Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 41. szám

win61 hamarabb, ha, nem akarunk úgy járni, mint az a beleg, a ki fájós tag­jára nem akar orvosságot tenni és e miaifc tagját kell veszítenie. Küzdjttnk a kezdet nehézségeivel : Princ piis obsta; sero medicina paratur, Cum mala per longas convaluere moias, Gazdasági egyesületek reformja. A közigazgatási reformnak egyik legfontosabb intézmézménye, a gazdasági felügyelői állások szervezése, — A törvényjavaslatnak bizottsági tárgyalása alkalmával 8 előzőleg már a sajtóban élénk véleménycsere folyt a felett, hogy a felügyelői állásnál a gazdasági szak­ismeretökre vagy pedig a közigazgatási tudományban való jártasságra tehát szakismeretre kell-e nagyobb súlyt fektetni ; vagyis más szóval, hogy gazda vagy jogász legyen-e inkább a gazda­sági felügyelő ? Élőbbe ni nézőt jutott érvényre s az a párt, mely a gazdassági felügyelői állást végzett jogásznak szerette volna biztosítani, kisebbség­ben maradt. Ez helyes. A gazdasági felügyelőnek a főfeladata a megye gazdaközOüségót az okszerű gazdálko­dásra, a gazdasági téren való haladásra vezérelni. Neki tehát magának is el­méletileg és gyakorlatilag képzett gazdának kell lennie. Á közigazgatási bizottság ehhez képest kimondotta, hogy gazdasági fel ügye lökül alkalmaz­hatók »kik a m.-óvári gazdasági aka­démián a rendes taufolyamot elvégezték és ugyanott gazdasági oklevelet nyer­tek, vagy a kik a gazdasági tanitézebe érettségi vizsga letétele után vétettek fel, s oklevelet nyertek, továbbá a gaz­dasági gyakornokok, vagy a kik a kül­földön hasonrangu tanintézetekbe nyert ilyetén bizonyitványaikat honosito11ák«. S albizottság kimondta, hogy az elmé­leti qualification kívül a gazdasági felügyelői alkalmaztatáshoz megkiván- talik, hogy »az oklevél elnyerése után az illető legalább két évig mint önálló gazda vagy gazdasági alkalma­zott, vagy a gazdasági igazgatás terén működjék.«: A bizottság a föl ügyelői állás fon­tosságát méltányolva azt is kimondta,! hogy a gazdasági felügyelő mellé gazdasági gyakornokok is alkalmaz­ható ; s ezekre vonatkozólag kimondta, hogy gyakornokul alkalmazható, a ki a jogi 4 évi tanfolyamot bevégezte, az államtudományi államvizsgát sikeresen letette és a magyar-óvári gazdasági akadémián a legfontosabb gazdasági tárgyakat egy évig hallgatta s azokból bizonyítványt, felmutathat, s a ki azonkí­vül a gazdaság terén megtelő gyakor­lati jártasságot is igazolhat. Ezt a qua'ifieátiót a bizottság nagyon is szigorúan állapitolta meg. De ez azért van igy, mivel a gazdasági gya- kornokság előkészítő lépés a gazdasági felügyelői álláshoz. Azáltal, hogy a gazdasági felügyelő alá ilyen magas qualiíieatiót igénylő gy ak a r 11 o k o k h e I y ez t e t n e k, m a gá n ak a felügyelői állásnak tekintélye és jelentősége fokoztalik. S mini bogy a gazdasági felügyelő a megyei közgyű­lésen a gazdasági ügyek előadója lesz úgy hatáskörénél, mint a reá ruhá­zol; initial,ivánál fogva nagyon sokat lehet majd a gazdasági ügyek omolése körül. Hatásköre egyébiránt tüzetesen csak akkor fog kidomborul ni, ha meg lesz hozva a mezőrendőrségi törvény, mert ebben a gazdasági felügyelő több fon­tos teendője körül lesz írva. S a közigazgatási bizottság tárgyalásain még egy más fontos törvénynek a. gazdasági egyesületekről szóló (örvénynek meg­hozatala is kilátásba lett helyezve a miniszterelnöké,Ital és ebben a törvény­ben a gazdasági