Esztergom és Vidéke, 1892

1892-05-12 / 39.szám

Legszentebb feladatomnak ismerem,bogy. Rendünk erkölcsi, szellemi és anyagi alaptőkéjét,, értékéhez méltán megbecsüljem,hűségesen megőrizzem, gondosan gyarapítsam, kamatait pedig a szt. Szerzet czéljaira lelkiismeretesen és okosan felhasználjam. Kötelességemnek iismerem, hogy azon irány elveket, melyeket föntebb kijelentettem, első sorban magam kövessem s hogy azokat, kedves Rend társaim is kövessék, azt necsak megkívánjam, de ez irányban való jóakaratú törekvéseket tőlem telhetőleg szeretettel támogassam is. Kedves Rendtársaim bizalomteljes közeledése elöl, köz- vagy magán szükséglete elől sohasem fogok elzárkózni ; de bizton remélem azt is, hogy csakis az indokolt szükség és óhaj fog támogatásra számitani, igényt tartani. Részletekbe bocsátkozni ezúttal se nem akarok, se nem tudok ; sokkal is korlátoltabb ma még az én tájékozottságom, hogysem ezt tehetném. Csakis tudományos és szellemi életünk az, a melyre némi előkészültséget hozhatok magammal előbbi állásomból; első sorban ezt óhajtom a szt. Szerzet érdekében érvényesíteni. Kiváló gondomnak tárgyát fogja képezni a tudományos szellemes a tanügy ápolása, fejlesztése; cultiváini fogom a jó viszonyt egyrészt hazai közoktatásügyünk, másrészt felsőbb oktatásunk és tudományos közéletünkirányadó köreivel, a czélból, hogy a hol kell, megkönnyítsem azokkal kedves Rendtársaimnak a szükséges és hasznos érintkezést. Mint minden téren, ugy a tanügy terén is inkább intensiv, mintsem az extensivmuukának vagyok barátja ; de azért örömmel ragadok meg minden kínálkozó alkalmat, mely hivatásunknak és viszonyainknak megfelelő szélesebb működési körrel kecsegtet, föltéve, hogy ez nem haladja meg szellemi vagy fizikai erőinket, nem koczkáztatja munkánk és sikereink intensitását. Külömben érzem, hogy a szt. Szerzet ügyeiben mindenekelőtt gondos megfigyelésre, beható tanulmányozásra van szükségem ; ezt tekintem legelső feladatomnak, mert tudom, hogy a közelmúlt tiz év alatt nagyon elmosódtak szemeimben közügyeink képének körvonalai. Tüzetes tájékozódásra van első sorban szükségem, s ezt csakis kedves Rendtársaimnak testvéri bizalma és jóakaratú támogatása utján remélhetem. Szeretettel kérem, ne vonják ezt meg tőlem, se most kezdetben, se utóbb, de kérem arra is, legyenek irántam, a kezdő iránt békés tűréssel, mig feladataim részletei iránt a kellő tájékozódást megszerzem. Bizalmukat, támogatásukat és türelmöket őszinte atyai és testvéri szeretettel iparkodom meghálálni. Isten kegyelme legyen velem, áldása legyen jóakaratú törekvéseimen ! Pannonhalmán, 1892. évi ápril 30-án Ipoly k. kinev. főapát. _ . .„ -— ,— • • ! Városi uj tisztviselők. Esztergom, máj. 11. Esztergom városa Kruplanicz Kálmán kir. tan. alispán elnöklete alatt hétfőn választotta meg esedékes városi tisztviselőit. Mielőtt a választás megkezdődött volna, az alispán meleg szavakkal üdvözölte Esztergom közönségét. Magos Sándor azt indítványozta, hogy a városi .közgyám megválasztását halászszák el, mert szabályszerűen nem volt jelezve a pályázat. Az alispán kinyilatkoztatta, hogy midőn eléje terjesztették a főjegyző, aljegyző és alorvos választását kérő átiratot, a törvóuy értelmében határozottan követelnie kellett a két év óta üresedósben levő városi közgyámság