Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 67. szám

* HÍREK. — ű Felsége a király születésnap­ján korán reggel mozsárlövések jelez­ték a nap jelentőségét. Kilencz órakor a főszékesegyházban ünnepi szentmise tartatott, a melyen Palásthy Pál fel­szentelt püspök czelebrált teljes assis- teutiával. Jelen voltak a város s megye uotabilitásai, királyi hivatalok 8 katonaság képviselői és a hívők sokasága. Délben huszonnégy térit,ékes diszebéd volt Majer István dr., püspök és káptalani helynök termeiben, ame­lyen többnyire azok vettek részt, kik az ünnepi misén láthatók voltak. Az ötödik fogásnál a főkáptalan helynöke, az országos nevű István bácsi poharat emelt ő Felségére, a magyarok kirá­lyára. Lelkes éljenzés követte az öröm- szavakat, a vár fokán mozsarak dör­gései visszhangozták a lelkesedést. Majd a város polgármestere éltette a jóságos háziurat, kifejezvén egyszers­mind előtte a polgárság háláját és köszöuetét a méltóságos főkáptalan azon magatartásáért s lépéseiért, melyek révén sikerült a primási székhelyet továbbra is Esztergomban tartani. — Az uj prímás. Kedden a város telve volt a hírrel, hogy Ö Felsége az uj prímás kinevezését már aláirt;». Az ország főpapi székét a szombathelyi püspök Hidassy Kornél foglalná el. A hir illetékes helyen történt, tuda­kozódásunkra mindez ideig megerősí­tést nem nyert. — Szent István napja van ma, első koronás királyunk s Esztergom legnagyobb fiának ünnepe. E napon, melyet ma már nemzeti ünneppé is avatott a kegyelet és valláskülönbsóg nélkül minden magyar alattvalónak meg kell ülnie, városunk polgársága megkülönböztetett módon adhatna örö­mének kifejezést. Öltsön lobogódiszt tíz egész város, járuljunk mindnyájan templomokba, keressük fel a vár •romjai között kegyelettel a kápolnát, iiol szent, István király bölcsője állott, melyben egy nemzet boldogságát s váro­sunk legnagyobb büszkeségét ringatták. — Személyi hírek. Maszlaghy Fe- r’encz apátkanonok néhány hétre kül­földre utazott. — Walter Gyula dr., ,t kir. katb. fanitóképezde igazgató­saidra több héten át Olaszországban * l , rend főnöke sem átall a gyóntatószékbe I.lni. Van az atyák között szentszéki en­gedéllyel négy apostoli gyóntató is IPoenitentiarii Apostoliéi) a sz. Péter eemplomában szokásos hosszú pálczával. >iaika igen dicséri őket hazafiasságukért is. iÖe büszkék a pálosok arra is, hogy rend­űik magyar eredetű s bánatos szívvel em- jegetik a dicső szerzetnek hazájában való liuaztulását. »Többen nyilvániták — végzi se Zalka János leírását — azon vágyukat, (tíjha szerzetük visszajöhetne Magyaror- ki'igba, vajha legalább csak egy zárdát [ttphatnának itt. Még akkor is, midőn ki- eisérének a zárda küszöbéig s a csesztochowai 9ient szűznek pártfogásába ajánlák utazá- a*mat, e vágyat ismétlék s én akkor is, oiost is azt óhajtóm, vajha e vágyak tel- >g*8edjenek.< l K nem hiú vágyak teljesedtek is csak­hamar, de csak rövid időre. Scitovszky i An os bold, herczegprimás ugyanis olyas­min a jelzett leírást, elhatározá a jámbor leerzetet szép hazájába visszahozni. E vég­ül az akkori kormánynyal tárgyalásokba lOicsálkozott. Az esztergommegyei szent- íireszti (Péliföldön) bucsujáró hely, hol XJ régi zárda rendelkezésre áll, tűzetett b a pálosoknak működési terül. 