Esztergom és Vidéke, 1892

1892-01-10 / 4.szám

után két ízben is képviselte a várost. Nem az ő kitűnő tehet sédéitől, hanem pártállásától függött az, hogy legszebb tervei és czélzatai Esztergom érdekében hajótörést szenvedtek. A vasúti összeköttetés tökéletesítése, az állandó dunai híd, a törvényszék visszahóditása, a megye kikerekitése, a tönkrement nép számára gyárak állítása, Esztergom egyesítése, iskoláinak állami segítséggel való erősítése, az ipar és kereskedelem föl lendítése a kormány hathatós rokonszenvével olyan nagy kérdések, melyeket programmjába keli foglalnia annak, a ki Esztergomot csakugyan képviselni akarja s nemcsak megígérnie, de keresztül is vinnie. Ezeket pedig s város intelligencziájának jó része csak a szabadelvű párt zászlaja alatt tartja, megvalósírhatéknak. .Reform munkálatokhoz reform kormány .kell. Minden haladó város magasabb szempontokból mérlegeli politikai helyzetét s a hangzatos ellenzékeskedést a boldog vidék számára engedi át, hol a ftlvakou ós pusztákon kulturális és fontosabb forgalmi érdekek ugy sem koczkázi áthatok. Tiszteiéi tel üdvözöljük Horánszky Nándort Esztergomban s köszönettel adózunk neki, mikor utoljára szól hozzánk eddigi fáradozásaiért. Valamint a szabadelvű párt eddigi higgadt álláspontjától méltán várjuk a társadalmi béke ós harmónia megóvását, ugyanezt kérjük Horánszky Nándortól, hogy böicseségóvel simítson el minden gyűlölséget és kietlen összetűzést az alkotmányos összemérkőzés előtt. Prey Perencztől és pártjától szintén joggal elvárhatjuk, hogy a hátralevő három heti időszak alatt mindent el fognak követni az elvek küzdelmének nemességéért s a társadalmi harmónia megóvásáért. Távoztassunk el minden személyeskedést és küzdjünk a legnemesebb czélokórt legnemesebb eszközeinkkel. Irodalmi levél. (Az „Élet".) Nem egészeu alkalmas időben ugyan, a politikai harsonák zúgása közt hívjuk fel az olvasóink figyelmét az «Élet» czimű irodalmi, művészeti, társadalmi és közgazdasági folyóiratra. Uj erővel indul az uj évfolyamnak. I Az «Élet» marad, a mi volt: a modern eszmeáramlatok hű közlője, az uj irányok ütköző tere, a gondolatszabadság lelkes szószólója, közvetítő a műit és jelen, valamint, a jelen és a jövő között, egyszóval az cifju Magyarország» szellemi központja, képviselője. Azé a Magyarországé, mely annál magasabb nemzeti öntudatot táplál szivében, mentől inkább azonosítja magát az emberiség közös ideáljaival. Azé a Magyarországé, mely nincs, de már készülőben vau. Azé a Magyarországé, mely nem sütkérez a multak dicsőségén és nem csügged el a jelennek hideg szintelenségéu, hanem derült bizalommal néz a jövőbe, mert előre látja eszméinek egykori diadalát. Tovább fog menni a megkezdett uton. Eddig beérte elvei puszta hangoz utasával, igazai passzív védelmével, Ezentúl liarcziasabb lesz. Elismeri az ellenkező fölfogásnak jogosultságát, és azért szívesen nyit neki tért. lovagias «házi viadalra.* De fölkeresi ellenfelein a maguk táborában is. Elvet elv ellen, meggyőződést meggyősődés ellen. Hadd súrlódjanak a nézetek ; a súrlódás hőnek és fénynek forrása. Ezt sokau nem szerelik. De éppen az a körülmóuy,hogy sikerült kivívnia sokak támadását, bizonyítéka létjogosultságának és záloga jövőjének nem kisebb mértékben, mint az egyetértők elismerő nyilatkozatai s a jövőre is biztosított támogatása. Az Életre nem rolt és nem is lesz soha irányadó az a tekintet, hogy tetszik-e vagy sem, a mit vall vagy ir. De arról biztosak lehetne az olvasóik, hogy a mit ir, vallja mint meggyőződést, és hogy mit vall azt meg is iija. Az «EíeU szépirodalmi rész közölni íog elbeszéléseket, rajzokat, költeményeket a legjobb nevű hazai és külföldi Íróktól. Nem zár ki semmitéle irányt, csak azt az egyet tarja szem előtt, hogy a közölt mű maga nevében számottevő legyen. Hiveu fogja tájékoztatni olvasóit az irodalom és művészet, tudomány és társadalom jelenségeiről. Irányczikkei az aktuális politika szűk látáskörén fölülemelkedve, ki fognak terjedni azon általános nagy problémákra is, melyek korunkat többé-kevésbé állandóan foglalkoztatják, habár megoldásuk ma még a jövő zenéje. Azonban ezt a jövőt előkészíteni, annak útját egyengetni, annak képét föltárni, reményeit ós veszélyeit latba