Esztergom és Vidéke, 1892

1892-04-07 / 29.szám

mik ugy karácsony tájékán vásárolnak meg egyet-kettőt. A nagyok részére — ugy az intelligens osztály, mint a nép számára Tannak olcsó vállain tat nk, csak a gyermekvilág részére nincs. A szegény gyermeknek meg kell elégedni az -olvasókönyvek tDbbé-kevésbbó jó, nagyobbára minden lélek nélkül való száraz o\vasmányaival. Azok a szép mesék, történetek, versek, melyek a pompásan kiállított, méregdrága könyvekben -vannak, arájuk jiézve nem léteznek. Érdekes, hogy ezen a nagy hiányon *egy vidéki könyvkereskedő kivan segíteni. Berger Miksa mármarosszigeti könyvkereskedő ugyanis egy olcsó gyermekkönyvtár kiadására vállalkozóit s ennek szerkesztésére Benedek Eleket nyerte meg. A villalat czime «Kis Könyv tár* lesz, április végén indul meg, egyszerre raiégy füzettel. Minden hónapban négy-négy füzet, jelen meg 8 egy füzet ára 12 kr lesz. A füzetek terjedelme 4—5 ivre, tehát 60—80 oldalra van tervezve s fölváltva jönek egész füzetet betöltő nagyobb elbeszélések, mesék és kisebb elbeszélések, történeti korrajzok stb. Az első négy füzetet Jókai, íBenedek, Gaál, Bársony és Abonyi inák s már több jeles író adott kéziratot a szerkesztő rendelkezésére. Hisszük, hogy ugy a szülők, mint a tanárok és tanítók készséggel karolják fel a hézagpótló vállalatot, melyhez hasonló még nem volt nálunk. Egy évbeli összesen 48 füzet jelen meg s tíz füzet előfizetési ára 1 frt. $ egy-négy füzeihez a kiadó 20 krért diszes bekötési táblát is fog adni, ugy, liogy a szegényebb sorsú gyermekek is egy könyvtárt gyűjthetnek össze. A kiadó a vállalat terjesztése érdedében pályadijakat isi fiz ki a tanítóknak. Remélhetőleg nemcsak az egyesek, de az isk'vhi könyvtárak is sietni fognak e vállalatot megrendelni. Hisz különösen iskolai könyvtáraink ér/ik legjobban hiányát a jó gyermekkönyveknek. Még csak annyit jegyzünk meg, hogy ezek az olvasókönyvocskók csinosan lesznek kiállítva s szövegképek is lesznek azokban. HÍREK. — Vaszary Kolos herczegprimás Budapestről megérkezése után meglátogatta Esztergomban Kruplanicz Kálmán alispánt, a benczések székházát, Grivicsics ezredest a huszonhatodik ezred parancsnokát ós Pisuth István kir. közjegyzőt, kihez régi barátság kötelékeifüzik. A lig pihente ki uii fáradalmait, hétfőn ismét Budapestre kellett utaznia, honnan rövid idő múlva megint visszatért székvárosába. — Herczeprlmásunk tegnap délben a futárvonattal, titkára Kohl Medárd dr. kíséretében székvárosába visszaérkezett. —A főapát beiktatása. Fehér Ipoly főapát most buesuzik a szegediektől. Húsvét után óhajtja Szegedet, elhagyni, akkor először is Bécsbe utazik s a nunCziusnál tiszteleg, onnan Győrbe jön s Győrből e hó 27-éu vonul be Pannonhalmára. A herczegprimás június havában szenteli fel az uj főapátot. A felszentelés, a mint alább is jelentjük, Esztergomban vagy Pannonhalmán történik. — Az uj főapát fuiszentelése. Fehér Ipoly pannonhalmi főapát Vaszary Kolos herczegpri mást kérte föl, hogy őt fölszentelje. A fölszentel és vagy Pannonhalmán vagy Esztergomban fog végbímienni, Minthogy azonban már eddig is igen sokan jelentkeztek az Ünnepre s Fehér Ipolynak az országban rendkívül sok tisztelője van, a ki szintén jelen óhajt lenni, a pannonhalmi lakásviszonyok aligha lesznek kedvezők s így a föiszenteles minden valószínűség szerint júniusban, Esztergomban