1866. ápr. ►gge felé Kuézsa Tiborcz hazánkfia veze- ene alatt összesen négy pálos el is fog­ata a telepet s a jó herczegprimás teljes jéátás fejében két-kótszáz forint évi jára- [’ílkot biztosított számukra, ezenkívül bárom >lo8 növendéket neveltetett az esztergomi [üyházmegyei papneveldében. Egy évvel Id'bb előzőleg behívott két pálos a magyar fi elvet annyira elsajátította, hogy azon , mtbeszódet is tartottak. (‘Vég« kő?.) utazott 9 a múlt csütörtökön jött haza. — István bác8i névnapját üdvö­zöljük ma. Az esztergomi főkáptalan nagyprépostja, Majer István püspök névnapja olyan kedves alkalom, melyet minden esztergomi polgár örömmel meg­ragad a szeretet és tisztelet nyilváui- tására. — Kossuth néve8téjének megün­neplésére, mely tudvalevőleg f. hó 24-én lesz, több esztergomi polgári és asztaltársaság készül. — Boldogasszony-napján a főszé­kesegyházban két-bárom ezer hivő lial- gatta a szentmisét, melyet Palásthy Pál fölszentelt püspök tartott. A szent­beszédet Krotky József apátkanonok moudotía. A kórusou Kempter-féle misét adtak elő belélekkel, köztük Sztraka Iván Ave Mána-ját. — Ünnepi mise és egyházi zene. Ma a főszékesegyházban Palásthy Pál fölszentelt püspök fog a misén czeleb- ráliii fényes segédlettel. A kóruson a főszékesegyház karszemélyzete Schöpf Miséjét, Führer Gradual éj át s Mozart »Fuga« Offertoriumát adja elő. — Esküvő. Kelen Izidor dr. Kohn Lajos volt esztergomi jónevű orvos fia vasárnap vette feleségül Reitlinger Netti úrnőt, ReiMinger Adolf budapesti kereskedő leányát. — Derék plébános. Békás-megyeiről veszszük az értesítést, hogy az odavaló plébános Plöschl Antal a folyó évi májas 16-án dühöngött tűzvész károsultjainak segélyezése iránt nemcsak minden irány­ban eredményes lépéseket tett, ő maga is több száz frtot gyűjtött, hanem pünkösd napján sajátjából élelemmel látta el őket, marháik számára 100 frt értékű takar­mányt osztott szét. Most pedig a község­házánál kijelentette, hogy a károsultakra eső évi párbér-illetményt (összesen 106 frt 40 kr) elengedi és tőlük semmiféle stolapénzt el nem fogad. Ad multos annos ! — Vasutmegnyitás. A magyar kir. államvasutak igazgatósága adja az ér­tesítést, mely szerint az ipolysági-ba- lassagyarmati helyiérdekű vasút az össz- forgalomra berendezett Drégely-Palánk, Dejtár és Balassa-Gyarmat állomásokkal továbbá a személy — s podgyász for­galomra szolgáló Ipoly-Vecse megálló- helylyol f. ó. augusztus hó 15-éu a közforgalomnak átadatott. — Mütanrendöri bejárás Süttő község halárában az esztergom-füzifői vonalon az alispán elnöklete alatt künnjárt bizottság a mütanrendöri be­járást kedden délután tartotta meg. — Siketnéma-intézet Esztergom­ban. Ifj. Kaán Jánosnak a tanácshoz intézett tervezetét egy siketnéma-intó- zet felállítására városunkban, a múlt­kor már egész terjedelmében ismer­tettük. Mig a város egy ily intézet felállítását elhatározza s erre nézve a módozatokat megállapítja, addig is ne­vezett siketnéma-tanár f. é. szept. 1-én egy magán jellegű siketnéma-iskolát nyit. A kir. város és testvérvárosré­szek területén a siketnémák száma mintegy harmincz. Miután ezek szülői­nek anyagi viszonyai nem engedik, hogy az oktatásért járó dijat, melyet kivételesen ezen évre á nyolezvan írt­ban állapittatott meg, szerencsétlen gyermekeikért lefizethessék, egy bead­ványban kéri a városi tanácsot,hogy leg­alább kettőnek oktatási költségeit (160 frt) elvállalná és iskolai helyi­ségül a reáliskola átelleuében levő kis sarokházat ongedué át. Ifj. Kaán János e kérvényét annál inkább is