felügyelőre vonatko­zólag hasonlókép több nevezetes in­tézkedés lesz. A gazdasági egyesületeknek törvény által való rendezését vagyis ujjászerve- zését már régebben sürgettük s csak örvendünk, bogy a kormány is szük­ségesnek tartja ezt. Siettetni azonban nézetünk szerint nem kell ezt az ügyel, mert ha azt akarjuk, hogy a törvény az élettapasztala,tokon alapuljon, akkor az lesz a dolgok leghelyesebb sorrendje, ha előbb é.letbe lép a megyei reform s a gazdasági felügyelők az ország minden részéből megteszik előterjeszté­seiket arra nézve, hogy miké]) lesz a dolguk legokszerübb a gazda-ági egyesü­letieket újjá szervezni s hatáskörüket és feladataikat kijelölni. És ezen elől erjesztése k alapján kellene aztán a gazdasági egyesületekről szóló törvény- javaslatot szövegezni. így leginkább remélhető, hogy azok czóljuknak meg fognak felelni és mintegy az élettapasz­talatokból növik ki magokat. Megtörténhetik úgy az is, hogy a gazdasági egyesületekről szóló törvény7- javas'at mint a megyei önkormányzatnak egyik kiegészítő része már eleve beleillesztik a közigazgatási reform nagy keretébe. De az igy el készített javaslat inkább elméleti tekintettek, mint gyakorlati élettapasztalatok alap­ján állna, s félős, hogy oz esetben a törvény meghozatala után mihamar korrektúrákat fog igényelni. ajkai minduntalan »Bélát« suttogták. Ba­lázsáénak nem volt nehéz leánya szivében olvasni. Egyszer aztán hazajött leánya a város­ból, leverten szótlanul és csak úgy mellé­kesen említette, hogy ama bizonyos »Béla« legújabban a szolgabiró szép Elza leányának ősapja a szelet. Ezt a legközönyösebb arcz- czal mondta el, de a mama egy pár fényes könny csillogását vélte látni a hosszú szem­pillákon. A többit már tudjuk. Azóta hetek múlt el; apa és leánya ke­rülték egymás tekintetét, Erzsiké még mindig zárdába készült. Elnyúltak az orgona fák s már itt-ott egy-egy virágzó jázmin bokor lehelte bűbájos illatát; épen egy ilyen alatt üldögélt fejét kezére hajtva a kis apáczajelölt. Annyira elmélyedt elmél­kedésében, hogy nem vette észre, amint egy jó arczu öreg nő elhaladt mellette és egyenesen a veranda felé tartva, az abból benyitó elfogadóba lépett. A. vendég pedig nem volt más, mint a Béla mamája. Ebédnél Balázsné előhozta az érdemes matróna látogatását. Erzsiké véletlenül leejtette a kanalát. Mi újság a szomszé­déinál? kérdő a papa odavetve. Béla iro­dát nyitott és miután már néhány ügye is akadt, asszonyt keres a házhoz. Erzsiké majd bogy a kanalát nem követte, a torka összeszorulf, pedig mennyire szerette volna megkérdeni, hogy osakugyan Elzát veszi-e nőül az ál-nok, a kegyetlen adná bár az ■egész valóságnak tudása a kegyelemdöfést n szegény megkínzott szivecskőnek. A papa is fészkelődütt a helyén, mert valahányszor házasságról hajlott, mindannyiszor meg­fordult szive a nagy keserű-(ég . miatt; hiszen ő is úgy szeretett volna lakodalmat rendezni a leányának. Különös, szólalt meg a mama újra, hogy a fiú épen a mi lányunkra vetette a sze­mét. És te mit szóltál? kiáltott Erzsiké, kinek a meglepetés visszaadta hangját. Természetesen azt, hogy arról szó sem lehet, miután te szüleid beleegyezésével zárdába mégy. Anyám mit tettél! Szerencsétlen legyek hát egész életemen át? És e szavakban olyan kétségbeesett fájdalom nyilvánult, a karcsú alak egy pillanat alatt úgy meg­törött, hogy a mama könnyen meggyő- | zödhetett leánya szerelmének egy egész élet boldogságát