Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 11. szám (10. szám)
© MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER : VASÁRNAP ÉS^CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁR: Eiíész évre .............................'..................................6 irt ki F el évre.....................................................................- 3 írt — kr Negyed évre.....................................................................1 frt 50 kr Fgy szám ára 7 kr. Városi és megyei érdekeink közlönye. SZERKeTz TÖ S É G: PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. KIADÓ - ITT V ATAL: SZÉCHENYI-TÉR 331, hová a lap hivatalos és magánhirdetósei, a nyilttérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reklamálások intezeiidők. HIRDETÉSEK: HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kr, 100- tol 200-ig 1 frt 50 kr, 200-tól 30U-ig 2 frt 95 kr. Bélyegdij 30 kr. MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutányosabba u közölt etnek. NYILTTER sora 20 kr. A gyászhét után. Esztergom, jan. 31. A megrendítő esemény: Sinior János prímás gyors megsemmisülése, elvonta. ' napirendünket és minden közűgyünk iránt való érdeklődésünket az egész héten. Ennek a hangulatnak iparkodtunk múlt két számunkban kifejezést adni, midőn egyebet sem közöltünk, mint a prímás halálára vonatkozó, országos érdekű jelentéseket. Most már ismét a mindennapi élet szolgálatába szegődünk s helyrehozzuk a hétköznapi tevékenység szünetelő gépezetének inul asz! ásait. A főszékesegyház sírja néma, a palota csöndes, a* gyászoló egyház hangulata komor. Mi lesz a jövő könyvének czime ? Yajjon emelkedés vagy hanyatlás vár-e reánk? Megmarad-e Esziergom ^ érseki székvárosnak a szó legszebben > óhajtott értelmében ? Korai kérdések, de igen fontosak. [ Kénes esztergomi ember, a ki nem 1 foglalkoznék velők. Azért kell nekünk i is kifejeznünk azokat. Egész más viszonyok között volt az ^ érseki szék öröksége huszonöt esztendő > előtt. Scitovszky prímás még halálos i ágyán is siratta, hogy nem koronázhatja r meg a királyt. Ez volt abban az időben a, koronás, a legfőbb kérdés, Akkor az ; udvar óhajtása döntött, mos.: a kormány ) óhajtását fogja eldönteni az udvar. [ Negyedszázad alatt megerősödtünk any- r nyira, hogy nem kell aggódnunk a megérett nemzeti megfontolás s a nemzet saját óhajának meghiúsulása miatt. De Sinior halála után még megoldandó egyházpolitikai kérdések maradtak visz- sza. Ezek elintézése lesz az uj érsek első feladata. Hogy a mostani kormány mennyire tisztelte a boldogult érsek emlékét, azt a visszariasztó ut daczára is keresztülvitt megjelenése bizonyítja. Itt volt a kormány fejő, itt a vallásügyek minisztere és itt a harczkészség kormánytagja. Ezek a konnányfórfiak nem fogják Simor tradiczióinak lerombolásával kezdeni az esztergomi érseki szék betöltését. Adjon Isten az árva érseki széknek olyan főpapot, a ki hazánk és egyházunk dicsőségére és a Simor János állal mega Inpit ott Esztergom-érseki-szék vá ros felvirágoztatására fogja nagy hivatása életét szentelni! Pozsony részvétirata. Méltóságos Főkáptalan! Lelkünk mélyében megrendülve vét- tük a lesújtó gyászhirt Ő Emineneziája a bíboros herczegprimás és esztergomi Érsek váratlan elhalálozásáról. A pozsonyi római kat.holikus autonom hitközség fokozott mértékben érzi a veszteség súlyát. — Mert mig egyrészt mint hazafiak az országgal együtt, az ország legfőbb zászlósorának és a korona mindenkor hű, igaz és legjobb tanácsosának elhunyta felelt, mint római katholikusok az egyházzal és összes hívőkkel együtt szeretve tisztelt főpásztorunk elköltözése felett kesergünk, úgy másrészt mint a pozsonyi római katko- likus autonom hitközség egyúttal legjobb védurunknak, mindenkor atyai szeretettel rólunk gondoskodó páratlan jótevőnknek pólóiba!atlan veszteségét siratjuk. A mély gyász, melybe az egyház és a haza borult, az áll alánon részvét, melyet az egyház és a haza e nagy és legjobb fiának halála előidézett; az, hogy