vetni, ez «Elet»' mint a napi események hullámzásán kívül álló, modern időszaki folyóirat, első helyen vau hivatvü, s ebbeli hivatáUt be is fogja tölteni. Az «ÉIe!» köré a kitűnő írók- és tudósoknak oly nagy száma csoportosul, hogy a kritikai rovatot hazánk, valamint a külföld irodalmi és tudományos mozaiiatainak hű tükrévé teheti. Bírálatai ezentúl sem fognak a merev dogmák alkalmazására szorítkozni. A művel együtt magának a szerzőnek inteni ióit az ő egyéniségében rejlő mélyebb rugókat, a reá gyakorolt erőhatásokat is kellően móltatja, szóval : hogy a bírálat ne csak a bonezoló észre, hanem érző sziv re is valljon. A képzőművészetek, színház és zene köréből a lehető leggyorsabban és megbízható alapossággal fogja tájékoztatni a művelt olvasót. A társadalmi és politikai életnek nyomósabb aktuális kérdéseivel úgyszintén a tudomány éleibe vágó vívmányaival behatóan foglalkozik. Az «Élet» ezentúl havonkint kétszer, minden hó 15-én és utolsóján jelenik meg három nagy nyolezadrétű iyen. Az «Életet» Diner József, Diósy Béla, Gerő Ödön, Herrmaun Antal, Imimé Benedek, Kunos íguácz, Lenkei Henrik és Sármay József közreműköidésével szerkesziik : Katona Lajos Budapest, I., Országház-utcza 19. sz. Vikár Béla Budapest, Muzeum-körut 21. sz. Az «Élet» kiadótulajdonosai Vikár Béla és Sármai József. Az «Elei» előfizetése ára: egész évre 6 frt. félévre 3 frt. Az előfizető-ivek és pénzek az «Élet» kiadóhivatalába küldendők. JIIIltiK. — A uj országgyűlés egy behívása. Az uj országgyűlés febr. 18-káu fog összeülni, a mint ez az alábbi királyi meghívó levélből kitűnik, mely a köztörvényhatóságokhoz és a külön képviselőküldési joggal felruházott városokhoz intéztetett : MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt híveink ! Uralkodói kötelmeinkhez tartozván az ország törvényeinek hű és pontos végrehajtása fölött őrködni : Mi után az 1848. évi IV-ik t.-czikk I-sŐ §-a az országgyűlést éven kint Pestre egybehívatni rendeli ; s miután számos fügében levő kérdés mielőbbi megoldását a nemzet erkölcsi és anyagi ér* dekei sürgősen követelik : Minisztertanácsunk előterjesztése folytán el határoz luk, hogjr az ország főrendéit és képviselőit a folyó évi február hava 18-ik napján megnyitandó országgyűlésre Budapest fővárosba egybehívjuk. Minek folytán Nektek ezennel komolyan meghagyjuk : hogy haladéktalanul megtegyétek mindazon intézkedéseket, melyek a törvény értelmében szükségesek arra nézve, hogy az 1874. évi XXXIII. t.-czikk által rendelt módon és számban megválasztandó képviselőitek a fenkiteít országgyűlésen megjelenhessenek s á törvényhozás működése a mondott napon és helyen akadálytalanul megindittathassék. Kikhez egyébiránt császári ós királyi kegyelmünkkel kegyelmesen hajlandók maradván. Kelt Buda-Pest fővárosban, ezeruyolczszáz kileuczvenkettedik évi január hava 5-ik napján. FERENC JÓZSEF, s. k, Szapáry Gyula gróf, s. k. E királyi elhatározás folyományaképpen Szapáry gróf belügyminiszter 432/1 — 1. sz. a. rendeletet intézett valamennyi központi választmányhoz, értesítve őket, hogy annak alapján az általános választások határideiéül a jan. 28-ikától febr. 6-ig bezárólag terjedő tiz napi időközt tűzte ki. Felhívja tehát a központi választmányt, hogy a választás napját a megállapított határidőn belül szabja meg, a választás Szelényiné é& elmondta, hogy a gyermek anyja nevelőnő, de a gyermeke tiltott szerelem gyümölcse s miután kilátása sincs arra, hogy gyermekét csábitójával való egybekelése által törvényesíthesse, a helyett hogy magát gyermekével, kitől meg\álni nem akar, a nyomornak kitegye, elfogadta azon ajánlatomat, hogy gyermekét Örökbe adja, ha ö mint társalkodónő gyermeke nevelését maga eszközölheti. , Szelényiné anyja még jobban összeránczolta redős homlokát és azzal válaszolt, hogy igy czélt nem érünk, igy rájön a rokonság, hogy e csecsemő nem saját gyermeke. Legjobb lesz ha a hajnali vonattal útra kelünk a gyermekkel együtt az anyát pedig, hagyjuk magára. Ha uton leszünk haza felé nem találhatja meg nyomunkat. És ugy történt Szelényiné és anyja összecsomagolták a gyermeket és talán egy jobblétről álmodozó anyát ott hagyták a kétségbeesésnek kitéve. Mert hiszen melyik jó anya ne esnék kétségbe, ha legdrágább kincsét