vagy boldogtalanságát magába záró őszinteségéről. Nem sirt az ! most, a ki két hónap előtt versenyt pi- tyergett a tavaszi esővel, de néma keserve eléggé mutatta, hogy nem mulékony fáj­dalom sajtolta ki belőle ama felkiálltást. Nem is gyötörte Balázsné tovább szegény gyermekét, hanem átüzent Béla mamájához, a ki egy narancsvirág csokorral előzte meg fiát Erzsikénél. MARGUERITE. Fővárosi levél. (Két ülésszak közt.) Budapest, máj. 20. Pünkösd után bezárta az ország- gyűlés régi ülésszakát s megnyitóita, az újat. Az uj parlamenti időszak kez­dőié ezúttal korszakalkotó fordulópontot jelez állami fejlődésünkben. Mintha a végéhez közeledő ülésszak­kal egy egész történelmi korszak feje­ződnék be s Magyarország állami és nemzeti megerősödésének immár egy uj fázisába lépne. Deák kiegyezési műve csak a kere­tet teremtette mog a még csak szer­vezendő modern magyar államiság szá­mára. Az Andrássy-kormányzat meg- toromté aztán ez államiságnak első s z á r n y p r ó b á I g a t ás a it, melynek tovább képzése a későbbi kormányok szervezői feladata volt. Nyomasztó pénzügyi gondoktól szo­rongat! atva egy ideig csak fáradsággal vegetá11; az állam s majd az összes nemzeti erőket abszorbeálta a gazda­sági szanálás müve. Az ülésszak, mely­nek végén állunk, meghozta sikeres befejezését a financziális gyógyulásnak újjászületése óta először örvend Ma­gyarország felesiegnek ál 1 ambáztáldásá­ban, mely ha még oly csekély is, mo­numentális biztatásnak tekintendő arra nézve, hogy ezentúl zavartalan állam­gazdasági prosperitásunk lesz. És most, hogy a pénzügyi mizéria komor gondja szerencsésen le van küzdve, elérkezett az idő, a magyar államot politikailag is újjászervezni, közigazgatási alkot­mánya tekintetében egy modern, nagy feladatainak és a korszellemnek meg­felelő alapra állitani. Bátran és elszántan lépett a Szapáry- kabiuet e reformok Ierére. Komoly, odaadásteljes munkájának első gyü­mölcse, a közigazgatási reformról szóló javaslat, az uj ülésszakban mindjárt igénybe veendi a képviselőház idejét és hazafias buzgalmát. Nehéz feladat vár parlamentünkre. Fontolja meg, hogy bölcs elhatározá­saitól Magyarország egész jövője függ. — Elhalasztott majális. Az iparos ifjak pünkösdi majálisa a kelletlen időjárás miatt elmaradt. A kirándulás rendezői tudatják a közönséggel, hogy Kovács-pataki majálisukat vasárnap, máj. 24-én fogják inogtartani. Irodalmi levél. (A magyar irodalom története irta Bodnár Zsigmond.) Bizalommal fordulok hazám lelkes közönségéhez, mikor több évi munkáin gyümölcsének kinyouiatásáról van szó. Minthogy ily nagyobb mű kiadása te­temes köliségbe kerül, legyen szabad a mai irodalom leghatalmasabb párt­fogójától, a tisztelt közönségétől, kér­nem, segilsen e mű megjelenésében. Mai napig nincs nagyobb irodalom­történetünk, a mik vaunak, tanuló ifjak számára készültek. Másrészt bú­váraink ernyedetlen kutatása, tudósaink és jelesebb Íróink újabb felfogása kö­veteli, hogy szélesebb alapon irassék meg irodalmunk, e drága kincsünk fejlődésének története. Mig az európai miveltebb irodalmak különösen a né­met, minden lépten mutatnak fel egy újabb irodalomtörténetet, melynek meg­jelenését vagy a felfogás újsága, vagy más szempontok igazolják; addig ná­lunk egyetlen ily mű sem jelent meg, mely több tudna és akarna lenni, mint az ifjúság tankönyve. Munkám négy kötetre terjed, mely­ben főleg a művelt nagy közönséget tartottam szem