Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 22. szám
tuiskodnak, ólig szegényesen volt javadal mazva mindaddig, mig Bakocz Tamás érsek Öröksége, az általa alapított s az esztergomi főszékesegyházba kebelezett úgynevezett, Bakács-kápolna révén reá nem szállott. A főkáptalan szerényi uradalma Somogybán, továbbá a kískeszi-letkési uradalma Honban, szentbenedeki uradalma Barsban és a nyéki uradalomnak egy része az esztergomi főkáptalannak a Bakács-kápolna révén képezi tulajdonát s azért az esztergomi fökápta'an a Bakács-kápolnától jog szerint cl nem választható helyéről ki nem mozdítható. Az esztergomi főkáptalannak örök időkre azon egyház szolgálatában kell maradnia, melynek kiegészítő részét a Bakács-kápolna képezi, ellenkező esetben elvesztené jogczimét a fentebb felsorolt birtokaira, melyek nélkül annyival súlyosabb anyagi viszonyok közé kerülne, minthogy Hippolit érsek idejében fekvő birtokain kívül a papi tizedből is volt jövedelme, holott attól 1848-ban kárpótlás nélkül elesett. Az a körülmény, hogy az érsek és káptalanja 1540-től 1822-től közel 300 esztendeig ősi székhelyüktől távol tartózkodtak, az érseki széknek és káptalannak a fö- székesegvházzal és szemináriummal, jelen eredeti tartózkodási helyükön leendő meghagyása mellett felhozott érveinket nem gyöngítheti, mert ez a számkivetés ideje volt, melyet idegen helyen, távol romban heverő főszékesegyházától, volt kénytelen tölteni az érsek és káptalan. Az erőszak,1 a török győzelmes fegyvere lehetetlenné tette a rezideálást, de nem szüntette meg a jogi köteléket, mely a bár romban he- vverö és megkőzelithetlen föszékesegyház .között egyrészt, az érsek és a káptalan között másrészt fennállott. Most azonban arról van szó, hogy ezen kötelék jog szerinti és törvényes utón tépessék szét,, az esztergomi érsek választassák el szellemi arájától, az esztergomi főszékesegyháztól s en- jiek exauktorálásával egy budapesti templomban állíttassák fel érseki széke. Ezen uj föszékesegyház káptalanja sem formálhatna jogczimét a felsorolt Bakács-kápolna uradalmakra s e részben törvényhozási utón sem nyujtathatnék orvoslás, mert ezen uradalmak alapítványi természettel bírván, az alapitó szándéka ellen eredeti rendeltetésüktől el nem vonhatók. Midőn ismételve kegyes elnézéséért esedeznénk kissé bosszúra nyulott előterjesztésünk miatt, kérve kérjük Excziádat, miszerint az esztergomi érseki szék áthelyezésének kérdését, mint az egyházi törvényekbe ütközőt, szent István alkotása iránt tartozó kegyeletet sértőt, különben is tömérdek jogi bonyodalmakra okot és alkalmat szolgáltatót s a mellett a czélba vett eredményt még sem biztositót, sőt mind az érsekre, mind a káptalanra, mind a főegybázmegye papsága és híveire szellemi és anyagi károkkal járót, egyáltalán kivihetetlent, kegyesen elejteni méltóz- tassék. Kik egyébiránt kiváló tisztelettel maradunk Esztergomban, 1891. évi február hó 25-én tartott tanácsülésünkből, Exczellencziá<jnak alázatos szolgái : Dr. Máj er István s. k. stagni czimz. püspök, nagyprépost, káptalani helynök. Sujánszky Antal s. k. pápai prae- látus, prép., olv.-kanonok. Dr. P a 1 á s t h y Pál s. k. félsz, püspök, éneklő-kanonok. Dr. K n a u z Nándor s. k. skardonai ez. püspök, őrkanonok. B o 1 ti z á r József s. k. félsz, püspök főszékesegyházi főesp., nagyszombati helynök, Markus Gyula s. k. dulezinói ez. püs., barsi főesp., kanonok. Dr. Blümelhuber F. s. k. nógrádi főesp., prép.