Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 14. szám

HÍREK. — A prímás hagyatéka. A prímás összes ezüstiiemíí11 a végrendelet értel­mében nővére, Simor Teréz úrnő örö­költe, a ki a negyvenezer forintot érő ezüstnemüoket megosztotta a többi nő­testvérével. — Megyei közgyűlés. Esztergom vár­megye fobr. 19-on rendkívüli közgyű­lést fog tartani Máj Iáik György gróf főispán elnöklete alatt. — Budapest-Esztergom. A bnda- pest-esztergomi vasúti összeköttetésről eddig ötféle tervet ismerünk. Valamennyi más és mégis hasonlít abban egymás­hoz, hogy csak papiroson robog! alja végig a rég várt vasúti kocsikat. A legújabb terv még a legérdekesebb, mert leg'öbb valószínűséggel kecsegtető. Kadvánszky Géza br. ugyanis még a múlt évben engedélyt nyert egy Pomáz- 'Szt-Ke reszt-Esztergom között húzódó vonalra, melyet Takács Mihály, mint az építés meghatalmazott ja meg is kezdett traszirozni. Épen most készültek el a vonal részletes tervei s költségvetései is, melyekről jövő számunkban közlünk Takácsi Mihály úrtól ismertetést. — Befejezett ügy. Element Ferencz, tolnainegyei kir. in. ? »felügyelőnek már egy egész éven át húzódó vizsgá­lati ügyéről lapunk több Ízben meg­emlékezvén, kötelességünknek tartjuk annak örvendetes befejezését is a kö­zönség tudomására juttatni. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ugyanis, jóváhagyván Tolna megye fe­gyelmi választmányának első fokú Íté­letét; f. év és hé 5-ón hozott, döntvé­nyével Element Feronczet — ez ideig való minőségében — előbbi állomására ismét visszahelyezte. Őszinte szívből örülünk a régóta vajúdó ügy ily sze­rencsés befejezésének. — A Városi Kör a bét folyamán fogja megtartani alakuló közgyűlését., melyre minden egyes fag külön meg­hívót knp. — A febr. 9-iki névsor. A főgymn. tanulóifjúság fő lánc/próbája^ részt vett hölgyek névsora: Ács Aliira, Bergmann Adél és Lujza, Brenner Inna, Róza, Julia, Brunner Ferenczné, Buzárovits Margit, Doszt ál Olga és Jolán, Eggen- lioffer Anna. és Györgyike, (Táth) Ékesy Amanda, Felsenburg Blanka, Horcz- inansky nővérek, Horváth Mariska, Jaltobo v i I s Mar is k a ,Eocs k és 11 o n a, EI ein- kanf Gizi, Mercz Etelka, Milialik Irén, Munkácsi Sárika, Nagy Mariska, Nieder­mann Nelli, Niedermann Ágnes, Novak Gizi, Nozdroviczky Olga és Elel, Oltósy Katinka, Perényi Inna, Pfalcz Giziké, Pintér Gizi és Rózsi, Saá.ghy Melanie, Sztojanovits Olga, Szabó Aranka és Ilona, Szakó Olga., Szabó Szeréna, Szarkássy Etel, Szálkái Miczi, Szecskay Kornél, Szlávj Mariska, Takács Mariska, Takács Olga. — Felhívás. A magyar gazdatiszti kongressus rendezőbizottsága a követ­kező nyílt levelet küldte be hozzánk a magyar földbirtokosokhoz és a gazda­tiszti karhoz. A magyar gazdatisztek és erdészek orsz. segitőegyesülelének választmánya a több oldalról nyilvánult óhajtásoknak megfelelőleg, egy magyar gazdatiszti kongressus megtartását el­határozta. Czélja ezen kongressusnak a gazdatisztek erkölcsi és anyagi helyze­tének biztosítása, a gazdatiszti nyugdíj­intézet életbeléptetése, valamint egyéb ugy a gazdatisztek, mint a földbirto­kosok érdekeit érintő nagy fontosságu kérdéseknek alapos megvilágítása és megvitatása, ezen kérdések megoldásá­nak előkészítése a szükségeseknek mu­tatkozó határozatoknak hozatala által. A gazdatiszti kongressus f. é. május hó 6—8. napjain Budapesten a »Köz­telken« (Üllői-ut 25. sz.) fog megl«ir­tatni. A kongressus ülései mindig d. e. 10 órakor