Esztergom és Vidéke, 1892

1892-04-14 / 31.szám

uek munkát az erszatf legtávolabb vészében is, csak becsületes és biztos kenyér legyen a Jutalma. Az élelmes, dömösi népben egészsé* ges korszellem lakik. Bátor vállalkozó %tjíam, mely eddig nemigen nyilatkozott ineg <a magyarban. Itt az ideje, hogy maga a magyar íiiép szorrtsa ki saját hazájából a taliánt, meg a németet, mikor nem ekeszarvról -és kapa-munkáról van szó. A dömösi nép gyönyörű példát ad. Kövessék földiéink ós nem fognak Amerikára gondolni. V í s zlia ng. az „Alkotások korszakáéra. (ff.) E b. lapok 29. számában, a 'fent jelzett czimü ezikk a végre-valahára megoldóinak Ígérkező uagy kaszárnya ügy után még egy xisomó közegószségi fontos kérdés megoldásának égető szükségét hangsúlyozva ós remélve a kulturális érdekű állandó színház megteremtését sürgeti amaz helyéül a megüreslendő Sas-kaszárnyát jelölvén ki. Nem vehető rossz neveti, hogy a hírlapírói obligát optimizmus oly sokat markoltat a nemes intentióju ezikk írójával, de viszont as sem roszszalható, ha a flnancziák tárgyilagosan rideg -szemüvegén át nézve a delgokat,az állandó Msinház építésének kétségkívül saép enzméjét, jó tiz esdendő múlva tartjuk •esak kivibetőnek, s annak kivitelét szükségesnek. Nehogy azonban a Sas-kaszárnya jövendő sorsa fejfújást találjon okozni a város bölcs fejeiuek, azt az indítványt teszem, ajánlják tel azt a kath. tanítók országos árvaháza javára, mely mint ilyen hivatva lesz az épület őrtókóuek legalább is 100 perezentes kamatait megteremni és örök időkre biztositaui Esztergom város közönségének. A kérdéses épület kedvező fekvésénél és tág as IÍ er tj éné 1 fog v a igen alk al m as n a k kínálkozik az emiilett czótra s terjedelme is olyan, hogy jó ideig elég hely lesz benne 40 — 50 árva befogadására, csakis oly intézmény fejlődése és gyarapodása után vÁlandván szükségessé annak emeletre leendő építésre. A kath. tanítók orsz. árvaházi alapja ez idő szerint mintegy 20 ezer frital rendelkezik. Nem sok, de arra elégséges, hogy ingyen épület nyerése esetén humánus működését minél előbb megkezdhesse. Két ezer frt évi kamattal egy-két árva elhelyezése akár azonnal Tudjuk meg hát mi a' szükség, 'S ha megtudtuk, osszuk fel, Kölcsön vállal a' Közönség Sokat és könnyen bir-el. 'S ezért kell hát bizonnyára Oido Incendialisra Legelébb figyelmezni. Mennyi keljen segítségre Átalján az egésztü'á ? Mi jön ebből mindegyikre Igazságos mértékül ? 'Megmondja a, föntt irt ordo Igar.árj, a" tiszte Itt író Bár mint satyrizáljon. Azonban felkészülnek már Kelletlen és kedvetlen A* falunak Zsellért, bár Terhek halomra legyen. Csak azt mondom az írónak. AJ ajánlást pártolónak, tKörmünkre ne verjenek\> (Vége.) — Dér. Az idei verőfényes április a hét elején deres napokkal is kedve8ktdett,melyek gyümölcsfáinkban meglehetős károkat okoztak. — Párkányban az u. n. Ürgevárosban szombatou este tüz keletkezett, melyet a tűzoltóink szerencsésen megmegkezdhető. Aztán erős a reiujny, hogy az országos aetió megkezdésévid, maguk a tankok jóléttel megáldott jó telkek és a kath. közönség nemsokára megtízszerezik a már meglévő alapot, aztán valószínűleg akad még <»gy Szabó József, ki — ez áldott emlékű esztergomi püspök-kanonok — egymaga 