Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 76. szám
iiéhai Simor János után maradó tiszta ryaték, a már bírói kezekbe lelett regekkel együtt, több, mint két mii- forintot tesz. Minthogy a kineve- ídő prímás a gazdasági fo 1 szere 1- nyt és a neki átadandó készleteket lilén megváltani tartozik : annálfogva 'alább is egy millió forintnyi teher- . fog a javadalomba lépni. — Zászlószentelés. Érdekes, szép népség fog f. hó 27-én lefolyni a 'óvárosi plébánia templomában. Ta- ióképzőnk nj zászlójának fölszentese fog tartatni. Walter Gyula dr. iizgató u. i. gyűjtést rendezett, bogy intézet o hiányán is segítsen. Falazását óhajtott siker koronázván, el- szittetle a zászlót és a mondott na- >n Csernocli János dr. apát kanonok gja azt megáldani. Az ünnepség sor- ndje a következő lesz. Délelőtt 10 akor ünnepi nagy mise, melyet Cseriek János kanonok fog mondani férés segédlettel. A mise végével lesz zászló megáldása és utána az alkalmi lentbeszéd. A ritka egyházi ünnepet olvasóink különös figyelmébe ajánljuk. — Törvényfelolvasás. Folyó hó 6-án d. e. 10 órakor tartatott meg tanítóképző intézetben a törvények ivatalos kihirdetése — Rosszival Isiin dr. főlanfeliigyelő és Bartal Rezső ír. tanfelügyelő urak és az egész ta- íri testület jelenlétében. A törvények dolvasása előtt Rosszival István dr. Húsos beszédet intézett az ifjúsághoz, dhiva azt, hogy pályája magasztossá- ának tudatában, arra a leglelkiisme- ítesobb szorgalom és kifogástalan lagaviselet által igyekezzék előkészülni, fájd az igazgató felolvasta a törvó- yeket. Utána Bartal Rezső szólott, ülünösen hangsúlyozva, mennyire szük- éges, hogy az ifjúság gondos vallás- rkölcsi nevelésben részesüljön. Hogy zonban ez megtörténhessék, a tani tokák kell mindkét irányban ufánzandó éldát uyujtaniok a serdülő nemzedék számára. Azért is a. maga részéről szilién buzdítja az ifjakat, hogy a" törvé- yek lelkiismeretes megtartására törekedjenek. Végezvén beszédét, az ifjúság 3lkes éljenzése mellett távoztak el a tanfelügyelők és a tanári testület az intézetből, előbb azonban még mogte- ijintették az ujonan beszerzett nagyobb .angszereiiet, melyek két teremben kannak felállítva. — Széchenyi-ünnep. A kultusz- niniszter elrendelte helybeli középiskoláinkban, hogy holnap, szept. 21-én ott, Lajos^ magyar király által használt ssaládi látócsövei! öt másodpereznyi kínos szünet után 9ennem volt annyi bátorság, hogy megszólaltam : — Nem. De majd később . . . nincs itt géznél. Lajos bácsi szavait hánytorgattam masamban : >Inkább egy font húst adok bda saját testemből, mint ezt a messze- lütót!« Kérlek, uagyon tisztelt olvasóim, láto- nassatok el mentül többen a Dobogó- ööre és ha ki megtalálná azt a látcsövet, felebaráti szeretet nevében kérem, szolgáltassa nékem vissza. Biz Isten megválom. NÓGRÁDI JENŐ. — Az őszi megyei közgyűlés läizcpt. 29-én lesz igen gazdag tárgy- sorozatai Majláth György gróf főispán elnöklete alatt.. — Társasvacsora A lövészegye- iiület 27-én társasvacsorát fog rendezni [raját egyesületi helyiségében az egyesületi vendéglős által. — Színészet. Pesti és Dobó igazgatók október hóra óhajtanak társu- atukkal Esztergomba jöuui s a Fürdő [vendéglőben játszani. iskolai ünnepséget tartsanak Széchenyi István gróf, a nagy reformátor emlékezetére. Széchenyi István 1791. szept. 