Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 58. szám

ken vagy a városon, illetőleg községen kívül sátrak alatt, vagy valamely szokásos módon asztalokon vagy a földön kirakva árusittatnak, különben d. e. 10 óráig.

Kőszénbányákban szabad a termelés munkáji, ha rendkívüli körülmények folytán a koszénterinelést folytatni kell, a mihez azonban külön bányahatósági engedély kell, a mely csak meghatározott időre szólhat*

Közbiztosság érdekében minden munka korlátlan.

Közlekedés érdekében minden munka korlátlan.

Levélbélyegeket egész nap szabad árulni.

Lisztkereskedések : d. e. 11 óráig.

Lottógyüjlők munkája korlátlan, mert nem tekintetnek iparüzőluiek.

Malmokban az őrlés korlátlan.

Mészárosok : az ellőálitási és elárusi- tás d4 e. 11 óráig.

Mészégetésnél kizárólag az égetési munkák egész nap.

Mézeskalácsok munkája egész nap szabad.

Nyomdaipar : korlátlan a halasztást nem tűrő állami és hatósági nyomtatványok, színlapok, műsorok, gyászjelentések készítésére s ezeknek, valamint a hírlapoknak széthordása okvetlenül szükséges munka.

Országos vásárokon, ha munkaszüne- tes napra esnek, az el árusítás szabad s e napon az országos vásár helyén levő kereskedői és ipari elárusitás is korlátlan.

Olvasztókemenczéknél szabad minden félbe nem szakiiható munka*

Öntőmunkák, ha félbe nem szakíthatok, korlátlanok.

Pálinkamérések : d. e. 10 óráig*

Pékipar: készítés, illetőleg gyártás déli 12 óráig, elárusitás azon túl is*

Postánál előforduló ipari munkák mindig meg vannak engedve.

Sajtkészités : a félbe szakítást nem tűrő munkák korlátlanok.

Sörraérések : korlátlanok.

Süteményüzletek : egész nap.

Szatócsüzletek : d. e. 11 óráig*

Szódavizgyártás és elárusitás korlátlan.

Társaskocsi-ipar : egész nap.

Tej árul ás : korlátlan.

Temetkezésé vállalatok korlátlan.

Természetes virágok árulása egész nap szabad.

Vasutak körül minden ipari munkí

szabad.

Vendéglők : korlátlanok.

Az 1891. XIII. törvényczikk 3-i] §-a szerint ipari munkát végezhetne! a mondott napokon azok az önnálh kisiparosok, kik maguk és pedid segé deik és tanouczaik, valamint más se! gédmunkások nélkül lakásásukon dől goznak.

A miniszteri rendeletben az egye munkákra, illetve műveletekre nézve engedélyezett kivétel csakis ama műm kásokra és segédszemélyzetre vonatkozik; mely az illető munkánál, illetve műi veletnél tényleg alkalmazva van.

Amaz iparnemeknél, melyeknél a: ipari munka a fentiek szerint vasárnapot kon is végézhető lesz, köteles a:; illető iparüző a munkánál alkalmazót': munkások óljaién felváltásáról gom doskodni, hogy a munkások legalá!)! minden hóban egy teljes vagy mim deú két hétben egy fél vasárnapon munkaszünetet élvezzenek.

A nagysápi asszonygyilkos.

Farkas Katalin, néhai Herman Gfái bor nemzeti múzeumi növénygyüjtő özs vegye Nagysáp községben élt s meg* lehetős vagyonnal és keresettel birti mert községi bába is volt.

1888. évben ismerkedett meg a náhl 15 évvel fiatalabb Lepsits Ambrussal kinek foglalkozáa nem volt s vele szee relmi viszonyt folytatott és bár özvv Hermáimét többen figyelmeztették, kog^ Lepsits nem jóravaló ember, 1889€ május 29-én mégis megesküdött veid és Nagysáp községben, Balogh Páli házában közös lakást fogadtak éss együtt is laktak.

