Esztergom és Vidéke, 1892

1892-04-24 / 34.szám

magúukibattgfttás teljes háromnegyed) <3ráig iártott, moly alatt a prímás bi- bornoki pallinmot hordott; kapucziu- znot azonban a pápa előtt nem viselt.

A prímás kihallgatása után kisére- rét je Ion lett-ék be a szentatyánál. XIII. Leó tiszta fehérbe öltözve, átlátszó, alabástrom színű arczával szokatlan jelenség. Mellén ritka nagyságú opálokkal kirakott pektorálét viselt. Ülve fogadta a kíséretet, melynek minden egyes tagját, a szokásos háromszori térd hajtás után, lábcsókra bocsátotta. Mindegyikhez volt egy nyájas szava s azokat, kik már az első kihallgatás alkalmával hozzájuthattak, mint ismerősöket üdvözölte.; a többieket a prímás mutatta be. A pápa latin s fran- czia nyelven beszélt. Egyiktől azt kérdezte : volt-e r visszajö-e Rómába; a klerikusokat pedig hivatásukra buzdi- tot.a, hogy terjeszszék a hit vilá

Az elömutatott devoeionálékát. egyen- kint megáldotta s a kihallgatás egynegyed kettőkor véget ért. Megható volt a jelenet, midőn a prímás az agg egyházfő elé térdelve buesnzott, Ígérve, hogy imádkozni lógnak hosszú életéért s midőn kíséretével távozni készül, a pápa fölemelkedik helyéből s a prímáshoz közeledve, e szavakkal karolta kétszer át : «Öleljük meg búcsúzóul

Magyarország herczegprimását !»

A prímás ezután a Vatikánban még Rampolla kardinálisnál időzött egy negyed órát. Látogatását be végezve 1 és fél órakor lakására, a Collegio Dell’ Animá-ba hajtatott.

A prímás szombaton fogadta Masella és Vanutelli kardinálisokat s meglátogatta Hohetiloke herezeget és Monaco kardinálist. — Vasárnap fogadta Széchenyi Bélá gróf 8 leányainak Alice és Hanna grófnőknek, Ambrézy Béla báró 8 Fraknói Vilmos látogatását.

A prímás kedden utazott el Rómából.

Ili RliK.

— Kiadóhivatalunk a Pozzi-házból a szomszédos Sckmied-házba költözködik.

— Lapunk nyomdája a Széchenyi- tórről Buda-utczára, a 494-ik számú házba költözött.

— A hgprimás itthon. Vaszary Ko los herczegprimás Kohl Medárd dr. kíséretében Bécsböl pénteken este szerencsésen haza érkezett. A fárasztó

Iróniái ut s a sok muoka legkevésbé lsem látszik meg lierczegprimásunkon,

— Vaszary Kolos herczegprimás

római kíséretéből előbb Széchenyi Miklós gróf apát és Vaszary János képíró érkeztek haza. Magát a herczeg pri mást Kohl Medárd titkárjával péntek estétől várták. A prímás íróasztalán háromszáznál több kérvény halmozódott össze.

— Vaszary Kolos herczegprimás,

ki a húsvéti ünnepeket Rómában töltötte, hogy a szentszékkel az el keresztelési kérdésben tárgyaljon, visszajőve! Becsbe utazott, hol a király magán kihallgatáson fogadta. Hir szerint a her- czegprimást a római kúria arra kérte, hogy necsak az el keresztelési kérdésben, de az állam és az egyház közölt felmerülő minden kontroverz kérdésben is nagy mérséklettel járjon el ; ez megfelel a berczegprimás nézeteinek is. A bíboros főpap kihallgatásán valószínűleg ismertette a római szentszék álláspontját.