az egyház e gyászában a haza minden egyes fia vallás különbség nélkül egyaránt osztozik ; legjobban igazolják a nagy veszteséget és hogy kit veszített el a haza és az egyház. De hogy különösen kit veszhettünk el mi, a pozsonyi rom. lath, autonom hitközség, azt csak mi tudjuk mérlegelni, azt csak az képes felfogni, a ki ismerte múltunkat és ismeri jelenünket. Hitéletünk, egyházaink, iskoláink, minden egyes vallási és emberbaráti intézeteink és alapjaink fennen hirdetik és fényes tanúbizonyságot adnak O Eminencziájának azon atyai gondoskodásáról és páratlan s/Jvjóságáról, niely- Jyel hitközségünket és annak egyes intézményeit mindenkor minden viszony ok és körülmények között kitüntette. — O Eminencziájának, Istenben boldogult főpásztornnknak, erélyes és czél- tudatos elvliőségének köszönhetjük egyedül fejlődésünket, jelenlegi állásunkat autonómiánkat —• létjogosultságunkat, hogy az egész országban mint első és ez idő szerint egyedüli hitközség szent vallásunk magasztos elvein alapuló szervezet alapján saját magunk, függetlenül és önállóan intézhetjük hitközségünk ügyeit. Kiöl thai atlanul van és lesz bevésve hitközségünk történetébe, minden egyes és leendő tagjának szivébe Simor János boldogult főpásztorunk neve és emléke* Mig e hitközség fennáll annak minden egyes alkotása, minden egyes intézete és alapja, de minden egyos tagja is mindenkoron ércznél maradandóbban fogja megörökíteni az utókor részére Simor János halhatatlan emlékét. Lesújtva és a fájdalomtól megtörve bár, de igaz keresztény karbólikus megnyugvással Istennek bölcs és megmásíthatatlan rendelkezéseiben borulunk térdre a drága halott ravatala előtt, és úgy mint életében, holta után is követve Istenben boldogult, szeretett főpásztorunk rendelkezéseit forró áhítattal esdiink az elköltözött lelke üdvéért és kérjük a Mindenhatót, nyújtson vigaszt az elárvult egyháznak és hazának. Fogadja a méltóságos Főkáptalan őszinte igaz részvétünknek kifejezését, me 1 ylyel maradtunk,magunkat továbbra is kegyes jóindulatába ajánlva. Pozsonyban a pozsonyi róm. kath. autonóm hitközség véduri válaszlmányá- nek 1891. évi január hó 24-én tartott üléséből a méltóságos főkáptalan- nak alázatos szolgái: Dröxler Gtusz- táv s. k. hitközségi elnök. Brolly Tivadar, hitközségi jegyző. ✓ A Pesti Hírlap koszorúja. A Pesti Hírlap nem egyszer foglalt álláspontot a herczegprimás ellen, épen EPITAPHIUM, Száll a hit, szeretet s a tömény nagy papja a földről: Gyászt ölt a vallás, á haza, árva, szegény. Mind szomorú és sir.de lent: de az égi karok fent Zengnek öröm-hyjúiust, hogy Simor égbe jőve. A prlmií íavatala mellől ^A.z .-Egyetértés"-í>81.) Az érseki székváros. Simor János prímás teremtette meg újra az érseki jzékvárost Esztergomban, a hol azt a törökuralom évszázadokra tönkretette. Az érs4<i szék visszatérése után az első három pámást, Rudii aj71, Kopácsyt és Szcitovszkyt annyira kimerítették a bazilika építésinek óriási költségei, hogy nem is gondozattak rangjukhoz illő primási palota értésére. Simrr megépítette az érsekség palotáját. Milliólat költött az érseki székváros egyházi primási építkezéseire s a bazilikát olyan díszessé tette, hogy az most már nemcsak Magyarország legnagyobb, de legpompásabb székesegyháza is. lilliós alkotásokkal iparkodott az érsek- séfet ősi székhelyéhez erősíteni. Nagy az aggódás a prímás székvárosában, hogy mi fog történni. Vájjon a következő uj esztergomi érsek [nem fogja-e elhagyni azt a várost, melynek minden riostoha sorsa mellett is egyetlen egy bizodalma az érsek volt. Esztergomi állandó hid. Baross miniszter január elsején örvendetes gratulácziót küldött a prímásnak. Az esztergomi állandó hid eszméjét pendítette meg s azt kérdezte, hogy mennyiben számíthat a kormány a prímás közreműködésére az állandó hid szervezésénél. A prímásnak ősi jogai vannak a révvám körül s a kormány ezen a téren várt előnyös engedményeket. Simor prímás sugárzó arczczal jelentette udvari papjainak és gazdatisztjeinek, hogy