Esztergom és Vidéke, 1891
1891 / 33. szám
— Mnzsla 3328 ka 111. 2 ág. 1 heir. 20 izr. — Bé a 452 kath. 1 ág. 36 izr. — Csenke és Kengyele« 175 kath. — Szt.-Györgyhnlma 77 kalli. — Kis- muzsla 51 katli. — Varjú 27 kath. — Nagyok ed 1115 kath. 512 hol v. 84 izr, — Kúrál 695 kalb. 1 bek. 12 izr. — Zsigm^udbáza, 30 katli. — Rélföldmajor 18 kalb. — Kurali major 24 kai b. — Párkány 1866 kalb. 4 ág. 10 bek. 296 izr. — Nana 773 katli. 6 ág. 8 bek. 19 izr. — Szölgyén 3130 katli. 165 izr. — Arad 85 katbf — Ivánbalma 124 kalb. — Hidegvölgy 98 ka Mi. CSARNOK. Szalonka-vadászat (—a) Mikor még falusi ember voltam, akkor valóságos szén vedólylyel hódoltam a vadásza,s gyönyöreinek s mihelyt csak szerét ejlbo<lom, nyakamba akasztót lám 'azt a valamit, a minek puska a neve. Ennek persze csak az iskolai szünidőkben ejthettem szerét s elbeszélésem is egy bus véli vakáczióban I orient, mikor is kebel-barát ómat elhívtam fa- tornyu hazámban, bogy együtt, mulassunk a szabadban a mint együtt szurkoltunk az iskolában. Volt is az öröm. Sohasem feledem el. Az utón megterveziiink mindenfélét mit fogunk csinálni ? Még olyat, is kisülő!,tünk, hogy többé felé se szagolunk az iskolának, (mert hát mind a kelten jó madarak voltunk), hanem vadászni fogunk örökkélig a mig csak tart bennünk a lélek. Alig, hogy kialudtak magunkat az édes otthonban, reggel beállít fontos pofával az erdőkerülő és jelenti, hogy a szalonkák már bíznak, még pedig sokan. Nem tudtunk mit csinálni az örömtől. Én össze jártam ismerőseimet s könyörögtem nekik, hogy jőjenek el szalonka-vadászatra. Persze mind megígér! ék. Azalatt a szülői házban folyt a munka. Kiliszlogatiák a fegyvereket és apám beavatta barátomat a vadászás művészetébe, mivel a gyerek még sohasem vett részt ilyes élvezetben, ergo tanítani kellett őt a puskaforgatásra. Már meg lett volna minden, csak még vadászos öltözetet kellett még öllenünk mivel nem tanácsos a cserjésben ünneplő ruhában bujkálni. Igen ám ! de barátomnak nem volt ilyen gúnyája. Keresgéltünk tehát s összeszedtünk mindent ami szükséges egy vadászatra. Apám egy bokor csizmával járult a felszereléshez, a melyek bizony majd nyakig befödték a, szegényt, de ő meg volt elégedve énjével s valóságos gyönyörűséggel szemlélte magát a tükörben örömében nem is vette észre bogy mi alig állunk a neveléstől. Végre elérkezett az óra. Befogadunk négy szamarat, szörnyűségesen felsál- langoztuk őket, egy vékony ostort és két vastag dnrungot tettünk a, kocsiba. A dorongokat persze elrejtettük, mivel szerepünk csak a falun kívül kéz-j dődött, a, hol már senki sem nevetheti a táltosok makacsságát. Pedig az egész falu intelligencziája tartott szamarakat s ezekkel szoktak kirándulásokat tenni, a közeli erdőkbe, mivel liát jámbor állat, a szamár, csak egyik szaladjon, szalad utána a többi is, no meg tisztességes husáng legyen készletben. Ezért rejtettünk mi is kellőt a kocsi fenekére s nagyimmal- elértünk oda, bel vadász társaink várakoztak, a kik látván, hogy a mi szamaraink elemükbe vannak, azt indítványozták, hogy a mi fogatunk legyen a menet élén. Véglu tétlenül büszkén hajtattunk, mig a, két husáng darabokra, nem törött, hanem aztán mind a négy lefeküdt a porba és csak a puskaagvak segítségévei sikerült a vadászterületre érnünk. Barátomat megszállotta a vadász-láz, reszketett, elhalványodott, pedig vadat még nem is láttunk s ily izgatottságában, mikor puskáját megtöltötte, a ravaszt le akarta ereszteni, az egyik csőből kisült a, töltelék és és . . . ijedve körültekintünk, a szamarak ugrálnak szokásuk ellenére, hát kettőnek a fülét foszlányokra lőtte. Ha nagyobb baj nem történt is, a vadászok előtt elvesztette tekintélyét, senki sem mert lesre melléje ülni. Egy helyre mentünk hát ketten, vártuk a szalonkákat. Szegény fiú nagyon izgatott volt, ülni is alig tudott, minden arra tévedt szárnyast szalonkának nézett és szégyenében vissza is vonult volna, ha nem bátorítom. Baloldalra tőlünk egy vitézié varjú Esztergom sz. k. városban van 8781 kath., 47 ágostai, 141 helv., 19 görög és 540 izr. Szt.