Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 101. szám

ifeságai és a hármasorom ftorágas lejtői, — íme két órának egy közös mutatója, két szívnek egy közös lüktetése, két nagy folyónak, melyek országok kincseit hordozzák hullámaikon, közös egy irányú haladása a nagy tenger felé ! Győrnek és Pannonhalmának e sors- közössége, a kölcsönös egymásra való hatás bizonyítják, hogy mindkettőben minden időben élt annak öntudatos érzése, miszerint karöltvejárás és kölcsönös támogatás van mindkettőnek és a nagy közjónak legigazibb érdekében.

Tek. Városi Közönség! Minden időben arra törekedtünk, hogy a reánk bízott ifjúságból az egyháznak rneggyő- ződéses híveket, a hazának derék polgárokat, a társadalomnak hasznos, munkás, becsületes tagokat neveljünk. E munkában mindig nagy segítségünkre volt azon nemes rokonszenv, barátság és jóakarat, melyekkel a szomszéd törvényhatóság fáradozásainkat támogatta. Midőn az irántunk való ezen nngyra- becsült érzelmeket, ez alkalommal, hogy Győrvárosának kogyeletes szt. rendünk iránt lelkűnknek oly jólesőnek nyilatkoztak, őszinte igaz lélekkel megköszönjük, ugyanoly lélekkel kérjük azokat, mint fáradozásaink támaszait a jövőben is, biztosítván a Tek. Városi Közönséget, hogy rokonszenves barátságára és jóindulataira érdemesülni lesz továbbra is egyik törekvésűnk, kik a Tek. Polgármester Urnák és a Tek. Városi Közönségnek legmélyebb tisztelettel maradunk

Pannonhalmán, 1891. decz. 8-án alázatos szolgái a pannonhalmi sz. Be- nedok-rend.

A szt.-Benedok-rend képviseletében : Ilalbik Cziprián,

fßmenostori perjel.

Tegyünk a népért.

in.

Az eddig ismertetett szerekkel falusi népünk felszabadulna az uzsorások kezéből 8 földműveseink nyereségre ope- kuláló pénzintézeteknek sem lennének kiszolgáltatva, hanem támaszkodhatnának teljes bizalommal a szövetkezetre melyek czélja nem az anyagi haszon, hanem a szükölködők segélyezése s a törekvő emberek buzdítása. Az által hogy kölcsönt csak a tagoknak ad, a falu majdnem minden lakóját bevonhatja magába, kik a heti pár krajezárt szívesen megfizetik az ebből reájuk háramló hasznokért. És mivel kölcsönt

csak józan czólokra ad — minők gazdasági beruházás, elpusztult házi állatok pótlása, betegségben szenvedők családjának fenntartása sib., a könnyelmű kölcsönöktől visszatartja tagjait s megkövetelvén tőlük, hogy pontosan fizessenek, mert ha nem, kizáratnak a tagok közül * rászorítja adósait a pontosságra, kötelesség teljesítésre. Ha az adós tudja azt, hogy neki bizonyos időben fizetnie kell, okvetlenül igyekszik megfesziteit munkával is kiteremteni a tartozási, tudva, hogy hit,ele megujit- tatni nem fog csak kiváló méltánylást, érdemlő esetben.

így mind ön tag megszokja a rendet, pontosságot, mert hetenként mindig kell fizetnie üzletrészébe, ha jogait elveszít,ni nem akarja s azért félre teszi mindig nélkülözhető garasait, hogy kötelezettségének saját érdekében eleget tegyen. Lassanként természetévé válik a munka, takarékosság és egész lénye átalakul. Tudja, hogy bármily kis ösz- szeget elhelyezhet hasznosan, ennek folytán azt a helyett, hogy mint most teszi elprédálná, beteszi oda, hát még ily kicsiséget is elfogadnak, sőt fizetnek utána. Ma a kis heverő tőkék a kraj- czárok mind elkallódnak s ezer szerencse ha nem pálinkára kelnek el, hogy az által az erkölcsi romlás reny- heség és uiunkátlansági hajlam pénzen vásároItassák meg.

