Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 33. szám

— Mnzsla 3328 ka 111. 2 ág. 1 heir. 20 izr. — Bé a 452 kath. 1 ág. 36 izr. — Csenke és Kengyele« 175 kath. — Szt.-Györgyhnlma 77 kalli. — Kis- muzsla 51 katli. — Varjú 27 kath. — Nagyok ed 1115 kath. 512 hol v. 84 izr, — Kúrál 695 kalb. 1 bek. 12 izr. — Zsigm^udbáza, 30 katli. — Rélföldmajor 18 kalb. — Kurali major 24 kai b. — Párkány 1866 kalb. 4 ág. 10 bek. 296 izr. — Nana 773 katli. 6 ág. 8 bek. 19 izr. — Szölgyén 3130 katli. 165 izr. — Arad 85 katbf — Ivánbalma 124 kalb. — Hidegvölgy 98 ka Mi. CSARNOK. Szalonka-vadászat (—a) Mikor még falusi ember vol­tam, akkor valóságos szén vedólylyel hódoltam a vadásza,s gyönyöreinek s mihelyt csak szerét ejlbo<lom, nyakamba akasztót lám 'azt a valamit, a minek puska a neve. Ennek persze csak az iskolai szün­időkben ejthettem szerét s elbeszélésem is egy bus véli vakáczióban I orient, mikor is kebel-barát ómat elhívtam fa- tornyu hazámban, bogy együtt, mulas­sunk a szabadban a mint együtt szur­koltunk az iskolában. Volt is az öröm. Sohasem feledem el. Az utón megterveziiink mindenfélét mit fogunk csinálni ? Még olyat, is ki­sülő!,tünk, hogy többé felé se szago­lunk az iskolának, (mert hát mind a kelten jó madarak voltunk), hanem va­dászni fogunk örökkélig a mig csak tart bennünk a lélek. Alig, hogy kialudtak magunkat az édes otthonban, reggel beállít fontos pofával az erdőkerülő és jelenti, hogy a szalonkák már bíznak, még pedig sokan. Nem tudtunk mit csinálni az öröm­től. Én össze jártam ismerőseimet s könyörögtem nekik, hogy jőjenek el szalonka-vadászatra. Persze mind meg­ígér! ék. Azalatt a szülői házban folyt a munka. Kiliszlogatiák a fegyvereket és apám beavatta barátomat a vadászás művészetébe, mivel a gyerek még soha­sem vett részt ilyes élvezetben, ergo tanítani kellett őt a puskaforgatásra. Már meg lett volna minden, csak még vadászos öltözetet kellett még öllenünk mivel nem tanácsos a cserjésben ün­neplő ruhában bujkálni. Igen ám ! de barátomnak nem volt ilyen gúnyája. Keresgéltünk tehát s összeszedtünk mindent ami szükséges egy vadászatra. Apám egy bokor csizmával járult a fel­szereléshez, a melyek bizony majd nyakig befödték a, szegényt, de ő meg volt elégedve énjével s valóságos gyö­nyörűséggel szemlélte magát a tükör­ben örömében nem is vette észre bogy mi alig állunk a neveléstől. Végre elérkezett az óra. Befogadunk négy szamarat, szörnyűségesen felsál- langoztuk őket, egy vékony ostort és két vastag dnrungot tettünk a, kocsiba. A dorongokat persze elrejtettük, mi­vel szerepünk csak a falun kívül kéz-j dődött, a, hol már senki sem nevet­heti a táltosok makacsságát. Pedig az egész falu intelligencziája tartott sza­marakat s ezekkel szoktak kirándulá­sokat tenni, a közeli erdőkbe, mivel liát jámbor állat, a szamár, csak egyik szaladjon, szalad utána a többi is, no meg tisztességes husáng legyen kész­letben. Ezért rejtettünk mi is kellőt a kocsi fenekére s nagyimmal- elértünk oda, bel vadász társaink várakoztak, a kik látván, hogy a mi szamaraink ele­mükbe vannak, azt indítványozták, hogy a mi fogatunk legyen a menet élén. Véglu tétlenül büszkén hajtattunk, mig a, két husáng darabokra, nem tö­rött, hanem aztán mind a négy lefeküdt a porba és csak a puskaagvak segít­ségévei sikerült a vadászterületre ér­nünk. Barátomat megszállotta a vadász-láz, reszketett, elhalványodott, pedig vadat még nem is láttunk s ily izgatottsá­gában, mikor puskáját megtöltötte, a ravaszt le akarta ereszteni, az egyik csőből kisült a, töltelék és és . . . ijedve körültekintünk, a szamarak ug­rálnak szokásuk ellenére, hát kettőnek a fülét foszlányokra lőtte. Ha nagyobb baj nem történt is, a vadászok előtt elvesztette tekintélyét, senki sem mert lesre melléje ülni. Egy helyre mentünk hát ketten, vártuk a szalonkákat. Szegény fiú nagyon izgatott volt, ülni is alig tudott, minden arra tévedt szárnyast szalonkának nézett és szé­gyenében vissza is vonult volna, ha nem bátorítom. Baloldalra tőlünk egy vitézié varjú Esztergom sz. k. városban van 8781 kath., 47 ágostai, 141 helv., 19 görög és 540 izr. Szt.