Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 3. szám

BSZTlälMiOM. XIII. ÉVFOLYAM.

3. SZÁM.

CSÜTÖRTÖK, ! 8ü 1. JAN ÜAR 8.

Mir-r.llüLKNlK ! II i'. THINK 1 NT KfrTSn;'.n •

VASÁHNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

!j ej'Anu évi«

léi- í\ie .

I ni'Kveilév i h

I!

_________

I

I

KI.ÖI'T/.IflTieSI Ál! :

. . 6 írt — lu. ii

....................... 3 íil -- kr. i

.........................................I fit HO Itr. ;;

E

gy «/Ám ám 7 kr.

“ : j[

Városi s megyei érdekeink közlönye.

S Z E R l( ÉSZT 0 S E G :

PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT Ittivi« « t«f.> U?.I*11MIn• rós'/.ét illeti" kü-/,l»iimny«l< IdiLlumlfUi

KIADÓlŰVATAL :

S7.ÉCHRHYI-TÉR íS31 - SZÁM.

hová a l;i|i lii valói«« h ít inngón M ni «iónéi, a, iiyiMéibe s/.ilnl kö/.- I ti in ó ii v h l<, oIíIIÍ'/.hIóní póir/.i’k uh roc*. Int»i:i l.-isoU inló'/.mxlíik.

li 1 R D E I

E3E K.

11

ii HIVATALON II

jj

i i szólói leu »/'H

lí WETKÍSl'! K

M A (IÁN li

rllténkkj

•j. — fit 7 s* l< *

Ml l/glí Mii jiuiilí H

N/.Ölilll. I<‘líju li

i! 100—200 ig

] III ip) itl

tÍMlVOHIlliliflII

kii/i'lltilináí

li SO« - 8*10 ig

? Iil '■! 5 l< i

:

HhI.v Mmiij

30 Itt.

NYII.TTKIÍ

mim go Itt.

1 —

II.

Újévi utóhangok.

Budapest, jan. 7.

Ha elhangzottak is még, sokáig fognak uralkodni a nyilvános discussion azok a beszédek, melyekkel a szabadelvű párt az újévet megkezdte ; mert az a szellemirány nyilvánult bennük, mely a kormányéi vek zsinórmértékét képezi s melynek döntő hatása van a kabinet és a szabadelvű párt közti jelenlegi s jövő viszonyainak alakulására. A váltott beszédek friss benyomása alatt egy pillanatfelvételt készítettünk a politikai helyzetről.

Képünkhöz nincs hozzáadni valónk s nincs rajta egy vonás, melyet el kellene veunünk. A helyzet hű képe tényleg abban van ^adva, hogy a szabadelvű párt, menten minden belső vi- i szálytól, egyetértve áll a kormány ol- y ■•dalán s bogy a minisztérium bizalom- I mai számiihat a többség támogatására t azon többség támogatására azon törek- r vésőben, hogy az országot a rég ohaj- t tott liberális reformokkal megajándé- { kozza. Szemben az elTehzéki ellorzitá- 5 sokkal, melyeket az utóbbi napokban f ugyancsak lendületesen űztek, ez a [ kölcsönös bizalom majdnem ünnepélyo- í sen s éppen plasztikai tisztasággal i nyilvánult. Es éppen ebben van nagy ^ jelentősége az említett nyilatkozatok- r nak, melyek nem téveszthetik el meg- E nyugtató hatásukat a közvéleményre.

Némi retusirozás mégis ráfér a hely- í cetről készítettük pillanatfolografiára ; í különösen helyén lesz azon enuntiatiók i méltatása, melyek egyes konkrét napi

kérdésekre vonatkozólag foglaltattak a miniszterei nők beszédében.

