Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 58. szám
58. SZÁM. ESZTERGOM. XIII. ÉVFOLYAM. VASARNAP, 1891. JÜLlUS 19. MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Efjész évre Fel évre . Negjed évre ELŐFIZETÉSI ÁR: Egy szám ára 7 kr. 6 fit - kr 3 írt — kr 1 frt 50 kr Városi és megyei érdekeink közlönye. SZER K eTz T ÖS É G: PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. KIADÓ- hTv ATAL: SZÉCHENYI-TÉR 331, hová a lap hivatalos és magáuhirdetései, a nyilttérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reklamálások intézendőlc. •----------------------------------------------------------e HIR DETÉSEK: HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kr, 100- tól 200-ig 1 frt 50 kr, 200-tól 30ü-ig 2 frt 95 kr. Bélyegdij 30 kr. MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutányosab- I ban közöltetnek. NYILTTÉR sora 20 kr. Ki a prímás? Esztergom, jul. 18. Három bíboros érseki szék van üresedésbe!]. Ritka eset a kath. egyház- történetemben, hogy egyszerre három ■érsekünk dóit ki. Az ország herczegprimása vált meg először az árnyékvílágtóI. Simor János óriási hagyatékát száz napon keresztül lelettározta az országos becslő bizottság, melynek tagjai most dolgozzák föl a hatalmas anyagot, a mi ismét háromnégy hónapi munkaidőt követel. A primási uradalmak előkészületeket tesznek az aratáshoz s a pompás gazdaságokból most már az állam pénzel, mely gondos igyekezettel javit ki mindent, a mi egy-két év óta kalló- dásnak indult. Bonez Ferencz miniszteri tanácsos, a kiküldött becslőbizottság elnöke lelkiösmereteseu végezte kiküldetését, mert még azt is belyreállittalja, a mit a boldogult prímás nem tartott érdemesnek a főn tartásra. így a Várhegy alagutja fölött vezető meredek lépcsőket Simor prímás utolsó éveiben »egyszerűen fölszedték, de most újra épi- ttik. A bazilika hátsó homlokzatához rvezető márványlépcsőket, melyek pusz- Itán dekorativ természetűknél fogva nem -szorultak használatra, a bizottság rendeletére szintén újjá alakulnak. Szóval IBoucz az állam nevében az esztergomi (érsekséget olyan jó karban adja vissza, a milyenben sohasem volt. Ennyi lelkiösmeretes gondosságért méltán megérdemli az állam, hogy az ls„EsÉpéslíiiíks1árc2Íja. Emlékezés testvéremre. Ve nyugszol békén, nyugszol csendesen, Nem háborítja álmod semmisem. jTem hallod őrjöngő szived jajját, Az óngolyó elnémitá szavát, [küzdelmeidnek hogy már vége lett, . Mutatja a seb bűit szived felett, ae én nyugalmat per ezre sem lelek, „ Átok kisér, a merre csak megyek, ööröttem szörnyű éj és pusztaság, I Leheletemtől hervad a virág, j a csillag fénye bús homályba vész 3 Szemem, ha feltetintni rá merész, fíinber ha hozzám kötné életét, I Boldogtalan lehetne, nem egyéb ; ieert, mint a kit az átok súlya nyom, 1 Rólam másokra is száll fájdalom, hídig nincs bűnöm, lelkem tiszta ép, TJót nem tehetve, rosszat nem tevék, laiszvéttel voltam mások bánatán, AA könyezőkkel, könyem hullatám. ibtldusfc ha láttam, a ki éheze, riFilléremet megosztottam vele, ccm várva tőle, hogy köszönje meg; jÉSegitni rajta, nekem jól esett, íimégis, oh mégis édes istenem ik sors csak oly ádázul bánt velem, jfat azzal, aki mindig vétkezek, iÍKj embertársán nem sajnálkozék, \z soha nem sirt mások könyeért 3 ceak önmagának, önmagában élt. a nem szerette embertársait 5 lelkében utat nem talált a hit. idei primás-uradalmi aratással s egyéb terméssel rendelkezzék. Az esztergomi érsek ki nevezése tehát okozati összefüggésben áll a primási uradalmak fölvételével és gondozásával s igy ez idő szerint még napi kérdést egyáltalán nem képezhet. Beavatott körökben már régóta tudják, hogy Simor utódát semmi esetre sem lehet a nyár folyamán kinevezni. Sőt a legújabb felfogás szerint úgy az állam, mint a következő érsek legkönnyebb elszámolási érdekei azt kívánják, hogy a kinevezés jövő év január végső napjain történjék