Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 69. szám
intézetek, a szemérmes szegények a 'már meglévő jótékony társulatok utján nyerhetnének állapotunkon köuuyebbi- tést. A koldusügyet ily fél© módon lehetne rendezni ; jobb módok azonban nincsenek kizárva. Igaz, hogy sok .pénzbe kerülj de a kérdés fontos kivitele, oly nagy horderejű, hogy áldozathozataltól visszariadni nem szabad. Mi akkor kezdjük a humanitást, mikor már az elzüllött a fegyházba került. Addig, mig becsületes, de szegény volt, nem törődött vele senki. Bezzeg mikor már tényleg tolvaj-, rabló- vagy gyilkossá lett kezdenek vele gondolni: meg ne fázzék, se ive éhezzék, étele kifogástalan legyen egészségére s a levegőre ügyeljen az orvosi Talán szigorúbb s olcsóbb ellátás jobban megfelelhetne a fegyencz »uraknak« ? Éz nevezhető igazán fonák humanizmusnak. Boldogult Simor herczegprimás nagy összegeket hagyott a szegényének, 'de meghagyta, hogy a kéregető, csavargó koldusoknak nejuttasanak belőle. ’Szivének ismert jóságával sem tudta fenkölt gondolkodása azt öszeegyeztethe- tőnek. A »szerény házi szegények, nem pedig a szemérmetlen, dologkerülő utczai koldusok« számára hagyta hatalmas alapítványát. Ily szellemben gondolkodtunk mi is, midőu az utczai koldulás megszüntetéséről, egyenlőre korlátozásáról elmélkedtünk. Yajha megyénkben s városunkban, hol áldott emlékű herczegprimásunk szelleme lebeg s alapítványai vannak elhelyezve, kezdenék meg először e téren az üdvös reformot! Az uj Szentháromság. Az uj Szentháromság szoborcsopor- tuzat tervezetét kedden mutatta be Bezerédi Gyula képfaragó művészünk Esztergom főpapságának s a város hatóságának. A remek tervezet azóta a város közgyűlési termébeu bárki állal megtekinthető. Egy előkelő napilap felhívására Bndapesien tartózkodó szerkesztőnk Be- zerédi Gyula (orvezelét a következőkben ismerteti : Eszte.igom városa főterét nemsokára új Szent-Háromság - szoborcsoport ozat fogja díszíteni, melyet a romlásnak indult régibb emlék helyébe ál lit a kegy ölet. A ki ismeri jobb vidéki városaink múlt századbeli vallásos emlékműveit s a ki látta a kath. külföld rendkívüli gazdagságát nyilvános szoborművekben, az nemcsak érdeklő* léssel, de örömmel olvassa első ismertetésünket egy uj Szt,-Háromság-szobor ró I. Esztergom főszékesegyháza még csak harmmezöt éves s igy alig egy emberöltő alatt még uem gyarapodhatott anoyi emlékművel, mint a római templomok. De már ott áll a hatalmas tollú és hódító szavú Pázmány Péter emlékszobra ; ott fog állatii nemsokára Simor János emlékműve ; ott van Fe- renczy első magyar képfaragó művész egyik legbecsesebb alkotása, a proto- marl.yr Szent István ; ott vau Oauova szellemében Ambrosius főlierczegpri- más emlékszobra; a Bakács-kápolna majd négyszázados fehér márványu oltárlapját Szt. István és Szt. László modern szobrai díszítik ; a főoltár pompás szobrai és reliefjei az ujabb vallásos képfaragás legjobb nemű alkotásai ; a, mellékkápolnák fölött elhelyezett óriási dombormiivek főkép a művészek figyelmét bilincselik le. Szóval, számos igen becses szobormű van a főszékesegyházban, nem is említve a Cassagrande szörnyeteg-szobrait a Duna felől való homlokzaton s a hatalmas sírbolt impozáns két szoboralakját. De a nyilvános tereken nem sok emlékművet látunk. A város legszebb terén, a Széchenyi- téren, omlalag anyagból készült s igy romlásnak indult Sz.