Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 38. szám

Fol vébe Viola Kálmán egyesületi tag választatott meg.

Kruplanicz Kálmán egyesületi tag mint a lótenyésztési bizottság elnöke indítványozza, miszerint:

»Tekintettel arra, íiogy Esztergom vármegyében a lótenyésztési bizottság még 1868-ban lett megalakítva s azóta sok érdemes tagja részint, moghalt, részint elköltözött, részint munkatehe- tetlenné vált, indítványozza, hogy a ló- tenyésztési bizottság tijbóI s a gazdasági egyesület következő tagjaiból alakíttassák meg. U. m. :

Andrássy Gyula Gyiva, Vancsó Gyula Szölgyén, Kobek István Bátorkesz, Luczenbaclier Isván Köbölkút, Szegedy Sándor Párkány, Vimmer Kálmán Ivótv, Kruplanicz Sándor Kéménd, Gangéi Ferencz Bújna, Reviczky Károly Süllő, Szekér József Párkány.

Mely indítvány egyhangúlag elfogadtatván, erről a mii, magyar kir. földművelésügyi minisztérium feliratilag, az

1. t. b. tagok pedig ezen határozat közlésével fognak értesít telni.

Végül Vimmer Ferencz bejelentő, hogy Kruplanicz Sándor, Jancsó Kálmán, Szál ka y József, Visnyi Kornél és Kugler János a gazdasági egyesület tagjai sorába kérik magukat felvétetni, melyet a közgyűlés örömmel vévén tudomásul, ezzel az ülés az elnök éltetésével a kinek fejedelmi adománya tette lehetővé hogy a gazdasági egyesület virágzásnak indult — véget ért.

Vasárnapi munkaszünet

A győri ipar- és kereskedelmi kamara küldte meg nekünk a vasárnapi munkaszünet ügyében elkészült következő miniszteri rendelet tervezetét.

I.

Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t. ez. 3. §-a következőleg szól

1. A kereskedelmi miniszter felha- talmaztalik, hogy saját hatáskörében rendeleti utón határozza meg :

a) azon iparnemeket, melyeknél azért, meri az üzem félbeszakítása lehetetlen, vagy a folytonos üzemben tartási a fogyasztó közönség vagy a közforgalom igényei vagy valamely hadászati vagy egyéb közérdek jelesen ipari indokok feltétlenül megkövetelik, az ipari munka WA első szakaszban megjelölt szünnapokon is végezhető lesz ;

b) azon módozatokat, melyek mellett azok a kisiparosok, kik maguk segédek és tanouezok igénybevétele nélkül, lakásukon dolgoznak, a munkaszünet alól fel mentendők.

E rendeletek megállapításánál a kereskedelemügyi miniszter a belügyi- és földmivelésiigyi miniszterrel, Horváth- Sz la, von országokra nézve a horvát- szlavon-d almát országi bánnal egyetértő leg jár el.

A kereskedelemügyi miniszter ezen rendelőtöket, valamint az ezeken később eszközölt módosításokat utólagosan az országgyűlésnek bemutatni köteles.

Az ezen §-ban foglalt felhatalmazás alapján tehát rendelem, hogy az ipari munka az alább felsorolt iparnemeknél ugyancsak az alább előadott módozatok mellett vasárnapokon, valamint Szent István király napján is végezhető lesz és pedig :

I. Mert az üzem félbeszakítása lehetetlen

1. az agyag, porczellán, majolika és kőedény iparnál, nemkülönben a mész-, fősz-, czement- és l égi aégető iparnál kizárólag az égetési munkák ;

2. a bőriparnál a kavarási és bőrforgatási ipari munkák, de csak legfeljebb d. e. 9 óráig ;

3. a czukoriparnál a ezukorgyártási időszak alatt; és

4. az eczetiparnál a fel töl I ési és az erjedési műveletek körül végzendő ipari ipari munka ;

5. a fehéritési iparnál elkerülhet- 1 énül végzendő ipari munka legfeljebb d. e. 10 óráig ;

6. a gépiparnál a sürgős és halaszthatatlan javítási munkák és legfeljebb déli 12 óráig ;

7. a keményitőiparnál és

8. a kőolajfinomilóiparnál azon ipari munkarész, mely a végzendő művelet természeténél fogva félbeszakítást nein tűr ;