-Gryörgymezőn van 1700 kath., 4 helv. és 20 izr. Vízivároson van 850 kath. 4 helv. 40 izr. Szenttamáson 3076 kath. 15 helv. 2 gör. 420 izr. Kis-Léván 206 kath. 15 izr. — Csév 1311 kath. 44 izr. — Dorogit 3732 kath. 6 ág. 11 belv. 35 izr. — Dömös 1060 kath. 198 helv. 20 izr. —■ Kesztölcz 1454 hath. 3 belv. és 33 izr. — Leányvár 675 kath. 3 izr. — Nyergesujfalu 2400 katli. 1 ág. 1 belv. 50 izr. — Lábatlan 530 katli. 573 helv. 25 izr. — Piszke 740 kath 59 izr. — Puszta- maróth 130 kath. — Majorság 111 kalb. 17 izr. — Pilismaróth 1293 kath. 2 ág. 621 helv. 38 izr. — Basaharcz 3 kath. Bilócz 10 kath. Irma-lak 3 kath. — Süt tő 1704 katli. 4 ág. 13 helv. 51 izr. — Bikol 71 katli. 96 helv. — Vadács 29 kath. 1 ág. 6 helv. — Szent Lélek 341 katli. 1 ág. 6 izr. — Baj na 2352 kath. 4 ág. 27 belv. 64 izr. — Epöl 678 kath. 7 belv. 13 izr. — Nagysáp 397 kath. 870 helv. 30 izr. — Pusztagyarmat 208 katli. 2 ág. 18 belv. — Domonkos 79 katli. 17 belv. — Onsáp 66 kath. 16 belv. — Nyika-Sárás 7 kath. — Bajóth 1200 kath. 21 izr. — Mogyorós 700 kath. 1 ág. 3 belv. 5 izr. — Szarkás 70 kath. 1 belv — Pélifüld 7 katli. Csolnok 1175 kath. 1 belv. 6 izr.— Mikiósvölgy 20 kath. — Dágh 690 kath. 1 ág. 19 izr. — Kiscsév 58 kath.— Kirva 676 kath. 10 izr. — Sárisáp 1225 kath. 9 belv. 62 izr. — Úny 242 katli. 6 ág. 280 helv. 18 izr. — Bart 1283 kath. 44 izr. — Kéty 322 kalb. 9 ág. 645 belv. 47 izr.— Alsókéty 81 kalb. 3 belv. — Bátor- kész 1563 katli. 8 ág. 805 belv. 245 izr. — Ujmajor 7 kath. Ebed 1509 katb. 1 belv. 8 izr. — Farnad 1112 kath. 304 ág. 305 helv. 45 izr. — Kéménd 1570 kath. 2 ág. 20 izr. — Kisbény 247 katb. 4 izr. — Nagybény 1036 kath. 5 ág. 48 izr. — Kéménd p. 96 katb. — Köbölkút 1857 kath. 48 izr. — Gyiva 466 kath. 7 helv. 10 izr. — Kisujfalu 77 katb. 706 helv. 7 izr. — Kőhidgyarmat 1160 katb. 2 ág. 6 helv. 25 izr. — Libád 1947 kath. 5 ág. 7 belv. 30 izr. — Moes 276 katb. 1350 ág. 54 izr. — Bucs 186 kath. 1355 helv. 40 izr. 1722-ben Potter Izsák egy különös szerkezetű u. n. ttízgépet épit, mely a viz- elpárologtatáson, s ismét a páráknak vízzé való sűrítésén alapult. Ugyanezt 1730-ban javította Fischer báró. A tűzgépek azonban rendkívüli mennyiségű fát fogyasztottak, a fafuvaroztatás is sokba került, ismét a vizeröhöz fordultak. Hell vizoszlopos gépei igen megfelelők, csak roppant mennyiségű viz szükséges hajtásukhoz. E czélra mesterséges gyüjtö- tavakat csináltak, melyek ma összesen 9 és fél mértföldnyi hosszúságú árkaikkal 198 millió köbméter vizet képesek fölfogni! A bányavizet az altárnák megnyitása után nem kellett egészen a felszínig emelni. Először csak a Bieber-altáináig emelték, 1671-től már a 25 méterrel mélyebben fekvő sz. Háromság-altárnáig, 1765-töl az ennél is 165 m. mélyebb Ferencz császár- altárnáig. 1767-ben 6 tüzgép, 6 Hell-féle vizoszlopos gép, 1 Hell-féle léggép, 5 rudas vizemelő s 8 lóerővel hajtott más gép küzdött a bányavizekkel. Bizonyára tisztességes munkaerő csupán a vizek eltávolítására. Mégis többször megesett, bogy a bányák elfúltak, a nagy tömegű víztől nem dolgozhattak. E folytonosan kísértő akadály végleges leküzdése ózdijából kezdték 1782-ben 165 mélyebben a Ferencz-csatorna alatt a Gara.ni-vöt gye dől Belmeoz fele hajtani az ottani bányaművelés egyik remekét, a U. Jozsef-altárnát. 