35 ezer frtot jutatett a kath. tataitok orsz. segélyalapja javaira. Ugy tudom, hogy az árvaház érdekében szervezkedő gyűlést szándékozik összehívni a szervező bizottság elnöke és az eszme megpenditője Komlóssy Ferencz dr. augusztus hónapban Budapestre, Nem jó lenne-e, ha Esztergom város hatósága érintkezésbe lépve Komlóssy val, meghívná a szervezkedő gyűlés részvevőit Esztergomba? Arról lévén szó, hogy Esztergom vámsa egy országos kuüor-humánus intézettel gazdagodjék, abból erkölesi ós anyagi hasznot élvezzen, nem hihetem, hogy o terv gondolkodás és discussió tárgyává ne tétetnék. S ha igen, akkor meg vagyok győződve, hogy minden kilelhető áldozatot elkövet annak elnyerésére; do minél előbb, nehogy esetleg más kaparifsa el ezt is az orrunk elől. II Sít EK. — A herczegprimás Rómában. Vaszary Kolos hf>rezegprimás Kohl Medárd titkárja és Széchenyi .Miklós gróf uj udvari papja társaságában Bécsből hosszabb időre Rómába utazott. — A prímás a komárommegyei gazdasági egyesülethez a következő luvelőt intézte : «Nagyságos Szombathely Gry<V> urnák, kir. tanácsos, a gnzd. egyesület elnöke Komárom. Nagyságos Elnök ur! A komárommegyei gazdasági egyesületnek hozzám intézett üdvözlő sorait szives örömmel olvastam. Jól esik látnom, hogy herezegprimássá történt legkegyelmesebb kinoveztetésem, még azokban a körökben is élénk visszhangra talál, a melyek a gyakorlati élet terén a közgazdaság fontos érdekeivel foglalkoznak. Fogadja kérem kifejezett érzelmeikért őszinte köszönetemet. Rokonszenves érdeklődésem fogja mindenkor kísérni önök törekvéseit, a melyek a nemzeti erő gyarapodásai, a magyar elem vagyoni ós ez által egyszersmind politikai izmosodását czélozzák. Az Isten áldása kisérje munkájukat. Budapest, 1892. április 5-én. — Vaszary Kolos m. k. herczegprimás, esztergomi érsek.* — Fehér Ipoly pannonhalmi főapát a következő levélben fejezfe ki Győr városa előtt üdvözöltetéseért köszönetét: «Nagyságos Polgármester Ur : Elénk örömmel és mély hálával vettem Nagyságodnak Győr szab, kir. város tek. közönsége nevében, pannonhalmi főapáttá tör!ént legkegyelmesebb kinoveztetésem alkalmából nyilvánított kegyes megemlékezését és szives üdvözletét. Rendünket mindenkor őszinte tisztelet és meleg rokonszenv fűzte Győr városához, azon kitüntető jóindulatért, melylyel a nemes város tek. közönsége bennünket minden irányban részesíteni kegyes volt. És ón ambicziómat helyezem abban, hogy e nagy becsű jóindulatot magam részére kiérdemeljem, Rendünk számára pedig fenntartsam. A nemes város tek. közönségének szives hajlamaiba ajánlottan vagyok Nagyságos Polgármester Urnák. Szeged, 1892. ápr. hó 3-án, alázatos szolgája Fehér Ipoly, legkegy. kinev. pannonhalmi főapát.* A levelet a polgármester a közgyűléshez terjesztette be. — Lóskay Jeromos primási főkormányzó a benczés tanárokkal együtt régwte nagyböjti lelki gyakorlatait. — MaHátn György gróf főispán elnöklőié alatt kedden közigazgatási bízotisági ülést, tartottak.. — Szabadelvű pártot szerveznek városunkban. A mezgabin rövid idő múlva nagy arányban fog megindulni. — Haraszti Hermin virágvasárnap megvált Kivesányi színtársulatától Pozsonyban, hol a közöuség kedveueze volt és Aradi Gerő Arad-nagyváradi színtársulatához