méllánylandónak ajánljuk, mert a meg­nyitandó siketnóma-iskola fogja majd alapját képezni az esetleg már jövő évben felállítandó »városi« siketnéma- intózetnek ; és ez iskola az idén az államtól még semmiféle segélyt nem kaphat, csak egyévi fenállása után. Egyszersmind figyelmeztetjük u vidé­ken lakó siketnémák szülőit, hogy az iskola okvetetlenül meg fog nyílni s a tanfolyam nyolez évre terjed ; és ha már az idén oktattatni akarják gyer­mekeiket, gondoskodjanak már most (cselébe vagy kosztbaadás által) gyer­mekeik ellátásáról. — Színészet Esztergomban. Pesti és Dobó színtársulata Érsekújvárról augusztus végén vagy szept. elején két hétre városimba jön s majd egé­szen uj darabok előadásával fogja a rövid saisont megkezdeni. Az igazga­tóság már beadta kérvényét a város tanácsához. — Haraszti Feigler Hermin Ér­sekújvárt. Haraszti Feigler Hermin Pesti és Dobó színigazgatók meghivá- sára három estén át vendégszerepeit Érsekújvárt. Első föllépte Rómeó és Júliában volt, második szerepe Csók­ban, harmadik vendégjátéka a Vas­gyárosban. Az érsekujvári és környék­beli előkelő közönség igen szép szám­tan jelent meg s az ifjú művésznőt lelkes ovácziókban részesítette. Minden vendégszereplésre pompás csokrokat nyújtottak föl a színpadra s a tapsnak és kihívásnak vége hossza nem volt. Előadások után a közönség egy része a Barák-vendéglőbeu társasvacsorára gyülekezett össze a vendégművésznő tiszteletére. Az utolsó előadás emlé­kére remek repkénykoszorut nyújtottak föl, óriási virágdiszszel. A koszorút kilencz méter hosszú fehér selyemsza­lag díszítette. A fölirat külön piros selyemszalagokon tündökölt : »Haraszti Feigler Herminnek — Érsekujvári tisztelői.« Az igazgatók a szép sikerű vendégszerepléstől felbuzdulva, a fiatal színésznőt négy újabb vendógszerep előadására kérték föl a két hetes esz­tergomi saison alatt. — Bérkocsisok rendszabályozása. Milánovics Antal állami állatorvos fel­jelentéseket tett, hogy a bérkocsisok részint rósz lovakat és kocsikat hasz­nálnak üzletükben, részint pedig visz- szaélésekkel éluek a közönség irányá­ban. E feljelentésre a szolgabiróság f. hó 17-éré vizsgálatot tűzött, melyet azonban 26-ára tett át oly megjegy­zéssel, hogy a kocsi- és lovaikkal meg nem jelenő bérkocsisokat 10 frt bir­sággal bünteti. A város a vizsgálatot már megejtette, s egy rósz lovat, mint haszonvehetetlent az üzletben való használattól eltiltott. I — Kontáromba. A komáromi ki­állításra ma a propeller társulat külön járatot indított. — Külön hajót indított tegnap délután Esztergomból a Dunagőzhajó- zási társaság a fővárosban ma tartandó Szent István-uapi ünnepségekre. — Szerencsétlenség. Kurdi Imre 18 éves, muzslai illetőségű legénynek jobb kezét a cséplőgép elkapta s ösz- szeroncsolta. A szerencsétlenül járt le­gényt a városi közkórházbau ápolják. — Párnasorsolás. A napokban már ismét végigjárta a várost az a bizonyos párna, melynek az a sorsa, hogy örökös sorsolás alatt álljon, de soha senki meg ne nyerje. Egy állítóla­gos »színész család« állított be vele közönségünkhöz s elszedte azokat a filléreket, melyek különben érdemes koldusok számára lettek volna fen- tartva. Szégyenletes mesterség. A tiszteséges magyar színész nem szorulhat, napjainkban ily mesterségre, mely nemcsak becstelen, de bűnös is. Á A hatóság sohase adjon ilyen mester­ségre engedélyt, hanem óvja meg erélyével úgy a közönség érdekeit, mint