Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 74. szám

ESZTERGOM, XIII. ÉVFOLYAM.

74. SZÁM.

VASÁRNAP, 1891. SZEPTEMBER 13.

•-------—----------------------; • Városi és megyei érdekeink közlönye.* umnc-rr«™ •

M

EGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: „.J____-.....L' mnufc LoLIV .

i/a

oÁdmad re P Q fl T fí R T fí 1/ Ö N SZERKESZTŐSÉG: HIVATALOS HIRDETÉSEK l szótól 100 szóig 75 kr, 100VAb AK N Ar to IsoUlUn I UIXUli. PFALZ-HÁZ FÖLDSZINT tói 200-ig 1 frt 50 kr, 200-tói 300-ig 2 frt 95 kr.

FT ÖFTZETÉST ÁR • hová a lap sze,lemi 1-®sz®t illető közlemények küldendők. Bélyegdij 30 kr.

Égésű évre ....... 6 frt — kr KIADÓ - H I V A TÁL* MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutáuyosabLtíl evf - ;........................................................í f]. KA í\. SZEOHENYí-TER 331, --------N

egyed évre........................................................i nt ou ki ... 'ntytttti?p unva on Vv

E

av szám ára 7 kr hová a laP hivatalos és magánlnrdetései, a nyiltterbe szánt közle- jniiijIiüíK so a K *

II_________________________________!_________________mények, előfizetési penzek és reklamálások intézendők. •---------------------------------------------------------------------------------------•

S

zt István kősziklái.

Esztergom, szept. 12.

Kőszálra építette Szt. István az esztergomi érsekséget. Alapítása sziklavárát megostromolták a pártütők, tatárok, törökök, kurnczok, labanczok, de i szikla még mindig áll. Másfélszázadig kaczérkodott ugyan rajta a félhold, sokáig árvaságban maradt a város ; Szt. István alapítása : az érsekség veszélytelenebb vidékre menekült s ott várta ie, mig megint ragyogni kezdett a íereszt Szt. István szikláin, de azért nég mindig rendületlenül áll az első nagyar király első érseksége.

A mint az ország törvényhozói Nagy szombatból és Pozsonyból ősi székelyére rendelték az érsekséget és a őkáptalant, épülni kezdett a főszékes- gyház, a szeminárium, a kanonokok lalotája és Simor alatt sorra alakult , primási palota, az érseki ruuzeum, zámos érseki iskola és jótékonysági ntézet.

Mikor Szent István szikláin megint Snyesen tündökölt az ősi alkotás, akkor l akarták veuni Szent István szülőárosa egyetlen régi hagyatékát, örök- égét és dicsőségét a főváros számára. De mi fog történni a milliókba keilt órsekségi és főkáptalani épüle- ikkel ?

És Szent István szikláin hajótörést euvedett az érseki székhely áttételé- sk tetszetős, de nehéz kérdése.

Simor János tudta, hogy minden :ztergomi alkotása egy-egy erős lánczszem, mely idecsatolja az érsek székhelyét.

Utódja is az érseki szék biztosításáért fog dolgozni, mert Szt. István alkotásának örökébe lép és Szt. István sziklavárát fogja védelmezni.

Simor utódától várjuk a főszékesegyház fejedelmi tervü foglalatának befejezését. A föszékesegyház keretéből még mindig hiányzik a dunai részre eső palolasor, mely hiány a bazilika képét rideggé teszi; a kanouoki palotákat összecsatoló újabb kanouoki épületsorra is szükség van, a mennyiben több főpap a városban szétszórt, sokszor nem is egészen méltó házban lakik.

Szóval a főszékesegyház eredeti tervének keresztülvitele lesz az uj érsek első hivatása, ha Szí. István szikláin akar épiteui s az esztergom érsekséget örök időkre Esztergom számára akarja biztosítani.

Fökáptalanunk a király előtt.

rt

0 Felsége galgóczi tartózkodása alkalmából eléje járult főkáptalanunk követsége, hogy a kath. klérus hódolatát bemutassa. A király első sorban is a titkos tanácsosokat, kamarásokat és az udvari méltóságok viselőit fogadta, a kiket Szlávy koronaőr vezetett. Ez alkalommal nem volt beszéd. A király a megjelentek mindegyikét megszólli- tással tüntette ki.

Azután a katholikus klérus küldöttségének fogadtatása következett, a melynek vezetője, Boltizár ez. püspök és az esztergomi főkáptalau tagja és követe ő felségéhez a következő beszédet intézte :

»Császári és apostoli király ! Legkegyelmesebb urunk ! Hódoló tisztelettel jelenik meg fölséged királyi színe előtt az esztergomi és nyitrai káptalannak, nemkülönben a római katholikus papságnak és híveknek küldöttsége, hogy fölségedet magyar hazánk felső vidékén örömtől dagadó szívvel üdvözölje.

