Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 75. szám

ztrák ámításai Nemzetünket kálóba keríthessék. Készülnünk kell! hogy kedvező alkalmat erélyesen felhasz- dni képesek legyünk. Ezeknek eszközlése végett Kossulb irmányzó ur minden ezelőtti megbízá­sokat megszüntetve egy nj Országos izottmány alakítását tartván szükséges- ik elrendelni : ezennel tudtál adatik nemzetnek, hogy e rendelet követ- íztében az Országos Függetlenségi izottmány megalakult s hogy az czélul [zve ki magának az 1849-iki Függet- nségi Nyilatkozat valósítását, az íigyok- ík Hazánk választott Kormányzójától 3tt s veendő utasítások szerint veze- )sét minden áldozatra kész határozott- iggal kezeibe vette. A Bizottmány megvárja a Nemzet azafias érzelmeitől, hogy körülmény serint kiadandó rendeletéi kész enged- tényességgel, irányadási követéssel, ítézkedései közremunkálással s foga- atositással találkozandnak. — Az 849-iki zászlónak mind nyílt, mind ülönös figyelemmel kísérendő álarczos Ileneit, komolyan inti, hogy minden endorkodásoktói, a honárulásra mért lüutetés terhe alatt óvakodjanak. — lindenesetre pedig kinyilatkoztatja az Irszágos Függetlenségi Bizottmány, íogy rendeleteink sikert, intézkedései­tek foganatot szerezni tudand is, el is ran határozva. Legyen a nemzet jó reménynyel. lészüljön minden becsületes hazafi a ;selekvéshez! Jelszavunk: 1849. és győzelem ! Kelt Buda-Pesten November 21-én 1863-ban. »Az országos Függetlenségi Bizottmány« feliratú pecsét- helye. A pecsét köralakkal bir s oly nagy­ságú, mint az ezüst egyforiutds. Köze­pén zászlóktól környezve Magyarország szimere látható. Az egyik zászlón »Kossuth«, a másikon »1849« olvas­ható. A pecsét körirata: »Országos Függetlenségi Bizottmány.« HIREIÍ. — A jövö prímásról s a főpapok (között levő állítólagos vetélkedésről :a Nemzet keddi vezérczikében a követ­kező észrevételeket teszi : Az esztergomi ^érseki trón kemény ülőhely, a prímás iiufulája rettenetesen nehéz. Bármennyi íkiváló férfiában büszkéikedhetik jelen­leg is a magyar egyház, nincs köztük >egy sem, ki ha számot vet önmagával f bármennyire tudatában legyen szándékai \ tisztaságának, jelleme szilárdságának, f képességei teljességének, ki meg nem > döbben a felelőségtől, mely reá hárul [ mikor a római katholikus magyar egy- [ ház élére kell állania. Az a kit a legfőbb í kegyur s az egyház fejének bizalma e í súlyos feladatra ki fog jelölni, rettent­hetetlen kötelességérzéssel fogja ön- r magát legyőzni, mikor elszánja magát * a kitüntetés elfogadására. Áll ez min- j deuekfelett arról a fórfiáról, ki oly i ékesszóval bizonyította, hogy a római katholikus egyház ereje az alázatosság í és szeretet szellemében áll. Rósz ke- 1 resztények, rósz magyarok azok, kik í hirdetik, hogy magyar főpapok egymás 9 ellen rágalommal, cselszövénynyel tör- •i nek, hogy az ország egyik legfőbb i méltósága, a magyar egyház legkiválóbb b állása felett összemarakodva, egymást i marczangolják. — Samassa primássága. A leg­több napilap már nem foglalkozik a prímás kérdés személyes részével, de nem hagyja észrevétel nélkül Samassa nyilatkozatát. A Budapesti Hírlap legnapi számában »A szent szék és Samassa primássága« czim alatt magas egyházi körből, melynek jól értesül t- ségéhez nem fér