Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 82. szám

híján majd meghalnak a vakparádéért. Mikor ünnepiesen megborotvált képpel, kifeszitett mellel s magasra emelt fej­jel jelennek meg a tömegben s ngy tesznek, mintha mind az öt világrész sorsa tőlük függne. Mások ismét nem óriási némaságukkal tündökölnek a vakparádékon, hanem szópazarlásukkal, a mit nálunk még mindig szónokiásnak mondanak. Lázas izgatottsággal gyárt­ják ezek az urak vakparádés dikcziói- kat, melyeket még azon nap el fuj a szól. A vakparádé különben rendesen egyes kabátoknak szokott használni, melyeket, hogy szebben fessenek* va­lami czifrasággal tüntetnek ki. Két tervrajzot is kaptunk a napokben a •csehországi bombarobbanások ügyében. Mind a kettőt félretettük, mert azt hiszszük, hogy Esztergom mégse arra való, hogy ország-világ előtt komikussá váljék, mikor az igazi hűség, mely kevesebbet beszél, de annál többet érez, nem vakparádékkal, hanem csön­des imával áldoz ama bizonyos nap emlékének. — Fizetésemelés ügyében fog a reáliskolai tanári kar az idén kérvényt benyújtani a városi képviselőtestület­hez. A kérvényt már évtizedek előtt kellett volna beadni, mert kevés köz­ségi középiskola van az országban, a hol olyan szükkebliiséggel fizetnék a tanárokat, mint Esztergomban. A vá­ros elég humánusan már felemelte tanítói és tisztviselői fizetését. Most már a méltányosság következetességé­nél fogva is meg kellene adni a reál­tanárok huszonöt százalékos fizetés­emelését. Erős kvalifikációt és sok muakát követel az állam a középiskolai tanártól, előkelő pozicziót követel a társadalom, sok gondot ró reá az élet s igy csak szégyenére szolgálna kul­túránknak, ha a reál tanárok fizetés- emelését megtagadnák. — Gyümölcstermelésünk érdeké­ben a földmivelésiügyi miniszter ki­küldte hozzánk Molnár István gyiimöl- csészeti miniszteri biztost, hogy gyü­mölcstermelésünk viszonyait tanulmá­nyozza s azokról további intézkedések végett a kormányt értesítse. — Budapesti szőlő van az eszter­gomi piaczon, mert a mi gáliczos termékünk nem igen kelendő. A szüret mindenütt megkezdődött. A legtöbb szőlőtulajdonos kalapjában vihette haza az ide termést. — A győri kamarából a következő közzétételeket kaptak: I. 27B7/1891. sz. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium­nak f. évi szeptember hó 25-én 3271. sz. alatt kelt leirata alapján közzéteszi e kamara, hogy a nevezett miniszté­rium a katonai akadémiák és reáliskolák, valamint a katonai árvaház részére izükséglendő posztó- és gyapjúszövetek beszerzésének biztosítása végett az 1892. évi január 1.-től 1897. évi deczember 31-ig terjedő 6 évi időtar­tamra ajánlati verseuytágyalást hirdet. A kellőleg felszerelt bélyeges ajánla­tok közvetlenül a cs. és kir. közös hadügyminisztériumhoz legkésőbb f. é. november 30. napjának déli 12 órá­jáig nyújtandók be. A szállítás tárgyát képező szövetek mintái a brüuni 1. sz. egyenruha-raktárban megtekinthetők és a beszerzési ár lefizetése mellett 15% kezelési költség hozzászámitásával meg- taphatók. A feltételek egyéb részle­geiről, valamint a megkötendő szerző­dés pontozatairól a kamarai iroda nyújt felvilágosítást. II. 2685/i89i- sz. Közzéteszi továbbá ö kamara, hogy az 1891. XIV. t. ez. VIII. fejezete alatt tárgyalt vállalati és gyári betegsegélyző(l) pénztárak meg­alakítása, illetve a már létező hasouló pénztárak alakítása tárgyában a keres- Kodelemügyi m. kir. miniszter ur által f. évi augusztus 19-én 46144. sz. a. valamennyi magyarországi II. fokú iparhatósághoz intézett körrendelet, va­lamint az e tárgyban elkészített minta alapszabály a »Központi Értesítő« f. évi 78. számának mellékleteként külön lenyomatban megjelent s hogy azt a nevezett lap szerkesztősége (Budapest, II. Láuczhid-utcza 3.) az érdekeltek kérésére ingyen fogja az illetőknek megküldeni. Győrött, 1891. szept 30. A kerületi kereskedelmi és iparkamara nevében : Jerfy Antal s. k., elnök. Szávay Gyula s. k., titkár. III. 27%1891. sz. A m. kir. állam­vasutak igazgatóságának f. évi szept. 