Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 103. szám

ESZTERGOM. XIII. KV FŐI. YAM.

103. SZÁM.

MEGJELENIK HETEN KINT KÉTSZER:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

©

líLÖiTZETtöSI ÁR:

E*jész évre............................. • •

F-l évre...............................................................

Negyed évre.........................................................

Egy szám óra 7 kr.

6 fii — kr 3 Irt — kr 1 fit 50 kr

Városi és megyei érdekeink közlönye. S Z E R K eTz TŐSÉG:

PFALZ-HAZ, FöIjDSZINT,

hová a lap R/.elIenii részét illető közlemények küldendők.

KIADÓ- ÜT V A T A L:

SZÉOHENYI-TÉR 331,

hová a lap hivatalos és magánhirdetései, a nyilttürbe szánt közleményük, előfizetési p-'nzek és reklamálások intózendök.

Q-------------------------------------------------------------------------•

HIRDETÉSEK:

HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kr, 100- túl 200-ig 1 írt 50 kr, 200-tól 300-ig 2 fit 95 kr. Bélyegdij 30 kr.

MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutányosabban közöltetnek.

NYÍLTTÉR sora 20 kr.

©----—----------------------------------------------------------——9

I

r

T

. OLVASÓINKHOZ.

Az nj észt midő küszöbén minden hírlap elmondja röviden, hogy milyen jelszavak a lati. akar tovább haladni s minden olvasó eldönti, bogy milyen lapokra tízesen elő.

Sok ilyenkor a nagy szó s a csengő Ígéret.

Mi nem ígérünk egyebet, mint a mennyit az adott viszonyok közt beváltani képesek vagyunk.

Irodalmi színvonalon álló, választékos ízlésű, eleven és gyors szolgálatú lapot.

Minden helyi érdekű ügynek hűséges képviselői akarván maradni, minden számunkban esztergomi érdekű vezérközleményt adunk. Tárezáinkban a mulatságost és az oktatót elegyesen adjuk, minden nagyobb irodalmi eseményt megismertetünk, de a seloj!- tői is óvjuk az olvasókat. Újdonságainkban kerüljük a felfújt, koholmányokat épen úgy, mint az altató régiségeket. Minthogy szerkesztőségünk 1 több fővárosi napilapot is kiszolgál, 1 olvasóinknak fölösleges bővebben bizonyítanunk, hogy lapunk stílje különbözik a rendes vidéki hírlapírói stíltől.

Az előkelő gondolkozást! iutelligenczia szolgálatában, mindig magasabbra törekedő ízlést akarunk teremteni s Esztergomot a mezővárosi igényekből nagyvárosi előkelőség felé fejleszteni.

Minden érdemnek megadjuk az elismerést bizelgés nélkül ; minden kérdésben elfogadjuk az eltérő nézeteket is ,de a magunk véleményének feláldozása nélkül.

Szóval hírlapírói hivatásunknak becsületesen, tiszteségesen és minden tehetségünk szerint meg akarunk felelni, ha tovább is körülöttünk csoportosul a város és megye iutelligeu- i Cziája, melynek pártfogása a mi la- [ púnk élete.

A családi boldogság ünnepe.

Esztergom, decz. 24.

A karácsonyi ünnepek a családi bolti dogság ünnepei. A milyen zord elleneiét van a külső és a belső világ kö- szött; a milyen rideg és kihalt, fagyos óés visszariasztó most odakint a természet : olyan vonzó, olyan édes, olyan tűm arasz tál ó és olyan áldott a családi ^fészek melege, fénye és boldogsága.

. Egyetlen egy oázis van a fosztogatókkal és fenevadakkal dúsan benépesített élet nagy sivatagában : a csa- kládi kör,

Ez a kis fészek a megelégedés ott- ottona, a fájdalmak menedéke, a méltatlan szenvedések feledtelője és uj ídeterő forrása. Innen sugárzik szét a »szeretet melege s ha családi körök eieni volnának, már rég megfagyott o olna a világ a maga kietlen rideg Hímzésétől.

Boldog az, kinek a sors családi kört adott. De az sem boldogtalan, a ki megérti, bogy mennyivel több adóssága van a társadalom iránt és kötelessége mások iránt, mikor el hagy a-: totiságában ekvivalenst keres az egyedüllét s a családikor között.