21-én született Bécsben. Születésének évszázados fordulója kegyeld es alkalom a hatalmas férfin emlékének felelevenítésére s a hazaszeretet erényeinek támlására a magyar középiskolákban, a hol úgyis nagyon kevés hazafias ünnepséget szoktak megütni. — A kaszinó holnap este Széchenyi István gróf születésének százados évfordulója emlékezetére ünnepi tarsas- vacsorát rendez.--- Fiatal halott. Mihalik Bálint családját súlyos csapás érle, a mit a következő gyászjelentés közöl : Mihalik Bálint és neje Lieb Emma mint szülei, úgyszintén Irén, Dezső és Kálmán tesvérei, valamint Lieb József nagyatya és számos rokonok nevében is fájdalomtelt szívvel jelentik fel ej th étién fiacskájuk, illetve testvér és unokának Kornél kának f. é. szept. 17-én este 11 órakor, hosszas szenvedés után. életének 7-ik évében történt gyászos elhunytál. Az égbe költözött jó gyermek földi maradyányai szept. 19-én délután 4 órakor fognak a kir. városi sirkertbon örök nyugalomra letétetni. Esztergom 1891. szept. 18-án. Áldás és béke lengjen porai felelt ! — Esztergom egyházmegye a XIV. sz ban. Magy aro rszág egy házi földleírása a XIV. század elején czim alatt a Vatikáni-Okirattár-Bizotf ság kiadásábán hét térképpel nemsokára egy nagybocsü történeti munka fog megjelenni, melyet Ortvay Tivadar dr. a Nemzet tározójában ismertet. Igen érdekes adalékokat fogunk találni Esztergom félezer esztendő előtt való múltjáról az uj műbon. Ortvay tározójából veszsziik át a következő adatokat: Az esztergomi egyházmegye plébániái térképeinken szintén nem nagyon stinin mutatkoznak, de hajdan a valóságban itt is több volt, mintsem mennyit a tizedjegyzékek alapján kimutathatni. Először is a pozsonymegyei hegyentuli járás, valamint az egész Csallóköz plébániái neu találhatók e tizedjegy- zékben. Azt bizonyosan tudjuk, hogy e két vidék, de különösen a Csallóköz már az Árpád korszakban sok plébániával dicsekedett. Ma azon az egész területen, mely a XIV-ik században Esztergomhoz tartozott, 852 plébánia található, t. i. az esztergomi egyházmegyében 478 : a beszterczebányaiban 111 : a szepesiben 164 és a rozsnyói- ban 90. A pápa» lizedjegyzékbon mindössze csak valami 437 csztergom- egyházmegyei hely van említve, hol azonban meg kell jegyeznünk, hogy a turóczmegyei plébániák melyek ma a beszterczebányai egyházhoz tartoznak, a XIV-ik században nem az esztergomi, bauern a nyitrai egyházmegyéhez tartoztak. Egészben véve tehát arra az eredményre jövünk, hogy a XIV-ik században az egyházközségi élet hazánkban felette virágzó volt, úgy, hogy küllálszntra az megfelelt a mainak, de sőt azon túl is tett. Igaz, a régi és a mai állapotok összehasonlítása csak külsőleges, numerikus, mert nem ismerjük az egyes plébániák lélekszámút a XIV-ik században, de a külsőleges eredmény is annyira kedvező színben tünteti fel a múltat, hogy azzal, tekintve azt, bogy a tatárjárás vihara egy emberöltőnél alig nagyobb időköz előtt hazánk-népességét megtizedelte, — nagyon is meg lehetünk elégedve. — A miniszter utasítása. Ez év július havában történt, hogy Lutter János, a II. kér. állami főgymnázium igazgatója az érettségi vizsgálatot tett ifjak bizonyítványába megrovásként beírta, hogy okfc. 6-án előadás helyett »résziveltek az aradi vértanuk emlókéro rendezett gyászünnepen.