A veszély a házasság kezdetén kik tört közöttük, mert a férj nem dolgoo zott, csak a nő pénzét költötte : migi ez azt megunta és pénzt nem adoth neki, ekkor Lepsits testileg is bántál! mazta őt ismételten is.

A férj nejét egy alkalommal, mikoio otthon nem volt, meglopta, melyért nejfp ellene a bíróságnál följelentést tett ésá a budapesti kir. Ítélőtábla által lopáfá büntette és közcsend elleni kihágáíá miatt Lepsits Ambrus vád alá helyezsi tetett.

Később Lepsits Ambrusné közös lá-e kásukat kerülte, az ismerősök- és szomm szádoknál tartózkodott; elhatároztad hogy férjétől el fog válni, e végett t bajnai esperesnél megjelent, ki 18900

& Szabadelvüpárt püspökjelöltje. Hogy ki lesz a harmadik uj püspök, azt inoSt még iiem is puhatolják, annyim fontosabb kandidácziókkal foglalkozik a közvélemény.

Annyi azonban már egyelőre biztos’, hogy ezt is a koimány fogja jelölni még pedig a maga oszlopai közül. Ilyen körülmények között van ma a főpapi kandidátusok ügye. A vőlegény még mindig több a menyasszonynál. A névsor még mindig változik, de nagyobb meglepetéstől már alig lehet tartani.

Vasárnapi munkaszünet.

Áz ipari munka vasárnapi és szent- istvánnapi szüneteléséről szóló 1891. XIIÍ. t.-czikk életbe lépett s ma már törvény. A munka szünetlése vasárnap és szent István napján reggel 6 órakor kezdődik és megkezdésétől számítandó 24 óráig, de legalább is a szünetelő napot követő reggeli 6 óráig tart. A keresk. miniszter 37,892. számú rendeletében meghatározza azokat a kivételeket, melyeket a törvény megenged.

A helyi viszonyokhoz mért üzletek és iparágak közül néhány kivételt képez a munkaszünet alól. Ezeket a kővetkezőkben állítottuk össze :

Aczélgyárak: az olvasztó, kavaró, finomító, hengerelő munkák egész nap.

Agyagipar: kizárólag az égetési munkák egész nap.

Átalakítási munkák, ha sürgősek, lakásokban a hatóságilag szabályozott Ívöltözködési időt megelőző és követő héten egész nap.

Bank és váltóüzletek : d. e. 10 óráig*

Bérkocsisok egész nap.

Boltok : minden kereskedelmi, elárusító és szolgalat közvetítő üzlet d. e. 10 óráig lehet nyitva.

Borbélyok: boltjukbau déli 12 óráig ; azontúl magánlakásokban, színházakban vagy hasonló nyilvános előadások alkalmával házhoz liiva.

Borkereskedések: d. e. 11 óráig.

Bormérések egész nap.

Bőriparnál a kavarási és a bőrforgatási munkák d, e. 9 óráig.

Üzemen tgy ár tás : kizárólag az égetési munkák egész nap.

Czukrászipar : egész nap.

Cselédszerzők : d. e. 10 óráig.

Díszítők : ünnepi alkalmakkor egész Map végezhetik a szükséges díszítéseket.

Dohány tőzsdék : egész nap nyitva vauinak, még pedig tekintet nélkül arra,

I vájjon a dohányáras kizárólag döháuy- jós dohánygyártmányok eladásával, vagy ezzel együtt más Czikkek eladásával is foglalkozik-e ; e más czikkeket azonban csak délelőtt 10 óráig szabad árUlniok, különben a dohányeladási engedélyt azonnal megvonják tőlük. A posta- és okmánybélyögek, postautalványok, valamint váltóürlapok elárusi- tása egész nap szabad.

Edénygyártás i kizárólag az égetési munkák egész nap.

Élelmi szeiek ellőállitása és szállítása már a szünnapra következő napon éjjel 1 órakor kezdhető.

Fehérítési iparnál : klórozási és lu- gzási munkák d. e. 10 óráig.

Fényképészek : elárusitás d. e. 10 óráig.

Festők : a kékfostés és színnyomás félheszakithatatlan munkái egész nap.

Fürdők : egész nap.

