Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 34. szám
U j oltár. Eaítüigom, ápr. 25. A legnemesebb czélu egyesületnek alapját vetette meg néhány buzgó tagja városunknak, mult vasárnap, Csernoch János apátkanonok ur lakásán. A minden magasztos és nemes eszméért lelkesülni tudó kanonok ugyanis meg lévén győződve, hogy városunk szegényein csakis a szt. Vincze- egyesület által lehet valóban segíteni, feltette magáiban, hogy ily egyesületet Esztergom lián létesít. A szt. Vincze-egyesület ezéIja a szegény és elhagyatott családok, valamint egyesek lelki s testi segélyezése. Az egyesület tagjai' a szegényeket saját lakásaikon keresik feli és velők közvetlen érintkeznek. Megkönnyebbülve érzik magukat az ilyen 1 elhagyatottak, ha valakit közelíteni látnak, ki szánakozik rajtok; mennyivel inkább fog-; nak tehát örvendeni, ha oly irgalmas sza- j maritánust pillantanak meg,ki minden igyekezettel iparkodik rajtok segíteni. A társulat fcipj ii kizárólag Esztergom szegényeinek során enyhítenek s támogatják őket1 anyagilag, de nem készpénzzel — mert1 sok szegény a kezébe jutott pénzt csakhamar elveri, talán bűnre fordítja — hanem utalványnyal, melynek elömutatására a kijelelt helyeken megkapják azt, a mire szükségük van, n. m. kenyeiet, tejet, húst, fát, ruhaneműt, gyógyszert. Gyakran a családon vagy egyesen jobban segítünk, ha alamizsna helyett munkát szerzünk neki ; ily esetben az egyesület tagjai iparkodtak ismerőseik körében párt- fogoltjaiknak munkát szerezni. És sok egyéb módja van a segélyezésnek. Ez röviden a ..Vincze-egyesület czélja. Vájjon lehet-e ennél nemesebb törekvés?! De talán mégis azt fogják mondani: hisz már annyi társulata van városunknak s ha végig nézzük azok tagjainak névsorát. mind-( egyiknél ugyanazokat látjuk szerepelni. Nem kell megijednünk ! A Yiticze-egye- sülethen tagdíj nincs ; jövedelme áll a tagok által önként felajánlott és a gyűjtések alkalmával titkon nyújtott adományokból g egyes jótevők hagyományaiból. Már eddig is találkoztak nagylelkű adakozók, kik előre felajánlották hathatós támogatásukat. A pénzkérdés tehát nem aggaszt, nem különösen Esztergomban, hol annyit áldoznak a szegények — sokszor érdemetlen szegények — segítésére. Ha ez összegnek egy része a Vincze- egyesület kezébe jut, ez sokkal többet ér el vele. Sőt nem tudom, vájjon a szegényeknek válik-e ez egyesület nagyobb előnyére vagy a tehetősebbeknek, kik rendszeres és okos segélyezés által egyrészt nemesítik az elhagyottak szivét, erkölcsét, másrészt pedig megszabadulnak a tolakodó s érdemetlen koldusoktól, kikre úgyis annyi a panasz városunkban, kik szűnni nem akaró kiabálással, betanult szólamokkal nem annyira kérnek, mint inkább kicsikarják a segélyt. A Vincze-egyesület adakozik, de nem a csavargóknak, kik elhagyva otthonukat idegenek kegyelméből akarnak élősködői, nem a resteknek, nem azoknak, kik oldalútokat, nyilámokat, természetesen vízszintes irányban. Az aknák a szállításon kívül légvezetésre s néhol vizemelésre is szolgálnak. Fontosak a bányákban a tárnák is, szállítási, vízvezetési, szellőztetési és közlekedési czélokkal. Számuk mintegy hetven. Nevezetesebbek: a Bertulan-tárria (622 m. a teng. színe fölött) 1000 m. hosszú vasúttal, a Klinger-tárna (705 m. a t. sz. f.) 1200 m. hosszú, a Schmidterin-tárna a városban, 1000 m., Nándortárna 2000, Kornberg-altárna Steffulton 2590 m. — Leghosszabb a vihnyei völgyijén van: Paduai Ó-An tál tárna 5500 m. hosszú (!) s legnagyobb részben vasúttal ellátva. A tárnáknál is fontosabbak a vízelvezetés ozéljaira szolgáló altárnák. Három nevezetesebb altárna van: a sz. Háromság-, Ferencz császár- és II. József altárna. A sz. Háromság-altárna a Bieber-altárna alatt 47 méterrel fekszik mélyebben, s [ torkolata Selmeczbányán a volt alsókapunál! van. 1671-ben már a Zsigmondaknáig ért, j ma egészen a Pjerg-aknáig (órajárásnyira 1 fíelmecztől). Hossza 9480 m., vasútja 2757 ! m., melyhez 485 m. külvasut is csatlakozik. Ferencz császár-altárna 153 (más adat szerint 105 m.) méterrel mélyebben az előbbi alatt. Torkolata Hodrnsbányán. Vá- jásáfc még a XIV. sz.