Esztergom és Vidéke, 1892

1892-04-21 / 33.szám

í helyet foglalt el Szeged köztörvóny­hatósági bizottságában is, mint városi képviselő. Most, hogy magas hivatalát elfoglalja, lemondott ez állásról. Le­mondó levele ekként hangzik: <<Nagys. kir, tanácsos, polgármester ur! 0 esász. és apostoli királyi Felsége állal pan­nonhalmi főapáttá legkegyelmesebben' kineveztetvén, el kell hagynom eddigi Munkakörömet, el kell hagynom Sze­gedet s igy le kell mondanom egyebek közt azon helyről is, a melyet Szeged sz. kir. város tekintetes közönségének megtisztelő bizalmából a köztörvényha­tósági bizottságban nyolcz éven át el­foglaltam. Midőn ezt nagyságodnak tisz­telettel bejelenteni szerencsém van, ké­rem kegyeskedjék a nemes város lek. közönsége előtt tolmácsolni mély hálá­mat azon kitüntető bizalmáért, a me'y­lyel csekély személyemet a közügyek szolgálatába bevonni s nekem a tör­vényhatósági bizottsági tagok fényes sorában helyt adni méltóztatott. Érzem, hogy sem erőm, sem módom nem volt nekem arra, hogy e kiiünő bizalomért köteles hálám adóját készséges szolgá­latokkal kellőkép leróhattam volna; de azt nyugodt lelkiismeretiéi elmond­hatom, hogy sohasem mult az kés/Bé­gemen és jóakaratomon, hanem igenis mult csekély erőimen. Érzem, hogy mint adós távozom, kit a nemes város tek. közönsége ugy is mint a tanügyi kormánynak közegét, ugy is mint a köztörveuyhntósági bizottságnak és Sze­ged társadalmának szerény tagját, ér­dememen felül karolt föl és támogatott. — Fogadja mindezért a nemes város tek. közönsége legforróbb hálámat azon biztosítássá}, hogy emlékét kegyelettel fogom mindenkor megőrizni, sorsát me­leg érdeklődéssel fogom kísérni, érde­keit csekély erőmtől kilelbetőleg hűsé­gesen fogom a jövőben is szolgálni. Magamat a nemes város tekintetes kö­zönségének ós Nagyságodnak kegyes jóindulatába és szíves emlékébe ajánlva, maradok Szeged, 1892. ápr. hó 14-én. Hálás tisztelőjük : Fehér Ipoly m. k., legkegyelmesebben kinevezett pannon­halmi főapát.» — Az elkeresztelés ügye. A «P. C.» római jelenlése szerint azok a 'tár­gyalások, melyeket az elkeresztelések kérdésében a szeutszek és a magyar kormány folytatnak, nemsokára mind a két félt kielégítő modus viveudihez fognak vezetni. Ennek a comproniisz­sznmuak a lényege valószínűleg ab­ban fog állani, hogy a vegyes házas­ságokból származott gyermekek meg­keresztelésének bejolentésére vonatkozó rendelet formailag tovább is fönnma­rad, de csak kivételes esetekben fog alkalmaztatni. A párkányi takarékpénztár köz­gyűlését apr. harminczadikán fogja meg­tartani Kruplanicz Kálmán kir. tan. alispán elnöklete alatt. — EzÜStkOSZOrU A hétfői hang versenyen "Walter Gyula dr. a kereske­delmi ifjúság egyesületének kiiünő el­nöke a következő nagyhatású beszéd kíséretében adta át az egyesület ezüst­koszoruját Rédly Berta úrhölgynek : «Mólyeu tiszttelt nagysád ! Kedves em­lékében él városunk nak azon ól vezet melyet nagysád művészi éneke a hely­beli kereskedő ifjak által a fel vidéki déki ínségesek javára márczius 27. rendezett hangverseny alkalmával nyuj tott. Meg vagyunk erősen győződve arról is, hogy a fényes eredményt, me­lyet az érintett est alkalmával elér­nünk sikerült, oroszlánrészében nagy­ságod szives közreműködése varázsolta elő. Ne csodálkozzék tehát a felett nagy­ságod hogy újból visszatérünk a kedves este és annak emlékét ugy reánk nézve, mint nagyságod előtt maradandóbbá tenni ügy ekézünk. Kevés