-Háromság-szobor- csoportozat áll, melynek alakjai s fa- ragványai első pillantásra is nem a szobrászt, Imiiéin a kőfaragót juttatják eszünkbe. Pedig a tizenhárom templomos város kath. voltát alig hirdeti valami szebben, mint az a szabadég alatt, levő óriási templom, melynek oU tára a Szt..-Háromság fenséges eszméjének gyújt tiize‘. Ide zarándokol az egész vidék népe bucsukörmenetekbeii ; itt emelnek gallyakból óriási baldachin t az urnapi és szt.-háromságvasár- napi nagy ünnepeknek ; itt hangoztatja Isten igéjét a szabad ég alatt csoportosuló óriási hivő közönségnek a Szt.- Háromság papja. Kegyeleti hely tehát ez, hossza évtizedek meleg vallásosságával megszentelve. Elporlaszthatja az idő kíméletlen keze a kegyelotes szo- borcsoporfcozat anyagát, de nem semmisítheti meg a mű szellemét, mely még a romokból is kitör és uj buzgŐ- ságot és áldozatot követel tőlünk, hogy méltóak lehessünk nagyapáink vallásos érzületéhez. Esztergom városa, nyomott anyagi helyzete miatt soká halogatta romi adózó Szí.-Háromságszobra restaurálását. Végre arra ébredt, hogy a mostani Szentháromság-szobor helyébe már újat kell állítania, mert a javítás költségein majdnem hasonló uj művet lehetett volna rendelni. A város örömmel értesült róla, hogy Helcz Antal dr. polgármester, Fehér Gyula dr. városi plébános és Földváry István dr. városi főügyész buzgó kezdeményezésére a régi Szt-Háromság- szobor csoportosulta helyett uj műemlékei fognak állítani. Műemléket a szó legnemesebb érteil i mében ; olyan műemléket, mely a város | vallásosságának és jóhirnevének egyaránt 'dicsőségére fog válni. Az uj Szt-Három- |ság-szobor egy fen költ. gondolat emléke : jaz ősi érseki szék diadalának megörö- j kitője s mint ilyen epochái is esemény ! monumentumát az uj prímás beigtatása ünnepén fogják felszentelni. Egy szép tehetségű fiatal magyar képfaragó művészt híztak meg vele. Bezerédi Gyula lelkes ambiczióval óhajtotta kielégíteni a legmagasabb várakozást s olyan Szt-Háromság-szobrot alkotott, mely ritkítani fogja párját hazánkban. Legtöbb Szt-Háromság- szobrunk múlt századbeli fogadalmi emlék, többnyire barokk-stilben, faragott felhőkkel, sugarakkal, nehézkes csoportosítással, czifra sallangokkal. Bozerédi Szt-Háromság-szobra tiszta renaissance-stilü emlék, mely előkelő' csoportosításával s tiszta compositiójá- val első pillanatra is lebiliincseli figyelmünket. A fiatal művész bemutatta nekünk uj müve tervezetét, mielőtt azt Esztergomba szállíttatta volna. A Bajza-utczai i műteremben megjelent kritikusok gratuláltak a művésznek s azt óhajtották, vajha mennél töb vidéki városunk cserélné ki kőfaragó műhelyből származott Szt-Háromság-szobrát olyan pompás művel, a milyen Bezeródié. Nagyon sokat nyerne vele nemcsak a vallásos kegyelet, hanem a vallásos művészet is. Az uj Szt-Háromság-szobor csopor- tozat három főrészből áll : alsó, középső és felső testből. A talpazat mérsékelt magasságú s három-négy lépcső vezet a magyar szentek álló szobraival s nevezetes magyar egyliáztörbéneti eseményeket megörökítő dombormüvekkel díszített oltárokhoz. Az egyszerű, de igen Ízléses architektúrával megalkotott párkányzajon áll Szt-István, Szt- L ász ló, Szt-Erzsébet és Szt-Margit szobra. Az első oltárlap fölött látható a Patrona Hungáriáé domborművé olyat: felfogással, mint régi magyar érez- péuzeiuketu A második dombormű Szt István koronáztatását vagyis a magyar királyság megalapításának eszméje