Mindenekelőtt mint ködpára a napsugarak elől foszlanak szét azok a gyanúsítások, melyeket bizonyos oldalról, a kormány*' magatartására vonatkozólag, szemben az egyházpolitikai vitás kérdéssel, terjesztettek, a miniszterelnök azon határozott nyilatkozatára, hogy az állami törvényektől senkinek sem szabad megtagadnia a tiszteletet, bár ki legyen is az. Nem kullurharczot kíván a kormány, ezt egy okos hazafi sem kivánbalja. A vallási béke drága a miniszterelnöknek s ebben egyetért vele a közvéleménynek minden józan eleme. De az ár, melyet Magyarország e békéért fizet, nem szükséges, hogy az állam és törvényei tekintélyének megtagadása legyen. Ez a felfogás az, melynek gróf Szapáry szavakat adott és az ország teljes tartalma szerint helyeslendi azt. A miniszterelnök — igy magyarázzuk szavait mi — azt a meghívást intézte a püspöki karhoz, bogy lépjen azon kiegyenlítő talajra, hol a kát hol ikus egyház érdekei biztosak lehelnek a legnagyobb előzékenységről az államkormány részéről. Gróf Szapárynak a püspökök hazafias érzületére való hivatkozása remélhetőleg nem fog hatástalanul elhangzani.

Vidám biztató Ígéretként fog hangzani az országba a miniszterelnök üzenete a Németországgal és a Balkánállamokkal folyó szerződési tárgyalásokról. Hegy a szerződés vám- és kereskedelmi viszony helyreállítása Németországgal szükséges folyománya a politikai viszonynak, szövetségünknek, ez oly tudat, mely Magyarországon már régóta élénken létezik itt soha sem zárkóztak ol annak belátása elől, hogy a gazdasági háború politikailag a legbensőbben szövetkezett népek közt absur- dilás, miután lehetetlen, hogy az egyik államnak érdekében álljon szövetségesének gazdasági életet károsítani, mikor, népgazdasági virágzása szintén tényezője védőképességének. Később mintsem nekünk totszhotik pitymallott a német, birodalomban is e belátás: de mindamellett örvendetes, hegy végre mégis pitymallott. Hasonló szempontból kellemesen fog érinteni az országban az, hogy kormányunk kész Romániával véget vetni a vámháborunak és a gazdasági viszonyt Szerbiával rendezni a kölcsönös érdekek méltánylása értelmében.

Hogy belső institutóink terén a reform-munka küszöbön áll, már minap hangsúlyoztak. És igen helyesen jegyezte meg Fáik Miksa, Péchy Tamáshoz intézett szellemdns beszédében, hogy a magyar nemzet életképességének bizonyít ólra az, ha ezredéves inlézmé- ményeinek radikális átalakítását csak heves szellemi küzdelmek mellett engedi végrehajtani. E küzdelem természetes, sőt szükséges jelenség. De abban is a szabadelvű eszme e kipróbált harczosainak ad igazat az egész ország, hogy a kezdődő vitában a parlament méltósága legyen azon korlát, melyet minden pártnak tisztelni kell. Vajha mélyen bevésődnének Fáik szavai a nemzeti szellembe, mert a küzdelem eredménye csak úgy lesz a nemzet jóléte, ha Fáik intése meg fog szivleltetni.

Irodalmi levél.

(Katona Lajos dr. havi folyóirata.)

»Élet.« Rövid czim melylyel mégis jelezni akarjuk programmánkat. A népek életében, úgymond Brandos, a romantikus és szentimentális vezérelveknél van egy magasabb is, a melynek követése fennmaradásukat és fejlődésüket minden egyébnél hathatósabban biztosíthatja. Ez a létükért küzdeni kénytelen nemzetek azon őszinte igyekezete, hogy rájuk irigy vagy szánakozó szemmel tekintő versenytársaikat imponáló anyagi és szellemi haladásukkal, mennyiségben gyarapodó és minőségben egyre nemesbülő munkájukkal kényszerítsék létjoguk elismerésére.' E haladás pedig csak a szabadság mindent tápláló levegőjében és az erósbült nemzetiöntudat szilárd talaján lehetséges.