Nem először részesül e vidék a királyi látogatás magas szerencséjében. Elkezdve Mátyáson, az igazságoson, kit e hegyeken és völgyeken át vitt örörn- ujongva népe a sanyarú fogságból a trónra s kinek győzelmes hadai, mint jelenleg a felségedéi, itt e vár alatt táboroztak, le egészen felséged dicső nagyatyjának, I. Ferencz király ő felségének és magának felségednek e környék városaiban legkegyelmesebben tett királyi látogatásáig, maihoz hasonló több lelkesítő emléket őriz e vidék lakóinak szive és aranybelüs márványtáblákkal jelölte meg és taríja számon dicső királyainak nyomdokait. Mert szentebb a magyar előtt hazájának az a göröndje, a melyet félként királya tapodott.

Drága ereklye gyanánt fogjuk őrizni felséged mostani legkegyelmesebb látogatásának emlékét is s be fogjuk azt vésni hiveiuk szivébe, a kiket a vallásosságra és hazafiasságra oktatni — mert e kettő egymástól el nem választható — a mi kötelességünk. És nem habozunk felséged királyi szine előtt köteles őszinte nyiltsággal kimondani, hogy népünk, mely szivében vallásos

és magyar, bár ajka a magyar szót most még nehezen ejti, mindenkor örömmel fogadja jóakaró szavunkat. Méltóztassék felséges urunk és apostoli királyunk e legkegyelm«sebb fogadi áfásunkért

forró hálánknak, valamint mindenkori jobbágyi hódolatunknak és törhetetlen hűségünknek és ragaszkodásunknak őszinte kifejezését legkegyelmesebben elfogadni, kik hiveiukkel együtt egy szívvel és lélekkel kérjük a mindenható jó Istent, hogy felségedet, fenséges uralkodó házának és öss/,birodalma hű népeinek boldogságára még sokáig, igen sokáig éltesse.« (Lelkes éljenzés.)

Erre a király következőkép válaszolt:

Fogadják köszönetemet itteni megjelenésükért, mert szívesen látom mindenkor szent egyházunk szolgáit és szívesen hallom minden alkalommal a katholikus klérus hagyományos hűségének és ragaszkodásának újabb biztosítását. A mindenható áldása kisérje ezentúl is működésüket épp oly nehéz, mint szép és nemes hivatásuk teljesítésében. Ezt kívánom önöknek és társaiknak, kik kegyelmemre mindenkor számíthatnak. (Lelkes éljenzés.)

Azután az ág. evang. egyház küldöttsége fogadtatott. Mielőtt ő Felsége a lutheránus tótokat több hazafiságra serkentette volna, Bosszival István esztergomi kanonokot tüntette ki megszólításával s azt mondotta, hogy »Esztergomban nemsokára lesz egyházfő.« Csodálatos, hogy majd ugyanazon órában irta meg egy félhivatalos kőnyomatos az ellenkezőt.

í„Es2tergoffl ós Tiiékfl“tárczája.

A MAGÁNY.

Nem tudja az, mi a magány Ki hosszú téli zord estéken, Kandalló mellett elcseveg Szülő és testvérek körében.

Nem tudja az, mi a magány,

A kit szeretnek és szerethet,

S egy hü meleg szív oldalán

A búnak, gondnak füttyöt vethet!

Nem tudja az, mi a magány,

Ha hozzátartozói vannak,

S a kit mint földi angyalok

Kis gyermekek körülzsibongnak!

Nem tudja az, mi a magány —

És élne bár a rengetegben,

. Ha van, ki osztozik vele

Örömben, búban, szeretetben !

De, a kinek a zord utón Sivitó bú jár nyomdokán,

Ki a világ zajában él S rokon kebelre még sem lél —

Az tudja csak, mi a magány !

LITHVAY VIKTÓRIA.

á Jó ni szépségéről.

(Carmen Sylva után.)

„A jó nő szépsége Isten házának disze.u

Olyan nagy hatalmat, erőt, világosságot követel a Mindenható a nőtől, mint a napfénytől! semmivel sem kevesebbet. A nő hatalmát érezhetni egész házában. E hatalommal megismerkedhetünk, mihelyt lakásába lépünk. Már az ajtó küszöbén kezdjük ismerni őt és onnan érezzük egész lényét és munkálkodásainak varázsát, a kastélyban éppen úgy, mint a Szerény kunyhóban. Lépjünk drága szőnyegre, vagy csak egyszerű padlóra, fogadjon aranynyal szövött drága ruhában az inas, vagy egyszerű mezitlábos gyermek, vezessenek gazdagon ékített szalonba, vagy alacsony, szűk kis szobába: mindenütt megérezhet- jük a ház nőjének szellemét, mielőtt őt láthatnék.