— A prímás római útjáról az egész sajtó a N. Freie Presse következő jelentését adja : Vaszary Kolos Magyarország herczegprimásáiiak római tartózkodása felszínre vetette az úgynevezett elkeresztelések kérdését. Ezelőtt egykét évvel a pápa Simor bibornok herczegprimás utján kijelentette, hogy az egyház az 1868-ik évi 53. tczikket semmi szili alatt sem tűrheti el. Hosszas lárgyalások után a magyar kormány Vaszary Kolos révén a Vatikánnal kijelentette, hogy az említett törvényczikk megváltoztatására hajlandó, de az állam jogainak megóvása érdekében behozza a kötelező polgári házasságot. — Ez a nyilatkozat a Vatikánnál igen komoly benyomást keltett, mert bármily elviselhetetlen legyen is a Vatikánra nézve az 1868-diki Ivczikk, mégis a kötelező polgári házasság behozatala megsemmisítené az e törvény megszüntetéséből az egyházra háramló és várt előnyöket. A mull csütörtökön az ügyet a pápa a bibornokokból álló választmány elé utasította véleményadás végeit, mire a múlt szombaton a bizottmány véleményes jelentése alapján a pápa oly értelmű határozatot hozott, hogy bár az 1868-diki törvényt az egyház nem ismerheti el, de megtűrheti. Ezt a határozatot vasárnap indították útnak.

— Nagy káptalani gyűlést hivott össze a herczegprimás hétfőre, melyen igen fontos ügyekben személyesen fog elnökölni.

— Az uj pannonhalmi főapát.

Fehér Ipoly tegnap hagyta el végleg Szegedet, 27-én délelőtt érkezik Győrbe és a vasútról egyenest Pannonhalmára hajtat. Győr vármegye nagy előkészületeket tesz az uj főapát fogadására. A vármegye szélén fényes bandériummal nagyszámú küldöttség várja, és kiséri székhelyére. Az titba eső községek szintén készülnek fogadására.

— Az elkeresztelés kérdése. A

«Pol. Corr»-nak az elkeresztelés ügyében tervezett kompromisszumára vonatkozó és az összes napilapok által közölt hírre nemcsak a hihetetlenség, de még az érlheleileiiség jeleit, is oly világosan hordja magán, hogy annak azonnal való megczáfolása feleslegesnek látszott. Miután azonban a napisajtó egy része mégis komolyan foglalkozik e hírrel és ahhoz különféle kombinácziókat fűz, legilletékesebb helyről vett infonnáczió szerint a Nemzet kijelenti, hogy a magyar kormány oly kompromisszumról, mint a minőt a «Pol. Cuir.» jelez, — mit sem tud.

— Plébánosigtatás. Warglia Dezső volt főszeutszéki jegyzőt, a főkáptalan állal megválasztott uj kőhidgyurmati plébánost ina fogja beiktatni Csernock János dr. apátkanonok. Az ünnepségen Sujánszky Antal püspök is meg fog jelenni. Igen sokan Ígérkeztek még Esztergomból, úgy, hogy az installa- czió igen fényes lesz.

— A Radeczky ünnepen Mailáth György gróf főispán, mind a három esztergomi ezredes s a közös hadsereg tisztikarának több tagja fog ma részt venni.

— A Radeczky emlék mai bécsi ünnepére a közöshadsereg valamennyi ezredének tisztikara szabadságot kapott s igy minden ezredtől nagyobb küldöttségek fognak ezredparancsnokaik vezetése alatt Becsben megjelenni. Az jéxzlergomi ezred küldöttségét Grivi- csics Dániel lovag, ezredparancsnok vezeti.

— Buzaszentelö ünnep van holnap, a mikor is kedvező idő esetére már kora reggel nagy körmenetek indulnak ki a szántóföldek termésére áldást kérni.

— György napja van ma. Mailáth György gróf főispánt a megyei tisztikar ez alkalomból táviratban üdvözölte.

— Középiskolák látogatása. Hó- man Oltó kir. tan., a pestvidéki középiskolák főigazgalóaj hivatalos kőrútjában meglátogatta az esztergomi főgym- nasiumi és reáliskolát és szemléjét álalános megelégedésének kifejezésével tegnap fejezte be.

— Májusi ájtatosság. A vízivárosi zárdaiemplomban, mint mindéi» évben, úgy az idén is meg fogják tartani a népszerű májusi ájtatosságokai. Az első májusi ájtatosság apr. 30-án, szombaton este botod fél kor kezdődik s az egész hónapban, mindennap ugyanazon időben tart a tik meg. A szent beszédeket úgy a inéit, főkáptalan, mint a helybeli fi. alsópapság legkiválóbb egyházi szónokai fogják mondani.

— EskÜVÖ. Lőwy Lajos fiatal kereskedő, szerdán apr. 27-én vezeti oltárhoz a wiener-badeni izr. templomban menny asszonyát, Fürst Teréz kisasszonyt.