betöltését is. A közgyám megválasztásával uem lehetett várni az , uj szervezeti szabályok életbeléptetését, mert egy miniszteri rendelet szerint anélkül sem lehet a közgyáinságot egyéb hivatallal összekapcsolni. Mérnököt talál a város esetről-esetre, de a közgyámságot üresedósben hagyni tovább nem volt szabad. Az átirat, a kaudidáezió, a kihirdetés s a közgyűlés tárgysorozata mind azt bizonyítja, hogy a közgyám választása, egészen jogerős és törvényes. Magos, Mattyasovszky Kálmán ós Froy ellenvetései után az elnök kijelentette, hogy a választást el nem odázza, fianem utasítja az elégületleneket az eredmény inegappellálására. És ezzel általános helyesléssel megkezdődött a napirend tárgyalása. Az alispán jelentette, hogy főjegyzőnek egyedül Niedermann Józsefet kandidálta a bizottság. A közgyűlés egyhangú, lelkes óljenzéssel választja meg Niedermann Józsefet Esztergom város főjegyzőjének. Az alispán meleg szavakkal üdvözölte az uj főjegyzőt, ki benső köszönetet mondott a közbizalomért, melyet már épen busz óv óta élvez a város szolgálatában. Aljegyzőül egyhangúlag Kollár Károlyt választották meg, a kit az alispán szintén üdvözölt. Számvevő lett egyhangúlag Doczy Antal, ellenőr egyhangúlag Hajnaly G-yula. A közgyámságra Bártfay Géza és Marton József pályázlak s minthogy tiz városi képviselő névszerinti szavazást kért, az alispán Feichtiuger Sándort küldte ki négy bizalmi férfiúval a szavazás megejtésére. Beadtak összesen nyolczvau szavazatot. Ebből Bárfay Gézára esett ötvenhárom, Mártonra egy, üres szavazat volt. huszonöt s igy közgyámmá Bártfay Géza választatott meg. Pénztári segédül több jelölt közül egyhangúlag Rothnágel Ferenczet választották. Az alorvosi állásra Haugh Lambert, Berónyi Gyula, Simonyi Adolt és Kelendorfer Ármin pályáztak. A névszerinti szavazás eredménye : beérkezett összesen nyolczvanhót szavazat; ebből Haugh Lambert re esett negyvenöt, Berényi Gyula drra huszonkettő, Simonyi Adolfra tizenöt és Kelendorferre öt. Esztergom város alorvosa lett tehát Haugh Lambert dr. Végrehajt óságra Frey Vincze, TJhlár József, Gogol a Ferenez, Eltér és Hübler pályáztak. A beadott hetvennyolez szavazat közül Fray Vinezére esett hatvan, Gogola Ferenczre kilencz, TJhlár Józsefre hat, El térre egy ós Hüblerre is egy s igy végrehajtó lett Fray Vincze. Kruplaniez Kálmán alispáu előbb a főjegyzővel, azután testületben a többi városi tisztviselővel letétetvén az esküt, még egyszer melegen üdvözölte őket s köszönetet mondott a közgyűlésnek a választások nyugodt lefolyásáért. A város nevében Helcz Antal dr. polgármester üdvözölte az alispánt a választás bölcs és tapintatos vezetéséért, mire a közgyűlés az alispán éltetése közt feloszlott. Esztergomi röpirat. Esztergom, máj. 11. Egy röpirat jelent meg Buzárovics Gusztávnál a Magyar Sión külön lenyomatául. Czime : Tájékozásul az elkeresztelósi ügyben. Irta dr. Pannonius. A nagy apparátussal irt füzet bevezetése ez : Az elkeresztelési kérdés több miut két év óta Damokles kardjakónt függ édes hazánk vallási békéje fölött. A kedélyek izgatottak, a szivek telvek keserűséggel. A protestantizmus terjeszkedni vágyik, és szellemi fegyvereiben nem bízván, állami kényszer-eszközökhöz folyamodik. A protestantizmus ós álliberalizmus áldástalan szövetkezete által terrorizált