1860-ban fölállították az első gőzzel működő vizemelő-gépet, mely u később alkalmazottal lehetővé tette a nagy muuka elörehaladásat. Fúrógépek segélyével sikerült 1878-bun már a hodrusi műveletekkel lukasztani, majd a vihnyei s »/elaknai bányák felé hajtva, ma már az impozáns mii készen áll. A vizemelés költségei a munkáltatás főidejében s annak lepetővé tételére évenként meghaladta a 200,000 frtot. Most ismét hosszú időre biztosítva vannak minden vizveszély ellen a sei ni ecz-vidéki bányák. Ily korszakok azelőtt mindig jö- vedelmesek valának, remélhető, bogy a temérdek befektetés miatt sok év óta semmi haszonnal nem dolgozott bányákra ezután fényesebb napok virradnak. Nehézséget okozott a bányászásnál sokszor a rossz levegő is. Régen csak lefelé volt szabad bányászni, oldalvást alig néhány öl nyíre, mert óvakodtak a bányajog szerint a szomszéd művelésekbe lukasztani. Kifelé csak egy utón közlekedhettek, igy bajos volt a szállítás- s vizemelésen kívül még élvezhető levegővel is ellátni a bányát. Aztán igen költséges. A vállalkozó, ha a vizet eltávolitá, rendesen a termelés 1/li-ed részét kapta; ha még jó levegőt is vezetett, Y7-ed részét. A rossz levegő okai: kőzetek szétmállása a levegőn, melynek oxigénjét emésztik; némely kőzetekből szénsav fejlődése, melynek már nem egy bányász esett áldozatul; a bányászok oxigént fogyasztanak, szénsavat lehelnek; az oxigént nagyban fogyasztja még a sok mécs égése s fák rothadása. Legegyszerűbb módja a légcserének: a küllégnek két különböző magasságban fekvő nyilason át ut nyittatik a bánya üregeibe, A belső s külső lég különböző hőfoka s fajsulya önmagáktól megindítják a légforgást. A bányaművelés vezetőjének gondja csak az ut szabályozása. A bányák oldalvágásaiba légajtók segélyével vagy cső veken át juttatják a jó levegőt. Régebben az utóbbi volt a közönséges mód, s nem egyszer fúvókat is alkalmaztak. Ma már mindesek szükségtelenek, mert 4 —500 m. magassági különbségek is vannak az egyes nyilasok között. Mig a sűrített levegővel dolgozó fúrógépek működésben voltak, ezek is elegendő levegőt szolgáltattak, mely a rosszat kiszoritá. A meglévő csövek mégis nagyon alkalmasak a dynamit-re- pesztés okozta füst s gáz eltávolítására. Vízszintes szállítás 10 —15 méternyire most is mint régen, kis teknőcskével történik többnyire fiuk által. Egy bányában 30 — 60 takarító fiú is dolgozott. Ma már közvetlen a művelési helyhez vezet a vasút. Régen a szállítás targonczákkal történt messzebb, de a XVI. sz.-ban kiskocsikon, az u. n. magyar csilléken, melyekkel az egymás mellé hosszában erősített bükkfa- pallókon kis ügyességgel elég gyorsan szállított egy métermázsán) i kőzetet a begyakorolt »csillére. A magyar csille gyorsan elterjedt, sőt még ma is használatos. Magyarországon az első bányavasutat 1828-ban rakták le a sz. Háromság alt.ár- nában. Egy ember rajta könnyen továbbit 8—10, egy ló 40—50 mmázsát. Mihelyt nagyobb jövedelmet produkálnak a most már külföld előtt is mintaszerűen fölszerelt selmec.zi bányák, a vasúton gőzerőt is fognak alkalmazni. A függélyes szállítás kisebb magasságra kézierövel, vederrel történik. Nagyobbra azelőtt lójárgányos, a XVIII. sz.-tól viz- kerekes s vizoszlopos gépekkel, 1861. óta gőzgépekkel s vi/.kerekekkel. Azelőtt kender-, 1837 óta drótkötelet használnak, melynek készítésére Szélaknán külön gyár van. Megemlékezem mindezen vívmányok élő- sorolása után röviden a kezelő tisztek tudományos ismereteiről is. Régen e tekintetheti korlátoltak voltak. 