szó, a következő so­rokat kapta: A herczegprimási szék betöltésének és az egri érsek országos feltűnést keltett beszédének előzményeit a kellő világításba helyezik a követ­kező, a magyar kormány és a szent szék Bécsben székelő nuncziusa közt előzetesen lefolyt események. Magyar- ország kerczegprimása nemcsak szent István országának első főpapja és zász­lós ura, de különös kiváltságánál fogva egyúttal a szent széknek született kö­vete, a ki ezen magas előjogában feleb- bezéseit, a bécsi nuncziust kikerülve, egyenesen küldi a pápához s mint III. Sándor pápa irta a szent széket orszá­gában helyettesíteni tudatik. E körül­mény és Magyarország apostoli kirá­lyának főpatrónusi jogai gyakorlatiban a szent szék iránt mindenkor tanúsí­tott defereucziája kimagyarázzák, hogy 5 felsége ezúttal, midőn Szapáry Gfyula gr. miniszterelnök rábeszélésére az egri érseknek primásjelöltségét elfogadta, azon kikötéssel tette, hogy S tmassának kinevezése előtt szükségesnek tartja a szeulszék nézetét előlegesen megismerni. All az, hogy Magyarország apostoli ki­rályai, a magyar szent koronában gyö­keredző kiváltságos főpatrónusi joguk­nál fogva, az üresedésben álló egyházi javadalmakra nemcsak a nevezést, de egyúttal a választást és átruházást a maga teljességében gyakorolják. Amint ezt Verebőczy Hármaskönyve (I. Rész; 11. czim, 1-ső §.) és Pázmány a király magyar patronusi jogáról 1635-ben Írott, a magyar jogászok által klasszi­kus tekintélyben tartott értekezésben meghatározza : »Reges Hungáriáé non tautuin ut caeteros Patronos habere ius praesentandi, séd etiam eligeudi et conferendi beneficia.« — He hozzáteszi a záradékban : »Salvo iterum mauente hire Pontificis in eli- gendo ad consecrationnin et in confir- mando, si dignus sit, quem Rex eli- gerit; vei in repellendo, si manifeste indignus probetur.« »Ismét sértetlen maradván a szent atya joga, kiválasz­tani a felszentelésre és megerősítésre, ha arra méltónak találja, a kit a ki­rály választott, vagy visszautasítani azt, ha arra nyilván méltatlannak ta­lálja.« A szent szék ő felségének kér­désére ezúttal az egri érsek primássá- gára vonatkozólag egész őszintén kije­lentette, hogy a megerősítést semmi­esetre sem adhatná meg Samassának és őszintén előadott aggályainak meg­hallgatása után a magyar apostoli ki­rály Samassa primásjelöltségét elej­tette. Ily előzmények után dördült el szeptember 10-én az elejtett primás- jelöltnek egri beszéde, mely felől az előzmények után senki sincs kétségben, hogy az egri hatalmas dörgés volta- képen kinek, illetőleg kiknek szólott. — Palásthy Pál püspök monog- raphiájából, a Palásthy család törté­netéből megjelent a harmadik kötet igeu becses okiratokkal. — A szepesi püspök, e hó 20-án ismét Rómába utazik. A Vatikánban teendő látogatását a herczegprimási szék betöltésének még mindig függő ügyé­vel hozzák kapcsolatba. — A kaszárnya vizkérdése Bécsben előnyösen dőlt el, a mennyiben a hadügyminisztérium illetékes osztálya a huda-utczai telken vert Northon- kutakból felküldött minta vizet el­fogadhatónak találta. — A ferenczrendiek megrefor­málása. A reformok következtében a rend 24 növendékpapja lépett ki eddig a szerzetből. A Malaczkáról eltávozott növendékpapok közti! egy se ment oda vissza a tavaly