Füszerkereskedósek : d. e. 11 óráig.

Gfépipar: A sürgős és hnlaszthatLau javítási munkák d. e 10 óráig.

Hadászati szempontból sürgős minden munka korlátlan.

Hajózás körül szükséges ipari munka egész nap.

Hentesek : előállítás és elárusitás

legfejebb d. e. 11 óráig.

Hetivásárokon, ba törvényes munkaszüneti napra esnek az elárusitás d. e. 10 óráig szabad.

Hírlapok: elárusitás d. e. 10 óráig. Fűszerüzletekben és szatócsboltokbau d. e. 11 óráig.

Hírlapok szétkordasa, a mennyiben a nyomdai iparhoz tartózik, korlátlan.

Hordárok : egész nap.

Irodai munkák (kereskedelmi, ipari és gyári munkák) d. e. 10 óláig.

Kávéházak: egész nap.

Kávémrések : egész nap.

Kémiai ipar: a félbe nem szakítható műveletek, például az izzó-, láng-, és olvasztó-kemenczéknél, ólom kamaráknál és retortáknál folyó munkák.

Keményítő gyártás : a halasztkatlan munkák egész nap.

Kenyérelárusitás : egész nap.

Kisiparosoknál sürgősen rendelt javítási munkák bevégzésre szükséges munka d. e. 10 óráig; önálló kisiparosok legények, inasok és bárminemű segédmunkások igénybevétele nélkül, lakásukon egész nap dolgozhatnak.

Kofák üzlete egész nap, a mennyiben az áruk üdülő vagy mulatóhelye— a részeket az egészből. A fejlődés menetében nem következtethetünk az egyik stádiumról a következőre, — a fejlődések törvényiéi nem szükségszerűek. Egy tulajdonságot nem vonhatunk le más sajátságból. Az összetétel sajátságát nem ismerhetni meg az összetevőkéiből. Csupa természettudományos tény, melyekből világos, hogy a természeteken fölismert szükségszerűség nagyon is hiányos és hogy az empirikus tudásnak tág tere marad, melyben csak azt tudjuk, hogy igy van, de nem azt, hogy máskép nem lehet.

Az egész konkrét világ a logikus és matliematikus törvények érvényesítésében sem mutat egy csepp szükségszerűséget, ha az adatokat tekintjük ; mert a logikus és mathematikus törvények elvont formulák, melyek ha testet öltenek, esetleges meghatározások alá esnek ; igy a háromszög képlete magában véve örök és szükségszerű, de ha konkrete nyer kifejezést, ez a kifejezés a szögek, a vonalak nagysága, milyensége, méreteiben esetékes és nem szükségszerű.

Tehát az egész világ, amint van, tényleg nem szükségszerű, hanem szabad alkotás. Mi következik ebből ? az, hogy értelmes rendező választotta ki az adatok céljai szerint.

Ezen lehozással eleget tettünk b) pontnak is. Az esetékes tényezők úgy vannak sorba rendbe szedve, hogy a szabad rendező czéljait valósítsák. Ugyanaz, aki az anyagot alkotta, aki a mechanismust összeállította, öröktől fogva preczizirozott czé- lokkal hirt. Czélok nélkül nincs mozzanat' a természetben, már az anyagot is czélok.

szerint alkotta ; nem úgy kell felfogni s végtelen ősök működését, hogy az alkotód a »kész« anyaghoz hozzálépett czéljaivaj^ és azt formálni és gyúrni kezdte; nenní úgy van; hanem a mechanismus s aiß anyagi szükségszerűség úgy alkottatotío meg, hogy az alkotó terve, czélja, rendjiff a mechanismus és czélszerüség, hanem igjg kell összekötni: czélszerüség a mechanis-ai musban.

Minden C2él, melyet Isten el akart érniin a mechanikus történésben valósul meg.

(Vége köv.)