-kanonok. Szitányi Ferencz s. k. nyitrai főesp., apát-kanonok. Pellet József s. k. komáromi főesp., apát-kanonok. Raj ner Lajos s. k. honti főesp., prép. kanonok. K r o t k y József s. k. apát-kanonok. Dr. M a 1 1 y János s. k. prép. kanonok, papnöv. hit- tanar. Dr. C z i b u 1 k a Nándor s. k. apátkanonok, papnöv. korm. L n k á t s László s, k. prépost-kanonok. Gróf Cs áky Károly s. k. apát-kanonok. Dr. Csernoch János s. k. apát-kanonok, fóegyházmogyei irodaigazgató. G r a e í f e 1 János s. k. kanonok. Maszlag hy Ferencz s. k. prépost-kanonok. Dr. R o s z i v a 1 István s. k. kanonok, egyházul, főtanfelügyelő. Márczius 15. <1801) A nemzeteket a szabadságra rendesen a szolgaság és az elnyomatás szokták megérlelni. Mert a nemzetek életereje csak akkor nyilatkozik meg a maga teljességében, midőn érái a rab* bilincsek terhét és szolgaságának tudatára ébred. Az emberiség fejlődésében és az eszmék folytonos haladásában vannak oly hatalmas időszakok, midőn a szabadság láza állaláuos izgalomba hozza a szellemeket. Ilyenkor gyengébb nemzetek szemei hatalmasabb nemzetek példáira tekintenek, melyek történelmi hivatást nyertek, úgyszólván a Gondviseléstől arra nézve, hogy a czivilizácziónak z á s z I ó v i v ő i legyenek’. Ily korszakalkotó időszak az 1848. év, a mely a szabadság tárogatója volt, melybe egy franczia iró szerint maga az Isten fújt bele. A franczia császárság visszaállítása után egyesültek a népek absolut hatalmú uralkodói, hogy a »szent szövelsóg«-ben biztosítsák a. dynastikus jogokat a népszabadság rovására. I>e a nagy franczia forradalom nem azért dobta az emberi haladás eszméjét a miveit Európa szivébe, hogy a népek milliói szótlanul tűrjék a nemzetek jogfosztásának kísérletét. A császári hatalom nem nyugodhatott többé azon az alapon, a melyre a hűbériség korában fektetve lett, mert a haladás szelleme átgázolt a trónok absolutiz- miisán. Az öntudatra ébredt nép nem síilyedbetolt ismét szolgaságba, mert a század haladásával oly színvonalára, jutott a műveltségnek, mely az önkényuralomban a gyalázat bélyegét látja sütve a nemzetek önállóságára. Az 1848-iki vihar, mely végigsöpört azután Európán, semmi más, mint visszahatása a megelőző évtizedek nyomásainak s mig ez az év a többi nemzeteknek politikai szabadságát fokozta csak, addig nálunk sokkal mélyebbre ható eredményhez vezetett, mert Magyarországnak társadalmi újjászületését is vonta maga után. Mindazt, a mi a szabadság biztosítéka, ez időben tudta megszerezni magának a nemzet azzal, J hogy egyesülve a nemzeti törekvések-1 kel, végre valakára férfiúnak mutatta; magát. A szabadságharc* úttörő hősei- j nok a legnagyobb dicsőség tehát az, hogy Magyarországot nemcsak politikailag alakították újra, hanem a nemzet társadalmi szerkezete alá is uj alapokat raktak. Midőn 1812-ben a Müttern ich korszaka mindinkább kezdte elnyomni önállóságunkat s fokozta a sérelmeket, a melyek alkotmányunk bástyáit fenyegették, a magyar nemzet nem érett! meg az ellenállásra. Ez az oka, hogy; 1821-ig rendelkeztek a nemzet alkotmányos jogaival anélkül, hogy csak véleményét is kikérni jónak látták volna. A cenlrulisztikus áramlat oly erős volt már ez időben, hogy Metternich 182i-22-ben meg merte koczkáz- tatni a magyar törvényhozás megkérdezése nélkül, hogy kivetette a nemzőire a vér és pénz adóját. Az aulikus- párt elérkezettnek látta az időt, hogy Magyarországot beolvaszsza az örökös tartományok sorába, — s ezen politikai miseriákhoz hozzájárult még az a társadalmi erőtlenség, mely a nomze- lietlensóg korszakait, jellemzi. Különben is tarthatatlanok voltak már a magyar