Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 92. szám

—A fö. gyházmegyéböl. Majer Ist­ván káptalani helynök kinevezte Sebei- fér Béla főkáplnlani suecentort a barti plébánia administrátorának. — Scbeffer helyébe succoníornak Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi karkápláÉI nevez­ték ki. — Ugyancsak a főkaplalani lie 1 ynök Gandenus Arthur bárót koma­romi káplánná és Szakács A iktor barti administrátort kékkői káplánnak nevezte ki. — Az elkereszteiések kérdésé­ről a «Budapesten Tagblatt» a követ­kezőket Írja : Vaszary Kolozs herczeg- primás az eJkereszt elések kérdésében legközelebb nyilatkozni fog. Valamely ti ini epe ly es alkalmat log- lelhasználni arra,, hogy kifejtse álláspontját és né­zeteit e tárgyban, tudniillik ki fogja jelenteni, hogy nem áll a vallás- es közoktatásügyi miniszter ez év február­jában kibocsátott rendeletének az alap­ján. Papi körök már ismerik a, módot, a melyet a lierczogprimás az el keresz­telési kérdés megoldására ajánlani log és jól lehet, eddig mi sem jutott nyil­vánosságra ez ügyben, mégis abból a körülményből, hogy a lierczegprimás nem akczep álja á februári rendelet t, egyenesen arra a kövei kezesre jutnak, hogy a rendelet nem maradhat érvény­ben, ba esetleg az állam és egyház között az el kérészié lesi kérdésben kom­promisszum jön létre. Jól értesült kö­rökben arról beszélnek, bogy a feb­ruári rendelet legfontosabb pontjai hatályon kívül akarják helyezni. — Ä szent Vincze egyesület ezen­túl minden héten csütönökön délután tartja összejöveteleit Csernoch János dr. apátkanonok működése alatt a kath. legényegyesület helyiségében. Az egye­sület szegények segítésével foglalkozik. — Aranyniise. Jezsó Mihály szöl- gyéni alöspeies, a megyei alsópapság egyik legkiválóbb tagja, jövő évi ja­nuár harmadikén éri meg arany- miséje örümünuepét. A kerületi páp­aság- mozgalmat indította, derék esperes félszázados egyházi tevékenységének i és érdemeinek méltó megüunepiésére. f Körész Kelemen esztergomi fe- [ renezrendi tag, mint félszázados szerze- \ tes, rövid szenvedés után meghalt. Nem- > csak Esztergom, de az ország egyik [legtipikusabb szezetese dőlt ki benne tlietven esztendős korában, alig három £ napi szenvedés után. Aesopusnak hív­nák púpossága és bölcsessége miatt. Majd iminden európai előkelő nyelvet beszélt, 1 folytonosan tanult és kritizált. Nagy- i szombatban született 1821. szeptember 7-én, 1840-ben a szent Ferenczreu­» diek szerzetébe lépett-s tanulmányait [Budapesten végezte. 1844-ben szon- ítelték föl s azóta több helyen mű- Jködött, mint hitszónok és tanár. Szt. ILászló-egyházán, mint könyvtáros tar­tózkodott. Élete javát Esztergomban töl­tötte. A «Nyelvőr»-nek (72-75) három óéven át szorgalmas munkatársa volt, rímig némi nezeteltérés miatt örökre isszakitott a folyóirattal. Alig volt kath. »oktatási- vagy irodalmi lap, melyet iJiiem támogatott volna. Utolsó czikke az >«E. és Y.»-beu jelent meg Hock és Babik ujpapi anekdotái ellen. Nyelvészeti- és >dbö 1 cseleti tanulmányaiból néhány kü- öllön is megjelent. Nyolcz munkája van stösszeseii, többnyire egyházi- és bölcse- 9 leti. Ismeretes volt arról, hogy miuden- 3(;boi meg tudta találni a gáncsot s a hki valaha valami mulatságosabb téve- eíiést vagy hibát követett el, annak kö- ó.'cépkori papiroson diplomát állított ki fölvette az általa alapított s ország­szerte igen kiterjedi «Kudarkuti Reud»- ube. Ennek a rendnek több, mint két- jsízáz tagja van, köz ük nem egy ors/.