fog megtörténni. A ('őszékősegyház ez alkatommal igen ritka és fényes szertartásnak lesz színhelye, mert mióta a bazilika áll, nem széntől tek benne be nézés főapáto . — A nagyszombati vikariátusból Nagy-szombaioól írják : Az itt székelő érseki helykökség területén, melyhez egész Po/,sonym. ós Nyitramegye túlnyomó része tartozik, egy állandó szentszék is működik, melynek működése és hatásköre Vaszary primás intézkedése folytán a legmagasabb fokú dispenzácziók elintézésére is kiierjesztotvón, a szentszéki jegyzőséget elválasztották a főgymu. tanári állástól s erre Zuainenák István eddigi sz. széki jegyzőt nevezték ki, a ki fögymn. tanári állásától legközelebb megválik. Fontos az uj primás azon intézkedése, mely az összes személyi ügyeket, még a káplánok dispozic/.ióját is magának tartotta fenn a vikariátus területén, a mi ezen exponált lót haza részben nagy körültekintést igényel magyar, nemzeti szempontokból. — Budapestről Teschenbe lóháton. Jenő föherczeg húsvét után Budapestről Teschenbe lovagol, a hol azelőtt a századik ezrod parancsnoka volt. Útközben több helyütt meg fog rövid időre pihenni. Kísérete körülbelül liz-tizenkét törzstiszt lesz. A föherczeg apr. 19-én érkezik Esztergomba. — PírOS tojás. A dal- és zenekedvelő egyesület húsvét hétfőn hangversenynyel összekötött tánczvigalmat fog rendezni a Fürdő nagy termében. — A nagy kaszárnya épiiő vállalkozói közt vau Pfalcz József helybeli jóuevü építő is, ki Gfrerer budapesti vállalkozó czéggei ajánlat dolgában a legjuláuyosabbak közé sorolható. — A kaszárnyaépités ügyében kedden délutáu a kuszárnyaügyibizoftság ülést tartott, melyen elhatározta, hogy a hat pályázó közül a GrünvaldTestverek czégót fogja ajánlani a közgyűlésnek. Grünvaldók tudvalevőleg a a logjutányosabb árszabást adták be s a 465.980 frira tervezett kaszárnyát 388.500 fnórt hajlandók felépíteni, — Az első concert popuSaire. A városi kaili. iparosifjak önképző ós betegsegélyzőegyesülete vasárnap a dalos zenekedvelő egyesület közreműködésével igen sikerült népszerű hangversenyt rendezett. Az egyesületi helyiségekben minden talpalatnyi tért elfoglallak főkép olyan családok, melyek eddig nem igen voltak láthatók a Fürdő nagy termében rendezett hangversenyeken. És épen ebben találjuk mi a népszerű hangversenyek kulturális fontosságát. Maga a programm a következő volt: 1. Hármas Haydntői : előadták Bellovits Karolina k. a., Borovitska Adolf ós Sfraka Iván, 2. Ábránd az Alvajáróból : előadta Pfalcz Gizella k. a 3. a) Mikor dédern ifjú volt magándal, magyar népdalok énekelte Perényi Margit úrhölgy, 4 Angyal és ördög szavalta Kocsi Sándor egyesületi tag, 5. Egy háromszáz év előtti strike, felolvasta : Kollányi Ferencz, 6. Magyar-Ábránd Sarasatelől ; hegedűn előadta Feigler János és zongorán Believits Karoliu k. a. 7. Magyar-Rhapsodia Gáli Ferenczfől ; előadta Bollovits Karoliu k. n. 8. Pókayné Gyulay Páltól |szavalta : Roílinágel László, egyesületi ; tag. A rendezőség valamennyi közrej működő hölgynek igen csinos csokorral kedveskedett. Taps és eíiamerés bőven kijutott, a mit a közreműködők az afrikai hőség daczára is de re kasa. n megérdemeltek. A vendégeket Dóezy Ferencz elnök fogadia s a népszerű hangverseny végén az egyesület nevében Fehér Gyula dr. mondott hálás köszönetet a közreműködők buzgóságáért. — Az első Sétazene. Vasárnap délben játszott az idén először a katonai zenekar a Széchenyi-téren.