Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 8. szám

Nevezetesebb alapítványai.

Huszonnégy esztendős érseksége alatt ■puritán életmódja mellett óriási összegeket adott jótékony czélokra. Ezek íjközül kiemeljük a következőket;:

Másfél millióval gyarapította az esztergomi érseki törzsvagyont és pedig : 3626*950 írttal építtette a palotát, S20-832 írttal a baj esi nyaralót, egy- íiházi czélokra pedig több mint 700*000 fifrtot alapitványozott.

Háromszázezer forintnál többet költött a főszékesegyház befejezésére.

Huszonötezer irtot adott a Pázmány szobráért.

Közel ötszázezer irtot a főszékesegy- iiiáz egész belsejének díszítéséért.

Majd egy milliót iskolai czélokra láldozott.

Négyszázezer forintos alapítványokat 0ett a főszékesegyházi papság számára.

Ismét közel négyszázezer forintot bidott özvegyeket és árvákat segítő ala- ioityányokra, jelesül 260*000 irtot a [nagyszombati és százezer frtot a székesfehérvári érseki árvaháznak.

Kereti egy milliót kaptak az orszá- o;os árvíz- és tűzkárosultak.

Kétszázezer forintot költött kultúrái Czélokra.

Kétszázezer forintba került könyv- liára, képtára és múzeuma.

Százezer forintnál többet osztott ki snranymiséje emlékére. Ebből kapott az ötók nyugdíjintézete tízezer forintot, igisztergom városa harminczezret, Szé- íeesfehervár húszezret, azonkívül megalapította a szentgyörgymezei érseki vtvaházat.

I Majdnem hat millió forintnyi összeg ta, melyet átalában kimutathatunk liu- loonnégy esztendős érseksége jótékony- .ggából.

k Az általa megalapított főszékesegyházi kincstár kincseit is közel negy- iHi darabbal szaporította. Az észterül-mm Monumentákra is nagy összeget bírditott. Nagy összeget lehetne ki- jjLütatni a magán segítségekről is, ha ilookról a prímás huszonnégy esztendő jratt jegyzéket vezetett volna.

A végrendelet.

R Pénteken reggel publikálták a hercegprímás négy esztendő előtt kelt iggrendeletét, melyet latin szövegében 'íoernoch apát kanonok olvasott fel a óktóság, a rokonság s a főkáptalan JiStt.

AA végrendelet teljes szövege bű ibTditásban a következő :

:AAz Atyának, Fiúnak és Szentlólek- ik nevében 1 Lelkeinet Jézus szentsé- í a szivébe ajánlom, aki érettem drága JÓTÓt ontotta és életemben kifogyhatat- í ,i kegyelmekben részesített. olTestemet a bazilika kriptájába, az j'iiirt módon, minden felesleges fény, döönösen a divatos koszorúk mellőzé- 19eI temessék el. Inkább imádkozza- 3 :t értein egy Miatyánkot. Koszorúkat cu szabad ravatalomra elfogadni. jsfELalálora után a harmadik, hetedik banniuczadik napon lelkem üdvéért uót mondjanak, a minta misekönyv- j , található, beszéd nélkül. [jiIHalálom után azonnal a szemérmes 28 fi szegények közt Esztergomban 1000, öiírött 1000, Bajnáu 500 frt osztás- iá ki a plébánosok által, Budapesten •giig 1000 frt a szent Viucze egyelőt által.

iűiAmint lehet, lelkem nyugalmára 28 ' szent misét szolgáljanak a megye- [7 világi és szerzetes papok, erre t >0 frlot hagyok. Az esztergomi káp- junnuak óvfordulati misealapitványul a , a pozsonyinak 60C, a győrinek

800, a székesfehérvárinak 800, az esztergomi Ferenczeseknek pedig hatszáz frtot édes atyám és édes anyámért szolgálandó misékre. Az összes bútorokat kivétel nélkül, a melyek az esztergomi, budai, bajcsi és püspökii székházamban vannak, az esztergomi érsekségnek hagyom fundus ínslructus gyanánt. Ide tartoznak a tükrök és csillárok is. A falakon függő képek az érseki képtárhoz tartoznak, melyet szintén az érsekségnek hagyok.

Az ágyuemüek szintén az érsekségi eltulnjdonilhalatlan fundus insiruelus- hoz tartoznak. Ruháimat, mind, úgy a felső, mint az alsó ruhákat nővéreimnek Teréziának és Rapcsáknénak hagyom. Gondjuk legyen, hogy a szegényeknek is jusson belőle. Ezüst és egyéb érczbŐl készült asztalneműimet Teréz nővéremnek hagyom. Szőnyegeimet a székesegyháznak hagyom. Kocsijaim közül a két parádés kocsi Budán és Esztergomban utódaimé az esztergomi érsekeké, a többi hintó Anna és Terézia nővéreimé. Keresztjeim, gyűrűim és egyéb ékszereim a székesegyház kincstáráé. A borok szintén az érsekségi fundus instrnctushoz fognak tartozni. Ami aranypénz pénztáraimban található, azt a szent séges római pápának hagyom, a kinek kötelessége az összes egyházakról gondoskodni. Raj- ner Lajos irodaigazgaiómnak, Csernoch János tit káromnak, Séda Ernő jegyzőmnek és Machovich Gyula levéltárosomnak, mindegyiknek 5000 frtot hagyok.