meg s igy az esztergomi érseki szék éppen egy esztendeig vákáljon. Hasonló, ha nem is ugyanazon viszonyok között bonyolítják le a zágrábi s a kalocsai érsekség birtokbavételi ügyeit. Ezek is hosszabb lélekzetü munkálatok, melyek az érdekelt érsekségek anyagi viszonyainak tökéletes rendezettségét fogják eredményezni. Az állam javuló anyagi erejéhez képest mind a három érsekségnek kifogástalan anyagi viszonyok között kell visszaszármaznia s a hol a bérleti gazdálkodás nem eredményezett kifogástalan állapotokat, ott azokat minden áron vissza kell állítani. De az állam magasabb érdekei ez időszerint nemcsak azt követelik, hogy kitűnő gazdák kezére szánjanak az érsekségek kitünően rendezett uradalmai, hanem azt is, hogy egyházpolitikai és hazafiui szemponlokból a kinevezendő uj érsekek évtizedünk szellemének nívóján álljanak s nemcsak az állam és Yagv tán a földön nem számit a jó ? Mért hágysz kétkedni oh mindenható ?! Te nyugszol békén, nyugszol csendesen Szegény testvérem ott a sírba lenn, A harezot már jó, hogy bevégezéd, Hisz néked is gyötrelmes volt a lét. Hogy van boldogság, hírből hallhatád, De lelked sohasem érezte át. Csak a mi fájó, a mi bánatos, Járt szived mélyén, mint éles pallos. Pedig te is oly jó s igaz valál, Szilárd jellemben, mint egy sziklaszál, S talán azért a földre nem való? Kellett, hogy elvigyen az óngolyó ! És most már nyugszol békén, csendesen, Nem háborítja álmod semmisem. Nyugalmat lelni csak én nem tudok, Oh, de én nálad gyávább is vagyok ! LITHVAY VIKTÓRIA. Prohásska tanár könyvéből. (Isten kormányozza a világot.) I. Független-e a készen álló világ az ősöktől ? E kérdés a világföntartás és kormányzás titokzatos homályába vezet. Az ember hajlandó hinni, hogy a kész, erőkkel fölszerelt világ a törvény szükségszerűségének medrében zavartalanul végzi folyását — hogy az ősök, miután megteremtette, visszavonul, nem lévén dolga többé, hogy nem is lehet dolga, mert hisz a szükségszerű fizikai, mechanikai folyamat kizár minden intelligens, szabadakaratu beavatkozást. Illusztráczióul szolgáljon néhány idézet: egyház között való üdvös harmóniának legyenek főmunkatársai, hanem kielégítsék az alkotmányos aera közvéleményét s az ország jogos várakozását is. Annyi jelöltet állított az érdeklődés a kinevezés fórumainak tudta nélkül, hogy már szinte minden kiválóbb püspökünk neve belekerült a kambinácziók forgalmába. A magyar püspöki kar ez időszerint való összes tagjait kettő híján már a magyar kormány ellenjegyzése mellett nevezték ki. 1867. jan. 8-án püspökök voltak Roskováuyi és Z a 1 k a. Roskováuyi nyolczvanhat éves törődött aggastyán; Zalka is hetvenes és meglehetősen kimerült. Ezekre nem vethet szemet a figyelmes kombináczió. A korszolgálat éi’demei tehát elesnek s a magyar püspöki kar összes tagjai kandidáczióba jöhetnek. Schlauch mindenesetre érsek lesz, de aligha esztergomi. S a m a s s a érsek marad, de minden valószínűség szerint aligha esztergomi. B e ii d e zágrábi érseknek van kiszemelve. Császkát Nagyváradra szánják. Császka utódául C s á k y Károly grófot, a negyvenegyéves esztergomi kanonokot emlegetik. Bende utódja mindeu valószínűség szerint Rosszival István esztergomi kanonok és országgyűlési képviselő. De ki lesz a prímás ? Minthogy a kinevezés ideje még meglehetős távol van, a közvélemény hangulatát jóformán ki lehet tanulmányozni egyes jelöltek forgalomba bocsátása által. A legelső kandidátusok közül »Minden tudományosan művelt ember tisztában van az iránt, bogy a természetben sehol sincs nyoma ember fölött álló értelmiségnek. Az anyagon föltétien, hajthatatlan szükségesség uralkodik. A természeti törvény mechanikus, örök, változha- tatlan törvény, mely utóvégre is egybeesik az észszerüséggel ; kifejezi a zord fatalizmust. Strauss meg imigy gúnyolódik : »Ha jó katholikus vidéken nagy a szárazság, elvárja a nép papjától, hogy jótevő esőért körmenetet tartson . . . Ezen csak az iskola segíthet, melyben a paraszt is azon belátásra jutna, hogy az eső csak oly szükségszerű, imától független jelenség, mint a nap- vagy holdfogyatkozás.