Folyóiratunk középpontul akar szolgálni mindama törekvéseknek, melyek a napi politika szőkébb láláskörén túl fekvő kérdések tárgyalásában is a szabad fejlődés és a nemzeti önállóság biztosítékainak gyarapítását tűzték ki irányelvükül. Csoportosítani kívánja mindazon erőket, melyek a már kipróbált harczosoknak az ifjabb nemzedékkel szövetkező, egymásra kölcsönösen fejleszt őleg ható munkássságban az imént jelzett czélok elérését elősegíthetik.

Az »Élet« az irodalmi és művészeti, tudomoinányos és társadalmi élet folyI Wsztirp is Klímája,

T ■ r?f Hair*l--.=g r... : r=—. - - r,z ._ —x

Titokzatos leíkiállapatak.

(Hystero-epilepsia és liypnotismus.)

A hysterikus betegek gyakrabban önki- 7. vületi állapotba jutnak, a mi a tudomány- [f ban hystero-epilepsia név alatt ismeretes. I Hasonlít ezen állapot az álomhoz, mert rs mindkettő önkívületi, a hystero-epileptikus (i ' beteg öntudata meg van zavarva, nincs í tudomása arról, mi saját egojával és kívüle i történik.

Az öntudat tökéletesen elsötétül és csak I ritka esetben marad meg csekély világosai ság. Á képzelet élénk ingerei nem jutnak » el az öntudat körébe és a képzelet észre- v vételei nem lesznek az öntudat sajátjaivá.

A phantasiáuak tudvalevőleg úgy mint- i ha öntudatosan dolgoznék meg vannak ű ingerei, sző gondolatokat ezekhez észrevé- teleket, érzelmeket és vágyakat; reá hat a á kedély és az ébren alvó lelkében szomorú b: ;és vig életesemények játszódnak le, melyek- d ben ő tetleg is szerepel. Ha szereplése :a>] cselekvést követel, azonnal kész, mert tagjai rr nincsenek megbénulva, mint annak, ki alszik :b és álmodik. A lélek azon tehetsége, mely ß a mozgó idegeket kormányozza nincs meg- d bénulva, az akarat sincs korlátozva, csakis :b az öntudat úgy, hogy a keletkezett képze- )í lödések és hallucinatiok mozgásokat idóz- r! hetnek elő, illetőleg mozgások okai lehetnek. Hí Hisz megtörténik, hogy álomban valaki ti mély gödörbe zuhan, erre azoubau rendesen felijed és felébred anélkül, hogy tagjai

legcsekélyebb mozgást idéznének elő, mert mihelyt mozognak a tagok, az alvó felébred, elbeszéli azonban esetleg napok múlva is álmát, mig a hystero-epileptikus képes a mélységbe leugrani a nélkül, hogy felébredne, erről épen oly keveset tud, mint későbben a történtekre visszaemlékezni. Nemcsak a képzelet és kedély, hanem az értelem is dolgozik a hystero-epileptikus j állapotban.

A képzelet által előidézett gondolatok az értelem által felhasználtatnak, a felvett Ítéletekből helyes következtetéseket von az! értelem. A hysterikus betegek a legkisebb zörejre, egy hangvilla ütésére vagy egy ' csengetyű csengésére hystero-epileptikus | állapotba jutnak, mely alatt tij életet élnek, melyben azonban legtöbbször reális életük egyes mozzanatai tükröződnek vissza.

A betegnek állapotáról és a külvilágról táplált véleményét éleszteni lehet rábeszélés, az úgynevezett suggestio által, ha a beteg erdőben képzeli magát, elhiszi, hogy a pásztort nyájával mutatjuk neki, hallja a madarak haugicsálását, virágokat szed és földi epret vagy suggerálni lehet neki, hogy üldöztetik, fogoly, rablánczokba van verve, mindezt képes a beteg elhinni és beszéde, halluciuatiója által erről tanúskodni.