társadalmi állapotok, a molyok a feu- dális rendszer régibb tradiczióit ápolták. Nemzetünk ellentétbe jött az enrópai közszel leniniemmel és átröpült volna rajta a haladás szelleme, ha idejében nem képes alkalmazkodni a haladáshoz. A nemzeti élet azonban még jókor megnyilatkozott és ezt főleg az irodalom munkásainak köszönhetjük, kik szóval és tel tol folyton izgattak, csakhogy a nemzotet önállóságának tudatára ébreszszék és a halálosa pást, moly alkotmányunkra mérve volt, idejében elhárítsák. Nekik köszönhetjük, hogy a bécsi udvar észrevette a húr tuIfeszítését. I. Ferencz 1825-ben összehívta az országgyűlést, mely a nagy reform korszak kiindulási pontját képezte. Eltol fogva szédítő gyorsasággal kezdte kifejleszteni a nemzet minden téren anyagi és társadalmi erejét. Már az 1836. III. t. czikkbon kimondta, hogy a törvények hiteles szövegének a magyart tekinti, moly eddig hazátlan volté földön. Sőt 1847-ben már a helyt art ósági rendeletek és a törvény- hatóságok feliratai magyar nyelven jelentek meg s midőn ugyancsak az év november havában V. Ferdinand megnyitotta az országgyűlést, meglepte a nemzetet azzal, hogy a királyi trónusról is magyarul hangzott a trónbeszéd. E sikerek csak fokozták a nemzeti önérzetei, megteremtették azt azt általános hangulatot, a melynek méliében, a szabadságnak nagy alakjai születtek. A mérsékelt irány képviselőjét leszorították a térről, a radikális irány hatalmas alakjai ; a habozó Széchenyit felváltotta a merész Kosntli, ki láng- eszének hatalmával ékesszólásának erejével a végletekig fokozta a nemzet ellenállási erejét, megkezdette vele azt a munkát, a mely Magyarországot politikailag es társadalmilag regenerálta. És a Kossuth alakja éppen azért marad örökké nagy a történetben, mert ha állandó politikai eredményeket felmutatni nem is volt képes, de a lár- sadalom ujjászervezési munkáját teljesen befejezte. 0 neki köszönhetjük az önálló Magyarország nagy eszméjét, mely vezércsillag fog maradni politikai látókörünkben minden időszakon át. Neki köszönhetjük a független magyar minisztériumot, neki köszönhetjük, hogy a népképviseleti rendszer rendi alkotmánya át lett változtatva; neki köszön- hojtjük a testvérhaza összeolvasztását Magyarországgal vagy is az erdélyi uniót, de a mi talán mindennél fontosabb, neki köszönhetjük a jobbágyrendszer eltörlésével az urbérség maradványának megszüntetését, mely a jobbágyból polgárt nevelt, mint egykor a kereszténység a rabszolgából jobbágyat. Hogy a szabadság külső alakjában se hiányozzék az éltető szellem, 1 üverte a szabad szó és a szabad gondolkozás testéről a bilincset és jogaiba iglatta az emberi szellem szabadságát a sajtó felszabadításával. Mig 1848 a többi nemzeteknél csak politikai térfoglalás kisérlelo volt, addig nálunk egy nagy nemzeti újjászületés, a mely nélkül korhadt intézményeink melleit sírba roskadt volna a nemzet. Ezért drága nekünk 1848. márcz. 15. mert sarkpontjává lett nemzeti törekvésünknek, a melyen a magyar nemzet kulturális hivatása és nemzeti szabadsága megfordul. HOCK JÁNOS, orez. képviselő. egyebet som csinál, mint tenorját tékozolja és cselekszi ezt olyan kitartó erővel, hogy az utolsó felvonásban rendesen el reked. Erős Antónia a czigányloányban Nagy Pista hangrohamai között szépen énekelt és ügyesen játszott, úgy bogy a Don Caesarnak száut tapsokat rendesen az ő jelenései kapták meg. Deák Péter a levéltárosban kaczag- ta ti a meg a közönséget zamatos figurájával, jóízű humorával és kupiéival. Tu korai a miniszterben szolgált