elrabolják tőle . . . IH. A malomföi major benépesült. Megérkezett a törvényes örökös. Az Öreg szétütött Szelény it azonban állítólagos gyermekének sírása nem sokáig zavarta, mert a hervadó virágokból, már elég került sírjára élő koszom. Meghalt azon tudatban, hogy törvényes örököst hagyott maga után. Szelenyit eltemették. A rokonság pedig örökségi pert indított az özvegy ellen, abból kiindulva, a mit a , vén Gyurka gondolt, hogy a gyermek, kit Szelényiné magáénak vallott, nem törvényes gyermeke, hanem csempészett gyermek. A rokonság első dolga volt keresni a valódi anyát. Segítségükre szolgált azon körülmény, hogy a gyermek anyja a szegény nevelőnő is minden fillérét arra áldozta, hogy elrabolt gyermekét feltalálja. Az anya e kutatásának volt annyi sikere, hogy Szelényiné idegen helyről értesité öt, hogy gyermek* meghalt, tehát ne keresse, küldött is anyának a gyermek hajából egy és ál bizonyítékokat arra néxve, hogy gyermeke csakugyan meghalt. Az anya fájdalommal bár belenyugodott a sors emez intézkedésébe, nem gondolva arra, hogy ezzel a hamis állítással kijátszani akarják. Míg a szegény anya a Szelényiné által adott ál bizonyítékok alapján feledte fájmát, a gyermek már járni tanult, a rokonság pedig kutatta a valódi anyát. — Szelényini is kezdte magát biztonságban érezni, midőn a törvény a gyermekperben a gyermek kereszt-levelét kérte és Szelényiné kénytelen volt az anyához fordulni ; de mielőtt ezt tette volna keresett utatmódot a gyermek keres/telö-levelének olyképeui kiállítására, melylyel a csempészett gyermeket magáénak vallhatta volna. És ez lett a titok felderítésének okozója. Mert ez ügyben Szelényiné nem tudott Önmagának tanácsadója lenni, — máshoz fordult. El kellett a titkot árulni, s igy nem maradhatott tovább a jól kieszelt gyermekrablás titok. A keresztelő-levél előállítása huzta-halasztotta a pert, mi elég időt adott arra, hogy j a perlekedő rokonság nyomra jusson. A hírlapok a per nyilvánosságra való hozatával kitudták mutatni a pár év előtt gyermekét kereső anya nevét, lakhelyét, a mi a rokonok kezébe került. Ezt Szelényiné nem tudta kijátszani. A rokonok megtalálták az anyát, ki akkor már csábitóját törvényes uton férjül mutathatta be a világnak. Hogy boldog volt a nő az kétséget nem szenved, de boldogsága csak teljesebb lett volna az által, ha gyermekét, ki atyjának teljesen hasonmása volt, életben keblére szoríthatta volna. A rokonok, hogy a sok perpatvarkodás után terjes győzelmet arassanak Szelényiné felett és hogy fenhéjazó büszkeségét teljesen sárba tiporják, rávették a gyermeküktől megrabolt szülőket, hogy velük együtt fölkeresnék a malomfői parkot, hol mogtalálják a valódi anya részéről már holtnak vélt gyermeket . . . Szép májusi nap volt, szebb mint akkor, mikor a szegény nevelőnő gyermekének elrablása után a vendéglőben kétségbeejtő reggelre ébredett. A kis Gábor, kinek valódi neve Arvéd volt, épen lepkét űzött a malomfői park körül, midőn édes anyja és atyja Szelényi Dénes kíséretében egy bérkocsin a park hídján áthajtattak. Arvéd a kocsi láttára megállt pihegő kebellel bámult az idegen nőre, ki fiam! édes fiam! kiálltással kebelére szoritá, Arvéd sírt, de nem szabadkozott az Ölelő karok közül . . .A vén platánfa mellett e megragadó jelenet láttára Szelényiné majdnem kővé meredt, mígnem felocsúdva meglepetéséből elfutott, hogy véget vessen nyomorult életének. A gyermekrabló asszony halálát, Arvéd' és anyja könnyezte meg. MERÉNYI FERENCZ. — Meghívó. A dal- és zene egyesület jan. 17-én a fürdő vendéglő nagy termében zene estólyt rendez, Kezde.e esti 7 órakor. Kedélyesség kedvéért n terem terítve lesz, és házias jelleggel fog bírni a vigalom. A műsort jövC számunkban közöljük. — A nagy díszhangverseny jan. 30-áu lesz a dal és zenekedvelő egyesület rendezésében, mely alkalommal művész vendégek, a főegyház énekesei és zenészei, a főgimnázium énekkar és a katonai zenekar közreműködésre feikéretuek. — Farsang. A megyei kath. legény* egyesület jan. 24-éu- a Fürdő vendéglő termeiben műkedvelő előadásokat, hangversenyt és jótékonyezélú tánczvigalmat rendez. — A Zion-egyesület javára a Fürdő termében febr. 2-áu az izr. kereskedő-ifjúság tombolával egybekötött farsaugi mulatságot rendez.-