Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 15. szám

fel, mely eléggé jellemzi Hontmegye közelmuliját és volt kormányzási rend­szerét. Tényeket egyszerű tagadással megsemmisíteni nem leket. Annál meg­lepőbb, hogy éppen Hontmegye általá­nosan tisztelt alispánja — akiben a közönség tnlnjdonképen egyedül látja a megyei adininiszt raczió erélyes es jártas férfiéit — volt az, aki a tényt egy jéakaró tagadással akarja tünkre tenni s a fenti közmondást mások be­csülete miatt idoig-óráig érvényre jut­tatni. Tiltakozott ugyanis e lapnak t. szerkesztőjéhez intézett levelében ama tudósítás ellen, melyet olvasóink már ismernek. Mint a t. szerkesztő ur he­lyesen inegjegyzé, a tiltakozásban czá- foló adat nyomára jönni nem lehet. Bnjos volna ott czáfolni, ahol a tényt nem egyesek, hanem csoporlok bizo­nyíthatják. S vájjon mit szólna a t. alispán ur, ha a választásoknál elkö­vetett más törvénytelenségeket is szel­lőztetnék ? Egyébként dicséretreméltó az a nemesszivüsége, hogy evangéliumi férfiúként az emberek gyarlóságainak védelmére kel. A levelében általa kétségbovont »megbízható levelezésemet« az általam felhozott ténynyei együtt tudnám leg­jobban bebizonyítani. Ami pedig illeti a reám sózott; »műveletlen irásmodort« és más. egyéb személysértő kifejezéseit, mint az igazság harczosa s a személyes­kedés ellensége — figyelmen kívül hegyom. Kötelességemnek tartottam ezeket t. olvasóinknak tudtára adni, nehogy múlt levelemben foglalt állításaim megczá- folva látszassanak. S ezzel egyszersmind válaszoltam azokra a személyes felszó­lamlásokra is, a melyek a rgu me utál ás nélkül e levelemre ellenem irányul­hatnak. — Majláth György gróf főispán a i ma tartandó rendkívüli megyei közgyű- í lésre székvárosába érkezett. — Horánszky Nándor országgyűlési í képviselőnk kedden ő Felsége a király ír udvari ebédjére volt, hivatalos. — Főpapok az udvari ebéden. A ikeddi királyi udvari ebédre a követ- űkező főpapok kaptak meghívót: Satnassa [űérsek és Schlauch püspök titkos taná- ?,ocsosok ; Hornig báró veszprémi, Stei- urner székesfehérvári és Dessewffy csa- ítinádi püspök. — Samassa egri érsek kinevezé­siéről tesz az egyik lap jelentést. Az Esztergomi érsek kinevezése már aligha iotfog sokáig késni. Hajói látunk, akkor ía jövő herczegprimást már ott láttuk a keddi királyi ebéden. Zichy Nándor ri'gróf föl kérésére a Szent István Társu­lhat rekviemjén Samassa fog pontifikálni, , a kit Simor temetésétől az időjárás gidszontagságai tartottak vissza. — Simor rekviem. A szent István [«társulat ma délelőtt tiz órakor fogja síz egyetemi templomban Simor János •i8:»erczogpimás, mint a társulat fővéd- áóiőke lelkeüdveért az ünnepi rekvie- jöíiiet megtartani. Simor emléke. Szatmáriul a ^enegboldogalt herczegprimás lelkeüd- [óeeért a gyászistentiszteletet Meszlényi uyryula püspök tartotta, a kit eddig te/yengélkedése akadályozott a misemon- JsMsban. A templom hajójában óriási islnitafáik volt felállítva ^ herczegpri- 8íí ás czimerével, főpapi jelvényeivel, :8ß aszgyertyákkal és -'gyászlobogókkaí bsnzdagon díszítve. A misén megjelen­ik az összes kalh. iskolák fi-ésleány- ovóvendékei, tanítóik vezetése mellett, bii.indkét tisztikar testületileg, a városi h állami hivatalok képviselői és :7ggyszámú közönség.- - A prímás székhelye Budapes­ten. A főváros törvényhatósága Po- lónyi Géza indítványára még deezem- beri közgyűlésen kimondotta, hogy az állam, az egyház és főváros érdekében szükségesnek tartja Budapesten egy róni. kath. püspöki helynökségnek és a mellette lélesilendő székeskáplalan- nak szervezését. Egy előkészítő bizoit- ságot is küldött ki a közgyűlés Rath Károly főpolgármester elnöklete alatt azzal az utasítással, hogy a kultusz- miniszterhez és az ország bíboros fő­papjához intézendő felirat okát szöve- gezze meg s terjeszsze a közgyűléseié. A kikiidütt bizottság már meg tartotta első értekezletét s tekintetbe véve, hogy az ügy a herezegprimás váratlan ha­lála által egészen más fordulatot vett, azt határozta, hogy Budapest főváros törvényhatósága intézzen felterjesztést az összkormányhoz, hogy Magyarország herczegprimásának székhelye Budapest főváros legyen, mi azonban nem zárja ki azt, hogy a hercegprímás időn kint Esztergomban is lakhasson. Ugyanilyen felterjesztést intézzen a főváros a kul­tuszminiszterhez is. — A prímás hagyatéka. A prí­más hagyatékának lebonyolítása a szék­városban ‘ már jóformán elvégződől t. Az ezüstnemüt a prímás hajadon nő­vére, Simor Teréz örökölte a végren­delet szerint, de a körülbelül negyven­ezer forintot érő ezüstön megosztozott rokonaival. Az időjárás s főkóp a köz­lekedés bajai még mindig gátolják a priinási uradalmak fölszerelésének föl­vételét. A külső uradalmakban telje­sítendő munkálatok eredménye legkö­zelebb fogja érdekelni Magyarország leendő herczegprimását, a ki minden valószínűség szerint másfél millió meg­váltást fog fizetni az összes uradalmi fölszerelésekért. Simor alatt az ura­dalmak igen szépen gyarepodtak, a mi sehogysem lesz hátrányára az uj prímásnak. Van egy igen érdekes jogi természetű kérdés is a bizonytalan hagyatékok közt és ez a pizetum-kór- dése. Sczitovszky prímás ugyanis nem­csak azért mert jóformán ráfért, hanem ősi érseki jogon is rendszeresen húzta a körmöczi pénzverő hulladékának bi­zonyos hányadát, a pizetumot. Simor János kinevezése okiratában világosan és magyarán meg van Írva hogy az esztergomi érsekség jövedelmeihez tar­tozik a pizetum is, mely év enkint, a pénzverés mértéke szerint Liz-kuszezer forintra szokott nőni. De a pizétumot Simoniak sohasem adták ki. Huszon­négy esztendeig sürgették a prímás jogát valamennyi magyar pénzügymi­niszternél de sikertelenül. Az örökösök most huszonnégy esztendei kifizetetlen pizétumot keresnek s a bizonytalan ha­gyaték jogos kiadásáért lépéseket fog­nak tenni. — Adomány. Matlyasovszky Lajos, a primási uradalmak igazgató számve­vője, ötven forintot adományozott a megyei kath. legényegyesületnek. — József föherczeg czigánylevele. Egy esztergomi czigányasszony, a Jó­nás Pali bandája második prímásának, Balogh Gézának felesége, Sághi Balogh Borbála levelet irt József főherczeguek, a czigányok főpálronusának és elpana­szolta, hogy a herczegprimás halála miatt kifogyott a nóta, meg a kenyér. A föherczeg Fiúméból a következő le­velet irta a czigányasszonynak : »Mri lacsha romnyije ! Avlyasz mange tró lyil Esztergomate tliaj bicshavav tuke. 0 baro Dél del tuke tliaj tumare eshavange szatyipne tliaj ha cbla : Jó­zsef uprutno herczego.« A czigánylevél magyalja ez : Én kedves asszonyom ! Eljött a te leveled Esztergomból és it küldők neked egy kis ajándékot. A jó Isten adjon neked és a te gyerme­keidnek egészséget és szerencsét : Jó­zsef föherczeg, Az ajándékot nagy öröm­mel, de József főberczeg saját keze- irásu levelét valóságos elragadtatással fogadták az esztergomi nótás czigányok. — A győri kamra vasárnap tar­totta meg titkárválasztó gyülekezetét. Örömmel értesítjük olvasóinkat s főkép a kereskedő és iparos közönséget, hogy kitűnő titkárra esett a választás, a mennyiben S/ávay Gyulát, a jeles poé­tát és győri lapszerkesztőt egész sereg pályázó közül óriási többséggel állandó titkárnak választották. — Megyei közgyűlés. A vármegyei tv. hatósági bizottság febr. 19-én tar­tandó rendkívüli közgyűlésén felveendő tárgyak jegyzéke : I. Felsőbb rende­let k : 1. A magy. kir. belügyminisz­térium f. é. jan. 11-iki iutézvénye Du- namocs község pénzügyi viszonyainak rendezése tárgyában a vármegyei tv. hatósági bizottság in. évi 17, sz. ha­tározatára vonatkozólag. 2. Leirata Kiss János és Lile Julianna árvatári! tartozásának leírása tárgyában. 3. In- tézvény Esztergom város 1889. évi gyám pénzt ári mérlege tárgyábau, 4. In­téz vény az iskolák tisztántartása, szel­lőztetése és fűtése tárgyában. 5. Inlóz- vény Bakos Aloizia állal tett 3000 fitos alapítvány tárgyában. 6. A kereskede­lemügyi m. kir. miniszter intézvéiiye a 1891--1892. évi közúti költségelő­irányzat tárgyában. 7. Intézvény az úthálózati kimutatás jóváhagyása tár­gyában. 8. A földmivelésügyi m. kir, miniszter iutézvénye Siinoutsits Dezső m. állatorvos utazási költségeinek fe­dezése tárgyában. 9. A kereskedelemügyi in. kir. miniszter iutézvénye az Eszter- go m-almás-fűzi tői h. é. vasút tárgyában. II. Jelentések : 10. Esztergom vár­megye árvaszékének jelentése ifj. Páldi József árvatári tartozatának biztosítása tágjában 11. A párkányi járás főszolga­bírójának hivatalos jelentése özv. Miziák Adri ni né állal megvett haszon vehetetlen térség vételára tárgyában. 12. Ugyan­annak jelentése Nómetszölgyén község korcsmaépülete tárgyában. 13. Ugyan­annak jelentése a farnadi segédjegyzői állás rendszeresítése tárgyában. 14. Esz­tergom vármegye árvaszékének jelen­tése a vármegyei vagyontalan árvák segélyezése tárgyában. 15 Ugyanannak jelentése az 1890. óv végén rendezetlen maradt árvapénztári követelések tárgyá­ban. 16. A vármegyei számvevőség je­lentése Epöl község 1891. é. pótköltség­vetése tárgyában. 18. Mercz Imre kir. főmérnök jelentése a vármegye terüle­tén levő törvényhatósági közutakon 1890. évben természetben leszolgált vármegyei közmunkákról. 18. A vár- megyye tiszti főügyészének véleménye Szalczinger Szilveszter szomori lakos kérvénye tárgyában. 19. Esztergom vár­megye egészségügyi bizottságának 1890. decz. 17-én kelt véleményes jelentése a szoptatás és dajkálásra elhelyezett csecsemők feletti felügyelet tárgyában. 20. Ugyanannak jelentése a közóleltne- zésre szolgáló husárusitás orvosrendőri felügyelete tárgyában. 21. Ugyanannak jelentése Kémónd községben rendszere­sítendő szülésznői állás javadalmazása tárgyában. III. Kérvények. 22. Donáth Mihály pilismaróiéi és Stern Márk kesz- tölczi lakások fellebbezése az ital mérési jog bérlete tárgyában. 23. Farnad köz­ség lakosainak fellebbezése a m. évi dezz. 16-án megejtett elöljáró-választás megsemmisítése táigyában. 24. Ivanics József és társai magyarszölgyóni lako­sok fellebbezése a f. é. jan. 7-én meg­ejtett biró választás ellen. IV. Levele­zések. 25. Hont vármegye közönségé­nek f. ó. 1. mb. sz. átirata Dr. Báró Roszner /'Ervinnek főispánná történt kinevezése folytán, tartandó beiktató rendkívüli közgyűlésre való megjelenés tárgyában. — Az alispán betegsége miatt a tárgysorozatot Andrássy János főjegyző irta alá és adta ki. — A szövetkezet közgyűlése. Az esztergom-vidéki hitel és fogyasztási szövetkezet f. h. 22-én tar ja első évi rendes közgyűlését. Az üzleti eredmény, tekintve a kezdet akadályait s a köz­ponttal folytatott nehéz harezokat, eléggé megnyugtató s a remény az intézet jövő felvirágzásához egészen jo­gosult, annál is inkább, mert a biza­lom annak elnökigazgatója, Haau Rezső személye iránt élénken nyilvánul. — Az Esztergom-Városi Kör febr. 21-én d. u. 3 órakor fogja alakuló közgyűlését a város tanácstermében megtartani. A szervező bizottság min­den tagnak külön meghívót küldött, melyhez a tagok névsorát is mellékelte, hogy a választásra mindenkinek meg Ingyen. A tagok száma ismét szaporo­dott. Múltkor száznegyven tagot mu­tat unk ki ; a hivatalos névsor már száznegyven két tagot összegez. — Felolvasás. A városi kath. ipa­rosi fjusági egyesületben Miklósi József kir. váiosi tanító vasárnap, febr. 22-éu este 7 órakor az iszákosság ollen fel­olvasást fog tartani. A felöl vasast sza­valatok fogják kísérni. — Közgyűlés. A városi kath. ipa­ros ifjúsági egyesület márczius elsején d. u. 3 órakor fogja évi közgyűlését saját helyiségében megtartani. — A polg. olv. kör által e hó 15-én tartott szinielőadás alkalmával az egyesület házának kibővítésére ke­gyesen fe 1 üIfizettek : Macii Mariska ur- hölgy 50 kr, tek. Földváry István dr. 60 kr, főt dr, Keresztesy Gféza 60 kr, tek. Szabó József 20 kr, r. Irányi Gféza 1 frt, Laiszky János 60 kr, t. Nagy Ignác/. 20 kr. A nemeskebiű adomá­nyozóknak hálás köszönetét nyilvánítja az egyesület nevében Dóczy Antal elnök. — Elöleges színi jelentés. Tiszte­lettel értesítem Esztergom sz. kir. vá­ros és vidéki n. é. műpártoló közön­ségét, hogy a vidéki színészet kiválóbb tagjaiból szervezett dráma-, vígjáték-, népszínmű- és operette-szintáTsulatoin- mal f. 1891. évi február hó utolsó napjaiban becses körükbe érkezem s előadásaim sorozatát a »Fürdő« nagy termében »Királyfogás« czimű operet­tel kezdem meg. Színtársulatom név­sora. Nők : Rónay Karola, drámai szende, hősnő és társalgási. D. Ylád Gríze 1 a, operette- és népszinmű-coloratnr- óuekesnő. Erős Antónia, operette- és népszinmű-sopránénekesuő. Lányi Szidi, oporette-soubretteés népszínmű-énekesnő Károlyitié Emilia, operette-komikáuó és társalgási. Szécsy Borisba, uaiva és vígjátéki szende. Szirmayné Teréz, drámai anya és társalgási. Kendi Bo­risba, segédnaiva és Soubrette. Kendi né Gfaál Hon, parasztkomika és anya. Mik­ből Emma, pénztárnokno. Barna Hon, Rudak Róza, Marosi Teribe, Sállai Róza, kardalnoknők és segódsziuésznők. Férfiak : Károlyi Lajos, jellemapa (igaz­gató, rendező). Tóth Béla, társalgási (titkár, rendező). Deák Péter, operette- buffó, komikus (rendező). Csige Lajos, operette- és népszinmü-baritonóuekes. Nagy Pista, operette- és népszinmii- tenorénekos. Szat,binary Lajos, hős- és lyrai szerelmes. Tukoray Lonind, Ope­rette- és bourlesk-komikus. Nagy Imre, apa (ügyelő). Nagy Dezső, szerelmes. Donáth Lajos, kanmgy. Halász Ferencz, súgó. Csonté Lajos, szenárnok és szin- laposztó. Nagy Gyula, Bertalan Gyula, 01 mossy Rezső, Kovács Károly, kar- dalnokok és segédszinészek. Nagy Sán­dor, diszmester. 1 szabó, 1 fodrász segéddel, 6 jegy szedő és 1 szolga. A művelt közönség igényeinek megfelelő jól szervezett zenekarról első köteles­ségem volt gondoskodni. — Fön­tebb! kimutatás a vidéki színészet több

Next

/
Thumbnails
Contents