á- o jós nevű főpap. Kőrész volta rendnek a generálisa s óvenkint «Almauacli»-oi bidolt ki. Ismeretes volt arról is, hogy a maga pénzét sohasem költőt! e. Maga gyárlom a tintát, maga kötötte a könyveit, maga söpörte és rendezte szobá­ját, Czikkeit rendesen elhasznált papi- í'osra. vetett e s minden levél borítékot kifordítva használt el még egyszer. Azelőtt gyalog járt Székesfehérvárra, sőt. az egész Balalon vidékét is bejárta, ötven esztendős takarékossága gyü­mölcsét még nem találták meg. Igen valószínű, hogy szép kis lökét gyűjt­hetett össze. Alig három-négy nap előtt hűlt meg, a mint egy faluból mise után, paraszt kocsin haza doczögött. Do még a halált is meggáncsolta, mert né­hány órával elhunyta előtt felöltözött és dolgozni kezdett. Hanem ti hala! nem sokáig tűrte a tréfát és az egy­szer kifogott rajta. A széles tudománya szerzetest csütörtökön d. u. a fereu- czesek sírboltjába temették egész Esz­tergom nagy részvéte mellett. f Forster János kir. tan. élete nyolczvaukettedik évében meghalt. Esz­tergom egyik legkiválóbb patriarcháj.ái I vesztette el benne. Gyászjelentése a !következő: Özvegy Forster Jánosné Iszül. Fehér Anna saját maga és gyer- 'mekoi : Anna és férje, Baross Pál; Gyula, és neje, Luczeubacher Erzsébet; ; Géza és neje, Dömötör Emmi ; Kálmán j és neje, Török Emma; elhunyt Emi- j lia leánya férje Concha Győző : továbbá unokái Baross Károly és neje Lrthvai !Ilona ; Baross Margit, János ; Förster Gyula, Pál, Dezső, Jenő ; Concha Erzsébet, Hedvig, Klára, Emilia ; Fors­ter Kálmán : dédunokája Baross Endre, valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelenti forrón szeretetett férjének, Forster János, kir. tan., a prímás és eszter­gomi főkáptalani, valamint az esztergomi jós pesti központi papnöveldéi javak néhai kormányzójának élete 82-ik, boldog házasságának 53-ik évében, a halotti szentségek ájt.atos felvétele után f. hó 12-én éjféli 12 órakor bekövet­1 kezelj gyászos elhunytét. A drága ha­llott hült tetemei folyó hó 14-én d. u. 2 és fél órakor fognak a róm. kath. szentegyház szertartásai szerint beszen­tel te Lili és az eszi ergo m-szén t-györgy- mezői sirkertben örök nyugalomra té­tetni; ezt megelőzőleg pedig az en­gesztelő sz. mise-áldozat ugyanazon i napon d. e. 11 órakor fog a sz. Fe- jreucz-rendü atyák sz. k. városi tem­plomában az Egek urának bemutat­hatni. Esztergom, 1891. nov. 13-án. I Áldás és béke hamvaira! — A meg- boldegult férfin évtizedeken át az esz- ergomi közélet s tőkép a gazdasági élet egyik vezérembere voll, Tekinté­lyes családjából Forster Gyula Eszter­gom egyik tehetségesebb fia, a magyar földhitelintézetnél a kölcsön-ügyi osz­tály igazgatója. Forster Géza a komá- rommegyei ácsi mintabirtok tulajdo­nosa, a legmodernebb gazdálkodást folytatja s ezen a téren ritkítja pár­ját, Harmadik fia Forster Kálmán a földművelési minisztérium álattenyész- tési ügyosztályában miniszteri fogal­mazó és pestmegyoi földbirtokos. Első veje Baross Pál pilisszántó földbirto­kos, második veje Concha Győző a kolozsvári magy. tud. egyetem jog- és államtudomány karánál nyilvános ren­des tanár, a ki szakirodalmát igen be­cses művekkel gyarapította. Forster Janos kir. tan. a primási és eszter­gomi főkápialaui, valamint az eszter­gomi és pesti szemináriumi javak né­hai kormányzója nyolczvankét éves korában meghalt. Ma d. u. temették nagy részvéttel. Érdekes lesz ez al­kalommal visszapillantást vetni arra a nagy pörre, melyet sem a felperes, sem az alperes nem ért meg. Forster a komáromi törvényszék előtt