« Ez az eset annak idején a képviselőházban is szőnyegre került, midőn Polónyi Géza oi’sz. képviselő interpelIácziót intézett a közoktatásügyi miniszterhez. Csáky akkor határozott Ígéretet tett aháznak, hogy az ügyet megvizsgálja s az eredményhez képest fog intézkedni, A miniszter csakugyan meg is találta a a módját, hogyan tegye jóvá az igazgató eljárását, mert utasította Luttert, hogy mindazon ifjaknak, kik a megbélyegzett érettségi bizonyítványt ujjal akarják fölcserélni, uj bizonyítványt állítson ki. Az illető tanulók közül azonban, a kik a nyert érettségi bizonyít vány alapján már be is iratkoztak felsőbb intézetekbe — dicséretükre legyen mondva — egy sem akadt a ki uj bizonyítványra tartana igényt. — Névváltoztatás. Scliéda Ernő esztergom-vizivárosi illetőségű, budapesti lakos vezetéknevének »Sajódra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel mogeugedfetett. — A mi nem illik. (A közönség köréből.) Van a helybeli adóhivatalnál egy számtiszt ur, a ki még mindig azt hiszi, hogy az adózó közönség van az adóhivatalért s nem a hivatalnok a közönségért. Igen kérjük Apátlii ur t. hivatal főnökét, hogy legyen szives ezt neki a közönséggel való illedel- mesebb bánás .nőd érdekében mielőbb megmagyarázni. --tt. — Müvirágkészités. Bene Bertalan művirágkészitő rövid időre megtelepedett városunkban s ügyes virágaiból kicsiny kiállítást rendezett Brutsy Gyula kirakatában. A fiatal tanító igen hasznos háziiparra és luxus czikkro oktatja hölgyeinket. A legtöbb művirág eddig Ausztriából került hozzánk jó drágán és igy Bono Bertalan methodusának mérni hazafias színe is van. Alkalmunk volt a bemutatott hatósági és iskolai ’bizonyítványokból valamint a lapokban megjelent kritikákból meggyőződni arról, bogy a pompás virágokat csakugyan Bene Bertalan teremti, a kinek Kassán több mint száz s most legutóbb Komáromban huszonnégy női növendéke volt. Bene módszere igen egyszerű. A tandíj is mérsékelt. És igy rövid idő alatt és jutányosán elsajátíthatják a legpompásabb virágkészitést azok a kis kezek, melyek úgy is arra valók, hogy virágot. hintsenek az élet rögös útjára. A fiatal virágmester a Széchenyi téri Hegyváry-ház emeletén lakik. KEI,El,ŐS SZERKESZTŐ : KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. N Y I L T T E R. Ezen rovat alatt közietekért nem vállal felelősséget a szerk. — A Magyar H i r 1 a p a legtartalmasabb, minden tekintetben teljesen független politikai napilap. Híve annak, ami jó és igazságos ; küzd az ellen, a mi helytelen, rossz és igazságtalan. A politikai eseményekről, országgyűlésről, pártok gyűléseiről gyorsan és híven referál s kritikát gyakorol mindennel szemben, ami a politikában történik. Ez a kritikája mindig és mindenben tárgyilagos és igazságos. Politikánkban, melyet a közigazgatási vitában követtünk, velünk volt az ország szine-java s e politikánk sikere és eredménye se maradt el. A társadalmi kérdések mindig élénken foglalkoztatják a M. H.