-ban kezdhették, mert 1494-ben a munkához újra fogtak. 1630- Wrt 1860 m. bosszú volt. Ma »összes» hossza 32,130 m. s a hodrusi bánjukon Hívül', érinti az összes selmeczbányai s azólaknai bányatelepeket. Vize! vezetésen épkézlábbal bírnak s kiknél nem annyira aj képesség hiányzik az életfenntartására, hanem az akarat; miért is meg nem érdemlik, hogy mások verejtékével táplálkozzanak. Azonban, hogy az egyesület e nemes czél elérésében sikerrel haladhasson előre szükség volna buzgó tagokra. Vajha talál- koznánek oly, a felebarát iránti valódi szeretettől áthatott fiatal emberek, kik működő tagokul belépnének. Az egyesületnek kétféle tagjai vannak : 1- ször rendes, vagyis működő tagok, kik személyesen közreműködnek az által, hogy a szegényeket látogatják, vigasztalják, segélyezik. Ily működő tagja lehet az egyesületnek minden feddhetlen katholikus férfi. 2- szor pártoló tagok, kik az egyesület czél- ját pénzzel teimesztményekben nyújtott adománynyal elősegítik. Pártoló tag lehet bárki. A Vincze-egyesületek manapság az egész földkerekségén el vaunak terjedve, számuk t ilhaladja az ötezret s évenkint 10 milliónál többet osztanak ki segélyül. Hogy mily életre való mutatja az, hogy pl. Parisban, hol csak 8 egyetemi polgár alapította meg, rövid idő alatt 20 ezer szegényt segélyezett. Bárcsak városunkban is minél előbb fel virágoznék! A kik e nemes és emberbaráti egyesületnek tagjai szándékoznak lenni, szíveskedjenek Csernoch János apátkanonok urnái (primási palota) jelentkezni. Boldogság utján. Ez a czimo F ö 1 d v á r y István u j költemény kötetének, mely éppen most jelent meg a Révai Testvérek kiadásában Budapesten. -— A szép kiállítású kis kötet az 1878-161 1890-ig megirt költeményeket, tehát Földváry újabb müveit egyesíti, melyek igen alkalmasak arra, hogy egy kiforrott költői tehetség fejlődésére világot vessenek. Nem sok poéta van Magyar- országon, a ki a Boldogság utján járna. Földváry István mindenesetre ezek közé tartozik. A tiz íves kötetben körülbelül kilenczven költemény van, mely a Szerelem s a Hangulatok cziklusára oszlik. Nem ezé Inuk e helyütt a költemények aesthetikai becséről értekezni. Külön irodalmi levélben fogjuk méltatni a helyi irodalom érdekes termékét, mely mindenesetre megérdemli, bogy mindenütt odahaza legyen, a hol a dalt szeretik. A csinos kiállítású kötet ára fűzve egy frt, kötve 1 frt 60 és 2 frt. Megrendelhető a kiadó fővárosi czégnél, a Révai Testvéreknél s városunkban Buzárovits Gusztáv könyv- kereskedésében. * Szemelvények Füldváry István a Boldogság utján ez. a. megjelent uj költemény kötetéből. I. VALLOMÁS. Megláttalak! s imádtalak Miként a tévedt beduin A gyötrő éjre pirkadó napot! Hisz kinn, a szenvedés, a kín Kietlen pusztájában jártam én S az év, az óra mind örömtelen Perdül le végzetem kezén. Sugárt J sohajték petyhüdt éjjeken, Sugárt fásult szivembe Ég, Ha élve nem vagyok halott S megölni fájdalmam kevés! . . . Esdő szavamra hallgatott az Úr S ki nem szerettem azt, mit rám szabott: A hos'zu öldöklő nyugalmat, A szívtelen hideg világot, Utamba hozta bűvös arezodat ! S oh annyi fényt lövelt felém, Hogy a szemem világa majd belé veszett. 