örökíti meg ; a harmadik dombormű » hittérítő Pázmány Pétert mutatja be: a mint szónoklatával a nép előtt áll a negyedik dombormű az uj prímái, avatását fogja raegörökitenii Az élén! mozgalmit, csoportozat-tag középső réi szélről elegáns könnyedséggel emellé dik ki egy karcsú renaissance oszlop: melynek fején csoportosul a Szt Három ság : jobbról az Atya, balról a Fiúéi fölültük, galamb képében a Szentiélei Isten. A pompás oszlop tövét az oltár felől az ujonan kinevezendő primái czimere fogja díszíteni ; hátul le* Esztergom város czimere. A tize': nagyságú tervezet szoboralakjai bron szozva vannak. Végtelenül sokat én» a mű, ha az életnagyságu szobrok vas lóban bronzból öntetnének. Esztergon főpapságának s a város hatóságánar kedden mutatta be a fiatal művé* legujabb alkotását Esztergomban. Ne» nehéz előre is megjósolni a derék ma sikerét. A kik Budapesten látták tizednagj; ságu mértékében, azok szinte meg irigyelték Esztergomot, hogy olyas pompás Szt-Háromság szoborcsoportoz*^ tot kap, mely ritkítani fogja párját r. országban. Fővárosi levél. (Az elnapolásról.) Budapest, aug. 26..c Hosszú betegség, kínos marazmui volt az, a minek a királyi kézirattá imént elnapolt magyar parlament abl vetve volt. Az elnapolás igazi megmentés voo a zsákutczából, melyben a magyar pa« lamentarizmus már-már megfulladásnai volt kitéve. Vagy táu munkás, gyümölcsöző éli- tét élt ez a parlament, mely csak tes méketlen vitákat, haszontalan, a polo tikailag érett magyar néphez méltatta! jeleneteket produkál.t Pedig mily szépen, mily kedvei kilátások mellett kezdődött ez Ha csak színházi szakember volna, akkor nem tudna olyan könnyű szerrel elzárkózni a művész-élet könnyelműségei elől ; nem tudna ellentállni Klárné és Zsófi mama szeretetreméltóan incselkedő kaczérságának, hanem rögtön lágyulna, olvadozna, úgy mint például én is. De nem. Evva Lajos nemcsak színházi szakember, hanem egy sziuháztudós, a ki kényes dilemmákból, kicsinyes primadonnaválságokból mindig diadalmasan tud kima- gaslani s a ki szakszerűségeivel már európai hírű igazgatóvá nőtte ki magát. Igaz, hogy van abban valami természetes, hogy a vigság és bohóság tanyájának Jupiteré maga nem kaczag, éppen úgy, mint ha a komikus a maga játéka közben gyászszerüen komoly. Természetes s a nézőnek jól eső ez is, az is. A művészetre nézve mind a kettő áldásos. A miuapában fülhegygyel azt hallottam, hogy az olympuszi istenek naponta — miséznek. Mi lehet az oka ? ! Megtudtam. Mise közt arra kérik Jupitert, hogy maradjon az ő rendelésszerü komolyságával a vig múzsáknak továbbra is királya. Vájjon a misézőket meghallgatja-e Jupiter Lajos ? ! Solmosy Elek. * Német színész voltam, -— magyar színész lettem s az is maradok. Ez Evva Lajos müve, melyért örök hálával tartozom neki. Dárda i Gyula. * 1888. év julius hó 9-án »A budapesti népszínház férfitagjaiból alakult haugver- senyző-társaság« Poprádon befejezve négy hétre tervezett körútját, még egyszer és utoljára összedugta a fejét a kupaktanács. Megtörtént a »végelszámolás.« Mindenkinek tudtára lett adva, hogy ki mennyit fog még Pesten — ráfizetni. Sebaj no ! mondja Boránd Gyurka, csakhogy a jókedvünkkel nem fizettünk rá, mert arra most nagy szükségünk lészen Szulóczou, a hova már nagyon vágyódtunk. Hogyne, mikor a mi szeretett direktorunk invitált meg bennünket! Hiszen már az első ősszekoczczanásnál széjjel rebbentünk volna. Volt igy is elég huzavona. Ilyenkor mindig azzal békültúnk össze: »Fiuk ! Gondoljunk Szalóczra !