— Nagy a fogyasztó adó. Ez asß

általános sóhaj úgy a borfogyasztókáé mint a mérők körébeu. A mérők egy^g másután bezárják korcsmáikat, — menő tagadhatatlan dolog, hogy 18 frténé bort vásárolni s ezt hazaszállítani 8 hektónkiut utána 6 és Va forint fogyasztüís adót fizetni s ugyanazt keresetében meggs csappant fogyasztó közönségnek 24—28& krajczárjával kimérni nemcsak nem lesi bet, hanem határozott károsodással jánk Ha magasabb árt szabnak, megszüuiHiű a fogyasztás s a bor a hordóban huni] zamosubb ideig félig állván, romlásnatiai van kitéve. A nép ilyenformán a testeik és lelket ölő páliukaivásbaii keres káriA pótlást.

■dőljük s bőgj a fönmaradás okát a keletkezés okától megkülönböztetjük.« (Wigand i. m. II. 332.) Ugyanezt állítjuk a »erőmegmaradás törvényéről, b) Ez a két törvény nem keletkezett általános indukezió- ból. A hol a szabadakarat ngyanis oly mechanikus erőt léptet föl, mely nem az •atomokból való. Az idegek működésében a deteíminácziónak, mely a lélekböl jön, mechanikusnak kell lenni ; van tehát mechanikus erőnk, mely nem az atomokból} való s igy az erőmegmaradás nem absolut, | mert folyton növekvést szenved. Legalább j annyiban zavarja meg a lélek az erők mér- j legét, amennyiben szabad elhatározása) folytán az erők nyugvó egyensúlyát mozgássá változtatja* Ez a deterniináczió valóságos erő, mely a lélekböl jön s nem hagyja érintetlenül az »erőmegmaradás« törvényét.

3. Azonban eltekintve a mechanismus; szükségszerűségének ezen hiányaitól, elfogadjuk a vaskezii, hajlithatlan mechanismust az atomok világában mindenütt, a szerves világban csakúgy mint a szemtelenben, csak a szabadakaratot veszszük ki, elfogadjuk a szerves vegytan tüneményeiben, — elfogadjuk a szervezetek plasztikus folyamataiban s méginkább a merő mechanikus történésben. De bár ajtót s kaput nyissunk is a mechanismusnak : mégis érintetlen a világföntartó és kormányzó ősök trónja, — folytonos az ő szerepe, — érvényben van gondviselése, — érvényben a szabad lényeknek ezen gondviselő ősökhöz való viszonya, mely az imában nyilvánul.

Ennek bebizonyítására kikeli mutatnunk :

a) a természet minden pontján a föltételes, hajlítható esetékességet; mely tényleg ugyan mechanikus törvények által van meghatározva, de lehetne más rend is;

b) ezen esetékesség következtében a mechanismusnak egy rendező szabadakarattal való függését;

c) az Istennek a természetbe való folytonos befolyását és a szabad lényekhez való folytonos viszonyát.

d) pontra ezeket jegyezzük meg : A

modern tudomány a mechanikus szükség- szerűséggel port szór az áhitatosan hivő műveltség szemébe. Az ember azt gondolná, bogy a tudomány mindent a mi van s a mi történik, szükségszerűnek tud kimutatni, hogy a természeti törvények egybeesnek az észszerüséggel oly formán, hogy máskép nem is lehetne. Evvel szemben az igazság az, hogy az állítólagos szükségszerűség nemcsak nem ugyanegy az észszerüséggel, hanem ellenkezőleg csupa hiány, csupa esetékesség. Nem szükségszerű bármely tüneményben a tényezők találkozása. A nap és hold nem szükségszerűen találkoznak, hanem a kiindulás és a távolságok pedig esetlegesek. Ki nem mutathatni szükségszerűnek egy konkrét hatás eredését a közös okból, pl. hogy a villanyszikra a könenyt és élenyt vizzé egyesíti, s az embert megöli. Ki nem mutathatni szükségszerűségét bármely egyedi alaknak s az alak sajátságainak. Egyes hatásokból levonhatni általános törvényeket, de általános törvényekből nem következtethetünk egyes hatásokra. A. kvalitásokban nem ismerünk fel sehol szükségszerűségre. Ki nem magyarázhatjuk az egészet részeiből,