Esztergom és Vidéke, 1892

1892-01-01 / 1.szám

agunknak egy nagy része, majdnem mindennemű ipari és kereskedelmi czik­két. Budapesten szerzi be, vannak kö­^ötrünk emberek, kik szentül meg Tan­nak győződre, hegy jó ezipőt csak Budapesten leket kapui, de a fenn­forgó állapot illusztrálására nem le­hetne ekiatáusabb példát felhozni, mint az üzeg Waizuer esetét, a ki mint inondgák, még egy pakli gyufáért is Budapestre gyalogolt. De ha áll az a mit most felhoztunk, 1 viszont igaz az is, hogy az annyi ten­gernyi népet magába felölelő nagy vá­rosnak, nagyon -sokfélére van sztk­#ge, és egy kis éleinényességgel, a in oly re ma már minden ember reá van szorulva, rost az összeget, a melyet tőlünk elvesz, ugyancsak annak fő áramából hozzánk való közelségénél fogva .kamat ost >l viszHszerezhetjnk. És a midőn arra vállalkozunk, hogy ennek a tőlünk elvett tőkének kama­tostol visszaszerzésére nézve egyet inast elmondunk s ezzel társadalmunk kiváló faktorait egyes kérdések meg­vitatása s az alap megteremtésére hív­juk fel., a kérdéseket illelőleg csak azokra fogunk szorítkozni, a melyek .nálunk tényleg megvannak, s a melyek­nek megteremtéséhez egy kis jóakarat­tal magunk is elégségesek leszünk. A most mondottakat pedig fel kellett -emlilenünk azért, mert, sajnos, nálunk is megvan, « mi a legtöbb magyar eni­hnrnóil már szokássá s mondjuk ki va­lóságos természetté vált, hogy sokat, maj nem mindéut felülről várunk. Ez a várakozás, küiöuösun reánk nézve, na­gyon is hosszú időii kérésziül keserű csalódásoknak volt okozója. És viszont tapasztaljuk, hogy társadalmunk együtt működése, az ujabb időben hasznos és virágzó intézményeket volt képes létre­hozni. Az egyik kérdés, moly a polgárok fölkarolására számot tarthat, és kell is, hotfy annak mielőbbi létrehozására a polgárok összossóge kezet fogjon, az az 1444 holdat tévő s elpusztult szőlő­hegyeinknek újonnan betelepítése. Köztudomású tény az, és nem igé­uy»*l hosaasabb bizonyitgatást, hogy szőlőhegyünk volt ama pénzforrásunk, jufilyiiőí mondhatni, hogy a város lakossá­gunk minden rétegénél a megélhetést biztositól ta. A mai borárakat számítva, mintegy fél millió forint évi veszteség az, melyet a phylloxera pusztítása okozott. Ha arra gondolunk, hogy eme vesz­teség ellensúlyozására, még eddigelé semminemű uj alapot nem voltunk képesek létesíteni; ha meggondoljuk, hogy nálunk a fcársadalomuak minden egyese, az or­vos, az ügyvéd, a\ kereskedő, az iparos, a hivatalnok, s. t. b. az évi számodá­sát, a maga és családja megélhetését, a szőlő termésre alapította : ugy a vá­ros és megye szőlőhegyéuek elpusztu­lásával, előttünk áll ama szomorú kép, a jövőnek nagyonis szomorú képe. Ez a jövő az, a mely paraucsolólag áll elénk és követeli, hogy szőlőhe­gyeinket ismét és pedig mielőbb be telepítsük. És pedig mielőbb azért, mert pénzügyi szempontból is azoknak, kik pénzüket e ezélra felajánlják, nem megvetendő jövedelmet biztosit. Sajnosán tudjuk mindnyájan, hogy Magyarországnak mintegy 450,000 hec­tárra terjedő szőlőterülete nagyobb részben elpusztult, hogy az évi 6,000,000 hectoliter bortermés egy­két százezerre olvadt le. (vége köv.) , — B. 0. 