Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 101. szám

prímásának é*» xij főpásztorainak preko- nizáezióját. Évek óta nem történt, hogy öt magyar főpapot prekonizáll.ak volna egyszerre, mint, jelenleg Yaszary Ko­los herczegprimás, Császka György ka- loesai érsek, SzmreCHányi Pál szepesi latin, Firczák Gyula munkácsi és Droho- beczky Gyula körösi gör. szert, püspö­kök prekonizácziójával. Az okmányok elküldése után már csak az intronizá- czió következik. Ennek napját az illető főpapok maguk határozzák meg. — Vaszary Kolos herczegprimás hétfőn reggoiro tervezett elutazását el­halasztotta. Foglins daganata támadt- melyet Morelli dr. operált. Az opera, czió után a herezogprimás Pannonhal­mára utazott, a hol a karácsonyi ün­nepeket megüli s a hol mindaddig szán­dékozik maradni, mig székhelyére nem jön. A legtöbb fővárosi napilap jan. 17-én teszi az installácziót, de ez még nem egészen eldöntött dátum, — Az uj herczegprimás már ha­zak üld ette Budáról fogaiját s azt újó­lag Szilveszter napjára rendelte Buda­pestre. — Uj jószágkormányzó, a her­czegprimás Lóskay Jeromos pannon­halmi jószágkormányzót az összes érseki uradalmak főkormányzójává nevezte ki. — T. munkatársainkat kérjük hogy karácsonyi és újévi számainkba szánt közleményeiket mielőbb beküldeni szíveskedjenek. — Magyarország Öröme czimü emléklapunkba eddig ütveunél több autogramm érkozett az ország legki­tűnőbb embereitől. A czikkek száma is meghaladja a százat. Az emléklap számos egészen uj adatot közöl a her­czegprimás múltjából. A kéziratok sze­dését már megkezdték. — Városi közgyűlés Esztergom városa holnap közgyűlést fog tartani. — Tanítók angyalfia. Az Eszter- gom-főegyházmegyei szegénysorsu kath- tanitók számára alapított Simor-féle alapítvány kamatait, négyezer ötszáz forintot, most fogják kiosztani. Az ér­dekelt tanítók az Esztergom főegyház­megyei hivatalba nyújtsák be mielőbb kérvényeiket. — Tanítóképzőnk vasárnap önkép- zőköri gyülésén bucsuzott el szere élt tanárától Okányik Lajostól. Kimer Jó­zsef intézsti növedék lelkes szavakkal ecsetelte buzgóságát, mire Okányik La­jos tanár meghatottan és könnyes sze­mekkel válaszolt. A gyűlés végén He­gedűs Sándor ünképzőköri elnök újból köszönetét szavazott az egész kör ne­vében fáradozásaiért, harsány ellenzés között. — Körözött ügyvéd. Az érsekuj- ván rendőrkapitány kedden d. u. há­rom órakor sürgöny nyel kereste meg városi rendőrségünket, hogy Druga Mihály érsekujvari ügyvédet, aki ön­; gyilkossági szándékból Esztergomba uta- ! zott, azonnal tartoztassa le. A rendőr- í ség mindenütt kereste az érsekujvari r ügyvédet,de eredménytelenül. — Vasutunk megteremtője. Sil­f ber8tein Ötvös Adolf levelet intézett hozzánk, melyben fölosztja azt a ko g szőrűt, melyet neki kötöttünk. A nngy- 8 szellemű író kijelenti, hogy «mindig [[ büszkén fog visszatekinteni arra az időre, ji a mikor a sors őt eszközül szemelte ki arra, hogy Esztergomnak, ennek a b derék és szellemes magyar városnak v vasútja legyen.» A széttördelt koszo- t ruból Rudolf Mihálynak, Földváry Ist- t vánnak, Takács Gézának, Holcz Antal dr polgármesternek, Weudland Károly I lábatlani gyárigazgatónak, Reviczky Ká­rt roly orsz. gyűlési képviselőnek, Re- r viczky Győző főszolgabírónak juttat lég­ii. többet, mint a vasúti eszme legna- g gyobb szellemi pártfogóinak, De ha­sén 16 hálával emlókozilf iae£ Bouthum Ignáczról, Kranai Izidorról, ü]rey Vil­mosról is. KülOnOsen kiemeli Krupla- nicz Kálmán alispán előzékenységét, mely a legiübb akadályt legyőzte. Nagy­ban emelték a vasút gyors kiépítésének sikerét a komáromi vezéremberek kŐzül Tuba János s a tataiak közöl Fit.ler és Kun Miklós. Az eszme leghaihaió- tósabb támogatója volt maga Baross, ki még mint államtitkár megígérte Sil- bersteinnek az esztergomi vasút keresz­tülvitelét. Legvégül említjük, mert ró­lunk szól az ének. Silberstein lapunk­nak is köszönetét mond, mert «pél­dás odaadással ápolta a vasút eszméjét s a legtágabb tért nyitotta az idea népszerűsítésének valamint az akadályok | egymásután való legyőzésének.» Nagy ! elismeréssel emlékszik meg tehát nun-' azokról, a kik munkatársai voltak, de j a munkatársak nevében ismét csak neki j adjuk oda a legteljesebb elismerés ko­szorúját. Silberstein Adolf nélkül még sokáig nem lett volna vasutunk. — Postaszállítási állás. A in. k. posta és táviró igazgatóság az eszter­gomi posta-táviró hivatalnál szolgálati szerződés éé négyszáz forint készpénz- biztosíték letételének kötelezettsége mel­lett postaszálliiói állsra pályázatot hir­det. Az uj postaszál I it ó köteles lesz a posta és táviró igazgatóság állal esetrol esetre megállapítandó menetrend szerint saját költségén megszerezendő szabványszerű kariol-kocsival naponta kétszer közlekedő kétfogaiu kariol-já- ratot az esztergomi posta-táviró hiva­taltól az esztergomi pályaudvarhoz és vissza föntartani. A pályázat feltételei a helybeli postahivatal főnökénél meg­tekinthető. — Esztergom száz év előtt. A mull század egyik legkapósabb, földrajzát Franz Joseph Johann von Reilly irta, Bécsben 1792-ben. Allge-‘ meine Erdbeschreibungja jól ismeretek a földrajz történetében. A nagy mű természetesen, mint a legtöbb alapos német szakmunka «geschöpft» és pedig a még régibb Büschingből, Fabriból és Brunsból. De Reilly az utazókat is feldlgozza s igy meglehetősen tanulsá­gos anyagot hord össze. Jellemzi a1 munkát az Erste Abteilungban a kö-: vetkező fejezet «Das Königreich Un­garn und das osmanisch Reich in Europa». A száz év előtti «und» ugyan nem volt olyan hízelgő, mint a mostani,! hanem azért mégis csak egész egy pro­gramme t fejezett ki klasszifikácziójában. Reilly Esztergomról is megemlékezik s azt a részletet a régiségek kedvelői­nek szórui-szóra az eredeti után mu­tatjuk be; «Gr ran ungar. Esztergom sklav Ostrichom, latéin Strigonium. eine königl. freistadt am südlichen Ufer der Donau in welche sich hier; der Fluss Grau ergiezt. Der von der­selben benannte Erzbischof wohnet zu Presburg, und das Domkapitel ist zu Tirnau. Einige hundert Schritte davon lingt das feste Schloss Gran auf einem hocheti Felsen. Auser Raizonstadt werden auch die nahe liegenden privi- ligirten Marktflecken S. Thomasberg, Wasserstadt, ung. Belső Város, Város und Järgenstadt noch zu Gran ge­rechnet.» — Sz. István korabeli oszlopfö. A szentkirályi dűlőben az idén föld forgatás alkalmával tömérdek régi épü­letmaradványra bukkantak. Csekély erő­feszítéssel szét hányt, romok között római téglák és szt. István idejéből való téglák és épületkövek kerültek fej­sz in re, melyek között egy csinos pél­dány is akadt. Ez a kő régi román stilii faragványnyal volt díszítve, me­lyet Németh vízivárosi plébános buzgó régiség-buvárunk azonnal megtekintett. Most Hampel József múzeumi őr kérel­mévé a tudós plébános közbejöttével lefotografálás alá került a kőemlék és egy szakfolyóiratban bővebb