-Gryörgymezőn van 1700 kath., 4 helv. és 20 izr. Vízivároson van 850 kath. 4 helv. 40 izr. Szenttamáson 3076 kath. 15 helv. 2 gör. 420 izr. Kis-Léván 206 kath. 15 izr. — Csév 1311 kath. 44 izr. — Dorogit 3732 kath. 6 ág. 11 belv. 35 izr. — Dömös 1060 kath. 198 helv. 20 izr. —■ Kesztölcz 1454 hath. 3 belv. és 33 izr. — Leányvár 675 kath. 3 izr. — Nyergesujfalu 2400 katli. 1 ág. 1 belv. 50 izr. — Lábatlan 530 katli. 573 helv. 25 izr. — Piszke 740 kath 59 izr. — Puszta- maróth 130 kath. — Majorság 111 kalb. 17 izr. — Pilismaróth 1293 kath. 2 ág. 621 helv. 38 izr. — Basaharcz 3 kath. Bilócz 10 kath. Irma-lak 3 kath. — Süt tő 1704 katli. 4 ág. 13 helv. 51 izr. — Bikol 71 katli. 96 helv. — Vadács 29 kath. 1 ág. 6 helv. — Szent Lélek 341 katli. 1 ág. 6 izr. — Baj na 2352 kath. 4 ág. 27 belv. 64 izr. — Epöl 678 kath. 7 belv. 13 izr. — Nagysáp 397 kath. 870 helv. 30 izr. — Pusztagyarmat 208 katli. 2 ág. 18 belv. — Domonkos 79 katli. 17 belv. — Onsáp 66 kath. 16 belv. — Nyika-Sárás 7 kath. — Bajóth 1200 kath. 21 izr. — Mogyorós 700 kath. 1 ág. 3 belv. 5 izr. — Szarkás 70 kath. 1 belv — Pélifüld 7 katli. Csolnok 1175 kath. 1 belv. 6 izr.— Mikiósvölgy 20 kath. — Dágh 690 kath. 1 ág. 19 izr. — Kiscsév 58 kath.— Kirva 676 kath. 10 izr. — Sárisáp 1225 kath. 9 belv. 62 izr. — Úny 242 katli. 6 ág. 280 helv. 18 izr. — Bart 1283 kath. 44 izr. — Kéty 322 kalb. 9 ág. 645 belv. 47 izr.— Alsókéty 81 kalb. 3 belv. — Bátor- kész 1563 katli. 8 ág. 805 belv. 245 izr. — Ujmajor 7 kath. Ebed 1509 katb. 1 belv. 8 izr. — Farnad 1112 kath. 304 ág. 305 helv. 45 izr. — Kéménd 1570 kath. 2 ág. 20 izr. — Kisbény 247 katb. 4 izr. — Nagy­bény 1036 kath. 5 ág. 48 izr. — Kéménd p. 96 katb. — Köbölkút 1857 kath. 48 izr. — Gyiva 466 kath. 7 helv. 10 izr. — Kisujfalu 77 katb. 706 helv. 7 izr. — Kőhidgyarmat 1160 katb. 2 ág. 6 helv. 25 izr. — Libád 1947 kath. 5 ág. 7 belv. 30 izr. — Moes 276 katb. 1350 ág. 54 izr. — Bucs 186 kath. 1355 helv. 40 izr. 1722-ben Potter Izsák egy különös szer­kezetű u. n. ttízgépet épit, mely a viz- elpárologtatáson, s ismét a páráknak vízzé való sűrítésén alapult. Ugyanezt 1730-ban javította Fischer báró. A tűzgépek azonban rendkívüli mennyiségű fát fogyasztottak, a fafuvaroztatás is sokba került, ismét a vizeröhöz fordultak. Hell vizoszlopos gépei igen megfelelők, csak roppant mennyiségű viz szükséges hajtásukhoz. E czélra mesterséges gyüjtö- tavakat csináltak, melyek ma összesen 9 és fél mértföldnyi hosszúságú árkaikkal 198 millió köbméter vizet képesek fölfogni! A bányavizet az altárnák megnyitása után nem kellett egészen a felszínig emelni. Először csak a Bieber-altáináig emelték, 1671-től már a 25 méterrel mélyebben fekvő sz. Háromság-altárnáig, 1765-töl az ennél is 165 m. mélyebb Ferencz császár- altárnáig. 1767-ben 6 tüzgép, 6 Hell-féle vizoszlopos gép, 1 Hell-féle léggép, 5 rudas vizemelő s 8 lóerővel hajtott más gép küzdött a bányavizekkel. Bizonyára tisztes­séges munkaerő csupán a vizek eltávolí­tására. Mégis többször megesett, bogy a bányák elfúltak, a nagy tömegű víztől nem dolgozhattak. E folytonosan kísértő akadály végleges leküzdése ózdijából kezdték 1782-ben 165 mélyebben a Ferencz-csatorna alatt a Gara.ni-vöt gye dől Belmeoz fele hajtani az ottani bányaművelés egyik remekét, a U. Jozsef-altárnát. 