Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 80. szám
íktild, annak bérmentve küld 13 jldányt. Aki 25 póld. árat 7 frt 50 :t beküld, annak bérmentve küld 34 íldányt. Aki 50 péld. arat 15 Irtot jkiild, aunak bérmontvo küld 68 íldányt és az »Egésség« czimű fo- óirat 1892. évi folyamát. Aki 75 íkl. árát 22 frt 50 krt beküld, annak írm. küld 102 példányt és az «Égésig« czimű folyóirat 1892. és 1893. ?i folyamait. Aki 100 péld. árát 0 frtot beküld, annak bórni. küld 136 íld. és az »Egésség« czimű folyóirat 392., 1893, és 1894. évi folyamait. A pénz az »Országos Közegósségi gy esti let« pénztárosából, Réczey Imre nár urboz Budapesten, Muzeum-körut sz. alá küldendő, legezélszerűbben ostautalványnyal. HÍREK. — Ö Felsége a király névünnepét jük ma nemcsak kegyelettel, de bála- ló Istentiszteletekkel is, bogy drága lete továbbra is édes országunké sarad t. — 5652. Az izraeliták tegnap ülik meg ujesztendőjüket. Fölösleges Webben jelenteni, hogy az üzleti forrom tőkéiéi esen szünetelt s a keros- odelem megakadt. — Tanítóképzőnk Csáky miniszIírnél. A nyári szünet óta a múlt jötürtükön, okt. 1. tartott első audien- iia alkalmából Csáky Albin miniszter .'. előszobája valóságos ostromnak volt Itéve. A tisztelgők legnagyobb részét r tanügy képviselői szolgáltatták közölik volt — mint jeleztük - tauitó- ppző iutézelünk is, melynek küldöt- riit, a második küldöttség gyanánt «gadta a miniszter, kibez Walter ryula dr. igazgató a következő beszélt intézte: »Nagymélt. Gr. és MiiFSzter ur, kegyelmes urunk : A legmélyebb tisztelet és hódolat érzelmei- II áthatott kebellel van szerencsénk esztergomi kir. érs. tanitóképezde írnád testületének nevében megjelenni prgymélt. magas személye előtt, bogy iiiiiepélyes kifejezést kölcsönözzünk ixeellentiád azon rendkívüli kegyességért táplált hálás köszönetünknek, a lelynól fogva intézetünk felszerelésére üresedésben levő érsekség időközi ijedelmeiből 1200 frtnyi jelentékeny sszeget utalványozni méltóztatott. Hagyottunk az u*tolsó évtizedekben. Vannak már Uogástalan szépségű épületeink, festőink 2 szobrászaink az egész világon föItétlen ismerésben részesülnek és csakis Maece- Dssok hiányzanak még, hogy hazánk a vAvészet terén az elsőrendű országok közt d;’laljon helyet Fájdalom, ez irányban g;g nagyon kevés történt nálunk ! Nincs iá kilátás arra, hogy egyhamar javuljon a ylyzet. A birtokos nemességnél, a gyor- ii fokozódó terhek és a még gyorsabban iq.iporodó fény űzési kiadások folytán, még írm állhatott helyre a vagyoni egyensúly ; tanál hiányzik azonfelül az érdeklődés is iíimüvészet iránt. Ismerek olyan főurat, a )8 8000 frtot költ egy pár lóra, de még juta életében nem adott ki 500 frtot egy ndífcményért vagy szoborért. Vannak Budaörsien paloták, melj'ek fél- vagy egész tiillióba kerültek, de azért nem találni íítanük egy abszolút műbecsű tárgyat sem. a unnak továbbá a magyar vagyonos osz- diyban olyanok is, a kik gyűjtenek ugyan, iá kizárólag külföldit és százezrekkel felérő F[iűjteményükben nincsen egy magyar ereit iü térgy. Igaz, hogy ez sajnos, de legelőbb kárt nem okozhat már ma, legalább igoestészetünknek és szobrászainknak nem ! tart e két műfajunk ma már olyan magas noon áll, hogy hazai támogatás nélkül is ::g tudnak élni és tovább fejlődni. Kü- ed ben is, akármennyit vásárolnánk ezen [ művészi ág hazai termékeiből, nem unna ez elég fen tartásuk ra; annyira haladt s r a