szerződött. A fiatal művésznő* Makó ék alatt nénáuy vendégel Őadásou fog nemsokára szülővárosában bemutatkozni s rendkívüli haladásáról idehaza is bizonyságot tenni. — Nagypénteken a dal- és zenekedvelő-egyesület vegyes kara lamentácziókat: fog énekelni a kir. városi plébánia templomában. — A vidéki színészet isi ápolására az országgyűlés — megbízható forrás szerint — a belügyi tárcsa költségvetése tárgyalásánál százhúszezer forintot fog megszavazni. — A kaszárnya iigy hétfőn délelőtt rendkívül népes közgyűlést vonzott a város tanácstermébe. Majd a legteljesebb képviselet volt együtt. Feszült figyelem>uel kísérte a város közönsége a közgyűlés menetét. A polgármester a kaszárnya ügy előtt kijelentette, hogy a városi összes szakbizottságokat a húsvét után következő városi közgyűlésen fogja kiegészíteni. Az ideiglenes és helyettes városi tisztviselők rendszeresítése ügyében azt jelentette a polgármester, hogy Kruplanicz Kálmán alispán a kijelelő bizottságba Niedermann Pál ós Havasi Imre megyebizottságí tagokat nevezte ki. JKéri a közgyűlést, hogy egészítse ki a kandidáló bizottságot, mire a közgyű-1 lés Helcz Antal polgármestert, Frey | | Fereucz ós Feltér Gyula városi képvijseíőkkel egészíti ki a kandidáló. bizotlIságot. Az összes városi ideiglenes és • helyettes tisztviselői állások betöltésére a közgyűlés a húsvét után következő legközelebbi városi közgyűlést állapítja meg. A pályázatokat a helyi sajtó utján íogja a város közzétenni. Ezekután rátértek a napirend főkérdésére, a kaszárnya kérdésre. A polgármester azt jelentette, hogy a buda-utezai kaszárnya építési anyagáról a város vágóhídja érdekében előnyös határozat hozatván, a vállalkozókat értesítették arról, hogy az épités anyaga kimaradván a költségvetésből erről javaslatot tegyenek. Felolvasták a Grünwald czégről szóló kaszárnyaügyi bízoltság kedvező ajánlatát, Gfrorer-Muskovits-Pfalz kauezió-ügyót valamint a szombati pénzügyi bizottság jelentésót is, mely szerint legelőnyösebb az esztergomi takarékpénztár által kötendő hélszázezres kölcsön. A polgármester az előző akták ismertetése után a tárgyalások szabályos menete végett óhajtja, hogy a város közönsége a kérdéseket egymásután a következő sorrendbon tárgyalja le : 1) akarunk-e kaszárnyát, ? 2) kire bízzuk a kiépítést ?, 3) melyik pénzintézettel kössük ineg a kölcsönt ? A kékkabátos ellenzék és szónokaik : Gerendás, Kiffer, Szóda Imre leginkább aziránt érdeklődik, hogy hol fog épülni a laktanya. Dr. Helcz Antal polgármester lelkes szavakkal foglal állásta kaszárnya építése mellett, a mi nekünk — úgy mond — jóformáu életkérdés. Az pedig, hogy a buda-utezáti, vagy a városon kivül emeltessók-e, szerinte már meghaladott álláspont, s e tekintetben a buda-uteza javára közgyűlési határozat döntött. Ezenkívül összes terveink, eddigi számításaink alapul ezt a telket fogadták el, s hogy mást ne említsünk, az annyi bajt okozott és most már kedvező elintézést nyert vizkérdós megoldását is elölről kellene kezdenünk. Kisváros vagyunk, és örülnünk kell, ha városunk közepén díszes középület emelkedik. Ha a hely megválasztásában változtatást akarunk, mindent elölről kellene kezdenünk, s az évek óta vajúdó kérdést igy bizonytalan időre ismét elodázzuk, és