30-án 12752. sz. a. kelt átirata alap­ján közóteszi e kamara, hogy a neve­zett igazgatóság vezetése alatt álló diósgyőri vas- és aczélgyár részére a jövő évben szükséges mintegy 10,000 mm. bükkfaszén szállításának biztosí­tása iránt teendő zárt Írásbeli ajánla­tok f. évi november hó 15-ig nyúj­tandók be. A közelebbi részletek és feltételek e kamarai irodában meg­tudhatók. IV. 28S0/1891. sz. Közzéteszi továbbá e kamara, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a m. k. távirda(!) és távbeszélő (!) hálózat kibővítése és át­alakítása folytán az 1892. és 1893. évek folyamán szükséges távirdaépitési(l) anyagok, távirdai- és távbeszélő-gépek (!) és felszerelési tárgyak szállításának biz­tosítására pályázatot hirdet. Az 50 kros bélyeggel ellátott s magyar nyelven szerkesztett, lepecsételt ajánlatok a ke­reskedelemügyi m. kir. minisztérium segédhivatali igazgatóságához f. évi november 1. napjának déli 12 órájáig nyújtandók be. A beszerzendő anyagok minősége, mennyisége s egyéb részle­tek és feltételek tekintetében a kama­rai iroda nyújt felvilágosítást. Győrött, 1891, okt. 7-óu. A kerül, keresk. és iparkamara nevében Jerfy Antal s. ki, elnök. Szávay Gyula s. k., titkár. — Tudományos ásatások. A szt- királyi földeken található árpádkori épületmaradványok kiásatása rendkí­vül tanulságos leletek kitárására adna alkalmat s országos hálával jutalmaznák azt, a ki áldozatkészségével az ásatá­sokat lehetővé tenné. Némethy Lajos vízivárosi plébános már fölhívta a Nemzeti Muzeum figyelmét a szt-királyi földek alá temetett régiségekre, de a Muzeum nem küldhetett ez idő szerint megfelelő anyagi segítséget. Bármely csekély adakozást is szívesen fogadnánk és nyilvánosan nyugtatnék azt. — Zendülö medve. Egy naplopó oláh legénykének adott a napokban a rendőrség ismét engedélyt, hogy néhány napra megiut falusi élvezetekkel trak- tálja a várost. A vén medve idom- talan szájkosárral ugrándozott esetlenül a dudanótára s a külsővárosi utczák el voltak ragadtatva a vén maczkó otromba mozdulataitól Az oláh legényke bőségesen ellátta hű kenyérkeresőjét ütlegekkel, de nem igen tékozolta reá a legszükségesebb napi lénungot. Már pedig az omnivor medve éppen nem válogatós s a dinnyebajtól egész a szemétdombra került czipőig jó étvágy- gyal falatozza az olcsóbb eledeleket. Egy délután már sok rézpénz és bűn nyomta az oláh legényke zsebét és szivét s ezen az öreg medve annyira elkese­redett, hogy korgó beudője miatt haragra lobanva strikelni s azután zendülni kez­dett. Eleinte néma megadással tűrte a ha­talmas ütlegeket, de csakhamar dühös lett, gazdájára rontott s úgy megczibálta, hogy alig bírták kiszabadítani hatalma­san lesoványodott karjai közül. Az oláh legényke a rendkívüli numerus után végigjárta a publikumot s a beszedett könyöradományokat azounal a zendülő medve háborgó gyomra csillapítására fordította. Azóta az oláh legénybe a szomszéd falukon kószál, de olyan mostoha műpártolásban részesül, hogy maholnap nem a medve gazdáját, ha­nem a legényke fogja medvéjét fölfa! ii i. — A zóna vendégei. A napokban egy idetelepedett, művirágkészitŐ csa­lád volt kénytelen tovább zónázui, mert mesterségek tövises részével tel­jesen jóllaktak. Egyetlen növendékük sem jelentkezett s igy tovább zónáztak. Most Thurzó Gerő táuczmesler került zátonyra, aki még csütörtökön szerette volna megkezdeni a saisont, de nem akadt tanítványa. — Mindenszentek és a munka­szünet. Mindenszentek napja az idén vasárnapra esik. A kereskedelmi mi­niszter ennek folytán e napra vonat­kozólag az ipartanács előterjesztése alapján kivételes intézkedéseket tett. Meg fogja engedni, hogy a sírok díszí­tésére szolgáló czikkek előállítása no­vember elsején szabad ; hasonlóképpen szabad lesz a temető környékén e czik- keket elárusítani, a sírok helyreállí­tásra vonatkozó ipari munkát (még ha ez aszfaltozó-, bádogos- vagy lakatos- munka volna is) teljesíteni, sőt a temető környékén élelmi- és üdítő czikkeket is árusitai. A városban azok az üzletek, melyek sirkoszorukat, sir- lámpákat s egyáltalán a Mindenszentek napján divó kegyelet által fogyazztott czikeket tartanak, e napon szintén nyitva lehetnek ; más czikkeket azonban elárusitaniok nem szabad. Természetes, hogy e kivételes engedély az egész or­szágra kiterjed. — A kis Duna miazmái. A Duna fölfelé folydogál, ha ugyan egyáltalán nem aHolttengert szimulálná. A vágóhíd piros vize egyenesen az uszóházba gyü- lemlik össze s a vizen díszes mocsár- növények kezdenek fejlődni. A város levegője megromlik s a végzetes vízál­lás miatt nemsokára járványos beteg­ségek kelettkeznek. Itt volna az ideje, hogy az el rekeszt ő zátonyokat keresz­tültörjék, mert ha a viz szabad folyást nem kap, az egész város megsínyli a miazmatikus mocsár veszélyét. — Uj bankók. Az egyes, ötös és ötvenes bankjegyekben egy idő óta nagy hiány mutatkozik s ez okból a közös pénzügyminiszter az osztrák és a magyar kormányok hozzájárulásával elhatározta, hogy a jövő évben több uj államjegyet fog nyomatni és pedig : 59 millió db egyforintost 1472 millió ötforintost és egy millió db ötvenforin- tost. A bankjegyek előállítása 762.800 forintba kerül. Ebből Magyarországra esik 238.140 forint. — A hazai kisiparért. A vallás- és közoktatásügyi miuiszter a hazai kisiparosok érdekében rendeletet intézet valamennyi tanfelügyelőséghez. Ebben utasítja a tanfelügyelőségeket és az alája rendelt tanintézeteket, hogy a berendezésükhöz szükséges egyes bútor­darabokat és egyéb tárgyakat az egyes hazai kiállításokon szerezzék be. Ezál­tal — úgymond a rendelet — azok a többnyire szegény iparosok, kik a kiállításokon részt vesznek és a hala­dás és iparkodás tanujelét adják, további működésükre és a verseny folytatására hatalmas buzdítást látnának abban ha a hatóságok ilyen vásárlásokat tesznek. Ismételten utasítja a miuiszter a tan­felügyelőségeket, hogy ezen a hazai iparnak és különösen a kisiparnak buzdítására és fejlesztésére alkalmas­nak látszó módozat realizálását okvet­lenül kisértse meg. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. A temesvári kiállításról. A temesvári kiállítás, mely legnagyobb és legjobban sikerült az eddig Magyarország vidéki városaiban rendezett kiállítások közt, immár bezáródásához közeledik. Minthogy pedig nem lehetett alkalma az országban mindenkinek Temesvárra indulni a kiállítást megnézni, ez utón ismertetjük nagyobb vonásaiban az ott feltűnést keltett, s köz­tudomásra is méltó tárgyakat és csopor­tokat. Geittner és Rausch budapesti tűzoltó- szer és gépgyáros, ismert kitűnő és czélszerű szerkezetű, megszokott csínnal és Ízléssel kiállított tűzoltósági, nemkülönben a községi kisebb nagyobb