8 szivem mely oly hideg vala Es borzasztó üres, miként Kemény göröngybe vágott puszta sír: Kigyúlt a sok sugár füzén, Kigyúlt, hogy nem bírtam vele . . . II. DUZZOGÓHOZ. Oh hogy vissza-visszavenném sokszor A mit kimondtam hirtelen, Csak homlokod’ ború ne ülné, És szived aggó sejtelem! . . . Oh visszavenném a daczos szót, A melylyel megbántottalak, Hisz semmi sincs abból szivemben, Úgy volt az pusztán— mondva csak! Nézz keblem rejtekébe édes, Nincs ott egy bántó gondolat, Olyan az, mint boldog menyország És benn’ te élsz csak egymagad. Hidd el, csupán az ajkam vétkes, De hát te kényeztetted el, Most pajkos olykor, mint a gyermek És büntetést is érdemel . . . Szegény anyám, ha rosszat mondtam, Be sokszor úgy ijesztgetett: »Várj, várj megfoglak rossz fiú S nyelvedre majd tüzet teszek!« Oh jöjj kis haragos hívem te, Büntess keményen engemet . . . És forró édes ajkaiddal Hozd! hozd a büntető tüzet! . . . III. PÁLYÁM. Dicsőről, nagyról álmodám sokat, És küzdtem érte fáradatlanúl ; Hittem, reméltem, hogy majd egykoron Ragyogva fényes csillagom kigyúl, S a küzdelemnek legszebb bérét Meglátom én is tiszta sugarán : Csak egy parányi kis elismerést, A mit megérdemeltem volna tán!... De nem hiába sárból alkotá A bölcs teremtő egykor emberét, S lelkét úgy adta kölcsönül neki, Hogy visszavárja, majd ha jő a vég, Mert elbolyongtam a világban, Keresve lelket szépet és nemest S majd elbukám a szörnyű sárban A míg találtam: tisztát, egyenest! Egy álnak ellenem volt, mindig egy! Ez állt előmbe úton útfélén, Sok kínos hosszú harezban megvivánk S gyakorta volt övé a győzelem. Nem nyílt sisakkal jár ez ellen. Csak úgy lappangva mérgez fegyvere, Soká nem ismerém e kígyót, Mig mások mondták: — érdek a neve! Színházi szemle. (40. Virág lak ad ás Hu8zái-87erelem-) Murai Károly megismételt ötletes színpadi humoreszkjeit nem nagy, de igen intelligens közönség nézte végig vidáman mulatva a pezsgő szellemű apróságokban. (41. Üdvöske.) Deák Péter Üdvöskéje, Vlád Gizella csütörtökön fényes jutalomjátékot ért meg. A közönség virágcsokrokkal, koszom val s aranyos tisztelet díjjal tüntette ki. Nincs az a legnagyobb párbajhős Magyarországon, a ki annyi kihívásban részesült volna, mint a jutalmazott, fiatal énekesnő, a ki ar. esztegomi közönség buzdító rokon,szen- vét aligha fogja elfelejthetni. Deákné csakugyan elemében volt a czimszerep- ben. Bájos kel lemmel énekelt s megnyerőén játszott mindvégig. Akárhány áriáját meg kellett ismételnie, a mit aranyos jókedvvel szívesen meg is cselekedett az ő pompás közönsége számára. Fiamettában Szilágyi Etelka okozott általános feltűnést Ízléses toiletijeivel, de főkép néhány hangjába vágó ének- részlettel. Deák Péter elragadtatással humorizált s valami busz kupiét énekelt. Az alkalmiságok egészen lokális dolgokra vonatkoztak, de a publikum hamarább kifáradt a tapsban, miut ő felsége XVII. Loráud fejedelem a rigmusokban. Szabó József a herczegbeu szépen festett s gyakran játékával és énekével is kielégítette a közönséget. Árkosi Pippót énekelte rokonszenves baritonnal, nem mindennapi képességgel, di olykor készületlenül. Tukorai a bérlőben bérelte ki maga számára a jól mulató ház egészséges kaczajait. kívül szállításra is használják. Vasutjának hossza 11,247 m. II. József-altárnáfc. melynek fővágása 16,334 m. s alávájja «valamennyi« bánya- műveleteket, már ismerjük. A remekmű költsége többe került ötöd fél milliónál. A viz azon legolcsóbb természeti erő, mely lehetővé teszi a bányászat néha csekély értékű terményeinek is jövedelemmel való feldolgozását. Minthogy csak nagy erő kifejtésével lehetséges a mély aknákból a szállítás, a vizemelós, de fökép az erezek előkészítése. Selmecz hydrographiai viszonyai nem engedik a magasan fekvő bányákhoz folyó- vagy forrásvíz vezetését, szükséges volt vizgyüjtötavak