A ki elgondolkodott, az élet ezé Íján, az csak egy megnyugtató felfogást alkothat magának. A ki nem boldogít, az hiába született. Boldoggá kell telniük felebarátainkat, családi körünket j városunkat, hazánkat. Ez az egyedüli életczél. A többi minden eszköz, legyen bár rang, fény, pompa, dicsőség a szinonimája.

Mennél nevezetesebb hatásköre van valakinek, annál többet tartozik törleszteni a boldogitásból. És ba minden ember igy fogná fel élethivatását, akkor nem lennének koldusaink, nyomorultjaink, olzülöttjeiuk és üldözöttjeink.

Sugározzák szeretet a családi kör boldogságának fényéből mindenkire, a kinek szive van s a ki boldogságot talál mások boldogitásában.

Araszszon a megelégedés angyala glóriát minden boldog családi körre, a hol a szeretet csillagai ragyognak a szent karácsonyi ünnepen.

Nemesítse meg szivét mindenki, a ki szeretni akar, azon magasztos és a világ végéig tündöklő vezérelvekkel, melyeknek Messiása ma született.

Felszabadult garasok.

Budapest, decz. 23.

Magyarországon a megtakarított garasnak nincs szabad mozgása, úgyszólván a röghöz van lánczolva. Közgazdaságunkra ez nagy baj s egyenlő súlyosan szenvednek alatta a mező- gazdaság, mint az ipari érdekek.

A nemzeti takarékosság legelőkelőbb tényezőjét nálunk a takarékpénztárak képezik, nálunk keresi a tőke a kamatozó elhelyezést; ők bizonyos mértékben az a gyűjtőcsatorna, melyben a nemzeti vagyon egy nagy része ezer meg ezer forrásból üsszefoly. Takarékpénztáraink betétei bizonyos mértékben azt a fokmérőt képezik, melyről minden pillanatban le lehet olvasni a nemzeti vagyon állását Magyarországon.

Bármily örvendetes legyen is népjólétink képe, a mint az a takarékpénztárak fejlődésében mutatkozik, mégis van benne aggodalomkeltő vonás.

A takarékpénztárak betétei a rögökhöz vannak bilincselve: immobilitás, melyből közgazdaságunk sok kárát ki lehet magyarázni.

A takarékpénztárak és különösen a vidéken, a reájuk bizott tőkét túlnyomódig jelzálog-kölcsüuökbeu helyezik el s ezen tnlnjdonkóp nincs mit csodálni. Nemzeli takarékoskodásunk legkieme- lőbb tényezője a mezőgazdaság s az csak okos, hogy a megtakarított tőkék

első sorban a mezőgazdaság javára szolgálnak, mi mellett azt is meg kell gondolni, bogy a megtakarítóit garas a jelzálogüzlelben tűit Íja a legbiztosabb elhelyezést.

Ezeket az előnyöket azonban majd nem fölérik a hátrányok, melyek a következőkben állanak. A takarékbetétek rövid felmondási időhöz vannak kötve, mig a jelzálogkölcsönök hosszt! lejáratú tartozások. A megtakarított garas természeténél fogva megköveteli, hogy rövid idő alatt legyon visszafizetendő ;1 a jelzálogkölcsönök pedig, melyek befektetésként szolgálnak neki, a leghosszabb lejáratúak.

Képzeljük csak el a helyzetet, ha egy pénzválság látogatná meg hazánkat. A takarékpénztárakat ostromolnák a betevők, ezek meg nem lennének a képesek a rájuk bizott tőkéket gyorsan folyósítani, minthogy azok hossza időre !e vannak kötve a jelzálogüzletben.

|Ebből következik, hogy takarékpénztári ügyünk jelen szervezete 30k nehéz hibában szenved, melyek mind a betéteknek a takarékpénztárban való immobilitására vozotendők vissza.

Nagy szolgálat tétetnék tehát a hazai közgazdaságnak oly reorganizáczió által, mely hitelügyüuket felszabadítaná a hozzá tapadó hibától.

A ki megadja takarékpénztárainknak a lehetőséget, hogy a betett tőkét mozgékonyabbá tekessük, az előmozdítja az ország gazdasági fejlődését, mert az a gazdasági organizmusnak gyorsabb, szabadabb vérkeringést biztosit és oly tőkeerőket szabadit fel, melyek eddig lekötve, tehát tulajdonképpeni ezéljüktől elvonva voltak. A takarékbetétek mobillá tételének eddig megoldatlan problémája immár gyakorlatias megoldásra talált.