9. a légszesziparnál, kizárólag a légszesz előállítására szükséges ipari munka ;

10. a malmoknál az őrlési művelet;

11. a műkértészeti iparnál, a menynyiben a növények öntözése, szellőztetése, vagy rögtöni átültetése elkeriil- hetlenül szükséges;

12. a papír- és papirpóp-iparnál a félbeszakít ást nem tűrő munka ;

13. a pótkávé- és kalángszáritó-iparneveli keblén a rikító gyermeklánczvirágot, táplálja a sokképü kntyatejet s a mező ezer virágát. Tótágast áll örömében a kéklő kecskeláb, élénken kalimpál a fehér harangvirág s még a kóró is boldogan hordozza bogáncsait.

Jóllehet a hosszú völgy szépségeit az ember folyton élvezheti, mégis változatossággal is ellátta a természet. Vagy két- három helyen apró völgyecskébe nyílik kilátás. De mily íölséges látvány! A mi néha húsvéti cznkortojúsban látható, az tárol most a szem elé. Messze nyaló, keskeny völgyecske, merészen lejlős hegyoldalak, oldalain naptól világított törpe fenyves, fölötte a mosolygó, kék ég.

Leülök egy pázsitos helyre, hagyom a dolgaival elfoglalt patakot.

Hány ezer éve már annak, hogy e vidéken tündérek is jártak? A természeti szépségek láttára jogos egykori létük feltevése, mert mámoriló bájainak fölfogására a gyarló ember talán nem elég nagy. Képzeletem benépesíti most is a völgyet. Látom bűvölő alakjukkal őket a hegyek vadonjaiból méltóságosan s kecsesen elö- lépegeíni. Félénken húzom meg magam. A tűlevéllel borított erdőtalaj miatt arany- sarucskák födik apró lábaikat, fehér fátyol burkolja hajoló kecseiket, fekete, dús haj omlik tejfehér vállaira, sötét éjfél tekint ábrándos szemeikből, arezuk a megtestesült szépség, őrökké ifjú üdeség.

Édesen csevegve a Jocsogó patak partjára mennek, leoldozzák könnyű saruikat, mosogatják a habokban picziny lábaikat. Enyelegve ölelgetik a fodros hullámocskák a csábos tagokat, boldogan hempelyegnek a gyengéd lábak alatt a viz homokszemei. Majd abbahagyják a tünde lények nevetgélő csevegéseiket, közösen lassú dalt zengenek csapodár királyfiról, merész vadászról, óhajtott igaz szerelemről, kiábrándító, ádáz csalódásról.

Lelkembe hatnak e varázshangok danája, mámorban ringatnak a szirénénekek, elmerengek a régmúlton, könnyezem a sivár jelent . . .

Egyszerre éhes vércse éles sivitására ocsúdom fel ébren álmomból. Egy ártatlan vadgalambot üzött-hajtott a rabló s egy másik társával kajánul oltá ki féltett életét.

Felháborodva e kegyetlenségen folytatóm utamat, a mi fölött füttyöt hallatva gúnyolt ki a fenyvesrigó. Arra vetem pillantásomat, liát ismét a gébics művelete fagyasztja meg ereimben a vért. Egy szegény bogárt húzott tövisre az ágas-bogas bojtorján mellett. Követ ragadok nemes felindulásomban 8 teljes erővel vágom az irgalmatlan bakó felé. S mit látok: vagy tizenöt-busz csúnya veréb gyönyörködött a hajmeresztő karóbahuzáson s röppent föl a sűrű bokorból. Lemondással kezdtem belátni, hogy nemcsak a vadállatok és emberek szomjuhozzák egymás vérét.

Nemsokára élénk bányatelepen át Pe- szerény faluba értem, melynek renovált temploma a vihnyei füldözök imádkozó helye. Rövid tiz peroznyi ut után Yihnyén vagyunk. Magát a falut a fontról alig látni. Esztétikai érzékre vall, midőn nagyobb épületekkel, magas állókkal eltakarták, s magát a fürdőtelepet tették előtérbe.