építése, Minthogy 70 millió köt)méter vizet képesek felfogni a mesterséges tavak, de fokozni lehet 198 millióig, összes vizfeifogó s művekhez vezető árkaik hossza 128,960. m. Legnagyobb mesterséges tavak Kőpatak felé: a nagy és kis reichaui (725 ni. a teng. sz. f.) A nagyobb tó mélysége 22 ni. és egy milliónál több k öbméter vizet képes felvenni. Van még vagy 10 ily nagyobb tó 20—10 m. mélységgel s 900— 170 ezer m3 vizfeifogó képességgel. A selmeczbányai fővölgyben lévő zuzók vizüket a költségesen épített, 6000 m. hosszú vízvezetékkel ellátott kolpachi két tóból nyerik, melyek egy millió m8 vizet képesek felfogni. A nagyobb tavakon kívül van még kisebb az állam, továbbá Sel- meczbánya sz. kir, város és magánosok birtokában. Mindezen mesterséges tavak vizeit fokép ércnek előkészítésére használják úgy erő-, mint mosóvíz gyanánt, mert a nagyobb termeléssel bíró aknáknál gőzgéppel történik a szállítás. Nem egy aknánál azonban vizoszlopos szállítógép is működik, némelyiknél vizkerék, turbina vagy lójár- gányos gép. Utóbbi a vizerővel szállító gépeknél azon esetben, ha vízhiány a s z á 11 i bá s t akadályozná. Selmeczbányálioz legközelebb Erzsébetak- nán, a sz. Háromság-tárna alszinén, van egy szállító vizkerék 10 m. átmérővel s 8 lóerővel. A bányabirtokon mindössze négy ily vizkerék van alkalmazva. Vizoszlopos gép van három, legközelebb az András- aknán, m»dy 433 m. magasra szállít. Szállító gőzgép öt, légsüritőgép öt, mindkettőből legközelebb Ferencz József- és Zsigmond-aknán. A fúrógépeket, mint em- litém, 1874-beu alkalmazták először a II. József-altárna vágásához. Működésük : 3—4 légköri nyomásig sűrített levegő vascsöveken vezettetett a fúrógépek közelében el-! helyezett léggvüjtő edénybe, ebből kau- csukcsövön a géphez. Segélyével évenként 270 méterrel hosszabbították a vágást, de egy méter vágása 46 írtba (!) került, működésénél fogva csak a fő- és sürgős vágások n ál alkat mazták. A bányabirtokhoz tartozik még a szél- aknai drótkötélgyár. Karvastagságtól öt milliméter átmérőjűig láttam benne a különféle czélra szolgáló köteleket készíteni. Steffulton van javitó-gépgyár s kovácsmü- hely is, hol a szállitókasok, csillék, fúrógép- alkatrészek, vésők, kalapácsok stb. készíttetnek. összes műveletek fölött a selmeczbányai m. kir. hányaigazgatóság áll. A bányaüzemet a Szélaknán székelő m. kir. bányahivatal vezeti az egyes telepeken működő bányatisztekkel. Élén áll egy főnök s egy segédfonök. A bányahivatallioz tartozik a bányamérnöki hivatal egy mérnök-, segéd- mérnök- s szükséges személyzettel és a, gépfelügyelőségi hivatal. Az érczelőkészitésij munkálatok felügyeletére s vezetésére- fennáll a zuzómű-felügyelőség, a törmelék: kémlelésére a kémlŐműhely. Egészségügyre a kerületi főorvosi hivatali ügyel fel egjr főorvossal, sebészszel s se— gédorvossal. De van Vihnyén. Hodrusbá— nyán, Steffulton és Szélaknán egy-egy- bányaorvos is. A bányabirtokon mintegy 2500 munkás; és altiszt van alkalmazva. Altiszt fizetései havonként 22 — 46 frt s járandóság. Munkálok keresménye naponként 30—35 kr„- Szolgálati idejük és ügyességük szerinti meghatározott alapbérrel bírnak, mely^ irányadó s minden éviién megvizsgáltatik.,) Ez alkalommal előléptetések is történnek,! Az altisztek s munkások tagjai a sei—, meczi bányatárspénztárnak. E pénztárhoz nemcsak a kincstári, hanem a többi bá-í nyákban dolgozók is tartoznak. A munkáéi sok bérük hat százalékát fizetik be. öregp napjaikban 15 frt havi nyugdijat húznak ü A pénztár vagyoni állása a félmilliót meg-; haladja. Röviden bemutattam a selmeczi kincs-e tári bányabirtokot, jövő alkalommal meg^ ismertetem a zuzóinüvekefc s ezüstkohókat! SIN KA, (Folyt, köv.)