-ot, moly már sok fontos kérdésben egészen magához ragadta a vezérszerepet. Ilyen országos érdekű kérdés volt a német színház ügye, melyben a M. H. közölte elsőnek a híressé lett felségfolyamodást. A közgazdaság minden egyes ága a M. H.ban kultiválásra talál, mint. egyetlen magyar lapban sem, és sohase érjük be a száraz hirek egyszerű közlésével, hanem azokat élvezhető formában, s a kellő magyarázatokkal kísérve juttatjuk a közönség elé. Tárczarovalunk igen érdekes, modern ezikkeket hoz ; apró czikkeiben a M. H. fürge tollal, érdekes formában dolgozza fel a nap aktuális eseményeit; ujdonnági rovata minden magyarországi hírlapét felülmúlja érdekesség és frisseség szempontjából, s nincs olyan száma a lapnak, melyben egész halmaz eredeti hir ne volna, mely aznap csakis a M. H.- lapbau olvasható. A többi rovatok is mind avatott kezekre vannak hizva s gondoskodás történt, hogy a legapróbb hir is irodalmi formában kerüljön a közönség elé. A 11. H. szerkesztőségének belső tagjai : Abonyi Á., Ambrus Z., Benedek É., Fenyő S. (h. szerk.), Füredi M., György É., Horváth Gy. (f. szerk.), Heltai J., Janovits P., Káliioki I., Kolm D., Kürihy E., Márkus M., Pollák I., Szabó E., Szana T., Szemere A., Szomere H., Szeredai Sváb L., J. Virág B. A M. H. naponkint 2—3 iv terjedelemben jolenik meg, ezenkívül heten k i n t háromszor mellékleteket ad, még pedig: irodalmit, tanügyit és mezőgazdaságit. A közlemények frisseségét, valamint az Írni tudó és akaró közönség közreműködését pályázatainkkal segítettük elő. A M. H. ugyanis pályázatul kitűzött; 40 aranyat egy tárczára, 100 aranyat egy novellára és 10 aranyat egy újdonságra, ez utóbbit állandó pályázatul, a mely 10 aranyat minden hónap 20-án kiadjuk a legjobb és legérdekesebb hir beküldőjének. Lapunk egyik állandó közleménye a rendes folytatásokban megjelenő regény. Kiváló hazai és elsőrendű külföldi erők műveit közöljük,, s még e hónap végén kezdjük meg Ambrus Zoltán uj, eredeti .»Midás király« cziinü regényének közlését. A. »M. H.« előfizetési árai : Egész évre 14 fit. Hat hóra 7 frt. Három hóra 3 frt 50 kr. Két hóra 2 frt 40 kr. Egy hóra 1 frt 20 kr. Egyes szám ára 4 kr. Előfizetőinknek kedves szolgálatot vélünk tenni, midőn már e hónaptól kezdve gyermek újságot is fogunk mellékelni lapunkhoz, hogy előfizetőink 7—15 éves gyermekei ne nélkülözzék azt az olvasmányt, a mely koruknak minden tekintetben megfelel. Ez a kis újság a »Kis Világ«, mely hetenként egyszer jelenik meg pompás szinnyomatu melléklettel s melyet minden pénteken fogunk szétküldeni, olyan lesz, hogy tanuljanak és okuljanak belőle a gyermekek s ne legyenek olyan olvasmányokra szorulva, melyek ártalmukra lehetnek. Avatott kezekre van hízva e gyermek-újság szerkesztése, s minden közleménye, minden illusztrációja gondos megfontolás tárgya lesz. Emil bácsi a »Kis Világ« szerkesztője már hosszabb elbeszélésről is gondoskodott, mely : A kis gróf kalandjai ! czim alatt fog Márkus bácsi tollából megjelenni. A »Kis Világ« előfizetési ára lesz (de csakis a M. H. előfizetői számára): Egész évre 2 forint, félévre 1 forint negyedévre 50 kr. Köszönetnyilvánítás. Ha a részvét van hivatva enyhíteni azon fájdalmat, mit szeretteink elvesztésével érezünk, akkor ez bánatunk édes balzsama, melyért úgy nőm, mint a magam és gyermekeim nevében bálás köszönetét mondok mindazoknak, kik felejthetetlen Kor- nélkánk elvesztése és temetése alkalmával nagy fájdalmunk elviselésében vigaszaikkal erősítettek. Esztergom, 1891. szept. 19-én. Mihalik Bálint.