törvényhozás és államkormányzat, melynek ha nem is egyedüli, le főczélja lenne a jogrend védelme Utal biztosítani a polgári bókét, üszköt dobott a béke templomára. Szomorúság ós fájdalom fogja el a ttonfi szivét, ha szétnéz a jelenben, s tggodalom szállja meg, ha beletekint n a vallási villongásokkal terhes jövet: >- dőbe. A jó nemes lelkek sietnek már a oltás hazafias munkájára. A legols magyar ember, a király trónbeszédbe )- sürgeti az egyház és állam közötti k. i- gyományos összhangzás fentartását s 1- két hatalom jogkörének kölcsönös réi g pektálasát; az ország prímása a bók .s olajágával kezében foglalja el fénye ['- érseki székét, s éjjel-nappal tárgya ö utazik, fárad a béke helyrehozásán t, számos képviselő ül az országházba! a aki megígérte választóinak a szülői jo és lelkiismereti szabadság visszaállít í- sát, s azok közül is, akik ezt meg net j. Ígérték, a felekezeti elfogultságtól mén igaz hazafiak nem fognak elzárkózhatt y a herczegprimás e szavainak hatás v etől : «semmi sem liberális, ami uet igazságos egyszersmind.* s E soroknak is czólja egyengetni a y igazi ós tartós béke útjait, sine ira c j. studio tájékoztatást nyújtván az elkt resztelési konfliktus természete, — oka 1 és előzménye felől, s megjelölvén módot a kibontakozásra. t- Pannouius azután a kath. egyhá tanát ismerteti a házasságról, majd ,. vegyes házasságról elmélkedik, a hai á madik fejezetben a vegyesházassági tör vénykezóst elemzi 1868-ig, a negye 1 dikben 1868-iki vegyesházassági tör vényeinket bonczolgatja, az ötödik fe jezetbeu a büutető törvényt (1879 XL ;? tcz. 53 §) fejtegeti, azután a minisz . téri rendeleteket mutatja be s végül i következő elmélkedésben összegezi vé t lemónyét : 1 Az 1868. évi 53. tcz. 12. §-ánal ,1 kényszereszközökkel való végrehajtá { sát a katkolikusok s a vallási bekér törekvő hazafias polgárok uem tűrhetik t Mi történjék hát ? Legyen-e revisio vagy a törvényt döntse-e meg a kor r máuy ós törvényhozás hallgatag bele . egyezésével az ellenkező jogszokás ? 5 Valaminek történni kell ! így uen I, maradhatunk ! ! Hisz' a mai gyakorlat szinte nevet . sóges volna, ha oly szomorú nem lenne i A papok a kivonatot ki nem adják ezért a Csáky-rendelet előírta büuteté' t sekkel, pénzbírsággal sújtatnak az al [ sóbbfoku hatóságok által, — e büntetést a harmadfokú, belügyminiszter ; itólet is jóváhagyja, de esetről-esetr< i megsemmisíti a szolgabírói s alispáni Ítéletnek azt a részét, mely a kivonat kiadását irja elő. A pap fizet, de a t rendelet tulajdoukópi czólja még sincs elérve. Minek hát az ilyen miniszteri rendelet ? Azzal ijesztgetik az ellenzéki lapok a kormányt, hogy ha reudelete visszavonásával s az 1868. törvény 12. §. revisiojával bókét hoz a hon polgárai közé : meghátrál Róma és a klérus előtt, s kompromittálja az állami tekiu télyt és szuverenitást. Uraim ! tegyenek külömbséget állami szuverenitás és állami omnipotentia között ! Ha az állam visszavonul a iniga jogkörébe, a hol szuverenitását alattvalói engedelmességgel tiszteljük, sokkal jobban meg lesz óva az állami tekintély és akarat, mintha oly dolgokban követel engedelmességet, hol parancsolni joga nincs : tisztán lelki ügyekben. E téren rendeletet soha semmiféle kormány sem lesz képes végrehajtani. Kár tehát a kormányt gyengeségről vádolni s