a magyar színészet tekintélyét. — Turista-utra indultak ma a tornaegyesület működő tagjai több ven­dég társaságában. Kocsikon mennek Pilismarótkig, innen gyalog a mexikói völgyben Huta felé. A mexikói erdő- véd lakásában reggeli várja a társa­ságot s itt egy órai pihenőt tartanak. Majd felmásznak a hegyvidék legma­gasabb pontjára, a Dobogókőre. Innen ebédre a Királykuthoz térnek. Leszállás a hegyről d. a. 4 órakor. Visszatérés Dömösről a hat órai hajóval. — Turista-nyaralóházat szándéko­zik a propeller-társulat a Kovács­patak völgyében jövőre építeni, melyet aztán több családnak akar kiadni. Sze­rencsés eszmének tartjuk, melynek ke­resztülviteléhez anyagi sikereket is jósolunk. Ezeket követni fogja a többi nyaralóházak felemelése is ; igy a Ko­vács-patak völgye nemcsak kirándulási, hanem nyaralóhely is lesz. így kel­lene a kir. városi és szentgyörgymezei határokban is nyaralóhelyeket kijelölni. Pl. a Vaskapun túl lévő gyönyörű völgy (Mexikó) ily helyül kínálkozik. Vagy legalább ennek dunamelletti része (Rizsvölgy), hol propeller-állomást is lehetne rendszeresíteni, molyt,ől a várossal s a vasúti állomással állandó összeköttetés létesít tetuék. Ily féle dolgok a Pilis-Osztály ügykörébe tartoznának. Megalakulását immár szükségesnek is tarthatjuk. — A kát. tanítók országos érte­kezlete ang. 18-án délelőtt tartotta első ülését, a budapesti kát. kör dísz­termében, Komló,ssy Fereucz dr. orsz. képviselő elnöklete alatt. Gyürky Ödön dr., mint jegyző, az előkészítő bizott­ság jelentését olvasta föl, melyben ki­fejti az okokat, a melyek a kát. nagy­gyűlésnek ez évben való megtartását aka­dályozták s ezek közt legfőbb az, hogy a primási szók ez idő szerint üresedésben van. Többek felszólalása után az értekez­let a következő határozati javaslatot fo­gadta el : Mondja ki az értekezlet, hogy 1. A kath. tanitók országos gyű­lésének megtartását fontosnak s a ka- tholikus taniigy országos szervezése, a katholikus tanítók egyesítése czéljából szükségesnek tartja s annak érdekében a további működést és szükséges mun­kálkodást határozza el. 2. A további akczió megkezdésére bevárja azt az időpontot, a midőn az esztergomi her- czegprimási szók be lesz töltve s a főpapban a kath. mozgalmak törvényes és jogosult intézőt és vezért fognak bírni. 3. Az országos értekezlet meg­bízza az előkészítő bizottságot, hogy midőn ez az időpont elérkezik, védnö­kével egyetemben egy újabb felterjesz­téssel és kérelemmel járuljon az össze­hívandó katholikus tanitó-gyülés ügyé­ben Magyarország herczegprimása elé. 4. Az értekezlet felkéri az előkészítő bizottság védnökét, Steiner Fülöp, dr. székesfehérvári püspököt, hogy a bizott­ság kérelmét támogassa s annak érde­kében a leendő uj prímásnál közben­járjon. — Szent István-emlékek. Az első magyar király emlékezete szülővárosá­ban Esztergomban, nemcsak költői mondákhoz és legendákhoz fűződik. A hagyomány megjelölte azt a helyet, a hol a nagy király született s ez a hely most remek román stilü kápolna a romok között. Szobra szt. Lászlóé­val a Bakacs kápolua oltárlapjának egyik kis fülkéjét díszíti. Oltárképe a főszékesegyház jobb mellékhajójában levő oltár fölött látható. A festményt Grigoletti komponálta, de már nem bírta befejezni. Ereklyék és műkincsek is vannak szent István korából a fő­székesegyházi kincstárban. A szent király idejéből! használt ezüst pénzek

Next

/
Thumbnails
Contents