ezáltal talán ki volnánk léve a veszélynek/ hogy a katonai hatóság beváltja fenyegetését, velünk minden további tárgyalást megszakít és katonaságunk nagyobb részét elviszik városunkból. Igaz hogy a kenderföldeknél nem kellene a telkekre 80 ezer forintot kiadnunk, de ha számításba vesszük az itteni telek nem csekély árát, a szükséges kövezést, csatornázást, tiszti paviIb>nok emelését, bizony nem tudjuk, nem-e a mostani telekkel jönuénk-e ki olcsóbban. A zajos helyesléssel fogadott beszéd után még Horváíh Mihály, Kis István, Szalkay, Magos Sándor foglalnak állást a künn való építkezés mellett. Brutsy János inkább belső telket yól czélszerünek. Dóczy Ferencz nem fejezheti bo szavait, mert az átaláuos türelmetlenség szavazást kivan. Elnök polgármester felteszi a kérdést : «EIhatározza-e a város közgyűlése, hogy az eddigi tervek alapján a kaszárnyát felépíti ? Igen-o vagy nem ? Beadtak 96 szavazatot, ezek közül igennel szavazott 54, uemmel 23, lóhát a közgyűlés absolut többsége a kaszárnyát ferépitketni kívánja, még pedig a buda-utezai telken, az eddigi tervek alapján. Következik a döntés a föiötí, hegy a közgyűlés melyik építést vállalkozó ajánlatát fogadja el. Mind* járt a vila elején Pach Antal indítványt tesz ujabb árlejtés kitűzésére. Horváth Mihály és Dr. Fehér Gyula felszólalása utau Dr. Földváry ajánlja elfogadásra a kaszárnya bizottság javaslalát. Magos Sándor hozzájárul Padi javaslatához. Póiajánlatok adattak be, ezen kivül az épiioiidő kaszárnya területén álló épületek lebou'ásáuak módozat aival, s a nyerendő anyagnak hovaforditása felöl som vagyunk még tisztában. Ez ujabb megfontolást kivan. Földváry István kérdi, ha egy ujabb árlejtésnél nem érünk-e el a mostaninál kedvezőtlenebb eredményeket ? Brutsy János czélszerüségi okokból nem akar uj pályázatot. Ez a kérdést 2 — 3 hónappal ismét odább tolná. Mattyasovszky Kálmán indítványozza, hogy a beadott ajánlatok megtartassanak, de az ajánlóknak utasítás adassék a lebontás mikéntjére nézve. Az ezután megindult heves vitában az előbbieken kivül még Megyeri Krausz, Dóczy Antal, Niedermann József ós Fiey Fereucz vesznek részt. A felszólalók véleménye abban jóformán megegyez, hogy új pályázat kihirdetése kívánatos, a nézetek csak abban térnek el, hogy egészes, vagy csak részleteiben uj pályázat fcüzetuék-e ki ? Az idő előrehaladottsága iránti tekintetből elnök fölteszi a kérdést, hogy kiván-e a közgyűlés e tárgyban ma érdemileg határozni? A névszerinti szavazás többsége a kérdésre nemmel válaszolt. E kérdés megoldása, s a 700,000 forintos kölcsön ügye tehát a keddi folytatólagos közgyűlés tárgyául maradt fön. Kedden a város folytatólagos közgyűlést tartott s ugy a hétszázezer forintos kölcsönről, mint a vállalkozókról tárgyalt. A két városi közgyűlés nem ért el egyéb eredményt a közönség tájékoztatásánál. A városi közönség most már tisztában van a bizottságok működésével valamint a különféle ajánlatok természetével s igy húsvét után, kedden már minden városi képviselő tökéletesen tájékozódva gyakorolhaija jogait az érdekes szavazásoknál, melyek mindeu tekintetben elhatározók lesznek. — EzÜstkOSZOru látható Brutsy Gyula kirakatában, a hétfői hangverseny első énekesnője Rédly Berta ur-