gonoszság e váddal a papság helyzetét súlyosbítani. Az állam szuverenitását elismerjük, mindenhatóságát nemcsak mint keresztények de mint személyes és családi elidegenithetleu jogokkal biró polgárok is a szent szabdság nevében s felháborodással visszautasítjuk. Még egyet! A prot. «Egyh. és Isk. Lap» egyik legközelebbi számában ol- vasiam, hogy Vaszary Kolos herczegprimás is «az ultrámon tán álláspontra z helyezkedett* a-s elkeresztelési ügyben, ő Ultrámon tán vagyis katholikus állásíi pout volna oly törvényt követelni,mely .- a vegyes' házasságból származó valaa mennyi gyermek katholikus neveltetéi- sét kötelezőnek előírná. A herczegprie más ezt nom követeli, s Ha revisio lesz, ez olyan legyen, I, hogy az állam kötelezőleg semmi val; lást elő ne irjon, hanem bizza a gyeri, mekneveléat a szülők lelkiismeretére. £ Egyedül ez felel meg az állam ór,- dekónek. a Egyedül ez hozza meg az óhajtott t békét. ti Színházi szemle. i 5. Szegény Jonathán. Millöcker operetteje szombaton szép z közönséget vonzott a színházba, a miut t azt mult számunkban már röviden je" leiit.eit.uk. 1 Csillag Amál Mollyban ka* pott sok tapsot vidám játékáéit ós kellemes énekéért. 1 P o u r m a Henriette Har4 rietben tetszett. A n d o r f f y a czimszerepben vidámította a jól mulató közönséget. H u u f f y Vaudergoldbau szolgált rá a ház tetszésére. S z i k 1 a y az impresszárióban kissé * tulcsapott a jókedv határain. Bodrogh y n é, mint bostoni 1 emiuezipált diákkisasszony tartotta foly* Ionos derültségbeu a közönséget, mely a kórusokkal s többi szereplőkkel [ is meglehetősen meg volt elégedve. } 6. Feneleányok. ! Vasárnap délutáui előadásul veszedelmesen túlterhelt karzatok előtt . kerültek színre a Feneleányok. A vacso. rából ozsona lett, a darabot erőseit megkurtították ; de igy is tetszett s t valóságos riadallal tapsolták meg a résztvevőket. 7. Ne hagyd magad Schlesinger. Az énekes bohóság, vagy helyesebben ostobaság vasárnap este közepes földszintet, de erős karzatot vonzott. A virágárus leányt H. Csillag Amál játszotta élénk tapsok között; Bodroghynó Locsoginót ábrázolta egészen ólethiveu ; A n d o r f fy a léha piuczért produkálta vasárnapi fogásokkal; Pogány Janka Böskóben hepeziáskodott a közönség uagy vidámságára ; Juhász az őrmesterben aratott tapsokat szép dalaiért és László a magánzóban zúdította magára rokonszenvetlen szerepe miatt a háborgó karzatok haragját. 8. A megboldogult. Bisson ötletes franczia vígjátéka hétfőn előkelő közönséget vonzott a színházba. A vígjáték 'ügyesen ós gyorsan perdült s a közönség mindvégig kitűnően mulatott. Havas Aranka mutatkozott be ez alkalommal szép tehetsége szerint Valeutiueben. A kisasszonynak élénk temperamentumán, jóizlósü megjelenésén, dicséretes mérsékletén kivül olyan finom arezjátóka van, mely valóban ritkítja párját. Játékában nincsen chablon, felfogásában sok-j az erededetiség. Az ambicziózus fiatal színésznőt tapsokkal üdvözölte a közöuség. Igen kívánatos volna, ha gyakrabban találkoznánk vele a színpadon. , László Duperonbau mutatta be minden képességét s a hatást olyan eszközökkel érte el, melyek csak intelligens izlésü ós készültségü színésznek állhatnak rendelkezésére. Néhány egészen kidolgozott jelenése csakugyan meglepte a közönséget. Neki is kijutott az elismerésből.