Vihnye a kisebb, de keresett fürdőhelyek közé tartozik. Egészben úgy, mint részenként a csín jellemzi. Épületei modernek, Ízlésesek, fürdői eléggé felszereltek, vendéglakásai, ha nem pazar berendezésüek is, de kényelmesek, sétányai gondozottak. Fényűzés és pompa nélkül, nem a magas arisztokráciia, hanem a tehetős intelligonb.m azon ipari munka,, moly őszszel a répa vagy gyökér feldolgozására és szárítására elkerülliellentil szükséges;

14. a sörfőző- és malátaiparnál és

15. a szesziparnál, valamint a szesz- finomitó- és élesztőiparnál végzendő azon munkák, melyek a folytonos üzem leibe nem szakithatása miatt szükségesek ;

17. a vas- és aczél mii veknél a magas kemeuezók, olvasztók- kavaró pesteknél és az azokkal egybekötött hengerműveknél és öntödéknél, valamint a koksz és pörkölő kemenczéknél előforduló félbeszakítást nem tűrő munkák;

18. a vegyészeti iparnál, a menynyiben az üzem egyes műveletei fennakadást nem szenvedhetnek, nevezele- seu az izzó-, láng- s olvaszlókemen- czéknél, elemkamarák és retortákuál folyó munkák ;

19. a villamos erőt előállító telepeknél előforduló ipari munka ;

20. a zománezozott vasedényiparnál az olvasztási, égetési és ónógetósi m iikák.

Színházi szemle.

(50. Künyvtárnok.)

Az ismert német vígjáték, moly egészen szomszédos a bohózattal, szerdán közepes közönség előtt ment, talán azért, mert a helyek árát nagyon is leszállították s a rendes színházlátogató közönség létszámát éppen nem emelték föl. Deák Péter kezében volt, a bamba könyvtáros szerepe, a mi azt jelentette, hogy a közönség jóízűen mulatott. Rónay Karola Ediihben ke- délyeskedett, Szathmáry Loihairban adta a szerelmest, Tukoray a szabóban bo- bóskodolt, Deákné Vobster Évábau .állotta meg a helyét.

(51. Náni.)

Csütörtöki délutáni előadásul kerítették elő Nánit, az idén harmadszor, a mit a darab seliogysem bír ki. Az esztergomi Nánik a karzatról gyönyörködtek Szilágyi Ételben, a ki a ezim- szerepet énekelte és játszotta jellem- zetesen és takarosai!. A svábságokat a gyér közönség sűrű tetszósnyilatkoza- tokkal jutalmazta.

(52. Fedora.)

Rónay Karola jutalmára Sardou Fe- dorája csütörtökön este szép közönséget vonzott a színházba. Komoly előadás és nem hétköznapi élvezet váruczia fürdőhelye, Ep ezért az itteni élet családias, rokonszenves.

Verandákkal, balkonokkal ellátott villái, csinos nyárilakai, otthonos vendéglakásai, mind csak jóhirneve mellett szólanak. Legszebb nyárilaka a »Villa Gecsányi.«

A fürdótelepet ismert patakunk szeli át s kövezett mederben hömpölygeti szennyes vizét. Sok helyen tett idáig terhes szolgálatot, nem csoda, ha elvesztő díszét. Kárpótlásul apró mesterséges vízesés teszi íocsogóhbá s több helyen hidacskák visznek át derekán. A telep alsó részén kis kertek terülnek el partján, a háttérben pedig sok egyforma, galambszinre meszelt lakok

Vihnye forrásvize 40 C. fokú, jelleme vasas. Mig egyrészt kellemes fürdőkul, másrészt rekreáló italul is szolgál. Nem egy sápadt arcznak adta már vissza rózsás pírját, csak szegény Annácskájának nem volt képes, kit pénteken sirattunk el.

Idilli az élet itt Vilinyén. A természet dns zöld köntösben, az égbolt mosolygó színben pompáz, kellemes amhra tölti be a hegyi léget, áradozva a Peszerénynél elmaradt gazdag fenyvesekből, az ezernyi illatos virágok pillangócsókolta édes kely- liéiből. A csalitok filomélák emelő dalától hangzanak, sűrű lombok közöl törnek elő a többi énekesek danái, s még a parlagi veréb is örömmel csipog teli torokból, s ö is — fürdik. Többi társaival berzenkedve csupdossák szárnyaikat az országút porában, hemperegnek kedvükre a meleg homokban. Majd megirigylik egymás boldogságát, formálisan hajba, tollba kapnak s kergetöznek ágon-bokron keresztül.