— Az esztergomi telefon ügyében járt nálunk a központi távirati és postai igazgatóság kiküldött közege Scbaden mérnök, a ki a helybeli érdekeltséget s az összekötés viszonyait tanulmányozva, külön jelentést fog tenni a kormánynak.

— Fagy és dér járta pénteken esie, mikor is a higany egyszerre zérusra súlyodt. A fagy és dér természetesen sokat ártott gyümölcsfáinknak és hüvelyes véleményeinknek.

javára minden jogáról lemond. De mennyi kínlódás után!

A felvonást ügyes ötlet rekeszti be. Báró Zsolti főispán helyettes, gróf Csák és gróf Szeréin a király arany érdemkeresztjét hozzák Táray Bélának. Érdemei jutalmául, mondják, épen akkor, midőn Béla kisiklani érzi kezei közül a társadalmi állást, mi ez érdemnek megszerzését lehetővé tette.

Az a gyermekes siránkozás, mit Táray a negyedik felvonásban elkövet, valóban nem méltó az alakhoz, mit Cakó Tárayban alkotni kívánt. Az egész drámának lehetetlensége, tnlcsigázott helyzetei, dagályossága és természetlensége itt éri el tetőfokát. Tá- rny Béla Alpárinéhoz megy és válogatott metaphórákban szemére hányja a múlt bűneit. Nem volna helyes dolog Táray viselkedését még ebben a felvonásban is a rendes emberi mérték szerint mérlegelnünk, mert tudnunk kell, hogy Táray az apró belükkel szedett utasítás szerint «rendetlenül öltözve, halványan* lép a színpadra. A néző,kit a színműíró előzőleg számtalan psy- chologiai ugrásra kényszeritett, valami ön- kéuytelen szükségét érzi annak, hogy ez a drama Táray megörülésén végződjék. És ennyiben Cakó fefogása helyes volt. — őrültet színpadra hozni, igen nagy és merész gondolat, és hogy hálás is, azt mindegyikünk tudja, a kik éreztük azt a megrázó hatást, mit egy L ear vagy Ophelia rank gyakorolt. Csak hogy merész drámai beljzetek kiviteléhez shakspereij erő is szük- b* ges. «Fenség nélkül a fenséges helyzet dagályt és aflfektáltságot szül», hogy Lon- jjinostól in idézzek valamit. Táray Béla

megőrülése pedig nem annyira fenséges, mint inkább nevetséges. El kell mosolyod- nuk, mikor mindenáron szüleinek nevét akarja megtudni Alpárinétől, pedig a szegény grófné ezt csakugyan nem mondhatja meg, miután maga sem tudja. Táray aztán «egy széket tol a színpad közepére, ráveti magát* és igy szól : «Nem fogok távozni innen, ba vég órámig kell is várakoznom, mig szülőimet meg nem nevezi.»

iLs most jön a jelenet, a miről Cakó kortársai azt tartották, hogy nagyszerűségében a világirodalomban alig van hozzá fogható.

Lássuk ezt a jelenetet szórul-szóra. Antónia jön és kérdi Bélától :

«Mi bajod ? rosszul vagy ? Nem szabad rosszul lenned. Jer zongorázok neked, eljátszom kedvencz dalod : Erkel Hunyadi Lászlójából a hattyúdalt. Hanem segély nekem lapot forgatni, (zongorához megy, elrendezi, leül.)

Táray (elhaló hangon) Hattyúdalom ! (fái öntudattal ingadozva a zongorához megy, Antónia mellett jobra megáll.)

Antonia (zongoráz.)

Táray (az indulatvihar fokonkinti növekedése látszik rajta, egvpárazor fordít, egy székre ül, karjait egymásba fűzi, vonásai összefutnak, vadul mosolyg.)

Antónia (int, hogy fordítson.) No fordíts már. (maga fordit, egy kis ideig játszik még, Tárayra tekint, félbehagyja a zongorázást.) Irgalmas isten mi lelt Béla ?

(Táray figyelőin és öntudat nélkül maga elé néz és fagyosan mosolyog.)

(Folytatása következik.)