ugyanis pört indított Simor János herczegpii­más ellen negyedmillió frt. erejéig. Forstert még Scitovszky prímás fo­gadta föl 1855-ben, ezer pengő forint évi fizetés és 3441 p. forint értékű természetbeli járandóság mellett ; de a szerződésben még illő százalékot is ki­kötőitek. A sajátszerü szerződés csak akkor vált volna érvénytelenné, ha Forstert a hűtlenségben jogerős bírói ítélettel marasztalják el ; egyébiránt nem lehetett föl bontani. Ezt a. szerző­dést a főkáptalan is helybenhagyta. Forster Scitovszky idejében egészen elhanyagolt uradalmakat igazgatott s nemcsak a primási, hanem a főká.pta- 1 aui- és szemináriumi óriási javadal­maknak ő volt a teljes hatalmú di­rektora, Simor János 1877-bon For­stert nyugalomba helyezte s óvenkint ezer forinttal honorálta. De ezt a voll jószágigazgató nem fogadta el s igy a prímás takarékba helyezte a visszauta­sított igazgatói nyugdijat, Forster a Scitovszky prímás által kötött szerző­dést ismerte el irányadónak s ezen az alapon pörölt negyed millió (251,718 frt. CG kr. tőke és járulékai) erejéig. A negyedmilliós pör még mindig szé­les mederben folyik, habár úgy a fol- pürös, mint az alpereres már a csöndes emberek közé tartoznak. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. A díszes ravatal Kováis Albert első temetkezési vállalata állította. A temetésen az egész város előkelősége megjelent. Forster Já­nos egyébiránt kitűnő gazda volt s tekin­télyes családja jövőjéről fényesen gon­doskodott. — Simor szerzeménye. A boldo­gult herczegprimás emlékű iránt senki- som igazságtalanabb, mint az, a ki az ő gazdasági érdemeit s gazdálkodó te­hetségét támadja meg, mint az a na­pokban történt. Legelnémitóbb czáfolat ezek számára a következő néhány adat: Simor herczegprimás hagyatéki ügyé­ben az előleges leszámolást és az el­különítési tárgyalást a múlt héten tar­tották meg Bajcson. A jövő héten tel­jesen befejezik az eljárást. Már. eddig kitűnt, hogy Simor az érseki törzsva­gyon t másfél millióval gyarapította. Ez világos czáfolata azoknak az utóbbi időben keringő híreknek, melyek sze­rint az érseki vagyont hanyagul kezel­ték. Szalay Imre miniszteri tanácsos a múlt napokban Bajcson járt s a birtokot és fölszerelését megtekintvén, egész lelkesedéssel gratulált a jószág- igazgatónak és a gazdatiszteknek. Ez sem a hanyag kezelés mellett bizonyít. — Prímás és herezsg. Ez volna a leghelyesebb czim és nem herczegpri­más. A czim történeti részét egész röviden a következőkben ismertetjük. Az esztergomi érsek fenhatóságát a többi püspök folett még szt. István király állapitotta meg. A prímás ezimet IV. Béla király adományozta Mátyás érsek­nek ki a Sajó mellet vívott szerencsét­len ütközetben halt meg karddal a kezében. Majd négyszáz esztendővel később adta az esztergomi érseknek III. Károly király a herczegi czimet s igy a herczegprimás elnevezés összetétele nem egyezik meg a tötóneti jog fejlő­déssel. Az első római birodalmi herczeg volt Keresztély Ágost szász herczeg az esztergomi érsekek közt, A királyi ado­mány levél is külön adja a primási és herczegi rangot és jogokat s nem ol­vasztja össze a két különböző korbeli czimet olyanná, a milyen most van köz- fargalómban. Kopácsy még elkülönítve használta a primási és hercegi czimel, de Scitóvszky mai herczegprimás volt. — Polgáraink jótékonysága. A Tarkaság mint minden esztendőben, úgy az idén is tizenkét szegény isko­lás gyermeket ruház fel és egy magát megnevezni nem akaró- tag pedig egyet; összesen tizenhármat. A