1860-ban fölállították az első gőzzel működő vizemelő-gépet, mely u később alkalmazottal lehetővé tette a nagy muuka elörehaladásat. Fúrógépek segélyével sikerült 1878-bun már a hodrusi műveletekkel lukasztani, majd a vihnyei s »/elaknai bányák felé hajtva, ma már az impozáns mii készen áll. A vizemelés költ­ségei a munkáltatás főidejében s annak lepetővé tételére évenként meghaladta a 200,000 frtot. Most ismét hosszú időre biztosítva vannak minden vizveszély ellen a sei ni ecz-vidéki bányák. Ily korszakok azelőtt mindig jö- vedelmesek valának, remélhető, bogy a temérdek befektetés miatt sok év óta semmi haszonnal nem dolgozott bányákra ezután fényesebb napok virradnak. Nehézséget okozott a bányászásnál sok­szor a rossz levegő is. Régen csak lefelé volt szabad bányászni, oldalvást alig néhány öl nyíre, mert óvakodtak a bányajog szerint a szomszéd művelésekbe lukasztani. Kifelé csak egy utón közlekedhettek, igy bajos volt a szállítás- s vizemelésen kívül még élvezhető levegővel is ellátni a bányát. Aztán igen költséges. A vállalkozó, ha a vizet eltávolitá, rendesen a termelés 1/li-ed részét kapta; ha még jó levegőt is vezetett, Y7-ed részét. A rossz levegő okai: kőzetek szétmállása a levegőn, melynek oxigénjét emésztik; némely kőzetekből szénsav fejlődése, mely­nek már nem egy bányász esett áldozatul; a bányászok oxigént fogyasztanak, szén­savat lehelnek; az oxigént nagyban fo­gyasztja még a sok mécs égése s fák rot­hadása. Legegyszerűbb módja a légcserének: a küllégnek két különböző magasságban fekvő nyilason át ut nyittatik a bánya üregeibe, A belső s külső lég különböző hőfoka s fajsulya önmagáktól megindítják a légfor­gást. A bányaművelés vezetőjének gondja csak az ut szabályozása. A bányák oldal­vágásaiba légajtók segélyével vagy cső veken át juttatják a jó levegőt. Régebben az utóbbi volt a közönséges mód, s nem egyszer fúvókat is alkalmaztak. Ma már mindesek szükségtelenek, mert 4 —500 m. magassági különbségek is vannak az egyes nyilasok között. Mig a sűrített levegővel dolgozó fúrógépek működésben voltak, ezek is elegendő levegőt szolgáltattak, mely a rosszat kiszoritá. A meglévő csövek mégis nagyon alkalmasak a dynamit-re- pesztés okozta füst s gáz eltávolítására. Vízszintes szállítás 10 —15 méternyire most is mint régen, kis teknőcskével tör­ténik többnyire fiuk által. Egy bányában 30 — 60 takarító fiú is dolgozott. Ma már közvetlen a művelési helyhez vezet a vasút. Régen a szállítás targonczákkal történt messzebb, de a XVI. sz.-ban kiskocsikon, az u. n. magyar csilléken, melyekkel az egymás mellé hosszában erősített bükkfa- pallókon kis ügyességgel elég gyorsan szállított egy métermázsán) i kőzetet a begyakorolt »csillére. A magyar csille gyorsan elterjedt, sőt még ma is használatos. Magyarországon az első bányavasutat 1828-ban rakták le a sz. Háromság alt.ár- nában. Egy ember rajta könnyen továbbit 8—10, egy ló 40—50 mmázsát. Mihelyt nagyobb jövedelmet produkálnak a most már külföld előtt is mintaszerűen fölszerelt selmec.zi bányák, a vasúton gőzerőt is fog­nak alkalmazni. A függélyes szállítás kisebb magasságra kézierövel, vederrel történik. Nagyobbra azelőtt lójárgányos, a XVIII. sz.-tól viz- kerekes s vizoszlopos gépekkel, 1861. óta gőzgépekkel s vi/.kerekekkel. Azelőtt kender-, 1837 óta drótkötelet használnak, melynek készítésére Szélaknán külön gyár van. Megemlékezem mindezen vívmányok élő- sorolása után röviden a kezelő tisztek tu­dományos ismereteiről is. Régen e tekin­tetheti korlátoltak voltak. 