túltermelés ezen a téren ! De egy- r< rsmind büszkén hozzá is tehetjük, hogy iiíi'ilágpiacz elfogadja a magyar művészet ‘Vmékeit, szívesen és megfelelő áron vá- jJcolja azokat. (Vége köv.) méltóságodnak a hazai tanügy fejlesztésére, olőbbrevi telére, felvirágoztatására irányuló nemes, országszerte lelkesedéssel magasztalt törekvését oly fényesen igazoló e kegyténye nemcsak aranybetükkel fog mindenkor ragyogni intézetünk évkönyveiben, hanem dicsői- l.endi azt azon messzebb terjedő hatás is, a melyre a tanítás sikerének szempontjából hivatva van. Szomjas földre nem áldásosabbak a permetező eső cseppjei, mint egy tanintézetre nézve azon eszközök, melyek a tani (ás eredményének elengedhetlen feltételei gyanánt tekinthetők. Ily, eddigeló sajnálattal nélkülözött, eszközök birtokába kegyeskedett juttatni Nagyméltóságod intézetünket, midőn alázatos kérésünket nagylelkűen meghallgatva, módot adni méltózlatott, hogy megszerezhessük azon szellemi fegyvereket, a melyek támogatása mellett könnyebben és biztosabban oldbaijuk meg a vállainkra nehezedő nem könnyű feladatot. Mélyen meg lévén győződve Nagyméltóságod kegytcljes intézkedésének nagy jelentőségéről és hasznáról, nem puszta szavakkal, hanem azon szilárd feltételünk és állandó törekvésünk megvalósításával fogunk ügyekozni leróni legbensőbb köszönetünk és hálánk adóját, hogy minél tökéletesebben felelhessünk meg azon magas várakozásnak, melyet Excellentiád intézetünk iránt lám asztali i méltózíatik. Ezen erős Ígéretünk kapcsán, megújítva legforróbb köszöne- tünket és elévülhetlen bálánkat, alázattal esedezünk, fogadja Nagyméltóságod kegyesen a legmélyebb hódolattal párosult ragaszkodásunk nyilvánítását és méltóztassék intézetünket, valamint csekély személyeinket magas kegyeiben továbbra is megtartani.« —A miniszter igen kegy teljesen válaszolt. »Kegyelmi téuyeket —- úgymond — széküresedések esetén az időközi jövedelmekből nem szokott gyakorolni az oktatásügy-kormányzat, a mennyiben ez időközi jövedelmeknek meg van határozott rendeltetésük. A jelen esetben azonban eltérhetni véltem a rendes gyakorlattól, mert tudtam, hogy az intézetnek szüksége vau rá; tudtam, hogy azt a bold, lierczegprimás is megtette volna; tudtam, hogy az utód is meg fogná tenni és tudtam, hogy az az oktatásügy érdekében történik. Fogadják egyébként köszönetemet szives megjelenésükért és legyenek meggyőződve, hogy mindig kész vagyok megtenni, a mit az intézet hasznos működésének előmozdítására tehetek.« — Ezredünk ünnepe. 1805-ben okt. 30-áu verték meg Károly főherczeg vezérlete alatt az osztrákok a fraueziákat, Caldieronál. Ez alkalommal a 26-ik gyalogezred fényesen kitüntette magát. Ezredünk az idén nagyobb fény nyel akarja megülni az emlékezetes napot, mint egyébkor. Az eddig megállapított programm szerint okt. 29-éu este a katonai zenekar fogja bejárni a várost. Másnap a Széchenyi-teron tábori mise lesz tiz órakor. Délben a Fürdő-vendéglőben diszebéd, melyre a polgári hatóságok is hivatalosak. Este nyolcz órakor reunio a Fürdő nagytermében. A legénységi ünnepre, a diszlövő gyakorlatokra, a tábori misére s az ünnepi vigalomra szóló meghívókat már a napokban szét fogjak küldeni. — Horánszky klubbja. A budapest- józsefvárosi polgári kör rendes évi közgyűlését a tagok igen élénk részvéte mellett Horánszky Nándor orsz. képviselő elnöklete alatt nyitotta meg. Konstatálta, bogy a kör alapításának