« Julius hó 10-én megérkeztünk. Irtóztátó zivatar volt. »Vájjon megkapta-e levelünket a direktor ur ?« Hogy fogunk mi innen Szalóczra jutni, mert azt még álmodni sem mertük volna, hogy ilyen időben valakit elejbénk küldenek. Hát bizony nem is küldtek senkit, hanem a hogy megáll a vonat, kit látunk ott ? A mi kedves vendéglátó direktorunkat, a szó szoros értelmében — bőrig átázva. Hurráh ! Hurráh ! Éljen ! kiáltoztunk lelkesülten. Nem direktor volt ő itt ránk nézve, még csak nem is egyszerű vendéglátó házigazda, hanem pajtás, igazi jó pajtás, a szó színészi értelmeién. Kocsijával kétszer fordult a szakadó esőben, amig az állomástól hazavitt bennünket. Ő maga hajtott, nem bízta vo.lna ezt a világért se másra. És otthon a borúra igazán a legkellemesebb derű várt reáuk. Kitisztult az ég is a legszeretetreméltóbb háziasszony barátságtól ragyogó arczának láttára . . . Szirmai Imre. * Ezelőtt tizenkét évvel ellenségem volt. Hasztalan iparkodtam mint színésznő a 12 éven át barátságát megnyerni, nem sikerült. Ikreket kellett szülnöm, hogy nem csak barátomnak, de sőt komámnak is megnyerjem. M. Csatai Zsófi. * Evva Lajos jószivü, udvarias és igazságos ember. Dióhéjba szorítva ez is elég kimerítő jellemrajz. Én rendezője vagyok és igy többnyire csak hivatalosan érintkeztem vele. Már pedig hivatalos titkot törvényeink értelmében elárulni nem szabad, mert színházi bíróság elé állítanak és pénzbírságot kell fizetnem. Follinus Aurél. * Nekünk színészeknek az igazgató az, a mi egy államban a kormányelnök. Elhiszem, hogy nagy dolog lehet egy országot tíz esztendeig kormányozni, de nem oly nehéz feladat, mint egy színtársulatot tiz évig vezetni. Mert ebbe, mint példák is bizonyítják, már bele is örültek. Szerintem csak két lehetetlenség van : czigányt muzsikával s színészt szereppel kielégíteni. Azért én Evva Lajos igazgatónkat a legnagyobb politikusnak tartom, mert az ő tapintatos keze úgy tudja intézni a dolgokat, hogy a káposzta is megmarad s a kecske is jóllakik. Semmi egyebet nem hozhatok fel hátrányára, mint azt, hogy behozta a két havi szüuidőt. De bár ez reánk, színészekre nézve igen terhes, nen hiszem, hogy csak egyetlen egy is völik közöttünk, a ki leikéből azt kívánná, hoio »mondjon le !« Hunyadi József..! * Én csak öt nap óta vagyok szerződői) tagja Evva igazgatónak s még minén nem tudok róla semmi rosszat. A hogy v ismerem, biztos vagyok benne, hogy 7 év múlva is ezt fogom mondhatni. Egyet azonban tapasztaltam. Azt, hoot Evva igazgatót (szóban s nem irásbasd tagjai egy része dicséri, más része szidfii De mindezt csak azért, mert ő — jgsgi ságos ember. K. K 0 p á c 6 y Juliska^ * A népszínháznál az a szokás, hogy a* az ember nagyon szeret, a neve helyví »Tatá«-nak szólítja. Kiváncsi vagyok, n szólna hozzá Evva Lajos, ha egy sise napon »Igazgató ur« helyett igy szólni-: nám meg : »Kedves tatára !«^ T 0 1 1 a g i Adolf! * Ha nem volna direktorom, roppant sí dicséreteset tudnék róla mondani — - minthogy tagja vagyok a népszinháznus nem vagyok annyira naiv, hogy ross:*:, mondjak felőle. Egyébiránt nem az a fő! tos kérdés: hogy vagyok ón ő vele, 3 , nem az, hogy van ő én velem megeíp gedve ? Annyit mégis mondhatok, licni nagyon kellemes utitárs, még akkor is,,sí az ember, mint Phrynotte és nem—eg;g;> dűl utazik is vele. Csöngory Maris kai ,