ismertetés alá kerül. Ha ezen lemplom-oszlopfő- nek tartott kő ismertetése a további pónzgyüjtésre alkalmat szolgáltat, úgy bizton remélhető, hogy a begyült pén­zen a kő lelőhelyén nagyobb kutatá­sokra lehetünk elkészülve. Mohácsi Mihály földmi vés szentkirályi földjében van ugyanis egy domb, mely épület- törmelékkel fedve, alatta nemcsak ro­molt jelenlétét sejteti, hanem az illető tulajdonos rávezet azon helyre is, hol egy keletnek néző templom alapfalait csekély munkával meg lehet tekinteni. — Az Esztergom—fiizitöi vasút me­netrendje, valamint a menetárak a követ­kezők : Az 1111. számú vegyesvonat indul Esztergomból reggel 4 óra 13 perczkor, Füzitőre érkezik reggel 6 óra 13 perczkor, s Csatlakozik Budapest felé a 21. számú, Uj-Szőny felé a 24. számú vonathoz. Az 1112. szánni vegyesvonat indul Füzitőröl reggel 6 óra 58 perczkor, Esztergomba ér­kezik d. e. 9 óra 22 perczkor, s csatlako­zik Uj-Szőnyből a 21. számú vonathoz. Az 1113. számú vegyesvonat indul Esz- tergombál d. u. 12 óra 52 pkor, Füzitőre érkezik d. u. 3 óra 19 perczkor, csatlako­zik Uj-Szöny felé a 4. szánni vonathoz. A 1114. számú vegyesvonat indul Füzitö- röl este 7 óra 45 perczkor, Esztergomba érkezik este 9 óra 49 perczkor. A most említett vonatokon kivül még 2 kezelő- vonat közlekedik személyszállítással és pé­pig az 1151. számú kezelővonat Eszter­gomból indul d. e. 8 óra 5 perczkor, Fü- zitöre érkezik d. e. 11 óra 10 perczkor, s csatlakozik a 3. számú gyorsvonathoz. Az 1152. számú kezelövonat Füzitőröl indul déli 12 órakor, Esztergomba érkezik d. u. 3 óra 5 perczkor, s csatlakozik a 3. számú gyorsvonathoz. Az állomások és díjtételek a kővetkezők : I. hely II. hely III. hely 1. Esztergomba . 1 frt, 80 kr, 50 kr. 2. Kenyérmezőre . 1 frt, 80 kr, 50 kr. 3. Tokodra ... 1 frt, 80 kr, 50 kr. 4. Nyergesujfalura 50 kr. 40 kr, 25 kr. 5. Lábatlanra . . 50 kr, 40 kr, 25 kr. 6. Süttőre . . . 40 kr, 22 kr, 15 kr. 7. Nészmélyre . . 50 kr, 40 kr, 25 kr. 8. Füzitőre . . .30 kr, 15 kr, 10 kr. Az árak csak Füzitötől vannak számítva. Uj-Szönyből egyelőre csak Füzitöig lehet jegyet kapni. Az árak csak Füzitötől érvé­nyesek. A 8. alatt jelölt árak Uj-Szőny tői Füzitöig szólnak. — Magyar Géniusz. A legfényesebb lap lesz bizonyára a karácsonykor megjelenő «Magyar Géniusz» képes heti lap, melyet Hevesi József és Karczag Vilmos ismert íróink fognak szerkeszteni. A «Magyar Géniusz» a párisi «Illustration» formájában fog megjelenni és képei versenyezni fog­nak e világlap illusztrác/.ióival, mert a szer­kesztők a modern technika legújabb vív­mányait fogják igénybe venni, hogy mi­nél tökéletesebb illusztrácziókat közölhes­senek. A «Magyar Géniusz» körül Jókaitól kezdve a magyar irodalom minden előke­lősége, úgy szintén legkiválóbb művészeink csoportosultak és az előkelő világ is igen nagy érdeklődést tanusit e vállalat iránt, úgy. hogy örömmel jelenthetjük, mikép a magyar művelt olvasó közönségnek lesz végre egy díszes, előkelő lapja, mely a leg­magasabb irodalmi és művészi mveaun állva fényesen fogja hirdetni a magyar géniusz fejlődő dicsőségét. A «Magyar Gé­niusz» fennállását egy igen jelentékeny tőke felett rendelkező consortium biztosítja, mely éppen abból a czélból alakult, bogy egy ily7 nagyszabású vállalatot létesítsen. A «Magyar Géniuszához gyönyörű kiállí­tású és nagy műbecscsel biró színes kép- mellékletek lesznek csatolva. — Előfizetési ár 10 fit lesz éven kin t, 5 frt félévre, ne­gyedévre