Abban áll a liitelszövotkezetek kiszámít hatlan becse, hogy nemcsak ártalmatlan és gyors segélyt nyújtsanak a nyomorban levőknek, hanem hogy a i'ond, takarékosság, kötelesség teljesítés és becsület érzéseit csepegtetik a tagokba, mert a ki nem ilyen, kizárják kebelükből s ez által nemcsak anyagilag sújtják, hanem a falu elítélésének is kiszoigéltaiják, mint olyan embert, ki nem . méltó arra, hogy szövetkezeti tag legyen.

Nemcsak hogy nem törekednek nyerészkedésre a hitelszövetkezetek, de sőt azt teljesen kizárják programijukból mint olyant mely magasabb erkölcsi száljaikkal ellenkezik.

Másik nagy előnyük, hogy tagjainak minden héten rendesen — vasárnap délután — össze kell jönni közgyűlésre és ennek betartása is oly szigorúan megkövetel telik, hogy a több Ízben elmaradók kizáratnak.

A gyűlésen összejőve a község tisztességes eleme egymással a gyakori érintkezés, közös érdekek, egyenlő sző** •

vetkezeti jogok csak növelik kölcsönös bizalmukat, vonzódásukat, szeretet,ükét s lehetővé válik a közhasznú dolgok több oldalú megvitatása. Megbeszélhetek lesznek a gazdaember mellék- kereseti forrásai, minők a barom tenyésztés, gyümölcs termelés, méhészet, házi szövő- és fonóipar és az illető vidék notaiáni más kínálkozó jövedelem forrásai, melyekért egyesült erővel, egyesített tőkével hasznosan tehetnek kezdeményező lépéseket. Egyesülhetnek vizenyős helyek lecsapolására, száraz helyek csatornázására, vagy eszközölhetik bizonyos szükségleteknek közös bevásárlását, hogy igy olcsóbban jobb czikkekhoz jussanak.

De hogy a nép ne legyen kiszolgáltatva tudatlan vagy önző emberek vezetésének, kik vagy nem érhetnek el semmit vagy pedig csak saját hasznukat tekintik, e mozgalom élére papoknak kell állani, kik a tudással a fedd- hetlen jellemet s a beléjük helyezett általános bizalmat egyesitik.

Igyekezzenek ők kivívni érdemeik által a vezérlő szerepét s ha mindenik megioszi kötelességét: ogy oly hatalmas községi hitelszövetkezet-hálózat fog létesülni, mely a mi népünket is oda emeli, hol állanak a szerencsésebb nyugat kisbirtokosai, papjaink pedig — kik ezt, kivívták—ki fogják vele nemcsak a jelen, de a jövő nemzedékek háláját is vívni.

Azonban e czél bár nagyon meg lenne közelítve a községekben különben is alól I an működő hitelszövetkezetek által is, végkép csak az által érhetö el, ha e sok külön szövetkezet összhangzó organism üst képez egy nagyobb, erősebk szövetkezet támogatása, útmutatása mellett.

lillllSK.

— A pápa allokucziója. Kedden, decz. 15-én telték közzé azt az allo- kucziót, melyet a pápa a hétfői titkos konzisztórmmban tartott. A pápa ebben a legutóbbi zarándok lások alkalmával történt eseményekkel foglalkozott és ezeket mondja róluk: «Azok az események, melyek majdnem szemeim előtt játszódtak le, még élénk emlékezetünkben vannak. Az egyház ellenségei kétfélék. Egyikük egyenesen halad czélja; felé, a nélkül, hogy valamoly íartóz_ kodásra kényszerítené magát. Ezek ke gyelleniil dühönglek szóban és tettek"

semmit csak azBoldoghságos Szűz Máriátt Ilid segítségül, kire haza menvén keresztett magára vetett és ebkor eltávoztak, dé Tóth János az fátensre, csak öntötte a lugott azt mondván az fátensnek, csak bánd a keresztett talán nem tudok én az kereszt között le ereszkedni. Azt valyja, hogy egy koldus ollan volt közötte ; kinek szája nem lévén az orrán járt ki a nyelve, kitől leginkább félt a fátens.