már első esztendejében bebizonyította, milyen hézagot pótol a kerületben s hogy méltó ahhoz a kerülethez, mely az országban a legnagyobb, választóinak számát és intelligenciáját tekintve. Az elnöki megnyitó után a jelentések kerüllek sorra s Lnkúts Gyula orsz. képviselő indítvány áfa egyhangúlag köszönetét szavaztak az elnökségnek, a választmánynak és a tisztviselői karnak. A körnek jelenleg 448 rendes, 36 alapitó tagja van s vagyona 2294 fiira mg. A pénztárosnak és számvizsgálóknak a fölment vényt megadták s ezután megválasztották elnöknek Horánszky Nándort, alelnükökkó Novák Sáudort és Madary Gábort, titkárnak Benlsik József drt, jegyzőnek Barauszky Gyula drt, ügyésznek ifj. Ats Károlyt. — Este 8 órakor ünnepelte meg a kör nagyszerűen berendezett uj helyiségeinek felavatását. Az impozáns nagyteremben 150 terítékű banket volt, mely on a főváros többi kerületeiből is sokan vettük részt. Az első fel köszöntőt Horánszky Nándor mondotta, a kör lobogójának, eszméinek diadalára. Madary Gráboi a kerület lelkes polgárságát éltette, melynek minden egyes tagjára szükség lesz a purifikáció munkája közben. Lukáts Gyula orsz. képviselő Horánszky Nándort, a kör elnökét éltette, a kinél jobb vezetőt a kör alig találhatott volna s a ki bizonyára diadalra fogja vezetni a polgárságot. Benlsik Jenő dr Dezsényi Józsetet, ez pedig a polgárságot, Me- zey Ernő az elnökséget éltették. A lakoma késő éjjelig eltartott. — Jótékonyság. Városunk sok érdemű plébánosától a következő nyílt levelet kaptuk : Tek. szerk. ur ! Egy ismeretlen 20 frtot küldött hozzám a következő utasítással : 10 frtot fordítsak a Szentkáromságszobor restaurá- cziójára, ha azzal együtt a tér is megfelelő módon rendeztetik, illetve fásit- tat.ik ; ha ez 1892. óv ápril hó végéig meg nem történik, a 10 forint a tamető kápolna belső jobb berendezésére lesz fordítandó. A másik liz forintot azon alaphoz kellene csatolnom, melynek rendeltetése volna, hogy a házanként! koldulás megszüutettes- sék. Ha azonban ezen ügy — gondolom a szegényügyet érti a beküldő — 1892. év június haváig rendezve nem lesz, akkor a szeritferencziek templomában lövő egyik oltárra két oltár- vánkos Készítendő ezen összegből. Levele végén a beküldő azon kívánságának ad kifejezést, hogy ezen összegeket a »czélok és, klauzulákkal« együtt a helyi sajtóban nyugtassam. Ez okból kérem e sorok szives közzétételét. Esztergom, 1891. október 3. Dr. Fehér Gyula, plébános. — Haraszti Hermin diadala Budán. Haraszti Hennin, Esztergom kiváló művészi tehetségű leánya szerdán este lépett föl Budán Krecsányi színtársulatánál. Óriási közönség, lelkes hangulat, hatalmas ováczió tette az estét emlékezetessé. Haraszti Hermin első játékát a közönség tüntető tetszésnyilatkozatokkal üdvözölte s a fővárosi sajtó a legrokonszenvesebbeu fogadta. Bemufatuuk néhány kritikát a csütörtöki napilapokból : Az Egyetértés ezt Írja : »A mai bucsuelőadás alkalmára Dobsa Lajos történeti tragédiáját, IV. Lászlót adták. Ez az előadás egyúttal egy fiatal téhetséges drámai színésznőnek, Haraszti Hermmnek volt de- blitje. Aidát játszotta s teljesen rokonszenves alakítást nyújtott. Küzd még ugyan a kezdet könnyen érthető nehézségeivel, mozdulatai feszesek, de a gyakorlat valószínűleg csakhamar képesíteni fogja a mai szerepekhez hasonló szerepkörének hivatásos hol öltésére.« — A Pesler Lloyd : »In der Christinens!