pedig 2 frt 50 kr. A szerkesz­tőség és kiadóhivatal ideiglenesen Buda­pesten, VI. Rózsa-utcza 46. sz. a. van. — Két életrají. A Nyitramegyoi Naptár Máj er István püspök és Mailát h György gróf főispán rövid életrajzát közli azon a czimen, hogy Majer püspök Ny itra vármegyében szülédéit, Mai Iáik főispán pedig nyitramegyei földbirto­kos. Mind. a két életrajz a következő : Mayer I s t v á n stagin’ ez. püspök, az általánosan «István bácsidnak is­mert jeles pedagógus, 1813. évi aug. 15-én Mocsonokon született. Iskoláit otthon kezdte, majd Érseknjvárolt foly tatlft. Gimnáziumi tanulmányait Esz tergomban és Nagy-Szomhathan végezte A tlieologiai tanfolyam bofojeztevel fiatal kora miatt nem szenteltetvén fel, a jogot hallgatta és Sennyei Pál bárót tani i otta, 1836-ban felszouieliólc és mindjárt kinevezték muzslai majd esz­tergomi káplánná. Itt tanulta meg a rézmetszést, melyet nagy tökélyre vitt. 1842-ben az esztergomi lanilóképezde tanára lelt. 1849-beu meghívták a bu­dapesti bölcsészeti kar felsőbb pedagó­giai tanszékére, 1850-ben pedig az összes budapesti magán- és elemi is­kolák igazgatója lett. Ezen állásáról 1857-ben lemondott és elfoglalta a kürthi plébániát, 1866-ban nevezteti ki esztergomi kanonokká a következő év­ben a porosz háborúban nagy buzgal­mat tanúsított a sebesült katonák ápo­lásában és azért a vaskoroua-reudet kapta. 1869-ben apát, 1876-bau a Lipót-rond lovagja, 1889 stagni ez. püsp. és általános helyilök lett, 1885- ben pedig ő felsége a főrendiház tag­jává nevezte ki. Mint az irodalom és nevelésügy kiváló harezosa, orszá­gos nagy Dirre tett szert, de jó­ságának nagy hire is messze ér. — M a j 1 á th György gróf. Megyénk virilistája. Született Pécsett 1854. decz. 23-án. Atyja Majláth György, ország­bíró volt. A jogot Budapesten hallgatta és annak végeztével nagyobb niat tett külföldön. 1881-ben Esztergommegye főispánja lett. és ugyanez évben nyerte a kamarászi méltóságot is. 1882-ben egybekelt Zichy Nándor gróf leányával. 1885-ben nyerte a grófi méltóságot és azóta tagja a főrendiháznak. A mentelmi bizottságban működik. Nyltramegyén kí­vül nagy uradalmai vannak Baranya-, Pozsony, Hont- és Trencsén megyé­ben. 1886-ban hilbizományt alapított bakoczai bin okából. ' k’l Ki.wi.5n sy.ioitk 1CS7.TÖ: KOR ŐSI LÁSZLÓ dr. N Y 1 L T T É R. Ezen rovat alatt kőzlüttekórt nem vállal felelős­«éget a szerk. Ganzseidene bedruckte Foulards von fl. 1.20 bis fl. 4.65 per Meter (ca. 450 verseli. Dessins) versendet rohen- und stückweise porto- und zollfrei das Fabrik-Depot G. Henne­berg (k. k. Hoflief.). Zürich. Muster umgehend. Briefe 10 kr. Porto. Fontos találmány gyengeség ellen. Férfiaknak! A ős. és Hr. szab. POTENTATOR-rnl gyó­gyulhatnak férfiak rögtön, tartósan és ntóbajok nélkül, még olyan esetükben is, hol semmi sem hasznai : még több évi gyengült vagy elvesztett erő i* helyreállít tátik (külsőleg észrevehetetlen, garantirozott ártalmatlan, izgalom nélküli, kel­lemes gyógymód). Híres tanárok elismerő nyi­latkozatai, legmelegebb orvosi ajánlások és ala­posan kigyógyultak ezernyi hálairatai érdek nél­kül tanácsolják a cs és kir. szab. POTENTATOR alkalmazását. Maradandó eredmény. A küldés ée csomagolás discrétióval. Tartalom öb származás felisnvrhetlen. Dr. Altmann Károly, Wien, VII., Mariahilfei strasee Nr. 70. Fehilngoéitó röpiratok kiváuatra ingyen óe bórmentve küldetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents