Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 42. szám

42. SZÁM.

ESZTERGOM, XIII. ÉVFOLYAM.

VASÁRNAP 1891. MÁJUS 2i

MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

EuésK évre.............................■..................................6 írt — kr

F.'I évre..........................................................................3 írt — kr

Negyed évre

....................................................................1 fit 50 kr

F

gy szám ára 7 kr.

Városi és megyei érdekeink közlönye.

SZERKeTz T ŐSÉG:

PFALZ-ÍIÁZ, FÖLDSZINT,

hová & Lap szellemi részét illelö közlemények küldendők.

K ! A D Ó - TíTv ATAL:

SZÉCHENYI-TÉR 331,

hová, a lap hivatalos és rnagáiihirdetései, a nvilttérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reklamálások intézendők.

&--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------O'

HIRDETÉSEK :

HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kr, 100- túl 2u0-ig 1 frt 50 kr, 200-tól 30o-ig 2 frt 95 Kr. Bélyegdij 30 kr.

MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legj lányosabban közöltetnek.

NYILTTÉR sora 20 kr.

0------------------------------------------------------------------------------•

E

sztergom-Budapest.

Esztergom, máj. 23.

, Fólfizázndig kellett Esztergomnak az filsö vasakra várnia, éppen azért tiszti is ni a rúd t ölvt'tt esztendővel az egyetemes fejlődéstől. Sajá'szeríi, hogy első vasútnak, az EsZtergom-füzitő nyugtit felé tart s Becs felé iparkodik őster- ményeinkot érték esi tini, liolojt Esztergom legközelebbi érdekei inkább Budapest felé graviiálnak.

Az ország fővárosának közelsége, Budapest szellemi és anyagi ereje, szállítmányainak piacza, sőt tájszópsé- 'geink jövője nem várathat sokáig varijára. Az Esztergom-budapesti összeköttetés minden tekintetben fontosabb és jeleni őségesebb, mint a fűzi tói. Buda- peslnek nemcsak kőszénre, márványra, épületkőre, téglára s czementre van szüksége, liánéin nekünk is szükségünk van Budapestre, hová a személyközlekedés ezentúl biztosítva lesz.

Tél viz idején Esztergomot hiába ke- [ ressük Európa térképén. A mint a zajló Duna jégtáblái eltorlaszolnak az esz- f tergom-iiánai pályaháztól, vége minden » összeköttelésíiiikiiek. Sem hozzánk, sem í tőlünk nem lehet egyébként csak szi- í'bériai országúton közlekedni, a miből r ugyan nem szívesen kérnek a czivili- r záczió kényelmeihez szoktatott utasok. [ Esztergom téli pangását mindannyian I megsínylettük, mert ilyenkor minden I keresetforrásunk kiapad s el kell fo- ^ gyasztauunk a nyáron gyűjtött, tőkét, rTavaszkor azután megint előliül kell I kezdenünk az életet, azért is viszsziik

olyan sokra s azért is vándorlunk ki olyan vérző szívvel elhagyatott szülővárosunk bél.

Földrajzi, társadalmi, forgalmi, anyagi és személyes okok ezrei és ezrei tornyosulnak össze már évtizedek óta a fővárossal való**'égi is összeköt tetős érdekében. Esztergom és Budapest vasúti összeköttetése uj fejezet lesz városunk történetében.

A mint kiépül az Eszfergom-buda- posti vonal s beleolvad az Esztergom- füzitőibe, akkor azután nyugatra és keletre biztos összeköttetésünk van. Ősterményeink Budapest és Becs piaczára kerülhetnek, bányaipariul k föllendül, nagyiparosaink uj életkedvet kapnak, nagybirtokosaink uj ambiczió- val fognak hozzá a legújabb gazdasági vívmányok meghonosításához, sőt a lakosság zöme, a földműves osztály' a kisiparos és kézimuukás már aligha fog koldulni inukéért, mert más felé is kenyeret talál, a hol munkára szükség van.

Egyetemes felvirágzást fog tehát biztosítani az Esztergom-budapesti vasút egész vidékünknek. Elhagyatott megyei községeink a mindennapi szorgalom gyümölcseit ezentúl nem lesznek kénytelenek bármi áron elpocsékolni ; ott van a vasúi, mely értéket fog biztosítani annak, a minek értéke van.

Hires táj szépséggel megáldott vidékünk a fővárosiaknak uj nyaraló telepet kínálnak. A mint meglesz az állandó és biztos összeköttetés, nemesük kirándulók fogják fölkeresni Esz- i ergomot.

Sokáig lehetne folytatni az Esztergom- budapesti összeköttetés rendjrivül nevezetes előnyeinek felsorolását, de ezúttal nem akarunk kimeríteni mindent, mert még nagyon sok mondani valónk lesz róla.

Egyelőre is szívesen üdvözöljük az eszmét, melynek si keresi tése biztos és szerencsés kezekre van bízva. Zichy Nándor gróf országos tiszteletű neve s Zimouyi Schwarz Armin szerencsés firmája biztos garanczia az Esztergom-budapesti vasút minden habozástól távol álló keresztülvitelének szol idi fására,.

Női polgári iskola.

Esztergom, máj 23.

Haladó kultúránk már évek óta érzékenyen érzi a magasabb nőnevelés hiányát. A népiskolai színvonalon álló nőiskolák már régóta meghaladottak s a magánoktatások bizonyítják, hogy női generácziónk a művelődés tökéletesebb ágazatát keresi, óhajtja, követeli.

Eszfergom városa leányiskolája az elemi oktatás színvonalán kielégítően teljesiti hivatását s igy a reá fordított áldozatok busásan megtérülnek.

De az elemi iskolákat végző jobb családok sarjai éppen úgy, mint a szegényebbek egyformán keresik azon iskolai műveltséget, mely nemcsak előbbkelő inlelligencziát, de szükség esetén megélhetést is biztosit. És ezt egyelőre a, női polgári iskolákban találják fel. Évek óta jól látogatott magán tanfolyamok révén végzik tanulmányaikat a polgári iskola női hallgatói, a kik

azután Budapesten vizsgáznak. Ez is bizonyítja, hogy a polgári iskola felállítására múlhatatlanul szükség vau.

A kir. tanfelügyelő átiratot intézett a városhoz a női polgári iskola felállítása ügyében.

Mi legyen erre a mi válaszunk?

Aligha lesz Esztergomban csak egy városi képviselő is, a ki elfogadható okkal be tudná bizonyítani, hogy át alános művelődésünk fejlesztése érdekében női polgári iskolára szükségünk nem volna.

A tanfelügyelő kezdeményező lépését tehát minden müveit embernek örömmel kell üdvözölnie.

Mit kívánuak tőlünk?

Semmi egyebet, mint gyors és határozott nyilatkozatot, hogy adnánk-e helyiséget és fölszerelést a polgári iskolához, mert a tanerők fizetése az állam feladata lesz. Negyven nap alatt kért erre választ a tanfelügyelő, hogy még idejekorán jelentést tehessen s hogy a kormány már szept. elsején az esztergomi női polgári iskola első osztályát megyil hassa.

Nem áldozatokról van tehát szó, hanem egy rendkívül aktuális kultur- kérdés megértéséről, méltatásáról és befogadásáról.

Reméljük, hogy városunk nem fog sokáig késni a legörveudetesebb és leggyorsabb nyilatkozattal.

A névmagyarosítás.

A ki végignéz kereskedőink firmáin, s főkép a választók uévlajstromán, az még mindig meg fogja csóválni a fei ^„Esiterpi^iislárczája

AZ UJ NEMZEDÉKHEZ.

(Az Uj Könyv-bői.)

I Légy büszke rá, bogy most születtél; íí Nagy munka vár, uj nemzedék!

Hí.Magyar dicsőség hőse lettél;

Listen ki mindnyájuk felett él, ÁÁldólag tette rád kezét.

A Az első ezer év határán T Tiéd a múltnak fénye mind ;

3 S feléd, az uj idők sugarán 0 Czélod merész útjára szálkán, M Még szebb jövendő képe int.

Ml Melyet dicső apák szereztek,

T Tiéd a véráztatta föld:

Szentelje most tenérdemed meg iát És vívd ki joggal nemzetednek, A A mit szerencséd örökölt.

K£Előre a népnek nyomában! ^Fölötted áll izzón a nap. lOIagusba törj, alkotva, bátran,

3S diadalok dús mámorában iJCLégy tettben egyre gazdagabb!

AÁ nemzetek nagy versenyében léíEipeld az ősi lobogót;

AA régi czimert híven, épen £1!Uj lombbal födni sose szégyen, i( Öröklött jellemed megódd !

s Ne mások tapsait sóvárgjad, iHHuzádnak, nemzetednek élj!

rSzomszéd hízelgés vethet ágyat, i Ne vonjon párnájára vágyad, —

* Ragadjon inkább szenvedély.

Égő emlékek szenvedélye Lobogjon álmaid felett:

Rajongón, kő tül kőhöz érve Hódítson egy uj ezer évre Szabad hazát hős szellemed!

Épüljön az uj Magyarország,

Munkára, ifjú nemzedék !

Hazádnak igy intézd a sorsát,

Hogy ezer évig visszhangozzák Győzelmedet a íöld s az ég.

RUDNYÁNSZKY GYüLA.

Gyerekjátékok bibliája.

(Magyar gyermekjáték-gyűjtemény. Szerír dr. Kiss Áron. Budapest, 1891. N. 8;. 518 1. Hornyánszíy Viktor kiadása. Ára 3 frt.)

Ez a könyv igazi esemény a fiatal magyar folklore-irodalom terén. A tartalom fők ép azon gyűjtésekből került össze, melyeket a népisk. tanítók évek során át a gyermekjátékok terén folytattak s melyeket a szerkesztő a Szarvas Gábor Nyelvörje s a Kisfaludy-társaság és mások népköltési gyűjteményei révén az eddigi gyűjtésekkel kiegészített. Érdekes magángyűjtemények is engedtettek át a könyv számára, igy Bartalus Istváné, melyben Arany Jánostól gyűjtött darabok is voltuk, Aigner Lajosé az Ipolyi Arnold gyűjtéseivel. P. Tliewrewk Emiié, Sztankó Béláé stb. Úgy, hogy igazán el lehet mondani, hogy e terjedelmes gyűjtemény záróköve mindannak, a mi

eddig történt a gyermekjáték gyűjtés körül, s alapja leend minden későbbi gyűjtésnek.

E gyűjteményben az eddig összekerült darabok nemcsak egy példányban, de számos változatban közöltetnek úgy, hogy ezek a tudományos vizsgálatoknak is bő anyagot nyújtanak.

A nyelvészt segítik hangtani kutatásaiban, az irodalomtörténetirónak régi nyelvemlékeket adnak, a néprajz tanulmányozójának a nép lélektanához szolgáltatnak becses adalékokat, a zenésznek a gyermekdalok dallamait nyújtják. De különös haszonnal jár e könyv tanulmányozása a pádagogusra nézve, Most, mikor a kisdedóvásra eddig nem sejtett fejlődés vár, s a népiskolában, sőt a magasabb iskolákban is a testi nevelés kiváló fontosságot nyert, nem közönséges haszon háramlik iskolaügyünkre a játékok összegyűjtéséből, melyek a padagogusoktól feldolgoztatva, a testi nevelés előmozdítása mellett hivatva vannak megörzeni annak nemzeti, magyar jellegét, még pedig nemcsak a játékok, de a játékmondókák s a játékdallamok tekintet,étien is. E gyűjtemény felhasználása által meg fog szűnni a német játékok beteges inváziója s vége lesz annak a rontó hatásnak, melyet a kisdedóvók idegen játékai a nemzeti jellemre, nyelvérzékre s kivált a magyar zenei érzékre gyakoroltak.

Igazán érdemes munkát végeztek a tanítók a gyűjtés a szerkesztő az összeállítás körül! Becses szómutató s jegyzetek is vannak a vaskos kötethez függesztve, melyek csak emelik a műnek érdemeit a tudományos használhatóság terén.

Ily könyv kiadására eddig magyar kiadó

nem vállalkozott, ma sem sok van, a ki vállalkozni merne. Hornyánszky Viktor könyvkiadó elismerést érdemel a szolgálatért, melyet e mű kiadása által a magyar folklore-nak teljesített. A jövedelem felét a szerkesztő és kiadó a »Magyar Tanítók Árvaházi-Egyesülete« javára engedték át. Mind megannyi indító ok, hogy e könyv minél szélesebb körben terjesztessék s kivált olvasó egyesületek, kaszinók, felsőbb s alsóbb iskolai könyvtárak megszerezzék. A műnek, mely már igy is elég olcsó, olcsóbb minta hogy az Akadémia könyveit adni «szokta, a kiadók gondoskodtak egy kivonatos kiadásáról is gyermekek számára, melynek ára 1 frt 50 kr. lesz.

Még egyszer üdvözöljük e müvet s örömmel látjuk, hogy benne oly gyűjtemény- nyél gyarapodott irodalmunk, a milyen az idegen irodalmakban is ritkán leli párját.

Esztergral verssk.

A Boldogság utján termettek Fóldvárv István versei, melyek tizenkét esztendei termést mutatnak be. Vannak poétáink, a kik tizenkét esztendő alatt tizenkétszer többet képesek termelni; de vannak azután nagyon sokan az olvasók közül, a kik tudják, hogy mi különbség van a szaporaság és a termékenység között.

Nem a költemények mennyisége szerint olvassuk ki a poéták koszorúi számára a babérleveleket. Lessing költőnek tartotta azt, a ki csak egyetlen egy olyan dalt is tudott írni, a melyik szívből szívbe, szájról szájra szállott s nem hangzott el sohasem. Berzsenyi Dániel sem irt sokkal több ver-