kezdődnek. Ezen kongres- suson minden magyar földbirtokos és gazdatiszt részt vehet, a ki ebbeli szán­dékát a kongressus rendező-bizottságá­nak legkésőbb f. évi ápril hó 20-ig bejelenti és az egy forintban megái la­pított részvételi dijat előre beküldi. A kongressus napirendje a következő : I. Elnöki megnyitó. II. A gazdalisztek anyagi és erkölcsi érdekeinek biztosí­tása. IIP A gazdatisztek nyugdíj-inté­zetének felállítása. IV A tiszti száztóli rendszer előnyei a birtok jövedelmezőbe szempontjából. V. Az elhelyezés sza­bályozása. VI. Ben dőlt indítványok és határozati javaslatok tárgyalása. Tisztelettel felkérjük a congressuson tárgyalandó ügyek iránt érdeklődő föld­birtokos urakat és gazdatiszteket, hogy a congressuson személyesen részt venni és az iránt ismerőseik körében minél nagyobb érdeklődést kelteni szívesked­jenek. A gazdatiszt urakat még ezen­felül felkérjük, hogy a congressus napirendjébe felvett fontos ügyek elő­zetes megbeszélése czéljából vidékeiken összejöveteleket rendezzenek és az ezen összejöveteleken nyilvánuló nézeteiket a rendező-bizottsággal közölni ne ter- heltesseneb. A congressus érdekében való minden közleményt, vagy meg­keresést: a magyar gazdatiszt! congres­sus rendező-bizottságának Budapest, »Köztelek« cziin alat t kérjük beküldeni. Budapest, 1891. febr. 14. A magyar gazdatiszt! congressus rendező bizott­ságának megbízásából: KrocsákG. Emil. — A jégpálya még mindig élénk látogatásnak örvend. Ritka esemény mindenesetre az, hogy a pálya már két hónap óta szakadatlanul használ­ható. Ebben nemcsak az idei állhata­tos léinek, de a kitartó tornaegyesü- Ieiiiok is jó része van. — A primás és szakácsa. A ko­ronázás ünnepségei után a primás bu­dai palotájában ebédet rendezett s arra az ország notabilitá,sa.it hívta meg. A primás kitűnő franczia szakácsa, Blalia nagyobb összeget kapott a diszebéd ki- álli'ására, de még mielőtt elkészült volna a tábla, uj pó lékot kellett kérnie. A primás zúgolódott. Ez volt. első na­gyobb primási ebédje s kijelentette, hogy ha a többi is ilyen drága lesz, akkor nem igen sokat fog kérni belőle. A szerény budai ház kis termeiben adott ebéd ál alános tetszésben részesült ugy, hogy a primás egészen megbókiilt a franczia szakács budgeijével. A ko­ronázás után a primás egyszerre csak Rómába ment s takarékossági szempont­ból nem vitte magával a franczia sza­kácsot, hanem Rómában fogadott ma­gának valakit, a ki szerény asztaltar­tását ellátta. Hónapok múlva hazatér­vén, a franczia szakács még azonnap jelentkezett nagy konyhakönyvével. Á primás haragos pillantásokat vetett a fekete könyvre, melyben még födözetlen költségű koronázási ebéd tételek vannak. Nagy volt azonban meglepetése, midőn ja franczia szakács igen tekintélyes fö­lösleget tett le az Íróasztalra. A prímás |haragja rögtön nyájasságra változott, s fogván a bankócsomót, az ötösöket kó részre kezdte olvasni. Mikor készen volt a felezéssel igy szólott: Ez a tied, mert olcsón dolgoztál és oz — lelte hozzá tréfásan — az enyém, mert meg­ettem a főzledet. — Az álarczosbál felülfizetöi: Milialik Bálint 1 frt, Marosi József 1 frt, Mattyasovszky Ödön 1 frt, Mezey For. 1 frt, Paulovits Géza 2 frt, Réczky Ferencz 70 kr, Korányi Jozefa urhölgy levelezéseiből 17 frt 64 kr. A rende­zőség ugy a szives felülfizetőknek mint Korányi Jozefa urhölgynek nemes czélu fáradozásaiért hálás köszönetét fejezi ki. — Földművesek a színpadon. A