ételekkel és italokkal így pl. nyers gyümölcscsel, szőlővel, ivó­vízzel, romlott borral stb.-vel szánkba szok­tunk vinni, megemlítendő, hogy Miller a baktériumoknak két csoportját találta állán- ; dóan a szájüregben, melyek erjedést okoz­nak és pedig az egyik savanyu, a másik j alkáli erjedést idéz elő. ülhhez még egyéb I kártékony tényezők is csatlakoznak. Melyik j áinbernek nincsen egy vagy több roszj •oga ? Gondoljunk csak azon ételinaradé-j lókra, melyek részint a fogakban, részint' a hiányos fogsor közé szorulnak s sokak­nál 24 órán át is megmaradnak s be fog­juk látni, hogy a szájür innen könnyen lesz a bomlásnak és rothadásnak székhelyévé. Ezért nem elegendő a szájürt napjában egyszer mosni : reggel és este megtenni. Egyáltalában sajátságosnak találom, hogy azok, kik szájukat napjában csak egyszer szokták kimosni, azt a reggeli öltözködés alkalmával teszik, holott sokkal észszerűbb és hygieniának is inkább megfelelő volna azt este lefekvés előtt tenni, mivel épen alvás közben történik a szájürben rekedt ételmaradékoknak háboritían felbomlása. Te­hát tartsuk figyelemben : A szájnak tisztí­tása naponta kétszer történjék s pedig reg­gal és este puha fogkefével s valamely jó fogporral, pasztával vagy szájvízzel. Hiá­nyos fogakat plombiroztatni szükséges, fog­részek és gyökerek eltávolitaudók, fájós, könnyen vérző foghus orvosilag összehúzó szerekkel kezelendő, mivel különben a gyo­morbántalom mellett száj bűz is áll be, a mint ezt nem ritkán tapasztaltam. Nincs szándékomban ez alkalommal sem valódi, sem pedig talmicollegáimnak, a fogorvosok­nak és úgynevezett fogmüveszeknek érde­kében felszólalni, de tekintetbe véve, hogy mennyiie fontos az ételeknek kellő szétup­ritása az emésztési folyamatok, nem ajánl­hatom eléggé ama sajnálatra méltó egyé­nekuek, kik fogaikat korán elvesztették, hogy ezen hiányt egy jó illő s használható mű­fogsorral pótolják. Hogy azt lehetőleg tisz­tán kell tartani, magatol értetődik. , A rosz fogakon kivüí megemlítendő k náuak végűi a uyeivue*, toroknak (dohány­zóknál) és a nyálmirigyeknek betegségei, .melyek az ételeknek feldolgozását a száj­ban hátráltatják s közvetve szintén emész­tési zavarokhoz vezethetnek. Visszatérve kiindulási pontunkhoz, t i. «hogyan együnk,* fontos és mindig szem előtt tartandó, hogy a szájűrnek észszerű gondozása a jo emésztésnek első feltétele, továbbá, hogy megfoutolva ós lassan együnk és hogy mindig csak kisebb falatokat véve szánkba, azokat jól megrágjuk ; mert mi­nél jobban felaprítjuk a falatot, annál köny­uyebben vegyül vele a gyomornedv és an­nál kisebb munkát ruházunk a gyomorra, Ügyelj mindig arra, hogy az ételek túl­melegek, de még inkább arra, hogy az ita­lok tdlhidegek ne legyenek. A gyomor tud­niillik hőfok változások és különösen hirte­len lehűlések iránt nagyon érzékeny és rosszul tűri ezeket. A mikor eszel, légy egész lényeddel az evés mellett, ne gondolj se olvasmányokra, se hivatásbeli ügyekre, ne boszankodját és ne légy ingerült (evés közben), mert lelki felindulások rosz ha­tással vannak a nyál- és gyomornedv el­választásra, sót inkább légy nyugodt és de­rült kedélyű ezen életedre ós egészségedre oly fontos működés közben, fűszerezd étke­zésedet egy-két jó barát jelenlétével — soha többel, — szórakoztató bes/.élgetéssel és hosszú életed iészen a földön I CSÉRI JÁNOS dr. X"#^-><—*— — Hy.neuiir Gerle -r^Ml mfi­épitŐ és építkezési vállalkozó jegyet vál­tott néhai Geítínúa/ Antal piszkei birtokos és márváuymügyáros leányával, Juliska ki­sasszonynyal.

Next

/
Thumbnails
Contents