Este felé a telep megélénkül. Abbahagyja munkáját Kaclielmann vasgyártelepe, nem hallatja hangját a reszelős sivitásu körfűrész.

kozott a szépen telt házra. Rón? Karola a czimszerepben mindenképe meggyőzte a közönséget készültségén11) ambicziójáról és tehetségéről. Org. iiuma kellemesen halott, mert szinezt hangját, kitörései nem voltak chabloi; szerüek, mert szenvedélylyel játszót! A kik Fedorát a nemzőii színházba ismerik, azok mérsékeltebb igényekké jöttek az előadásra, de nem távozta! legalább disszonancziával. Rónay meg érdemelte a közönség ováczióit s meg érdemelte a buzdítást, mert azok köz a színésznők közé tartozik, a kik telje; lélekkel élnek hivatásuknak. Egészei mél ló volt hozzá játékában és sikeré ben Szathmáry Ipanoffban, kivel be mutatta jellemző tehetsége sokoldalú ságát. Szathmáry kétségkívül a legkevésbé modoros színész s épen azérl aligha fog sokáig kisebb vidéki színpadokon mutatkozni. Károlyi né Olga grófnőben adott egy igen jóízűen ábrázolt alakot telve humorral, élettel, valósággal. A rendezés egészen sikerült. A tizenegy óra után végződő előadás épen nem fárasztotta ki a közönséget, mely pedig mindvégig lelkesen csinálta a legszebb vihart, a tapsvihart.

*

* *

Négy sokat ígérő este vau még hátra, azután Károlyiók is elhagyják Esztergomot. Ma Serédi Sarolta, holnap Károlyiné Emilia, kedden Haraszti F. Hermin s szerdán ismét vele a bucsnelőadás. Mindegyik egy-egy érdekes sziliházi esemény külön is.

Lelkes közönségünk dicséretére szolgál, hogy Károlyiék közel hatvan előadást tarthatlak Esztergomban, hol olyan pártfogás és annyi buzdítás érte őket, a mennyit nálunk még soha egyetlen egy színtársulat sem élvezett. Kedves kötelességünk ezt az esztergomi színészet története számára külön is kiemelni.

HÍREK.

— Tiszteleti taggá választotta a in agy. tud. Akadémia Knauz Nándor püspököt, a ki eddig az akadémia rendes tagja volt.

— Lipthay Sándor műegyetemi tanárt, városunk jeles fiát, a magy. tud. akadémia levelező tagjai sorába választotta.

— A szabadkőművesek ellen. MaApró csoportokban sétálgatnak a fürdő- vendégek. Felliangzanak a Laczi czigány ütemes marsai, majd bus andalgói, fájó kesergői, aztán vidám esárdásai. Közelebb húzódnak a zenét élvező sétálók, hacsak fenn nem kóborolnak a szomszédos bércze- ken s onnan nem hallgatják a nótákat.

Az utakon helyre dadák gyermekkocsikat tolnak, csinos dajkák csacsogó babákat hordoznak, szenvedéllyel karikáz a térd- liarisnyás urficska, űz lepkét a rövidszoknyás lányka, majd félrevonulnak mindannyian az országúton robogó pompás fogat elöl, megállva bámulnak utána.

Halványul világossága az esti fénynek, alkonyat homálya borul a környékre, de elö-elötünedeznek az ég parányi lampionjai. Csak egy kevés ideig vár még, azt óvatosan dugja fel kiváncsi homlokát a hegy megöl a szerelmesek fáradhatatlan lesel- kedöje.

Elhangzott rég az esti harangszó, de megcsendül több helyen a pohár, felhangzik a vidám dal családias asztalok körül, válik élénkebbé a sétálók csevegése.

Későre jár az idő.

Távoli kakuk szólása, idább gitár melódiája, onnan gerliczék bugása, eminnen szerelmesek suttogása még tiz-tizenegyig, majd édes álom borítja vurázsleplét az egész nyugvó fürdötelep fölé.

*

Befejezem az ősi bányavidékről tett, sokak előtt talán unalmas tanulmányomat. Tiz közleményben nyújtottam, lehetőleg élvezetes modorban megírva. Ha a t. olvasók közül legalább tizen ilyennek találták, úgy fáradságomat jutalmazottan tudom.

SIN KA.