2. Tanú Cselle Erzsébet 28 éves, Fekete János guttai zsellér felesége megesküdve kihall- gatatott .Vulyja, hogy tavuli esztendőben Pünkösd előtt egykor maga bfitvösével az akolba menvén, nézvén által Szabó Márton kertébe, hát ott látlyák Tóth Jánosáét, hogy az fejét földnek vetti és mezítelen a felhőnek fordítva két felé huzza, melyre a felhő mingyárt valamit ha el hasítottak voln csak két felé vált és semmi esső nem lőtt. Most pedigh 1738. 30. máy.

Ugyan Tóth Jánosáé Harcsádé és egy! Nagy-szeghi asszony egy férfival házán menvén a fátensnek gyertyát gyujtván «z

asztalára, az férfi csak erőszakott akart

tenni, kinek nem engedelmeskedvén, az után a megírt három asszonyt rajta kill- j dőtte, kik az térdeit melyeket midőn bűz-:

iák úgy ropogott és az ágyról is levetettek felkelvén aligh közülök ki szabadulhatott. - j

Nem különben 31. máy. ugyan meghint Tótli János hozzá mert, és vitt neki egy (mosolan) szoknyát és egy uj vászon ingott arra erőltetvén, hogy mennyen I vele minden dolga jól leszed, az nem akarván elmenni, álmott bocsátott rája és úgy tetszet, hogy a kéméi) alatt vitte *

ült egyedül az szekereit, annyira elfáradott az hat ökör, hogy lehetetlen volt továb hajtani az úton, az fatens leszólitván az szekérről, mindgyárt az ökrük m<*g fris- sedtek, mintha semmi legkisebb fáradsághok sem lőtt volna.

Gután fenn irt év s napon.

Előttem: Kozmér János, Gutta szabad mezőváros bírája előtt.

Általam Tompos János, Gutta mezőváros nótáriusa által kihallgatva.

— Majális karácsony előtt. A

Kovács-pataknál a napokban vidám majái isozó társaság verődött össze, a mely a verőfónyes napon egész tavaszi hangulatban mulatott Minden megvolt a rendes majálishoz. Csak a lombok, a szúnyogok és a czigányok hiányoztak,

— Telefonunk ügye halasztást szenved az uj prímás megérkezéséig, ki minden valószínűség szerint szintén pártfogója lesz a haladás ez uj eszközének,

— Önkéntesek rendfokozata. Az önkénteseket eddig rendszerint csak czimzetes káplárokká és szakaszvezetőkké szokták volt szolgálatuk idejére előléptetni. Most Becsből azt újságolják, hogy az odavaló hadtestparancsnokság egy felmerült kérdésre válaszolva, utal a liadügyminisztor- nek old. 3-ról kelt rendeletéie, melynek értelmében mi sem akadályozza azt, bogy azon egyéves önkéntesek, kika második evet szolgálják, tényleges rangfokozatot kapjanak.