6. k. lapunk összes mun­katársainak, barátainak és olvasóinak. — Kérelem. Az ünnepi számba kért - s még be nem küldött közleményeket • még három napig várhatjuk. — A városi képviselőtestület az i év utolsó napján tartván ülését elnöklő • polgármester indítványára nagy lelke­i si'dóssel határozta el, hogy az évfor­; duló alkalmából ugy ő herczegségót a : prímást, valamint főispán ur ő móltó­s ságát távirat utján üdvözli s nyom­- ban a közgyűlésből a következő távirati üdvözleteket küldette el: : Főméitóságu és főtiszteleudő Vaszary , Kolozs Kolozs Herczegpnimás, eszter­\ goini érsek nr 6 kegyelmességének i Pannonhalmán. Esztergom szab. kir. • városának közgyűlésben együit lévő közönsége örömmel ragadja meg a ked­vező alkalmat, hogy az évfordulat al­r kai mából hódoló mély tisztelettel adjon , kifejezést Főmóltóságod iránt érzett • legbensőbb ragaszkodásának és legőszin­; tébb üdvkivánataiiiak. A beköszöntő uj óv szerencsés auspiciumául tekint­jük, hogy annak kezdete közelünkbe hozza Főmóltóságod várva-várt megér­kezésének boldogító pillanatát. Ezen édes remény nyel üdvözöljük Főméi ló­ságodat s kérjük, ki magas kegyeit városunk számára az uj esztendő kü­küszöbén. A város közönsége nevében dr. Helez Antal polgármester. — Mélt. Majláth Grvorgy gróf főispán urnák Zavaron. Esztergom szab. kir. város­nak közgyűlésen együtt levő közönsége megragadja a kedvező alkalmat, hogy Méltóságod iránt érzett őszinte tiszte­letének és ragaszkodásának a közeledő újév küszöbén legjobb szerencsékivá­natai mellett kifejezést adjon és Mél­tóságodnak a város iráujában eddig is hálával tapasztalt jóakaratát jövőre is bizalommal kikérje. A város közönsége és tisztikara nevében dr. Holcz Antal, polgármester. — A herczegprimás székfoglalása. Még mindig bizonytalan, hogy mikor érkezik meg Vaszary Kolos hgprimás Esztergomba. A primási palotában tel­jesen elkészültek fogadtatására. Való­színű, hogy a prímás jan. ötödikén, vagy hetedikén érkezik. Egyébként Esz­tergom vásosa el van rá készülve, hogy a herczegprimás egész váratlanul fog megjelenni. — A benczesek búcsúja. A ben­czések Vaszary Kolos herczegprimásnak a pannonhalmi főapát székből való tá­vozása alkalmából magyar és latin búcsúzó költeményt adtak ki. A magyar vers czime Bucsuhangok, a latiné Car­men penegyricum. Mindkettő Győrött jelent meg külöu diszfüzetben. — Vaszary Kolos herczegprimás a vízivárosi nőnevelő intézet üdvözlő fe-iratára a következő kegyteljes választ küldöíte Remigia főnöknőhöz : «Főtisz­telendŐ Főnöknő, FőtisztendŐ Tes! vérek! Az Ég áldja meg mindnyájukat jó m\­vökért, melylyel a reájok bízott cseme­téket, az Ur utján vezetni, a boldogságos iSzűz gyermekeivé nevelni törekszenek ! JBizva bizom, hogy a gondozásuk alatt [lévő kisdedeket megtanítják imádkozni értem, hogy az Ur Jézus legyen oltal­mam, az ő szent Anyja gyámolom és pártfogóm minden tettemben. Az Önök es kisdedeik jóléte egy az enyémmel. Buzgó imádságukba ajánlva magam, maradok Pannonhalmán 1891, decz. 20. szerető atyjok Vaszary Kolos m. k.» — JuZSef föherczeg igen kegyesen fogadta Reviczky GyŐzŐ főszolgabíró Hattyúdalát. — Az UJ evi üdvözletektől való megváltó ivre lapunk szerkesztőségébe ^ ecskés Ilona urnŐ egy forintot és Hamar Ilonka husz krajezárt küldött. Az összeget a jótékony-egyesület el­nökségéhez származtattuk. — Csernoch János dr. apátkano­nok decz. 8-án mondóit szent beszéde A zárdai élet. ezéljáról igen csinos kis füzetben jelent; mW. — Esztergom városa tegnap köz­gyűlést tanott. Ez alkalommal gratu­lált a polgármester a város közönsé­gének is s ez viszont neki s a városi tisz­tikarnak. — Uj házikápolna. Az érseki kór­házban most készült el a házikápolna. A műizléssel berendezett kápolna Csáky Károly gróf npátkmiotiok adományán kivül Sr. Viktória főnöknő áldozatkész­ségét dicséri. — Uj doktor és assistens. Hora­csek Gyula városunk'fia, szigorló or­vos jó sikerrel letette a doktorátust, — Rigler Gusztáv pedig; assistens lett Schulek dr. egyet, tanár mellett. — Vasúti állomásunk egy ujabbi rendelet szerint marharakodó vasúti állomásul is engedélyeztetik. — Uj szárnyvonal. Az Esztergom­Almás-füzitői vasúti részvénytársaság Tolnay Lajos orsz. gyül. képviselő el­nöksége alatt közgyűlést tartott, melyen az uj vasút forgalmát kielégítőnek ta­lálták és elhatározták, hogy Tokodról egy kileucz kilométernyi uj szárnyvo­nalat fognak az Anuavölgybe kiépí­teni. — A tanítok összeírása. A köz­oktatás miniszter utasította a tanfel­ügyelőket, hogy az összes tanítókat vegyék számba, mert már ki kell vetni a tauitói nyugdij- ós gyámalapot 1892-re megillető járulékokat. — Sebők Zsigmond esztergomi születésű kiváló tehetségű irót a Petőfi-Társaság tagjának választotta. Örömmel -ffrahiláliink JI szfilfífilldrfil — Bezerédi Gyula kiváló fiatal képfaragó művészünk a téli tárlaton igen érdekes mellszobrot állított ki. — uj surgony-gepet kapott az esztergomi táviró-hivaial kölcsönbe , mig a prímás székfoglnlásánuk esemé­nyei be nem végződtek. — Iskolai Ünnep. A sz. kir. város elemi iskoláinak növendékei igen szép kis ünnepet tartottak a városháza nagy termében abból az alkalomból, hogy a város ós a helybeli intózotek s egye­sek adományaiból begyült összegen vásárolt ruhák s egyéb tárgyak a sze­gény tanulók közt szétosztattak. Ugy a fiu, de különösen a városi leány­iskola növendékei szép előmenetelről tettek tanúságot, szép szavalatokkal é» énekléssel gyönyörködtették a jelenvolt érdeklődőket. Jelenvolt Helc Antal dr. polgármester is, ugy Reusz József a takarékpénztár igazgatója s sok városi is­kolabarát. Különösen tetszett a kis Straka Edit, Kratochvill Emma, Benye Mariska, Magurányi Olga Schönbeck Juszti és Hromoda Mária leányiskolái növendékek szavalata. — A kisdedek karácsonya. A példás ügyszeretettel s buzgalommal vezetett kisdedóvó-egyesület decz. 22-óu tartotta karácsonyi ünnepséggel egy­bekötött közgyűlését Majer István dr. v. püspök ur elnöklete alatt. A szü­lők M és gyermekbarátok roppant nagy érdeklődést tanúsítottak ugy, hogy a terem szűknek bizonyult. Az elnöki jelentés fényes világitásbau tárta fel az egyesület tevékenységét. A gyűlés utáu a kicsikék mutatták be szónoki tudományukat, a közönséget folytonos derültségben tartván tréfás verseikkel. Sokáig mulattatták vendégeiket, midőn rákerült a sor arra, a mire ők már régen vártak, az ajándékok osztogatá­sára. A kedves István bácsi saját ke­zűleg is osztotta; mindegyiknek jutott bőven, alig bírták a sok ajándékot. Az egyik kis leányka ki is fejezte pAszné. a ki a sarokba húzódva meg sze­rényen, hallgatta a vizsgálatot. Valahányszor az ő gyermekük felelt, mindig mosolyogva néztek össze az urával, őt nem érti meg a férje; nekik nincs ko­sos örömük, sem osztott bánatuk. Leiké legmélyéig elszomorodott a szegény asszony, a mint ezt végig gondolta. — Bele keli nyugodnil — gondolta ma­gában — nem lehet változtatni rajta. Egész figyelemmel akarta hallgatni a vizsgálatot, hogy ne tudjon másra gondolni. \ Ezalatt az ügyvéd ur fürkészve tekintett j szét a teremben, és hirtelen odafordult a feleségéhez : — A kisasszony nincs itt ? Az asszony szive nagyot dobbant • lám, most is csak a kisasszony érdekli Mindig €sak 6 . . . Aztán hangosan hozzá tette : — De igen! — Nem látom! — felelt az ügyvéd, mo­Wn jártatva szét a szemeit. — Ott beszélget a Jarmosék honnejával, — feleit balkan az asszony, a szoba homá­lyos sarkára mutatva. Az ügyvéd oda fordalt és udvariasan meghajtotta magát, mit a nevelőnő kaczér mosolygással viszonzott. Az asszony elfordult, hogy ne lásson többet, de azért elfordított fejjel is foly­ton látta, érezte a kicserélt, bizalmas pil­lantásokat. Szivét égető nyugtalanság szálta meg, erei lüktettek és vére a fejének szállt, de azért nyugodtan, mozdulatlanul ült ott, mint a ki se lát, se hall. De hát tud min­dent! S mit tehet ellene ? a férje termé- j szelét nem változtathatja meg. Hisz házas­ságuk első évétől kezdve mindig igy volt ez és igy is lesz, mig meg nem halnak. Mióta a három kis leány megszületett, még kevesebbet törődik a férje vele is, meg a gyermekekkel is. Hiszen csak leányok! Csak leányok! A kiket azért teremt az Isten, hogy legyen ki a férfiakat, férjeket, kis öcscsőket ápolja, dédelgosse, szeresse. A ki kedvében járjon annak az »erős«, önző nemnek, feláldozza érte nyugalmát, kényelmét, függetlenségét és mindezért cserébe mellőzik és elhanyagolják. Szegény leányok! Az asszony nedves fényben ragyogó szeme megint csak megpihent az ö három kis angyalkáján. Megindultságtól remegő szívvel simogatta végig meleg tekintete a szőke fejecskéket és visszasugározta szeme a nagy ibolya kék szemek mosolygását. Szegény kis apróságok! — gondolta meg­hatottan. Mi a ti életetek? Olyan, mint a virágé. Gyönyörködtetik a szemet. Aztán akadhat majd olyan nagylelkű gavallér — gondolta gúnyos keserűséggel — a ki­nek kedve jön leszakítani benneteket; ke­gyesen megkéri kezeteket és odaadja a nevét, még tán ideiglenesen a szivét is. Ti majd vezetitek a háztartását, takaré­koskodtok neki, hogy az ő igényeire jobban teljék; lemondotok mindenről és éltek a gyermekeiteknek. Aztán lassan, nap-nap után, elsirattok egy-egy illuziziót és a ko­pár, kietlen életet betölti a kötelesség! Az asszony elszoruló szívvel, majdnem öntudatlanul fordította félre a fejét; és pillantása oda esett a nagy üveges ajtóra melyen át a kézimunka kiállításra lehat látni, utt settenkedett a kis kaczér ne­velőnő és férje is ott állt az ajtóban, fi­gyelmes szemével élénken követve ennek minden mozdulatát. Szivében a régi seb főiszakadt egy pil­lanatra; behunyta a szemét a mig vérzett, de mikor kinyitotta, az anyai szeretet mély hő forrásából szakadó mosolygás megint oda ült halvány ajkára s a ránevető üde piros kis gyermekarezokra édesen nevetett vissza. Ezt a jelenetet a minap láttam. SÍKOR MARGIT. — Farsangi naptár. Jan. 9-én a keresztény kereskedő-ifjak jótékony­czólu vigalma a Magyar Király ven­déglőben. — Jan. 23-án a tisztikar első farsangi estólye. — Pebr. 20-án a tisztikar második farsangi esíélye a Fürdő nagy termében. Az idei farsang teljes két hónapig tart, a mennyiben hamvazó szerda márczius másodikára esik. — Világosságot! A vasúti állomás­hoz vezető uj kocsiút mellé ugyan be­ásták már a lámpaoszlopokat, de lám­pák gyújtásáról megfeledkeztek. A kró­nikák tanúsága szerint lámpaoszlopok még sohasem világítottak. Kérünk lám­pákat is gyújtani az «om!ebuszt» nél­külöző éjjeli utasok számára.

Next

/
Thumbnails
Contents