- Prsina karmester uj nyitány-indulója és a Baross- induló nagy tetszést arattak. - Az aréna uj ruhában. Az aréna eddigi nyers téglafalaira s Esztergom összes fiók Teli Vilmosai által bepariltyázott ablakaira uj ruhát szabnak. Az áldozatra kész tulajdonos szépen kiesiuositfatja az arénát, a mi nemcsak a közönség általános örömére, de a közeledő kitűnő szegedi színtársulat meglepetésére is fog szolgálni. --Az ínségeseknek Papos Erzsike k. a. egy forintot, küldött be hozzánk, mely összeget szombaton délutáu (apr. 9.) fogunk az addig beküldőttekkel a Budapesti Hirlap főgyüjléséhez járultatni. - A Magyar Sálon áprilisi füzete kellemes meglepetésben részesíti a nagy közönséget. Nagy feltűnést kelt négynyolcz szín fi eredeti fametszeteivel, melyekhez hasonlót magyar vállalat még nem produkált. Papiros anyaga is sokkal finomabb s igy a gondos és hatásos reprodukcziója még inkább fog tetszeni. A Magyar Sálon szellemi értékéről maga a tartalom beszól. A magas irodalmi színvonalú vállalatnak sehonnan sem volua szabad hiányoznia, a hol irodalmunk legszebb gyümölcseiért lelkesednek. — Iparunk érdekében. A győri kereskedelmi- ós iparkamara már megtette fölterjesztését a kormányhoz a kerület főbb iparüző városai érdekében. A terjedelmes memorandumban Esztergomra vonatkozó következő előterjesztést olvassuk : «Esztergom városát a fővároshoz való közeifekvése igen alkalmassá tenné arra, hogy oly iparág művelése honosittassók meg falai között, melynek czikkei iránt nagy a kereslet s mely iparágbél ma csaknem kizárólag külföldi gyártmányok elégítik ki a szükségletet. Bőripari tanműhely volna ez, s általa a bőrnek kényelmi és szükségleti czikké való fel dolgozásához értő szakiparosok képez tetnónek ki. A város iparosai emeJlei i az üvegiparról tesznek említést, mim a melyhoz a szükséges nyers anyaggal bŐveu rendelkezik Esztergom határa.* — A Magyar Sión márcziusi füzete a herczegprimás sz. István-társulati hires beszédét adja, Halmos dr. a pozsonyi generális szemináriumot ismerteti, Gergye Lóuárt zsidó-keresztény sibyllai jóslatokkal foglalkozik, Walter Gyula pedig Coineniust mól tatja. Gazdag irodalmi és művészeti rovatában a legújabb egyházirodalmi művek ismertetésével foglalkozik. — Utazási Ösztöndíj ipariskolai szaktanítóknak. A győri kereskedelmi ós iparkamara a nagyin, kereskedelemügyi m. k. miniszter ur fölhívása folytán pályázatot hirdet a miniszter ur által adományozandó néhány 300 és esetleg 600 frtos utazási ösztöndíjra. Az ösztöndíjra oly szakiskolai (tanműhelyi) szaktanítók, illetve tanárok pályázhatnak, a kik vagy már működtök valamely anyag-, fa-, vagy fémipari szakiskolánál (ideértve a háziipari tanműhelyeket is), vagy a jövőben létesítendő ily intézetnél alkalmaztatni óhajtanak s a kik alkalmasak arra, hogy akár az ipari szak rajz, akár szaktárgyuk gyakorlati tanulmányozására külföldre küldessenek. A pályázók kötelelesek elméleti- és gyakorlati tanul Hiányaikat;, eddigi működéseiket a kérvényben részletesen előadni s okmányokkal igazolni. A kellőleg felszerelt pályázati kérvények a győri kereskedői mi es iparkamarához f. ó. ápr. 30-ig nyújtandók be. Győrött, 1892..márez. 