Charcot a párisi Salpétriére iskola jelenlegi vezetője mutatott be csak nemrég egy fiatal embert hystero-epileptikus állapotban, ki szebbnél szebb gondolatokat és érzelmeket foglalt versekbe, melyek rím és rythmus tekintetében a legszigorúbb kritikus dicséretét is megérdemlették volna. Az ékezeteket is helyesen rakta fel, mi

több, elvették kezéből a papirost és azon felszólításra, hogy rakja fel az ékezeteket, ő az iropnat az asztalra ugyanazon helyre rakta fel a vesszőt és pontot, hova az, ha a papiros ott fekszik, jutott volna. — Krafft-Ebing hasonló esetről tesz említést. Egyik szemére vak nő, mintegy jósnö áll fel hystero-epileptikus állapotában, Schiller költővel beszél, majd maga költ; olvasott, átélt, átgondolt dolgokat és eseményeket ad elő, végre fáradtan, kimerülve, főfájással öntudatra ébred és csak nagyon homályosan emlékszik arra, mi vele történt. — Charcot egy sütőinast is mutatott be, ki a földön csúszott, mászott és hánykolódott; ugyanis kamrájában képzelte magát, hol mindennemű férgeket kellett neki alvás közben magáról lerázni.

Emlékszem egyik gymnasiumi tanárom előadására, ki mellesleg a hystero epilepsiá- yól szólva, többek közt azt állította, hogy egy alkalommal ily beteg kiáltásokba tört ki, hogy siessenek X. utczába, hol N. háziurat épen most gyilkolják. Odamentek és elfogták a gyilkost. Ezt kétségbe merem vonni és ha valamiképsn el akarom hinni, csakis úgy vagyok képes a dolgot magyarázni, hogy a hysterikus igazmondó részes a gyilkosságban, azaz részt vett a terv készítésében, vagy legalább is tudomása volt annak készítéséről. Ily módon hihető, hogy egy bűnös vagy czinkostárs évek után is elárulja saját és mások bűnét. Hogy a vizsgálóbíró csak keveset adhat az ily vallomásra világos, hisz lelki beteggel van dolga.

A hystero-epileptikus állapotot mesterségesen is lehet provokálni, mit liypnosis- nak neveznek, a közéletben az egész állapot delejes alvas név alatt ismeretes. Ezelőtt és a laikusok ma is a hypnotisáló személynek bizonyos delejes erőt tulajdonítottak, mi azonban nem áll, mert bárki képes egy médiumot, kinek arra hajtanra van suggestio által hystero-epilepsiába ringatni. Hajlammal bírnak erre nemcsak a hysterikusoky hanem más ideges emberek is. Elég egy csengetyű hangja, sőt egy hangvilla ütése, egy bátor tekintet a médiumra vagy a szempillák lezárása, sőt e szónak »csak aludjék« többszöri ismétlése és a hypnotisáló elérte czélját és játszhatik a médiummal.

A napokban volt alkalmam Meynert bécsi psychiater klinikáján egy hypnosist végig nézni, melyet körülményesen le akarok írni. A hipnotizáló Dr. Anton, a medium egy 32 éves középtermetű nő foglalkozására nézve varrónő, két törvéuytelen gyermek anyja, magyar születésű. E nö huzamosabb idő óta. szenved hysteriában és a legcsekélyebb zaj elégséges, hogy hystero-epilepsiába essék ; igy a varrógép zörreje hatással volt reá. Ha Bécsben a fogadalmi templom harangjai délben íneg- kondultak, mit csak egészséges ember a templomhoz bár közel fekvő kórházban, a legnagyobb megfigyelés által képes hallani, ö hystero-epilepsiába esik. Dr. Anton kérdésére, vájjon akar-e aludni, bár már előbb ki volt merülve, igennel felelt. A bypno- tisáló lezárta a nő szempilláit, ismételvén e szavakat »csak aludjék«, a médium lehajtotta fejét és elaludt.

Az ön balkarja meg van bénulva, szólt Dr. Autón, mire a nő leereszti balkarját és ismételt felszólításra sem kénes azt