előtt. Elhagytam a latin és más jegyzeteket, melyek zavarják az előadás folytonosságát s az idéze­teket is csak azért szőttem az elő­adásba, hogy érzékelhetőbb képet nyújt­sanak a korról és ombereírŐL A menj' nyire tehetségem engedé, rajta voltam hogy önálló és eredeti legyek. Mer nem lehet egy nagy irodalomtörténet czólja sem mások Ítéleteinek jáinboi ismétlése, jóakaró felhígítása. Az iro­dalom és művészet világában csak an­nak vau igazi jogosultsága, a kinek van valami mondani valója. Minden sz-emuok meg legyen a maga nézése, minden hangnak a maga szilié, mondja egy jeles franczia bölcsész. Csekély műveltségű népeknél minden kérdésről csak egy vélemény uralkodik, mig a fejlődés, haladás országában egy sereg uj nézet jelentkezik, molyok újabb ha­ladás tényezői lesznek, hogy végre az ideális egység útját egyengessék. Ná­lunk a lefolyt óvok alatt sok esetben szűk felfogás, tehetetlen és lomha köz­vélemény-féle voll az uralkodó, mely nem szerelte az eltérő véleményeket. Most talán megváltozik ez a helyzet 8 annyit fog érni minden nézet, a mennyi és a minő érv áll szolgálatára. Hogy könnyebben hozzá férhessek a t. közönséghez, munkámat nem nagy kötetekben, hanem füzetekben teszem közzé. Egy-egy 5-6 Íves füzet ára 50 kr, Egyszerre több füzetre lehet előfizetni, Kérem t. pártolóimat, hogy Buda­pestre X. kerülőt Család-utcza 5. sz. alá szíveskedjenek az előfizetési ősz- szeget küldeni. Az első füzet májusban fog meg­jelenni, melyet minden 7—8 hétben egy másik követ. Végül pedig t. barátaimat, ismerő­seimet és jóakaróimat kérem, körözzék, terjesszék e gyűjtői veket, hogy tete­mes kár nélkül adhassam ki e munkát, melyben legfőkép hazám javát, szel­lemi életünk terjesztését, irodalmunk szélesebb ismertetését tartottam szén előtt. Boldoggá tenne a tudat, hogy igazán elértem czélomat; hogy munkás­ságom és egész életem, mely eszmékért szeretett buzogni és meggyőződéséért bővülni, legalább némi becses adalék­kal járult hozzá annak a dicső épület-; nek fölemeléséhez, melyet magyar nem-, zeli műveltségnek hívunk. BODNÁR ZSIGMOND, egyetemi magántanár. — Ki lesz a prímás ? Erre a kér­désre még mindig csak a kombiuáczióll nyelvén válaszolhatunk. Ez időszerűi! | irányadó körökben Samassa egri-érseki ! jelöltségét tartják legreálisabbnak .3 Sainassa kineveztetése azonban csak híj őszszol fogna megtörténni, mikor « kormány az összes függő kérdéseket« gyors elintézésre k eszi'ette elő. — Negyedszázados kanonokságt Major István püspök és érseki hely­tartó negyedszázados kanonokságát mái kineveztetése fordulóján siettünk üdb vözölni. Az országos tiszteletű főpapi kouonoki installátiójának napja májúm lizenkilenczodike volt, a mit a rokonit ság meg is ült. Majer püspök mégé mindig orbánezban szenved s igy üdb vözlelére nem siethetlek sokan. Tisztád szívből óhajtjuk, hogy mielőbb virulni egészségben üdvözölhessük. — Szt Alajos-ünnep. A szt. István.« ról czimzett esztergomi érseki papnee velő intézet Szt.-Alajos halálánaU 300-dos évfordulója alkalmával májún 18-án ünnepet rendezett, melyre nag;g és előkelő közönség jelent meg. A programúi jórészt a növendékpapok allji kai mi müveiből telt ki s részleteiben a következő volt: 1. Prológus; irü; Janies Ferencz II. éves b. b.; szánj valta Vodicska Lajos III. éves h. hí 2. Andante, Beethoventől, Előadták harmonium Demény Dezső II. é. li. b ti hegedűn Závodszky József VIII, é)

Next

/
Thumbnails
Contents