ben — kellő ok nélkül :— békés idi genek ellen, kiket a gyermeki áj tatot »ág és nem politikai szempontok vezt reltek ide. Végül dühös sértegetése és fenyegetések közt Róma szeineláttár feldühödtek a pápa ellen. Most mé, tovább mennek és kijelentik, hogy pápaságnak meg akarják adni a halá los döfést és eltökélték magukban, bog még erőszakot is alkalmaznak, ha ha tál inukban fog állani. Az egyház másil fajta ellenségei látszólag kisebb ellen ségeskedést, esküdnek az egyház ellen de nincs bátorságuk elmenni szándékai! leleplezéséig, hanem arra adják maga kát, hogy bántalmazásokra és gyülöletn izgassanak, midőn nem átallják a nép előtt a pápa magatartását olyannal feltüntetni, mely Olaszországra nézví veszedelmes. Ellene szegülnek bizonyo« törvények eltörlésének, melyek a púp« jogainak kedvezni látszanak, minthogy az jobban illik terveikbe és abba a helyzetbe iiozza őket, hogy kifelé igazolják, befelé pedig konszolidálják magukat. És mégsem akadályozza őket n törvény abban, hogy a vallást sérta- gessék, a mint ezt e pártnak több tagja már bo is vallotta. —Kijolen- ‘ ik, hogy tiszteletben tartják a pápa lelki hal almát, de saját tetszésük szerint vonnak határokat és ők azok, a kik elméletben és gyakorlatban a legcsökönyösebben törekednek arra, hogy az egyházat az államnak alárendeljék, Azt is megengedik, hogy mindenki szabadon jöhessen Rómába hódolni a pápának ; ez az idegeneknek, ama körülmény következtében, hogy meg Tannak engedve a sértegetődzósek, valósággal félnünk kell a csőcselék ra- konczátlankodásától. Ekként ugy ezek, mint amazok eljárása, mindig megszóld i ja a pápa ama szabadságát, hogy híveivel érintkezzék. Minden, még oly csekély alkalomnál is kiviláglik, hogy a dolgok mostani állása mind súlyosabbá és tűrljetleiiebbó válik. Ha azonban már a béke idején oly számos és komoly a nehézség, ugy senki sem mondhatja meg mennyivel fokozódnának még e nehézségek, ha zavargások törnének ki, vagy ha épen csat.a- zajra virradnánk. A pápa kijelenti, hogy meg fog maradni a IX. Pins pápa által követett magatartás mellett s ez alapon fogja visszakövetelni a függetlenséget, kivált Rómára nézve, melyet a gondviselés és százados hagyomány a pápákhoz utal. Egyben a pápa meg van győződve, hogy a pápaság függetlenségét össze lehet egyeztetni Itália nagyságával. Óhajtaná, hogy vennék «az államok vezetői fontolóra a dolgok jelen állapotát, hogy ama belátásra jussanak, hogy a mind- nagyobb mérveket öltő hitetlenség és erkölcsi romi ott síig megfékezését nem csak a hitnek, de a polgári társadalomnak legmagasabb érdekei is követelik. A katolikusoknak komolyan figyelniük kell ama veszedelmekre, a melyek a hitüket fenyegetik és komolyan figyelemmel kell kisórniök ama cselekvéseket, melyekkel a papság ellen élnek. A katolikus egyház híveinek, rendíthetetlenül ragaszkodva a pápához, gátul kell szolgálniok e gonosz vakmerőségek ellenében.»

— Vaszary Kolos prekonizálása .

Rómában már megtörtént. Az uj prímás világi hatalma a király előtt le- ■ tett eskü1 2 * * * * * ől kezdődik. Egyházi hatalma j pedig a római szentszék elismerése óta. , Most már csak a püspökké avatás csőn- « des szer látása vau hátra, a mi a prí- * mást palota templomában fog megtör- • tenni és akkor Vaszary Kolos egye- • nősen Simor János örökébe lép. Hót- - főn, Vaszary Kolos Pannonhalmára uta- • zása napján tartották meg a római j konzisztóriumban Magyarország herczeg- •

ki, s a kerteken mindenütt futva hordozta maghával, mire felébredvén annyira elfáradott s romlott, hogy aligh vagyon el az fáti-ns.

3. tanú. Detki Anna 31 éves Kerekes Ádám Zsellér felesége; megesküdtve kihallgattatott. Valyja, hogy annak előtte látta három esztendővel Tóth Jánosnét az sziget felső farkán, hogy mezítelen vetkezett és egy bokrot háromszor megkerült s úgy kezdett horgászni.

4. tanú. Molnár Judith Szénási János guttai Zsellér felesége 32 éves. Kihallgatva vallja: egykor néhai Istenben boldogult Tóth János oda ment a fijához és pénzt kért tőle, kinek, hogy nem adott következendő étszukán meg nyomták, és akkor mindgyárt mondotta az szolga, hogy bizony ötött nem más, hanem az annya nyomta megh, hogy pénzt nem adott az apjának.

5. tanú. Fekete János guttai Zsellér, 40 éves, megesküdve kihallgattatott, és vallja, hogy Szabó Márton kertében való cselekedeti Tóth Jánosnak, úgy volt, valamint az második tanú valyja.

6. tanú. Marusi Ferencz, ifjú, megesküdve s kihallgatva valyja: enuek előtte három vagy négy esztendővel által ment (Orténybö?) török búzáért, és Tóth Jánosnét találta merös meztelenen az török buzájokba 8 látta, hogy kezével az másikon verte a harmatot, de az fatens félvén tőle elszaladod.

7. tanú, öusty Mihály 35 éves, disznó pásztor Gután, megesküdve kihallgattatott s valyja: hogy egekor Nyárasdról jővén Szabó István úr szekerén Tóth Jáuosuó