polg. olvasókör f. hó 8-án igen jól! sikerült farsangi mulatságot tartott saját helyiségében. A mulatság Schiller Mihály helybeli földműves állal irt: A vakoló-e vagy a kereszt? czimü 3 felvonásos színdarabjával kezdődött, az egyesület tagjai által előadva. A telje­sen összevágó és tanulságos színdarab folytonos érdeklődésben tartotta a je­lenvoltakat. A jóízű mókák és ötletek, melyek a lehető legügyesebben voltak felhasználva és alkalmazva, mindvégig derült hanga latban tartották az afrikai hőséggel küzdő közönséget. A kitünően maszkírozott szereplők mindannyian — nők és férfiak — tőlök nem vári fesz­telenséggel és ügyességgel mozogtak a színpadon. Többször oly zajos módon nyilvánult a nézők tetszése, hogy a szereplők csak hosszú várakozás után folytathatták szerepeiket. Az elisme­résből bőséggel kijutott ugy a szerző- és szereplőknek, mint a siker főténvo- zőjónek, Számord lgnáez rendezőnek is. A nagyszámban megjelent közönség körében ott láttuk az egyháziak élén Maszlaghy Ferencz kanonokot is és többeket a világi értelmiségből, a kik a színdarab után sokáig gyönyörködtek a csárdásban, mely már csak it t a nép között látható hiteles formájában. — Könyvekre. Az olvasóköri könyv­tár gyarapítására nagylelküleg pónz- adománynyal járultak : M. Majer István püspök 5 fi t, m. Palásthy Pál p. 2 frt, Krotky József kanonok 5 frt, nagys. Szilányi Ferencz kanonok 2 frt, mélt. Csáky Károly gr. kanonok 3 frt, nagys. Maszlaghy Ferencz kanonok 1 frt 60 kr, nagys. Grüffel János kano­nok 1 frt, u. Soóky Gábor ez. kanonok 1 frt, főt. Macliovicb Gyula dr. tiliíár 2 frt, főt HmiezI Kálmán levéltáros 1 frt, főt. Fehér Gyula dr. pl. 2 frt 60 kr, főt. Schedl Arnold tanár 60 kr, főt. Eitnor Elemér 60 kr, főt. Horváth Rezső s. I. 1 frt, főt. Melzker József kép. tan. 60 kr., főt. Frank István kép. tan. 60 kr, t. KI inda Rezső 60 kr, Schön Lek Imre 60 kr, Grósz Fe­rencz 1 frt, Simon József 20 kr. N. N. 20 kr. Fogadják a nemeslelkü ada­kozók ezúttal is az egyesület legőszin­tébb hálás köszönetét. Az e'nökség. — Második kiadás. Az olv. körben vasárnap, f. hó 15-én este 7 és fél órakor saját helyiségében (Csillag-u.) a színdarabot közkívánatra megisméte­lik. Helyárak: ülőhely 40 kr, állóhely 20 kr. A bevételt az egyesületi ház kibővítésére fordítják. — Ipolyságról a következő levelet kaptuk: Tele. szerk. ur ! B. lapjának f. febr. 9-iki sz.-ban »Honti levél« czim alatt, egy közlemény foglaltatik Ipolyságról, melyben a főispáni leg­utóbb lefolyt instalatió alkalmából, a »Majtényi korruptió« s ezzel kapcsolat­ban az annyiszor elcsépelt Honti rém­történetek megható vázolása mellett vármegyei administrációnk rémletes fo­gyatékosságáról, — a főispán! kreatú­rák szeszélyeskedéséről (?) — s végül iskolákat alig végzett kvalifikálatlan tisztviselők egész csoportjáról tesz az illető tudósító említést. Hogy e közle­mény Írója miként akar vélekedni a hont! politikai pártok harczai felől — az uj s a régi főispán személyes mű­ködése felől, arra neki teljes jogot ad a sajtó-szabadság, valamint alkalmat t. szerkesztő urnák eléggé nem mél­tányolható készsége, a melylyol lapját az ily jól értesült és megbízható le­velezők rendelkezésére bocsátja. Ily viszonyok közölt tehát lehet — bár Deák Ferencz szerint nem illik — olyat is ki nyomai ni, a mi nem igaz. Nem lehetvén azonban szándékom ezen ugy irányzatosságá11á 1, valamint indokolat­lan voltánál fogva vitatásra alkalmat­lan támadással