jó­tékonyságban a sz. kir. városban kap öt iskolás, a szentgyörgy-mezeiből ket­tőt a Vízivárosból egy szenttamásul k közül három és az izr. hitközségből kettő. A kijelölt fiuknak a ruhákra mértéket e hó 12-én vesznek az ünue- pies ruhakiosztás és a fiuk megven- dógelése pedig deczembur 20-án este 6 órakor történik a «Tarkaság» helyi­ségeiben. — Meghívó. Az «Esztergom-járási kath. taniló-egyesület» nov. 24-én d. e. 10 órakor tartandó közgyűlésére tisztelet­tel meghívja a tanügy barátait az elnökség. — Az uj prímás életéből. Vaszary egyike a legjobbszivü embereknek. Pazar kézzel dobálja e pénzt a szegényeknek, kik hosszú sorban várakoznak rá, midőn lakásából ká­polnájába megy misézni s ha a komornyik durván utasítja el a tolakodóbbakat, a kiről tudja, hogy nem érdemlik meg az alamizs­nát, a főpap rendreutasija : — Ha visszaélnek a pénzzel, ők a nyo­morultak, most már nem tehetnek róla. — Simor és Vaszary. A beuezé- seknek Esztergomban tudvalevőleg fő- gymiiásiumulc van. A professzor urak szeretik a testedző mulatságokat s a sport némely ágát. Az is megesik, hogy vadászatra kimennek s ilyenkor vadász­ruhát öltenek magukra, mert bizony a reverenda nem a legalkalmasabb öl­töny arra, hogy csalitos helyen járjon s árkokat ugorj ék át benne az ember. Rendszerint a priinási palota előtt nienlek el és Simor nagyon megütkö­zött ezen a szerinte a paphoz nem illő viselkedésen. Jelentést is tétetett erről a panonhalmi főapátnak, aki nem tiltott,a el az esztergomi pro­fesszorok ártatlan mulatozásait. Simor herczegprimás e miatt igen boszanko- dotl s knem egyszer szólt bizalmas emberei előtt neheztelőleg a beuezé- sekrői mikor Kruesz halála után Vászaiy Kolost ültették a pannonhalmi főapáti székbe, az uj főapát első köte­lességének ismerte, hogy tisztelegjen Magyarország herczegprimásáuál. El is ment Esztergomba s tisztelgett a prímásnál, a ki azonban a főapátot igen hidegen fogadta. Sőt, el is felej­tette ebédre meghívni. Ezzel akarta kifejezni a benezések iránt táplált haragját. A főapát, ki erre a legke- vésbbé sem volt elkészülve, a ben- czéseknól azt hagyta hátra, hogy aznap nem jön haza ebédre. S nem akarván önmagát dezavuálni, sem felizgatott kedólyállapotábau rendtársai közé menni, az audienczia napján az eszter­gomi Fürdő-fogadóban ebédelt, Simor bizonyára nem sejtette, hogy a mellő­zött főapáit az ő közvetlen utódaként fog bevonulni az esztergomi priinási palotába. — Az esztergom almás-füzitői h. ó. vasúti részvény-társaság f. hó lO-ón megtartott igazgatói ülése alkalmával a pályaépítésre vonatkozólag bejelen­tetett, hogy az alapépítmény teljesen ké­szen van, a felépítmény pedig a na­pokban lesz befejezve, a magas épít­mények majdnem készeknek mondha­tók. Hiányzik még a pályabekavicso- lásának mintegy 70°/0-a, a távirda, a jelzők felállítása és elkerítése. Miután november hó második felében a pálya ünnepélyesen fog megnyittatni, az elő­készületek megtételére albizottság lett kiküldve. A bemutatott pénzkezelésről szóló kimutatás szerint az összes 693,000 frtnyi törzsrész vény tőkére ed­dig 453,100 frt. lett befizetve. Több iparvasutuak csatlakozása is megen­gedtetett. Az építendő Tokod-Auna- völgyi szárnyvasutra vonatkozólag is az okmányok legközelebb tárgyalás alá kerülnek. Végre Piszke községnek meg­állóhely létesítése iránti kérvénye ügyé­ben akként határozott az igazgatóság, hogy létesít ugyan megállóhelyet Piszke mellett, de csak úgy, ha a község an­nak összes költségek viseli.

Next

/
Thumbnails
Contents