E kérbés megoldását egy zseniális koncepció nyújtja, melynek megpeudi- tése a magyar ipar és kereskedelmi banktól indult ki. A legelőkelőbb vidéki takarékpénztáraknak egy központi intézetét, mint részvénytársaságot fogják alapítani, mely az egyes intézetektől jelzálogköveteléseikel engedmény utján megszerzi s azok alapján zálogleveleit bocsát ki.

Ez a veleje annak a nagy reformnak, mely vidéki hitelügyüuket feloldja a rögtől, a nemzet takarékosságának uj impulzusokat fog adui, a nemzeti vállalkozási szellem számára uj tőkéket hozni s ez által egész gazdasági életünkre termókenyitőleg és éltotőleg fog hatni.

Reform a sürgönyzésnél.

A jövő esztendőtől uj távirati díjszabás lép életbe. A táviratok kezelése és a dijak megállapítására vonatkozó szabályokból a következőket, közöljük : A táviratok diját az 1892. é. jan. 1-től fogva úgy a magyar korona területén, az osztrák és bosznia-hercze- govinai, nemkülönben a magyar-német csereforgaloinban, a 24 kros, illetve 30 kros alapdijak elejtésével szavau- kint 3 krban, 30 kr díjminimummal, a helyi forgalomban pedig, t. i. az ugyanazon községben levő állami és vasúti távírók közt, valamint az eddigi kedvezményes határszéli forgalomban váltott táviratok után, az eddigi 12 kros alapdij elejtése mellett szavankiut 1 krban, 20 kr díjminimummal állapította meg a miniszter.

Ugyancsak o dijak szedendők a magán- és vasúti távíróknál is, tekintet nélkül arra, vau-e a helyiségben táviró vagy nincs.

A vevény ára ezentúl is 5 kr, valamint a táviratlapok is az eddigi 1 kr árban adatnak ki.

Azon kereskedő vagy iparos ezógek, melyek üzleti berendezésüknél fogva távirataikat két példányban kiállítani és azok autografiiáját megtartani kívánják, a távirati apókat saját költségükön állíttathatják elő, azzal a kikötéssel azonban, hogy az általuk nyomatott táviratföladólapok 50-uel osztható mennyiségben, a kopirozáshoz alkalmas módon, fehér papírlapokkal vegyesen küyvbe köttessenek —• az állam által előállított táviratlapokkal színre, nagyságra és kiállításra nézve megegyezők legyenek és egyebet, mint távirószolgálatra vonatkozót no tartalmazzanak.

Erre való tekintettel az ily távirat- lapok kefe vonatai a távirókivatal főnökének bemutatandó. A könyvbe kötött táviratlapok utáu a haszuálatbevétel előtt darabonkint egy krajezár fizetendő, illetve rovandó le frankojogyekben. A frankojegyok a könyvtábla belső oldalára ragasztandók, lebelyegzendők és annak bizónyságául, hogy a táviró lapok dija lefizet.e.e ett, a biockokban 1 v> táviratlapok, a hivatal bélyegzőjével az alsó jobb sarkon egyen kint megje- lőleudők. Az igy lebetiizölt táviratlapok az ugyanazon helyen fönnálló bármelyik táviióhivataInál használhatók. Az utólagos leszámolás mellett föladandó táviratok lapjai, tekintettel arra, hogy az ily táviratok föladói a távirat-szelvényben föladó ve vény birtokába jutnak, 1892. é. jan. 1-től kezdve 100 darabonkint 2 JTt 25 kr helyett 5 írtért adatnak ol. Oly helységekbe szóló táviratok után, melyekben csak vasúti táviró vau, a rendes távi- rási díjon felül, küldönezdij fejében 15 kr szedendő, illetve rovandó le frankójegyekbeu. Ily táviratoknál azonban az XP. (küldönezdij fizetve) megjelölés nem szükséges. Önként értetik, kogy a távirat a pályaudvarra vau czimezve, a küldönezdij nem követol- kető. Egyebekben a táviratok kezelésére nézve fönnálló szabályok épségben maradnak.

W Mai számunkhoz egy és fél

iv melléklet van csatolva.