milyen szép ujesztendei gratulácziót kapott Barosstól, a ki nem sokáig szokott tépe- lődni ideái megteremtésekor. Úgy tüntette föl ez állandó dunai hidat, hogy az össze fogja kapcsolni a művelt világgal Esztergomot, melynek még mindig nincsen vasútja s a hol a forgalmi viszonyok ázsiaiak. Meg volt a prímásban minden hajlandóság az esztergomi állandó hid ügyének legszívesebb támogatására. Hogy már most mi fog történni az ideával, arra .csak a prímás utóda tudna legalaposabban válaszolni. A főszókesegyház villamos világítása. A kik megfordultak a főszékesegyház hatalmas sírboltjában, mely a párisi Pantheon kriptájánál is nagyszerűbb, annak méltán feltűnt a fogyatékos világítás. Néhány szál viaszgyertya fényénél kellett megtekinteni IV. Béla, Mátyás király első nejének Podjebrád Katalinnak síremlékét és Vitéz János érsek sírkövét, mely mütörténelmi szempontból is egyike az ország legérde-; kesebb sírköveinek. Az érsekek sírhelyeinek rotundáját sem lehetett eléggé meg-1 világítani a középen álló kripta főoltárának gyertyáival. Pedig itt vannak eltemetve az Esztergomba visszajárnit érsekség eddigi tagjai, névszerint Rudnay, Ivopácsy és Szcitovszky prímások, a bazilika építői. De az ősi főtemplomból maradt katakombákat, a püspökök, kanonokok s a főpapok rokonainak sírköveit is csak homályosan világították meg a mostani szegényes világítással. Hozzá kell még adni a föszékesegy- ház karácsonyi, szilveszteri és húsvéti esti áj tatosságait, melyeken több ezer ember szokott megjelenni. A viaszgyertyák és petroleumgyertyák világítása ekkor még inkább fogyatékosnak bizonyult, mert a főszékeseg.y házban egyetlen egy csillár vagy kandeláber sincsen. A prímás mindezeken a hiányokon segíteni óhajtott és azt akarta, hogy az esztergomi főszékes- egyháznak és sírboltnak a világ összes főtemplomait megelőző impozáns villamos világítása legyen. Az udvar megkezdte a tárgyalásokat a (xanz-gyárfal, de a prímásnak most már nem a villamos világítás, hanem az örök világosság fényeskedik. A primás pénze. A prímás soha se tudta, hogy mennyi pénze van. Legbizalmasabb emberei sem voltak ismerősek a prímás rejtelmes fiókjaival. Eddig másfél millió forintnyi készpénzt és értékpapírt s valami hat-hét ezer aranyat olvastak össze. Végrendelete szerint minden aranya a pápáé. Szerette az újdonatúj ropogós papírpénzt, a pónzverö- j bői kikerült csillogó aranyakat, az egész ; fényes ezüstforintosokat és hatosokat. I Áudienczíák alkalmával bizonytalan öszszegeket vett ki Íróasztala fiókjából, mert a pénzkérők igényei is bizonytalanok voltak. Elzüllöttmágnások »családi becsületük megmentésére« kértek nagyobi) summákat; előkelő urhólgyek fürdőzésre jelentettek be erős összegeket; politikai matadorok a czél elérésére sürgettek mennél többet ; szegény" özvegyek és árvák segítségért rimán- kodtak ;• az egyik papnak leégett a temploma, a másiknak iskolára vo,lt szüksége ; a múzeumok számára műtárgyak várakoztak az előszobában. Szóval mindig bizonytalan volt az előreláthatatlan költekezés. Balkézt rakta reverendájába a nagy bankókat. Jobb zsebébe a kisebbeket. És audienczia közben zsebre vágott kezekkel szimatolta ki a különféle szándékokat. Ilyenkor azután már a reverenda mély zsebében, ujjaival tanácskozva, számlálta ki az összeget s adta át, mintha olvasatlan- ban adna. A méltó szegény ritkán hagyta el a palotát segítség nélkül. A jótékonyczélu bálrendezök még néhány élezés megjegyzést is hoztak magukkal az ajándékon kívül. Csak a munkabíró koldusokat nem állhatta s a szélhámosok nem tartózkodhattak színe előtt sokáig. Néhány esztendő előtt az egyik régibb inast rajta csípték, a mint az íróasztal fiókjában dolgozott, midőn egy másik komornyik a maga kulcsával hirtelen rányitotta az ajtót. Hogy menynyit zsebelt el már évek óta, azt senkise tudta, még maga a prímás sem, a kinek nagyon sok olvasatlan pénze volt. Hogy nagyobb botrány ne keletkezzék a házitólvajságból, a prímás nem kívánt egyéb büntetést az elcsapatásnái. A