nagyon az, a mit e tekintetben tehetünk. E szerény koszorú mindössze az, a mit kereskedő ifjak egyesületének nevében a legősziu­tébbb tisztelet jeléül felajánlani bátor­kodunk. Fogadja nagyságod szívesen e csekélységet ! lehelsógei, törekvései és sikerei felett érzett örömében nyújtja azt szülővárosának melegkeblü ifjúsága, a mely büszkeséggel fogja mindenkor vallani, hogy hozzájárni hatott azon el­ismeréshez, mely nagyságodat már ma is megilloiiés a jövőben még nagyobb joggal fogja megilletni. Legyen e ko­koszoru biztos záloga a magyar név dicsőségére szerzendő minél gazdagabb babérainak. Éljen !» — Egy uj ember. Kubína József dr. a morva-széni-jánosi kerülei szabad­él vüpárti országgyűlést képviselője any- . nyira ismeretes Esztergomban, mint, vá­liisítókerületébeu. Itt végezte gymna­siumi innulmányait, ide tért vissza, mikor az egyetemet végezte. Juriga János kanonoknál, anyai nagybátyjánál volt otthon?!. A szelíd lelkű, demokra­tikus érzelmű, szép kószültségü fiatal képviselő mindjárt megválasztatása után megjelent Esztergomban, hol a polgári körök nagy szeretettel fogaduik. A ne­vével azonban már sok baja volt a lapok közös főmunkatársának : a sajtó­hibának. A Magyar Géniusz adta ki először Kubina Jóska arczképét. És az arczkép alá ez volt irva: Kuliua Jó­zsef. Most a Budapesti Hírlap mutatja be és a sajtóhiba elkereszteli Kubicza Józsefnek, íme, az uj ember eddig mái három nevet is szerzett magának. Más­nak alig sikerül csak egyet is nagy nehezen kiemelni a hói köznapi szürke­ségből. A bemutató közlemény egyéb­ként a következő : Kubicza József dr. A morva-szent-jáuosi kerület képvise­lője. Bocskoros nemes földmivelő csa­ládból származik, s Morva-szent -Jáno­son született 1856-ban. Juriga János, a pánszláv hírben állott volt eszter­gomi kanonok, nagybátyja Knbiczáuak. Azonkívül jó barátságban él Feje és Tézer malaezkai s Stefanovits pozsonyi ügyvéddel, kiket a pánszláv mozgal­makban legelőt szoktak emlegetni. Kü­lönben Kubiczát jó kalholikusnak és hu mamefuknak mondják. Népszerűsé­gét annak köszönheti, hogy minden parasztemberrel kezet fog, s velük egy pohárból iszik. Morva-szeni-Jánoson ügyvédi irodája vau, melynek falain a legfőbb disz a Kubiczák nemesi czi­mere. Ezt viseli a névjegyein, az in­gén, a zsebkendőin, a kalapjában, a szivartárczájáu, s ő maga is oly nagy­szerűen van berendezve, hogy ha ke­zet fogsz vele, ott marad a tenyere­den Kubicza József nemesi czimere. Azt is megígérte választóinak, hogy megválasztása után is meg fog jelemii köztük, a minek a jó tótok nagyon megörültek, mert 1880-ban látlak utol­jára képviselőt. Azóta csak jelölt járt náluk, s mikor nagyságos ur lett be­lőlo, rögtön hátat fordiiott nekik. — Négy plébános, öt tanító és a nép volt Kubicza mellett; a hivatalos ap­parátus ellene dolgozott. Ugy is csú­folják, hogy parasztképviselő. A. mi különben nem szégyen. Nagyobb szó­gyen, mikor vaiakit. kineveznek képvi­selővé egy biz'os kerületbe. — Gyászhír. Özv. bekeházi Beke Gráborné, szül. kisérendi Eudrőy Zsófia és gyermekei: Beke Gizella, Halasy Lajosné, valamint férje Halasy Lajos és gyermekei : Gizella, Gabriella ós Lajos ; Beke Berta özv. csemiczei Cse­miczky Elekuó ; Beke Gábor, Lajos, Károly és Barna — ugy magok, mint az összes rokonság nevében is fájó szívvel jelentik feiejthetleuleánya, forrón szeretett nővérük, illetve sógornője ós nagyuóiijöknek bekeházi Beke Mariská­nak élete tavaszáu, hosszas szenvedés és a szentségek ájtatos fölvótete után ápril 19-én történt gyászos kimultát. Az elszenderült drága halott földi marad­ványa ápril 20-án d. u. 4 órakor fog a kir. városi sírkertben a róui. kath. anya­szentegyház szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat e hó 2l-én reggeli 10 órakor fog a sz. Fereuczrondiok egy­házában fog a Mindenhatónak bemutat­tál ni. Esztergom, 1892. évi april hó 19-én. Irgalmas Úristen fogadd őt vá­laszt ottaid közé ! — Esztergom oszlopai mm alatt uj rovatot kezdünk meg lapunk mai számában. Eddig huszonöt közleményünk van az uj rovat számára, mely Esz­tergom összes érdemes ve/.érembereit jellenizetes vonásokkal fogja megörökí­teni. Minden számunkban ködünk egy­két ilyen karczolatot reméljük, hogy olvasóink valamennyit érdeklődéssel fog ják várni. — A hétfői hangverseny nagy­részt kisebb-nagyobb készüliségü éne­kesnövendékek bemutatkozása volt. Az ifjú elemekkel szemben elnéző a kri­tika is. Egyébkint a fiatal kirándulók elismerést érdemelnek azért, hogy Rédly Berta k. a. bucsúhangversenyéhez sta­ffageul jelentek meg. Rédly Berta is­mét tanújelét adia iskolázottságának s nemes ambicziójáuak. Dicsérettel kell még kiemelnünk SzinghofferV. és Stark L. kisasszonyokat csinos ónekökért. Kö­zönség igen szép számmal jelentkezett. - Bravour lovaglás. Husvétkedd­jén tizenkét budapesu tovastiszt érke­zett Esztergomba. Jenő főherczeg, kinek nevével a Budapest-tescheni lovaglás öszeköttetésbe került, nem tarthatott velők. A lovasokat He rezeg Őrnagy vezérelte. Ezredünk tisztikara testület* ben várta ós üdvözölte a kiiünő lova­sokat s tiszteletökre estélyt is rendezlek. — Hazafi Verái János «a haza vándor lantosa, a hölgyek tisztelője, a jótékonyság baráija, hazánk édes anya­nyelv terjesztője és a magyarosodás uttörője» egészen nj emléklapokkal is­mét városunkba érkezett. A jeles férfin ez alkalommal nemcsak magasztalások­ban, de megróvási kalandokban is uta­zott. Megrovásai még a mult farsang emlékeivel függnek össze. De halljuk magát a villámgyártó úttörőt. Megrója mindenekelőtt a «dalárdát», mondván: «Hauem az esztergomi magyar dalárda­bál, hol a walzert járták és Kollár rendező ur súgta: «csak meghivott vendégek vannak !» — az árgyélns­sát! Okoskodott, mint a marék lorna­bálban, ott büszke az elnök uram, or­szágszerte, a mig én élek, belejönnek finomított megrovásban.* — Igy szórja el a villámot Esztergomban, ne bén­juuk hát vele rosszul azonban. — Csókolózás hivatalból czim alatt egy kis elbeszélést adtunk húsvéti tárczáukban, melynek egyik epizód alakja olyan nevet visel, a mely név sokkal általánosabb becsülósü, hogysem a tréfa tollára kerülhetne. A lárczairó J. L. sajnálkozását fejezi, hogy szándéka el­lenére is kellemetlenséget okozott,mert neki legtávolabbi gondoláin is messze volt attól, hogy véletlenül fölvett no­vellái nevével legkevésbé is vonatkoz­tasson valakire. — A közönség köréből. Fölkérik olvasóin kai, hogy a kik György János 8zunyogdi születésű, ötvenéves, nőtlen szabósegéd hollétéről tudomással bír­unk, a közeiebi adaiokat lapunk kiadó­hivaialában közölni szíveskedjenek. Az illető 1883-ban Esztergomban dolgo­zott 8 innen ismeretlen helyre lávozoti. — Ugyancsak kérik, hogy Hínczl Pál kemenczei, hontmegyei szü'eiésü, hu­szonöt éves, nőtlen szabó segédről, ki azelŐU hót évvel Esztergomban felsza­badult s mesterénél busz frtuyi adós­ságot