Yagyonom legnagyobb részét a gazdasági felszerelés képezi, mely marhákból és gépekből áll. Yagyonom, a fenti legalumok és a temetési költségek kifizetése után, bárom részre osztandó. Egy részt a szegényeknek hagyok ; ez a rész tőkésítendő és Simor-alap néven kezelendő az esztergomi főkáptalan által és kamatai a szerény háziszegények közt osztandó ki, nem pedig a szemérmet len, dologkerülő ulczai koldusok közt. Részesüljenek ebből a szegény tanulók is. A kamatok egy tizede a győri, kilencz tizede pedig az esz- tergomegyházmegyei szegények között osztandó ki. A második harmadrészt az esztergomi főegyházmegyének hagyom és pedig egyharmadban az esztergomi papnevelő intézetnek, egyharmadban az egyházmegyei pénztárnak a szegény parokhiák segélyezésére, egyharmadban pedig a főszékesegyháznak. Az első évdij gyanánt komorno- kaim Pöllmann Márton és Kőmives László évenként 600 frtot, szakácsaim Blnha Károly és Varga György évi 500 frtot huszárjaim Horváth András és Bakos János évi 400 frtot kapjanak. Ezek az első harmadából, a sze- gényalapilvány kamataiból fizetendők, mindaddig, amíg élnek. Yagyonom harmadik harmadát három édes nővéremre hagyom egyenlő részben. Legidősebb: Julianna férjezett Zsigmondné meghalt, gyermekei Zsigmond Imre és Julianna Erzsébet, szintén meghalt, gyermekei: Holéuyi János, Ferencz, István, Terézia. Anna nővérein él, férjezett Rap- csákné. Terézia szintén él, hajadon. Rendelem : vagyonom utolsó harmada 3 részre osztassák. Ebből egy részt kap Teréz nővérem, a másodikat Anna, a harmadikat Juliauua és Erzsébet nővéreim gyermekei.

Végre rendelem, ha az általam felállított Esztergom-szentgyörgymezei kórház alaptőkéje még nem volna letéve, e czélra 40,000 forintot vonjanak le hagyatékomból. Hasonlókópen rendelem hogy vagyonomból 10,000 frt, különites- sók el, mely az általam alapított képtár és muzeum fentartására fordítandó.

Végrendeletem végrehajtóiul rendelem Rajner Lajos kanonokot, Mészáros Károly érseki ügyészt és Yáczy Ambrus

gazdasági intézőt, fáradságuk fejében mindeuik kapjon háromezer forintot.

Esztergom, 1887. május 4.

SIMOR JÁNOS

biboros herczegprimás és esztergomi érsek.

Tanuk:

SÜJÁNSZKY ANTAL, MESZLÉNYI GY„ PELLET JÓZSEF,

kanonokok.

A prímás legszebb napja.

A prímás legszebb napja volt egész életében aranymiséjének országos fényű ünnepe, melyet, 1886-ban oki. 28-án ültünk meg. Esztergomba jött ekkor ő Felsége a király, Haynald bíboros érsek vezette a magyar klérust, Sennyei Pál a főrendiház tagjait, Apponyi Albert gróf az országgyűlési képviselőket. Tisza Kálmán képviselte a kormányt, Pejacsevics a hadsereget, busz város rakta le ünnepi emlékeit, százhuszonöt album, pompás műkincsek, emlékkönyvek, koszorúk és költemények halmozódtak össze, a herczegprimás szalonjaiban, hová az ország legtávolabbi részéből is egybesereglet tek sa hol képviselve volt az egész hazai sajtó.

Akkor még mindenki azt hit te, hogy a herczegprimás meg fogja érni érsekségének negyedszázados évfordulóját, is, mely mindössze is hateszlendőre volt távol.

A király részvéte.

A mint ő Felségét a bíboros főpap haláláról értesítették, a következő részvét sürgöny érkezett az udvari irodából a halál nap délelőttjén :

Udvari iroda; d. e. 11 órakor:

Legfelsőbb meghagyás folytán sietek a főtiszt,elendő székes főkáptalannal tudatni, hogy a cs. és apóst, királyi Felsége mélyen meghatva szeretve tisztelt főpásztormik Magyarország nagyérdemű bibornok herczegprimásáiiak gyászos, az egyház és az államnak alig pótolható veszteséget okozó elhunyta által e szomorú hírről a legbensőbb részvéttel értesült s osztja a székes fő káptalan és az egész ország méltó fájdalmát nagy halottjuk felett. Pápay.

Az utolsó anekdota.