1548-ban Stenzel selmeczi bányamester, ki a bányák techült a fahegyére s valóságos angol flegmával nyalogatta szája szélit. Pedig ha tudta volna sorsát a mi rá várt, mikor egy szalonka fellünt a láthatáron. Oldalba löktem barátomat, lei bal vállához kapja puskáját (mivel az én öregem sutyiból lő s bará'om is igy tanulta el), vaktában elsüti és a szegény varjú ábrándozásának és életének végét szakítja. Azalatt én lelőttem a szalonkát. A jó fin annyira megrémült, hogy szólni sem tudott, azt vélte, hogy ismét szamarat lőtt, de hamar magához tért s elmentünk a meglőlt szalonkáért. Útközben ráakadtunk a kivégezett varjúra s csodálkozott a uimródfi, hogyan került ez ide? Hiába erősii- getlem neki, hogy én lőttem, nem akarta elhinni, mert nem emlékozett ijedtségében arra, hogy éu is kisütöttem fegyveremet; csak azt látta, hogy a szalonka leesett és szentül meg volt győződve, hogy ő lőtle meg. A római hadvezérek diadala semmi sem volt az övéhez képest, pláne, mikor megtudta, hogy más senki sem lőtt szalonkát. De meg is keserűbe az árát, mert vadász-szokás szerint jól elnáspángolják azt, a ki éleiében először talál, persze nem szamarat. Ót is megraktuk tisztességesen friss mogyoró- pálczákkal. Igaz, hogy a könnyűi is kicsepegtek, de szó nélkül eltűrte diadalának tudatában. Az volt még csak a valami, mikor hazavonultuiik. A szamarak úgy rohantak, mint a szélvész elül a két füleden ; az volt a szerencsénk, hogy estefelé volt, igy nem láthatott senki, nem nevethettek a füleden szamarakon. Otthon ízletesen elkészítették aszalónkat s barátom egyedül bekebelezte zsákmányát, csak az egyik szárnyát és a fejét hagyta meg tollasait, a melyeket a városi szűcsnél csokorba csináltatott és mai napig is hordja, mint első diadalának tanujelét. Másnap ismét kimentünk, de csak két szamarat fogtunk a kocsi elé. Féltem nagyon, hogy barátom ezeket is elcsúfítja, de nem tette; hanem tudja isten hogyan, hogyan nem, saját szeme, saját keze és saját puskája közreműködésével egy valóságos szalonkát ejtett el. nikai és jogügyi fővezetője volt: nem . tudott irnij A bányatisztek sok évi tapasz- - talás után emelkedtek föl a munkások ; köréből. 1555-ben Selmeczen már használták a j delejtűt. 1587 óta már a magánosok bányái j fölött is a képzeltebb kincstári tisztek ; őrködtek. Első bányatérkép 1627-ből való, , de megértéséhez terjedelmes leírás szűk- * séges. A múlt században már a különböző i szinteket különböző színekkel jelezték. Leg- - tökéletesebb bányatérkép újabb időben a £ Péch-féle, mely feltüntet mindent, a mi i csak tájékoztatóul szolgálhat. Nagy különbség van a rég' és a jelen- - légi bányászat között! De hát akkori időben i az összes tudományok korlátoltak, azért d jogtalanul itélnők el a régieket. Sőt állít- - ható, hogy a magyar bányászok az akkori 7 kor színvonalán állottak ismereteikkel, an mit a külföld többször elismert. így 1452- - ben VI. Henrik idegen bányászokat hivv Angliába, közöttük a magyarokat találj»* legjobbaknak. 1488-bun Vaziljevits III..1 Iván moszkvai nagyfejedelem Mátyás ki-^i rálytól kér bányászokat. S ily kitüntetéseké előfordulnak minden században. — Igaz„s bogy válságos körülmények között bánya—i szaink is fordultak külföldi szakértőkhöz.si Ámde ismét felküzdötték magukat hivatá—í suk magaslatára józan észszel, kitartásSal„íj anélkül, hogy a múlt században Angliábanm Németországban még széliében használtai varázsvesszővel machináltak volna. A magyar bányatisztük jeienlegi képzett— sége feljogosít a reményre, hogy szorgosé tudomány nyal meg fognak küzdeni bánniljG előfordulható nehézséggel, amihez őszintén a Glück auf! SLNKA. (Folyt, köv,)