ädter Arena verabschiedete sich heute Director Krecsányi vom hauptstädtischen Publikum. Zur Aufführung gelaugte die Dobsa’sche Tragödie IV. László, in welcher sich als ueuengagirtes Mitglied Frl. Heriniho Haraszti auf’s vortheilhafteste einführte. Das ausverkaufte Haus bereitete zum Schlüsse der Vorstellung Herrn Kre- csányi lebhafte Ovationen. — A Fővárosi Lapok : »A budai szinkörben tegnap volt az idén az utolsó előadás. A közönség, mely az egész nyáron át megérdemelt pártolásban részesítő Krecsányi Ignácz színtársulatát, ez alkalommal is szorongásig megtöltő a tágas színkör helyiségeit, sőt többeu jegyhez sem jutottak s kénytelenek voltak visszatérni. A társulat tagjai Dobsa Lajos IV. László czimű eredeti tragédiáját adták elő kellően begyakorolva, de chablonszerű kivitelben. Kom- játhi János (László király) szenvtelen szavaló, Sándor Emil (Turtul) öblös szópuffogtató, Kazaliczky Antal (Myze) élettelen, Bognár (koldus) siránkozó s eleitől végig azon egy hangon oldották meg-feladatukat. A női szereplők közül Haraszti Hermina asszony, a társulat újon an szerződött tagja (Ayda) először lépett fel a társulatnál s a közönség kedvezően fogadta. A tüz- próbánál való jeleuet után hatszor hívták ki s tisztelői szép nagy virágbokrétát nyújtottak fel neki a. zenekarból. Értelmes játéka általános tetszésben részesült. Závodszky Teréz (Édua) kezdetben ügyesen aiakitott, de a darab vége felé kimerültnek látszott.« — A Budapesti Hírlap : »Haraszti Hermin, a társulat ujouan szerződtetett drámai zziuósznője, ma mutatta be magát először a közönségnek, mint p Ayda s a j nehéz szerepben szép sikert aratott .ügyes szavalata, színpadra termett szép Ialakja, kellemes orgánuma, mely szenvedélyes kitöréseiben is megfúrt ja zerig- i aetességét, egyaránt azt bizonyítják, bogy a társulat Harasztiban jeles erővel gyarapodott. Az előadás végén a közönség mintegy tiz perczig nem mozdult ki a színkörből, hanem éljenzéssel, keudőlobogtatással és tapssal búcsúzott a szereplőktől s igazgatójuktól.« Haraszti Hermin teguap lépett föl Temesvárt a színházi saison megnyitó előadásán ugyancsak IV, Lászlóban s így a drámai művésznő fényes sikerét a temesváriak is élvezhették. — A gazdasági és műszaki haladás iránt érdeklődő müveit közönség ifigyeimét a kezdődő évnegyed alkalmaiból felhívjuk a 14 év óta fennálló j Gazdasági Mérnök ez. közérdekű gaz- !dasági és műszaki hetilapra, különösen kiemelvén, hogy a Gazdasági Mérnök nem elvont elméleti fejtegetéseket, de oly gyakorlati közleményeket tartalmaz, a melyek a gazdaság terén mindenkor haszonnal értékesíthetők s ezek mellett oly általános érdekű czikkeket és közleményeket, a melyekből minden művelt ember tanulságot és szellemi élvezetet meríthet. Úgyszintén értesítjük t. olvasóinkat, hogy még ez évben megjelenik a Gazdasági Mérnök zsebnaptára 1891-re a közhasznú adatoknak és tudnivalóknak gazdag gyűjteményével, csinos vászonkötésben. A Gazdasági Mérnök előfizetői a zsebnaptárt ingyen kapják. Másoknak az ára 1 frt 50 kr. A »Gazdasági Mérnök« megjelenik minden vasárnap gazdag és változatos tartalommal, díszesen kiállítva, képekkel és szakszerű rajzokkal illustrálva. Szerkeszti és kiadja Gouda Béla műszaki tanácsos, műegyetemi m. tanár. Előfizető ára: Egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt. Az előfizető pénz a lap kiadó- hivatalába (IX. Lóuyay-ulcza 11 \ küldendő. KI0I.ICI.AS S7I0RK10S7.TŐ : KÖRÖSI LÁSZLÓ dr.