fölvett 8 növendékpap közül csak 3 szánta rá magát az asz­kéta életre. A múlt hónapban volt a jelentkezés, melyen máskor rendszerint legalább 30 ember szokta kérni a rendbe való fölvételt, ez idén mind­össze 6-an jelenlkeztek. A rendiagok többsége körében nagy elkeseredést kelt az a hir, hogy a reformok végrehaj­tásával, mint pápai biztos, a malaczkai aszkéták egyike fog megbizatni. — Esküvő. Bleiberger Etel tanító­nőt hétfőn vette felségül Bleyer Zsig- mond nagy számú ünnepi közönség előtt az izr. templomban. — Ki nyert Komáromban ? A komáromi kiállítás sorsjátókának nyerő­számait küldte be hozzánk a rendezőség. A kinek az ívre szüksége van, szívesen rendelkezésére bocsátjuk. A főnyere­ményt nyolcz vanyolczas sorszámon a uyolczvankettedik szám vitte el. — Katonaságunk a nagy had­gyakorlatokról már visszaérkezett. Ezrodünk ő felsége legmagasabb elis­merésével dicsekedhetik olyan pompásan állotta meg helyét Grivicsics lovag ezredes kitűnő parancsnoksága alatt. Az ezred nagy fáradalmait alig lehetne egyéb adattal jellemezni, mint azzal, hogy volt nap, midőn egyhuzamban negyvenkét kilométert kellett menetel­nie. A visszatérő fiukat Antalffy ezredes vezette be a városba. Meghaló jelenet volt, midőn az általánosan kedvelt ezredes a Széchenyi téren imára vezé­nyelve legényeit, lelkes magyar beszéd­ben tüntetve ki őket fáradalmaikért. Azután megkezdődött az ezred oszlása. A megérkezés napján s másnap közel ezer ember hagyta el az ezredet, hogy az október elsején kezdődő katonai uj- esztendő előtt njabb vitézeknek en­gedje át a kaszárnyát. A katonák vidámau távoztak ház afáradalmaik ki­pihenésére s jól leszolgált hadiköteles- ségök után régi foglalkozásuk folyta­tására. — Öngyilkossági kísérlet. Tisztelt szerkesztő ur ! E hó 14-én délben az uszodában fürödvén a következő jele­netnek voltam szemtanúja : Egy leány, mint később hallottam, Békási rendőr­biztos cselédje, a Korányi-féle uszó- ház átellenében levő partról öngyilkos- sági szándékkal a Dunába ugrott. A parton állók ezt látva, segítségért kezd­tek kiáltani, mire jó nagy csoport bámész tömeg verődött össze és habár a leány a parttól nem messze úszott lefelé, egyiknek sem jutott eszébe se­gélyére sietni. Bizonnyára igy jajveszé- kelték volna el a szegény leány halotti indulóját, ha a kiáltozásra Korányi Jó­zsef az uszóház tulajdonosa elő nem siet, csónakba nem ül s az el áléi t leányt hajánál fogva magához nem rántja. A történelmi igazság kedvéért megjegyzem, hogy a leány ittas volt és még.néhány percnyi fürdés bizonyára életébe kerülhetett volna. így azonban a salto mortale nem volt egyéb kis hideg fürdőnél. Azóta már bizonnyára kitűnő egészségnek örvend s a megható öngyilkossági kísérlet a kegyetlen csendőr kemény szivét is meglágyította, a ki miatt a sensitiv konyhaleány a Duna hullámai alá akart temetkezni. — Jelen levelemnek czélja azonban nem egy öngyilkossági kísérletnek újdonság alakjában való megírása volt, hanem mivel azt hiszem, hogy a nyilvánosság orgánumának hivatása az emberbaráti cselekedeteket feljegyezni s ez által az illetőknek nemes tetteikért —• ha már az illetékes tényezők ezt elmulaszlják — legalább hírlapi elismerést nyújtani. 