31-ón. A győri kereskedelmi és iparkamara : Jerfy Antal sk. elnök, Szávay Gyula sk. titkár. — Magyar hittérítő Chinában. Ürge Igoacz magyar misszionáriusról, kit városunkban is jól ismernek, az a hir terjedt el, hogy a chinaiak megölték. Örömmel értesülünk róla, hogy a hírből semmi sem igaí. A misszionárius ugyanis levelet intézett egy esztergomi paphoz, melyből a következő részleteket közöljük: «A közadakozásokból 1. Építettünk a nénók számára emeletes házat melléképületekkel együtt. 2. Az árvaleánykáknak még nagyobb emeletes házat szintén melléképületekkel. 3. Beteg férfiaknak két még nagyobb emeletes házat, valami 120 ágyra. 4. A beteg asszonyoknak emeletes házat, 36 ágyra. 5. A lánykák számára iskolát emelettel. Ezenkívül még több melléképületet, konyhák, éléstárak, raktárak, gyógy tárak stb. számára. Az egész telep egy kis városnegyedet képez. Minden fal, még a keritésfalak is czölöpökön és kőalapzatou állanak, tehát minden tekintetben a lehető legszilárdabbak. Sok volt a gond, de hála Istennek, most már egészen a vége felé járok. Az egész került valami ötvenezer forintba. Adósságom maradt kétezer ... Ha a jó Isten megsegít, lerajzoltatom vagy fényképeztetem az egészet s akkor majd ft. urnák is megküldöm, kivéve azon esetet, ha költséggel nem bírnám. De hátha majd a pogány chinaiak eljönnek s az egészet elégetik, felperzselik ? Egészen nyugodt fogok maradni ft. Uram. Ugy gondolom, hogy ebben az egész dologban a jó Isten szent akaratját tartom szemeim előtt. Ha Isten megengedi, hogy ez uj telepitvény megsemmisíttessék, ugy jele, hogy az Istennek a dolog nem kellett vagy még nem kell. Az is meglehet s talán ez a legvalószinüab, hogy Isten bűneim miatt nem fogja engedni, hogy tett fáradságomnak maradó eredménye legyen ; az esetben pedig méltó, hogy bűneimért büntetést szenvedjek. Tehát akár igy, akár ugy, mindenben ós mindeukor legyen meg az Ur legszentebb akarata ! . . .» Á

s levél egyéb részei magánérdeknek, j gitéknál. Haragudtam rá nagyon, mert mindig ott volt a Margit nyomában, pedig úgy vártam az alkalmat, hogy egyszer kibeszélhessem magam négyszemközt. Nem toldám a szót , az egyik nap a Margit kezét, kötelességének tartja tehát először is velünk tudatni az örvendetes családi eseményt, egyszersmind meghívni az eljegyzés megünneplésére. Ugy éreztem magam, mintha paradicsomból sivár, oázlalan puszta közepébe kerültem volna . . . S még hozzá jó képet is kellett vágnom, hogy nevetségessé ne váljak. Ott voltam az ozsonuán, de nem bírtam ki a vihar támadását, mely bensőmben dult. Felhasználtam az első kedvező pillanatot, hogy elosonhassak az örömzajból, hol mindenki oly kimondhatlanul boldog volt. Kimentem kertünk mögé a folyó partjára. Alkonyodott ; a félhomály erősbödött; egyszer csak beleolvadt a sötét éjszakába. Akkor a barcsi malom tájékáról bánatverő nóta szűrődött át hozzám a zizegő fttzlombokon keresztül, mig lenn a «lágyan zsongó habok ezer kis csillagot* rengettek ós bolond dolgokat kezdtek mesélni. Azt, hogy az örvénylő mélységben, a piros uszonyu halak birodalmában örök nyugalom honol ; nincs ott szenvedély, nincsen fájdalom; dicsőség, hiúság, szerelem, az emberi élet elsőrendű motorai, ott ismeretlenek . . . A réti tó partján vakkantott a távoli jiádasibni, gúnyos kaczagásként hatott rám a vak éjszaka hangja. Igaza volt neki ! Hiába is beszóltok azfcáu a habok nekem : szorettem nagyon az életet, ebbe temetke*teitt a folyó helyett... SZABÓ LÁSZLÓ.