— Névnapi akadémia. A következő

meghívót. kaptuk : Az esztergomi érseki taniiőképző-intézet ifjúsága által 1892- ápr. 23-án az intézet; helyiségében fő- tisztelemlő dr. Walter Gyula igazgató' ur néviiapüiinepe alkalmából tartandó' akadémiára, tisztelettel meghívja a rendező bizottság. Kezdete 5 órakor. Tárgy- sorozat : 1. üdvöz'ő dal, Zsasskovszky Ferencztől, előadta az intézeti daloskör. 2. Üdvözlő beszéd, mondta Khirer József III. o. t 3. Cello solo, bölcső- dal szöveg nélkül Hauser N.-től, harmonium kísérettel előadta Dubrovay János II. o. t. 4. A kijátszott róka szavalta Porkoruy Alajos I. o. t. 5. népdalok, előadta az intézeti daloskör. 6.. A vallás fontossága az egyénre, családra és lájsadaloinra irta és felolvasta Hegedűs Sándor III. o. t. 7. Andante és Allegretto az Ezred Leánya ez. dalműből Douizoitiől. Walter Gyula dr„ tiszteletére igen díszes ünnepi közönség jelent meg, melyhez az ünnepelt hálás szavakat intézett kitüntetéséért

— Kerestetik. Egy buzgó gyűjtő lapunk múlt-évi ötvenedik számáért, mely tökéletesen elfogyott, egy forintot s a múlt évi tizedikért, melyből alig van egy-kettő öt ven krajezárt fizet a kiadóhivatalban.

— Bútoros hónapos lakásokat

keres Makó Lajos szi n társulat a. Az árral együtt bejelentett hónapos szobákat kiadóhivatalunk Írja össze.

— Uj díszleteket festetett Makó Lajos színigazgató uj ruhába öltözött arénánk számára. A díszletek már meg is érkeztek. Makó Lajos Szegedről t iz-t izén két előadásra Nagy-Kőrösre érkezett, honnan május másodikán jön hozzánk s ötödikén már megkezdi az érdekesnek Ígérkező saisont a Madarász- szal. Makó négy-hat hetes esztergomi saisonja alatt, csupa olyan darabot választ. előadásra, mely még nem ment az esztergomi színpadon. A katona ze- zenekar már megkapta az első opera- és opereite- előadások partitúráit.

— Esztergomi színészet. Makó

Lajos szin igazgató személyesen járt Esztergomban, hogy a május ötödikén kezdődő saison érdekében a legsürgősebb intézkedéseket megtegye. Makóék I ez időszerűit tizenkét előadásra Nagykőrösön tartózkodnak, honnan egyenesen hozzánk jönnek. A sokat Ígérő jeles színtársulat jelentése a következő : Szin házi jelentés. A 8zeged városi színház igazgatója tisz lelettel jelenti, hogy egy hóra terjedő működését Esztergomban. a nyári színkörben, 1892. május 5-én, csütörtökön, teljesen uj díszletekkel megkezdi. A társulat névsora a következő : Művezetőség: igazgató Makó, pénz táros Mukóné, karnagy Balogh G., rendező Andorffy, ügyelő Váradi, titkár Kádas Imre, súgó Miklósy. Előadó személyzet : Nők : H. Csillagli Amália, Pour ma Henriette, I. Pajor Ágnes, Pogány Janka, Bodroginé, Csiigényi Vilma, Török né, Cserny Berta, Havas Aranka, Tájkerti B-, Váradi M., Balogh G., Hevér J., Tarnay L., Szik- layné. Balláné. Férfiak : Makó, Juhász, Hmiffy, Andorffy, Szik lay, Mezey, Fényért', Kleuovits, Bagi, László Gyula, Váradi A., Kádas I., Ághy, Szilágyai, Báthory, Bállá, Hevesi, Lantos. Műszaki személyzet : Főszabó : Halasy,

diszmesler Verzák, kellékes Szoinbathy, színházi szolga Reisz Ferenc/. Helyárak : páholy 3 frt, körszék 1 frt, zánszék 80 kr, földszinti állóhely 40 kr, katona és diákjegy 25 kr, karzati ülőhely 80 kr, karzati állóhely 20 kr. Bérleti feltételek : 12 előadásra 1-ső rendű körszék 10 frt, zártszék 8 frt. A bérletgyiijiést. Kádas Imre színházi titkár eszközli. Előadandó darabok: Troubadour, Bűvös vadász, Martba, Fekete dominó, Kis madaram, Asszony