bővebben foglalkozni, csupán a megtámadó! lak tisztessége s a jóhiszemű közönség iránti becsülés­ből, akarok tiltakozni az ellen, hogy a sajtó-szabadság ily vétkes kihaszná­lásával, igaztalanul támadni és mű­veletlenül Írni lehessen. Tisztelt szer­kesztő ur igazságszeretele, reményiem biztosit arról, hogy ezen közleménynek is lapjában helyt adni szives leend. Lestyánszlvi Nándor, Hontvmegyo al­ispánja. — A beküldött tiltakozásban hiába keressük a czáfoló adatokat, habár a hang meglehetős erélyesen visszautasító. Tartozunk azonban ugy az igazságnak, mint önmagunknak azon kijelentéssel, hogy ama bizonyos honti tudósítást egy irodalmi műveltségű férfiú irta, a ki mindenkoron és min­denkivel szemben meg tudja védeni álláspontja, erejét és tisztaságát. — Az influenza története. Az orosz lázas nátha, mely Simor lierczegprimást is áldozatává ejtette, nem tartozik, mint. általában hiszik, a XIX. század »vívmányai« közé, sőt már több szá­zados múlttal dicsekedhetik. Mint Sieg­fried, berlini orvos kutatásai bizonyít­ják, már a Krisztus utáni 13. század­ból vaunak feljegyzések, melyek influenza járványra vonatkoznak ; Bajorországban 1414-ben a dunai részeken 1550-ben, Nürnbergijén 1729 és 1782-ben Fürs­ten feld-bruckbíin volt erősebb járvány. A jelen században évtizedeiikint átlag kétszer jegyeznek föl jelentékeny ki­törést, melyek, ha nem is érnek el olyan fokot, mint az 1833. poroszországi vagy 1888 sz.-helenai 3% halálozással, mégis nagyszámú megbetegedés és sú­lyos alarmirozó tünetekkel jártak. A járványt nagyon sokféleképeu nevezték. Christianas Caleuus 1769-ben luas catarrhosanak hívta, mely »ab occulta quodam coeü influentia«-tól származik, innét kapta Pringletől 1731-beu mos­tani olaszos nevét az influenzát. Mint­hogy o baj főleg uribetegség, a 18. század elején »Modenkrankheit«, »Ga­lanterieseuche« nevet nyert; a frau- cziák»li grippe«,a lengyelek »chrypka« névvel jelölték, e kettőnek valamelyi­kéből származik a. német grippe is. — »Postás Klári« Bérezik Árpád népszínműve, a népszínház legújabb kassza-darabjának összes kedvelt dalai, Erkel Elek által énekhangra és zon­gorára szerkesztve megjelentek a »Har­monia« nemzeti zenemű-kereskedés (Váczi-u. 9.) kiadásában. Az igen szé­pen kiállított füzet, mely a Kunosy- féle bangjegynyomdából került ki, kö­vetkező dalokat (szövegeikkel) tartal­mazza : 1. »Izé-nóta«, 2. »Icziczi egy piczi«, 3. »Tüskeimkor«, 4. »Kipp- kopp«, 5. »A faluban a legszebb ház«, 6. »Eger felől jön egy üveg hintó«, 7. »Azt mondják nincs édesebb«, 8. »A postára vittem egy kis levelet«, 9. »Elbolyongok messze, messze«, 10. »Súgok egyet nem bánod meg« ára 1 frt 80 kr. — Esztergommegye versekben. Most ez egyszer nem Hazafi Yeray János remekeiről szólunk, holott a nagy népnevelő még mindig várja városunk­ban az uj primás installáczióját. Ha­nem Malolcsy Pál tanító rigmus köny­véről emlékezünk meg, melyet Besz- terczebányán adlak ki. Czime Magyar- ország és társországainak vármegyéi versekben. Esztergom vármegyéről a tiz kiajczáros füzet ezt énekli : Esztergommegyóben Esztergom a főhely, Itt a lierczegprimást illeti a főhely. Itt született l8tváu, első jó királyunk, Régi vára helyén most templomot látunk. Ezt a négysoros hülyeséget pedig csak azért mutattuk be, hogy valamelyik túlbuzgó tanító véletlenül meg ne reu- delje a szánalmas rigmusokat. kei,ki.ős s/kuklos'/.To • KÖRÖS! U S U C dr,

Next

/
Thumbnails
Contents