rá a közönség földerítésére. Lányi Szidi csinos király és D. "VIád Gizella festői solymár volt. Leszámítva Nagy Pista egynémely katasztrófáját, az előadás elég összevágóan perdült le. (10. Szabinnők elrablása.) Deák Péter fölülmúlta önmagát a német bohózatban, mint Rettegi Fridolin. Kitűnő maszkja és játéka olyan derültségben tartották a házat, a milyenre Vízvári és Sólymosi óta nem emlékszünk. Tukorai inkább volt nyugalomba vonult pedellus, mint tanár, pedig a kiváló komikusnak nem került volna j nagy megerőltetésébe, hogy eltalálja szerepe szellemét. i Vlád Gizella E olkában pompásan festett és játszott a tizennyolez eszten- ! dős leányok kedvességével. J Rónay Karola Irmában, Szirmayné- Borbálában s Erős Antónia a szoba- • leányban nyerték meg a közönségeid Szatlimári Lajos Endrében, Károlyi Marosán bau és Tóth Béla Szilvásában 'iparkodtak a szépen telt ház vidám szórakozását fokozni. K. Színházi szemle. (9. Don Caesar.) A régi Operette nagy uj közönséget vonzott a Fürdő nagy termébe, a hol majd minden helyet elfoglaltak. Teljes zenekar kisérte az operettet és pedig igen szorgalmasan. — A czimszerep Nagy Pista kezében volt, a ki a spanyol nemesből néha Göndör Sándort én ük ü 11 s néha haramiát játszott. Pedig már vagy tizenöt esztendő óla legalább is tízszer hallottuk Don Caesart s valamennyi Don Caesar humoros volt. A spanyolok oj.erettovilágában a humornak nagyon sok motívuma van. Már a származás fonbéjázása, a garastalan ga- valléroskodás, az ősökre való folytonos hivatkozás és a kopott ruhákban hordott büszke szív és korgó gyomor lehetetlenség, hogy ne keltsen humoros hatást olyan színésznél, a ki föl tudja fogni szerepe szellemét. Nagy Pista — Az érseki szék betöltésének s egyúttal áthelyezésének ügye a Neue ; Freie Prosse római levelezője szerint ; immár el volna intézve. Azt jelenti {ugyanis a tekintélyes bécsi lap, hogy római tudósítója hiteles forrásból eredő j értesülése szerint a magyar kormány | és a Vatikán közt teljes megegyezés jött létre Samassa József egri érsek- j nek esztergomi érsekké és Magyaror- iszág herczegprimásává való kinevezte- i téso s egyidejűleg a székhelynek Esz- | tergomból Budapest re való áthelyezóso j tárgyában. A szenzácziós birt nagy {óvatossággal kell fogadnunk, mert az uj prímás kinevezésének hire nem Rómából és Bécsen át, bnnem a fővárosi j sajtó révén fog nyilvánosságra kerülni,, do csak akkor, lia a székhely kérdését eldöntött ék. — Országos káptalan. Rostaházy Kálmán a Nemzet tegnapi számában igen figyelemreméltó czikket ir ilyen czim alatt: A primási szék áthelyezése s egy országos káptalan Budapesten. A közlemény természetesen az áthelyzés mellett van, de néhány olyan ideát vet föl, mely a kormány lapjában nagy jelentőségű. Ig.v az írja, hogy »Esztergom tagadhatatlanul vcszitoue az áthelyzés által, do lia a főkáptalan nem mozdul a magyar kormány pedig valamely országos intézet létrehozását Esztergomban kilátásba helyezné, a veszteség pótolva lenne, annál is iukább, minthogy a prímások azért az év bizonyos szakát mégis Esztergomban tölthetik.« — Rostaházy minden nagyobb költség nélkül olyan országos káptalant óhajt, Budapestre, melynek tagjait bizonyos időtartamra a különféle káptalanok állítanák össze egy-egy tagjuk lökül dósével, hogy az országos káptalanban egyházmegyéjük ügyeit is előmozdítsák a püspökség és káptalau ügyein kívül. Az országos káptalan t:igj:»i tehát saját ka non oki fizotósükböl élnének. Rostaházy Kálmán Jvözloinénye még a legkiegyonlitßbj) azok köíött#