Midőu a herczegprimás már egészen megtörött, az orvosságöt forró theában vette be. A komornyik gyorsan akarván haldokló ura utolsó paranosát teljesítőin, nagy sietséggel öntötte a forró italt egy kis üvegpohárba.

A herczegprimás, a ki eszméleténél élénk figyelemmel kisérte a hálószoba minden eseményét, a komornyik felé fordult s a lassan telő pohárra mutatva, igy szólott:

— Tegyetek kanalat abba a pohárba, mert mindjárt megreped !

Utolsó pillanataiban is takarékoskodott.

A temetés napja.

A főkáptalani konzisztórium a temetés napját jan. 28-ára, szerda d. e. 10 órára tűzte ki. A Rapcsák Imre dr, Feicblinger Sándor dr. és Hang Lambert dr. által megejtendő bonczolás a halál órája után huszonnégy óra múlva történt meg. Ugyanekkor balzsamozták be a holttestei s ravatalra helyezték, melyet a prímás végrendelete szeri ti fc nem fog koszorú díszíteni. A ravatalt a lépcsőházbau állítják föl. Pénteken este jelentek meg a gyászlapok, a papság számára latinul, a világiak részére magyarul. A ravatalt a primási üvegházból díszítik. Állandó őrök fognak körülötte fül váltva őrködni. A főszókesegyház sírboltjában Ambrozius főherczeg, Rudnay, Kopácsy és Szcitovszky prímások mellett fog a megboldogult Simor János érsek nyugodni. A temetésre a téli idők viszontagságai daczára rendkívüli közönség készül. A papság s a közönség impozáns módon óhajtja leróni a nagy emlékezetű bibornok utolsó kegyeleti adóját.

A gyászjelentés.

A herczegprimás gyászjelentését magyar és latin szöveggel a. főkáptalau adta ki.

»Az esztergomi főkáptalan szomorú szívvel jelenti mélyen tisztelt és hőn szeretett főpásztorának főm. és főt. Simor János urnák, a római szentegyház, szent Bertalan szigetéről czimzett áldozár-bibornokának, az apostoli szentszék született követének, Magyarország Herczeg-Primásának, fő és titkos kan- czellárjának, esztergomi érseknek, 0 Felsége val. belső titkos tanácsosának, szent István rendje főpapjának és nagykeresztes vitézének, a szicziliai szent Január-rend nagy keresztes lovagjának, Esztergom vármegye örökös főispánjának, a magyar tudományos Akadémia igazgat .ó-tagjának, római nemes és Budapest főváros díszpolgárának, a bécsi és budapesti tud. egyetemek bekebelezet t hit tudorának, a lőweni kath. egyetem tiszteletbeli tudorának, a magyar főrendek háza tagjának félszázados áldozárnak sat. sat. sat. f. é. jan 23-án, reggeli fél nyolcz órakor, erények és tettekben gazdag és áldásos életének 78-ik, püspökségének 34-ik, herczeg-primási és érseki méltóságának 25-ik évében a haldoklók szent ségeinek ájtatos föl vétele után tüdőszélhüdésbeu történt gyászos elhunytál. Az Urban elhunytnak hült tetemei f. ó. jan. 28-án dólel őt ü 10 órakor fognak az érseki palotában ünnepélyesen beszenteltetni és a gyászistentisztelet után a főszókesegyház sírboltjában örök nyugalomra elhelyezte! ni. Esztergom. 1891. jan. 23, Az örök világosság fényeskedjék neki!«

A gyász napjai.

Esztergom, az érsekek és prímások ősi székhelye most a gyászlobogók városa. Minden középületen fekete zászló leng. A prímás palotájára is felhúzták a gyászlobogót Az elsőt és az utolsót a palota gazdája idejében. Valamennyi templomban megkondultak a gyászoló harangok. Temetésre készül az ország. Egyik nagy fiát temetik el Esztergomban. A főszékesegyház sírboltja egy uj csöndes nagy embert kap, a ki hazánk történetének legnjabb negyedszázadában előijáró és kimagasló jelesünk volt.

Simor János nevével egy nagy fejezet záródik le városunk történetében. Kinek a neve kerül az uj fejezet élére ? Schlauch Lőrinczó,Hornig Károly báróé, vagy Samassáó-e ? Ki tudná azt most még megmondani ?

Akárki legyen Simor János utóda, méltán aggódhatunk, hogy aligha lesz már abból olyan állhatatos esztergomi érsek, a ki az esztergomi érseki szék történeti és folytonossági jogait olyan diadalmasan ki tudta volna küzdeni, mint a boldogult főpap.

Simor János alakja most már a történeté. A történet pedig elfogultság nélkül lát és páratlanul ítél. Megítéli az emberi szív rejtelmeit a jellem erejét s az alkotó erő képességét részrehajlás nélkül.

És ítéletét a halhatatlanság glóriája fogja megdicsőiteni.

UTÍI.W.Ö8 ay.KUKKS’/TÖ :

KÖRÖSI LÄSZl Ö <k.