csinált, szintén szíveskedjék, a ki tud, adatokat szolgáltatni. — A dunántúli fürdők emelése. A dunántúli közművelődési egyesülői, a dunántúli fürdők emelése érdekében akczióba lépett. Széli Kálmán elnök átiratában felkérte a magyar turista­egyesület és a magyar államvasutak várisi menetjegyirodáját, hogy a Dunán­túl szép vidékeire és fürdőire rendez­zenek kirándulásokat, a D. K. E. min­denkeppen támogatni fog. Porzsolt Kál­mán titkár pedig felszólította a dunántúli fürdőket és nyaral ótelepeket, hogy kimeriiő prospektusaikat s különös keuvezményeikről szóló kimutatásaikat állandóan küldjék meg az egyesületnek, mely évi jelen*ó óbon ezeket közölni fogja s központi irodájában (József­körut 5. sz.) a nagy közönségnek szí­vesen ád felvilágosítást a Dunántúl fürdőiről és nyaraló telepeiről. Nagjon kívánatos volna, ha a D. K. E. Esz­tergomról is szíves lenne megemlékezni. Arról az Esztergomról ugyanis, mely szintén dunántúli város, melynek pom­pás kiaknázhatlan természeti kincsei már a török világban hires fürdői s párat­lau nyaraló vidékei vannak. Ugy tud­juk, hogy a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek Vaszary Kolos herczegpri­más ezer forinttal alapitó 'agja s igy Esz­tergom mindenféleképen megérdemli a saját vidéki egyesülete figyelmét. Bővebb fel világosii ássál szívesen szolgálnak ható­ságaink vagy szerkesztőségeink. — A forint vége. A forint és kraj­czár napjai meg vaunak számlálva. He­lyet kell adniuk a koronának és a fil­lérnek. Ezt határozták el a magyar és osztrák pénzügyminiszterek s most még csak a két parlamentnek kell e hatá­rozathoz igent mondania 8 akkor forint már csak Hollandiában lesz. A korona kisebb értékű lesz, éppen annyi, mint a mostani fél forint. A korona is azon­ban, mint a forint száz részre, száz fillérre lesz osziva. A forint tehát egyenlő két koronával, a krajezár két fillérrel -—- a számiiás nagyon könnyű. A kinek jövedelme most 2000 frt, ezeniul lesz 4000 korona, melylyel, ha igaz az, hogy a kisebb pénznemek következménye olcsóbb élet, kissé to­vább lehet terjeszkedni, mint 2000 írttal. Lehetséges, hogy bizonyos élelmi­szerek ára aztán lassankint talán egy fillérrel fölemelkedik, mig most ha­sonló esetben mindjárt egy krajczárral, vagyis még egyszer annyival emelke­dik föl, meót a fél krajezárt nem igen tekinteti ük pénznek. Hogy azonban igy lesz-e valóban, azt persze a jövő mu­tatja meg. Lehetséges, hogy két ko­ronáért megszerezhetjük azt, a mit most nem adnak egy forintért. Az arany hnszkoronás darabok talán job­ban fognak imponálni, mint a röpke tízforintos bankuóta. A kis forgalomra nézve az nj ezüstpénzek mindenesetre kényelmesek: 1 korona (fél forint) aztán 50, 20 és 10 filléres da­rabok. — Különösen alkalmas ^or­ra vnló» pénz lesz a tiz filléres. —­Nagyon szükséges váltópénz lesz azon., ban a negyedfillóres is. A belföldre nézve a forint és k.mjczáruak koronára és fillérre való átszámítása nagyon egy­szerű. Egyszerűen keltővel szorzunk.. Mindennek daczára már is akadnak csa­lók, a kik az együgyű paraszttól 90 krjával váltják be a foriutokat, azt hi­tetvén el velük, hogy később csak 84 krajezárt fognak kapni. Hogy azonban ezen, különben véglegesen még meg nem állapított 84 arauykrajczárórt, a mos­tani papírpénz 100 krját, illetőleg 2 koronát vagy 2000 fillért kapnak, ezt a szélhámosok elhallgatják. KKl'.tii.ŰN N/KKÍ<KS'/TÖ : KÖRÖSI L A S Z L 0 dr.

Next

/
Thumbnails
Contents