« Tyn- dallnak is van e nemben szava : »Nincs az a megalázodás, mely egyetlen cseppet hozhatna le az égből, ez a tény olyan mélyreható volna, mintha valaki a Niagara vízeséseit az Erie-tóba iparkodnék visszaejteni.« A tudomány mai állása szerint minden materiális jelenséget mechanikus erők eredményének kell tekintenünk s Du Bois- Reymond keresi az általános világképletet, melyből minden történést — azt is, hogy mikor tűzik ismét sz. Zsófia-templomára a görög keresztet s mikor fogja Ánglia elégetni utolsó kőszénszi Iánk já t — mathe- matikus pontossággal lehet megtudni. A niatliematikus képletekkel ki akarnak szó- ritani minden szabad akaratot s ennek révén a Gondviselést. Mert a hol merő szükségesség van, ott nincs gondviselés. Nem tagadhatni, hogy a törekvések ugyancsak a fa gyökerére szegezik a fejszét; a jelszó ez: mutassuk ki lehetetlen(Schlauch, Samass a, Hornig) még mindig napirenden marad Hor* n i g báró veszprémi püspök neve. Hornig ellen a korosabb főpapoknak csak az az egyetlen kifogása lehet, hogy még nagyon fiatal. Mert egyébként rátermett a primásságra. A kombiná- cziók második aratásából (H i d a 8 s y, Zalka, Császka) nem maradt magnak való. A harmadik csoport (Steiner, Suszter, Y a s z a r y, D u 1 á n s z k y) egészen szórványos természetű s csak egyes érdekkörök töredékeinek jelölése. Dessewffy Csanádi püs* pök névjegyét nem a sajtó dobta ki a közvélemény asztalára. A fiatal Csanádi püspök, ki három-négy esztendő előtt még plébános volt, legismerősebb a kultuszminisztériumban nemcsak családfájának rokonsági ágazatai, hanem tehetségei után is. Benne a kormány olyan prímást kapna, a milyet akar. Gentry-primás lenne belőle, kitűnő hazafisággal, ragyogó papi erényekkel s ritka gazdasági és administrativ képességekkel. Ez időszerint még miu- dig nem skiz, de legalább is a legnagyobb ütőkártya, mert a honneurök skartban vannak. A legújabb primásjelöltek tehát Hornig Károly báró veszprémi és Dessewffy csauádi püspökök. A legújabb püspökjelöltek C s á k y és Rosszival esztergomi kanonokok közül C s á k y első sorban is pap, azulán mágnás; Rosszival pedig politikus és gazda. C s á k y Károly a miniszter yérrokona; Rosszival ségét minden szabadakaratnak s valóságát az örök szükségességnek. 1. E törekvéseket a legújabb időben a legnagyobb csapás érte. Boussinesq kimutatta, hogy jólehet x testnek sebességét bizonyos pillanatban ismerjük, azért még sem határozhatjuk meg minden bekövetkező mozgásait. Példák mutatják, hogy egyes mechanikus problémák két különböző megoldást nyerhetnek ; a képlet szerint egyaránt lehetséges, bogy x test mozogni fog, valamint az is, hogy nem fog. Ezáltal halálos csapást mért azokra, kik minden történést az égben és a földön a mathematikus világképletkől akarnak számtani utón lehozni ; ilyen világképlet nem létezhetik az imént adott oknál fogva. Tehát a számtani szükségesség nem oly kizárólagos, bogy egymaga meghatározzon minden történést. Ha pedig ez áll, akkor gondolhatjuk, hogy a mechanizmus vasszükségességének megsértése nélkül, ezen kétféle megoldást engedő pontokon nyúlhat be a szabadakarat — az isteni vagy az emberi. 2. A »világképletek« s a mecbanismus »vasszükségének« alapját képezi az anyag és erő megmaradásának törvénye. Azonban ez a törvény a) egészen empirikus és nem viseli magán a szükségszerűség jellegét; be nem bizonyíthatja senki, hogy az anyag lényegéhez tartozik. »Ki mondja meg nekünk, vájjon a restség az anyag lényeges tulajdona s hogy az anyag lényegéhez tartozik, hogy fönnmaradjon. Valljuk be, hogy csak a mindennapi tapasztalás s a történések folytonossága vezet rá, hogy az anyagot önmagában megmaradónak gon-