Ha a nő olyan, mint a napfény, akkor otthona hasonló a csillogó égbolthoz, tiszta és vidámitó. Ha a ház nője homlokán tisztaság, szivében szeretet, kezében munka van: úgy körülötte minden csillámló fényt és illatot terjeszt, úgy gyermekei és virágai szépen fesledeznek és nyílnak, úgy férje boldog mosolylyal tér haza a nap fáradalmaiból, és ha vendég lép a házba, fölvidámul s a beteg már hangja hallatára is jobban érzi magát és a szükségben szenvedő jobban érez segítséget józan tanácsai, mint adományai által.

S mindez nem nehéz feladat ! Ehhez csak szeretet kell. Egy nő előtt, kinek keble el van telve szeretettel, nincs akadály, nincs félelem, mert ő egy pillanatig sem magáért, hanem övéi boldogságáért él. Ő nem kérdi azt: »vájjon boldog leszek-e ?« hanem azt gondolja : »hogyan

tegyem boldoggá azokat, kiket Isten nekem adott!« A nő, ki minden időben fölteszi magában e kérdést, hamar átérzi lénye varázsának körét, mert ő világosítja és nagyobbitja az értelmet, felnyitja a szemeket. A nőnek sohasem kell addig nyugalomra térnie, mig meg nem kérdi önmagát: vájjon kittettem ma boldoggá? És a mely nap föl nem melegité környezőinek kedélyét, azt elveszettnek kellene tartania.

Vidámságot terjeszszen a maga körében a hajadon is, szívélyes segítségével mindenben, ifjú karjainak könnyű munkájával, szivének gyöngédségével és tiszta gondolat menetével.

Vidámságot terjeszszen a maga körében a fiatal nő, a nappal gondjait mosolylyal fogadja, bőségesen ossza meg a fáradalmakat, kiapadhatatlan türelemmel bocsássa meg a család tagjainak apró hibáit és tévedéseit.

Vidámságot terjesszen a maga körében az anya. Nyugodtan viselje gondját gyermekeinek, elhárítva tőlük minden veszélyt, ossza köztük a szeretet kiapadhatatlan kincseit, melyekkel egyenlően fogadja minden újszülött gyermekét.

Vidámságot terjesszen a maga körében az agg no is, bár szemhéjai fáradtak s haja az élet viharaiban megderesedett. Élvezd te is öregem a békés életet, melyet megérdemeltél hányatott mnlfcad után. Gyönyörködjél az ifjúság vidámságában,

, mely nyomodban virul s örvendezzél a fénynek, mely a mennynek kapujától ragyog feléd.

A biborpiros hajnaltól a meleg éltetető délig és a csöndes alkonyig, mely árnyékot vet, te nő napfény lehetsz ; s boldog az, ki olyan lehet mint a napfény.

S ti férfiak, tekintsétek nejeitekben a ti napfényeteket. Ehhez is csak egy érzelem kell: a szeretet. A szeretett nő olyan, mint az északi szélnek kitett virág, szívesen hozna virágot, de nem bir, csupán elsárgult levelei vannak, s mikor teljes díszében kell virulnia, akkor hervad el. A szeretet nélküli nő lelki ereje meg van törve, mint a meggátolt folyó vize.

Egy nő, ki nem szeret, olyan mint a napfény körülvéve nehéz havas felhőktől, hiába akar életet lehelni s tüzével a földet melegíteni, erejét legyőzi a fagyos zord idő.

A férfin, ki szereti nejét, mindennap újabb kincseket fedezhet fel lelkében, mit többre becsül bármennyi drágakőnél, mert a nőnek Ő érte kell szenvednie aggodalmat, szomorúságot, félelmet, fájdalmat s halálos veszélyeket.

A férfinak hálásnak kell lennie neje iránt a csöndes, békés otthonért, melyet neki elővarázsolt, s gyermekeikért, kikből szorgalmas, becsületes embereket nevel.

Mert a nő fel van ruházva, földfeletti hatalommal, pagy méltósággal, tehát oly szépséggel, mely felülmúl minden külvilági ékességet, ő — anya. S anyának lenni: ez lénye, hivatásának kezdete és vége. Anya ! ez a legmagasztosabb elnevezés, mit adhattak neki. Anyának lenni: ez a