1548-ban Stenzel selmeczi bányamester, ki a bányák tech­ült a fahegyére s valóságos angol flegmával nyalogatta szája szélit. Pedig ha tudta volna sorsát a mi rá várt, mikor egy szalonka fellünt a láthatá­ron. Oldalba löktem barátomat, lei bal vállához kapja puskáját (mivel az én öregem sutyiból lő s bará'om is igy tanulta el), vaktában elsüti és a szegény varjú ábrándozásának és éle­tének végét szakítja. Azalatt én lelőt­tem a szalonkát. A jó fin annyira megrémült, hogy szólni sem tudott, azt vélte, hogy ismét szamarat lőtt, de hamar magához tért s elmentünk a meglőlt szalonkáért. Útközben ráakadtunk a kivégezett varjúra s csodálkozott a uimródfi, hogyan került ez ide? Hiába erősii- getlem neki, hogy én lőttem, nem akarta elhinni, mert nem emlékozett ijedtsé­gében arra, hogy éu is kisütöttem fegyveremet; csak azt látta, hogy a szalonka leesett és szentül meg volt győződve, hogy ő lőtle meg. A római hadvezérek diadala semmi sem volt az övéhez képest, pláne, mikor megtudta, hogy más senki sem lőtt szalonkát. De meg is keserűbe az árát, mert vadász-szokás szerint jól elnáspángolják azt, a ki éleiében először talál, persze nem szamarat. Ót is megraktuk tisztességesen friss mogyoró- pálczákkal. Igaz, hogy a könnyűi is kicsepegtek, de szó nélkül eltűrte diadalának tudatában. Az volt még csak a valami, mikor hazavonultuiik. A szamarak úgy ro­hantak, mint a szélvész elül a két füleden ; az volt a szerencsénk, hogy estefelé volt, igy nem láthatott senki, nem nevethettek a füleden szamarakon. Otthon ízletesen elkészítették asza­lónkat s barátom egyedül bekebelezte zsákmányát, csak az egyik szárnyát és a fejét hagyta meg tollasait, a melye­ket a városi szűcsnél csokorba csinál­tatott és mai napig is hordja, mint első diadalának tanujelét. Másnap ismét kimentünk, de csak két szamarat fogtunk a kocsi elé. Fél­tem nagyon, hogy barátom ezeket is elcsúfítja, de nem tette; hanem tudja isten hogyan, hogyan nem, saját szeme, saját keze és saját puskája közremű­ködésével egy valóságos szalonkát ejtett el. nikai és jogügyi fővezetője volt: nem . tudott irnij A bányatisztek sok évi tapasz- - talás után emelkedtek föl a munkások ; köréből. 1555-ben Selmeczen már használták a j delejtűt. 1587 óta már a magánosok bányái j fölött is a képzeltebb kincstári tisztek ; őrködtek. Első bányatérkép 1627-ből való, , de megértéséhez terjedelmes leírás szűk- * séges. A múlt században már a különböző i szinteket különböző színekkel jelezték. Leg- - tökéletesebb bányatérkép újabb időben a £ Péch-féle, mely feltüntet mindent, a mi i csak tájékoztatóul szolgálhat. Nagy különbség van a rég' és a jelen- - légi bányászat között! De hát akkori időben i az összes tudományok korlátoltak, azért d jogtalanul itélnők el a régieket. Sőt állít- - ható, hogy a magyar bányászok az akkori 7 kor színvonalán állottak ismereteikkel, an mit a külföld többször elismert. így 1452- - ben VI. Henrik idegen bányászokat hivv Angliába, közöttük a magyarokat találj»* legjobbaknak. 1488-bun Vaziljevits III..1 Iván moszkvai nagyfejedelem Mátyás ki-^i rálytól kér bányászokat. S ily kitüntetéseké előfordulnak minden században. — Igaz„s bogy válságos körülmények között bánya—i szaink is fordultak külföldi szakértőkhöz.si Ámde ismét felküzdötték magukat hivatá—í suk magaslatára józan észszel, kitartásSal„íj anélkül, hogy a múlt században Angliábanm Németországban még széliében használtai varázsvesszővel machináltak volna. A magyar bányatisztük jeienlegi képzett— sége feljogosít a reményre, hogy szorgosé tudomány nyal meg fognak küzdeni bánniljG előfordulható nehézséggel, amihez őszintén a Glück auf! SLNKA. (Folyt, köv,)

Next

/
Thumbnails
Contents