'Korányi József, a ki immár körülbelül a huszadik embert mentette meg a vizbefulás veszélyétől, erre csakugyan rászolgált. N—ő. * Bérleti biztosítás a katonaság részére. — Lapunk mai számában, a kenyér és zab szállításának bérbeadási biztosítása végett az 1892-ik évre, Győr-Szabadhegy és Esztergom állo­másokban, közölt hirdetményre felhív­juk az érdekeltek figyelmét. Közzelebbi feltételek a komáromi élelmezési rak­tárnál f. h. 21-ig, mely napon nyil- tárgyalás tartatik, megtekinthetők és a foltéielek-füzete (4 kr egy nyomtatott Ívért) megszerezhető. — A falu jegyzője. Mihályi Imre jegyző a következő egész szokatlan hangú előfizetési ivet adla ki : »Egy nótárius az irodán kívül« czimű műre. Tisztelt közönség ! Szokott őszintesé­gemhez képest, minden reklám-hajhászást mellőzve, bátorkodom a nagyérdemű, magyar művelt közönség b. figyelmét fenn lirt munkámra felhívni ; s minden későbbi megszégyeniiléstől való féle­lem nélkül merem állítani, hogy : a t. megrendelő nem fogja sajnálni pénzét eme 20—24 ívre (ivét 16 ol­dallal számítva) terjedő munkáért ! Mert a ki szereti a tréfát s humort: az kaczaghat eleget könyvemnek hu­moros elbeszélésein, karczolatain, s e féle rajzain. Másrészt pedig komolyabb, hazafias szelemíí, s a mai társadalmi viszonyokat tárgyaló dolgozataimnak eszméi is (aligha tévedek, ezt állítva!) legnagyobb részét t. olvasóimnak meg­fogják nyerni, A f. évi nov. hó else­jére Laiszky János jóhirű nyomdájának csinos kiállításában megjelenő könyv a következő válfaja, s czimű dolgoza­tokat fogja tartalmazni. (Itt harmincz prózai apróság felsorolása és bemuta­tása következik.) Az előfizetési iv a következő szókkal záródik : Az Egy nótárius az irodán kívül« czimű mun­kámnak előfizetési ára két forint, moly összeg legkésőbb november hó elsejére hozzám beküldendő : mikor is az em­lített könyv ajánlottan (keresztkötés alatt a megrendelőnek megküldetik. Minden aláírás kötelező. Gyűjtőknek tiz példány után egy tisztelet példány- nyál szolgálok- Bajoth, u. p. Nyerges- Újfalu Illő tisztelettel Mihályi Imre. Nem ismerjük ugyan Mihályi Imre szép- irodali mtol lát, de reméljük, hogy csak­ugyan nem fogja megbánni önérzetét. — Régiségeket, régi érmeket, könyveket s nyomtatványokat szívesen megvásárol lapunk szerkesztője magán­gyűjteménye s z ám ára. — A hetedik parancsolat. Isko­lákat vizsgált a püspök s apró kérdé­seket intézgetett a kis fiúcskákhoz. Kérdi egy kis szerény tanítványtól : — Mondd meg csak kis fiam ! melyik a hetedik parancsolat ? A fiú habozik, vájjon hogy szóljon ő per tu erre a kérdésre ilyen urnák ; segítségére jön azonban nagy emberségtudása s kivágja a feleletet következőképen; — Ne méltoztassék lopni. [-] Gazdák figyelmébe. Az őszi fontos vetés munkájának ideje itt lé­vén, nem mulaszthaljuk el arra figyel­meztetni a gazdaközönséget, hogy fárad­ságának eredménye, a termés, nemcsak a tiszta és egészséges vetőmagtól, ha­nem attól is függ, hogy milyen fajtát vetünk. Azzal nem csak mi magyarok, hanem a külföld is már régen teljesen tisztában vau, hogy olyan kitűnő búza, mint a magyar, sehol a világon nem terem, de már a mi a rozsot illeti, ezzel a külföld túlszárnyalt bennünket, mert a mienknél sokkal jobb rozsfaj- lákat bocsát forgalomba. Az utóbbi ! években többféle kitűnő uj fajtával

Next

/
Thumbnails
Contents