fecskendőit állí­totta ki, egy egész tűzoltó-park berende­zéssel, melyek mellé méltán sorakozik a legkülönbözőbb czélokra szolgáló szivattyúk és kutak csoportja. E ezég egy uj, hazánk­ban eddig nem miveit ággal gyarapította gyáriparát, s ez a tűzoltó egyéni felszere­lések, sisakok, balták, övék, jelvények elő­állítása megvetve ezzel annak alapját, hogy adandó alkalommal a hadsereg hasonló felszerelési tárgyai is hazánkban készülhes­senek. Ezen uj gyártmányok is igen gaz­dag és szép csoportban vannak bemutatva, s örvendetes bizonyságai annak, hogy uj vállalatok létesítésével is járul a hazai ipar terének megnagyobitásához. A kiállítás i bíráló bizottsága a ezég gyártmányait a legnagyobb kitüntetésre — a díszokle­vélre — méltatta. AKeglevich Istvá n-féle C o g- n a c-g yár Promontorból igen Íz­léses szép csoportosításban mutatta be terményeit, úgy hogy az Ő Felsége szept. 16-iki látogatása alkalmával legmagasabb figyelmét lekötötte, s azt megszemlélvén, Deschán alispán által bemutattatta magának a gyár vezérigazgatóját, Gombó Arnold urat. »Sokszor hallottam már emlegetni a Keglevich-féle cognacot« mondá Ő felsége, s látszólag gyönyörködött a szép csoport­ban. A Kpglevich-féle cognacgyár 1881- ben alapittatott, a legnagyobb monar­chiánkban, s az innen kereskedelembe hozott cognac a legjobb franczia eognak- kal egyenértékűnek tekintik. A gyár eddig még miuden kiállításon a legelső kitün­tetéseket nyerte, s a többek között a brüs- seli kiállításon 1888-ban, valamint a múlt évi bécsi gazdasági kiállításon díszoklevéllel lett kitüntetve, s a temesvári kiállítás juryje is a legelső rendű éremmel tüntette ki. Lédeczy Sándor zongoragyáros Budapesten egy rövid szárnyzongorát és egy pianinot állított ki. A szárnyzongora modern készitményű, igen szép hangszer­kezettel ; különösen nagy előnye, hogy a billentyűk sohasem romlanak, miután a kalapácskák nem a billentyűkre vannak építve, minek folytán arra saját súlyúkkal nincsenek befolyással, Az ily módoni készítésnek azon előnye is van, hogy még a leggyorsabb játszásnál sem maradhat ki egy hang sem. A pianino hasonló szerke­zetű. A kiállítás juryje a díszoklevéllel tüntette ki Lédeczy Sándort. A Krayer és társa budapesti fes­ték és kencze-gyár kiállítása a vegyi ipar csoportban igen gazdagon mutatja be a gyár terményeit. E ezég 10 évi fenállása alatt oda törekedett, hogy az eddig kül­földről behozott vegyi festékek, lakkok, stb. saját gyártmányában állítassanak elő, mi úgy minőség mint szépség tekintetében annyira sikerült neki, hogy készítmé­nyeit gépgyárak, vasutak, hajógyárak igaz­gatóságai, vasbutorgyárak használják és ismerik el kitűnőséget, melyből tetemes mennyiséget exportál is. Festékei igen vál­tozatos szinárnya és éléuk tüze s a lakkok meglepő fénye és tartósságuk által tűnnek ki. A kiállítás bíráló bizottsága a kiállítási arany éremmel tüntette ki. A kiállítás egyik legérdekesebb látvá­nyossága SchundaV. J. cs. és királyi haugszergyáros (Budapest, magyar-uteza) meglepő szép fülkéje, az iparcsarnok főbe­járatának baloldali szárnyán ; ily gazdag választékban és impozánsan még nem lett hazánkban a hangszergyártmány bemu­tatva : minden képzelhető hangszer, fa-, réz-, fúvó, vonó, ütő- és verő-szerkezettel látható itt, melyek mind oly kitűnő ké­szítmények, mint a Schunda-féle ország­szerte ismert pedálos czimbalmok, melyek speciálitását képezik. A hangszergyártás terén való magas szakképzettségének leg­nagyobb elismerés?, hogy a kiállítás hang­szer-csoportjának jury-elnökévé Schunda

Next

/
Thumbnails
Contents