Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 32. szám

felszólalások, eszmecserék nek; közöl érdekes jogeseteke!; esetenként kritikai ismertetéssel; a mennyiben a közigazgatási fórumok szabályt’ondeletileg kivágási eseteket const,máinak, avagy rendeleti utón általuk szerzett jogok érintetnek, ezek bírál fitos méltatására is teret nyit, — s ezen kívül állandó rovattal birand, a jogi érdekű hírek közlését illetőleg, azonban mindig csak a terület jogi érdekeit véve ügyelembe.

E lap czime : »Törvénykezés«, a

melynek első száma 1891. május 5-óu — s a következők azután minden rákövetkező vasárnap — jelenik meg, előfizetési ára pedig a postaköltséggel együtt, egy évre 7 frt, hat hóra 3 fit 50 kr, évnegyedre 1 frt 75 kr, egy bóra 60 kr. egyes lappéldány ára 20 kr o. ért., mely előfizetési pénzek

— legalkalmasabban posta utalván y- nyaí —• a kiadóhivatalba, Győr, And rássy-u t küldendők.

A fentiekben röviden összefoglalva a föladatot, a melynek megvalósítására mint a Törvénykezés szerkesztője és kiadója vállalkozom : azon kérelemmel fordulok az érdeklődő jogászkörökhöz, bogy a szükséges erkölcsi és anyagi támogatásban részesíteni szíveskedjenek 1 Dr. ERDŐS KÁLMÁN,

kCz- és v&Itó ügj'véd.

Egyesületi élet.

A Szt. Ignáezról czimzett temetkező egyesület közgyűlését Májer István püspök a következő beszéddel nyitotta meg :

Tisztelt közgyűlés !

Egyesületünk közgyűlésének minőségénél fogva mindég bizonyos gyászos színezete vau ; ám ma szokottnál mélyebb fájdalom fakasztja ki szavaimat ■s így hangulatunk gyászosabb, mert ez év folytán, sőt legközelebb január

23-án Ő Eminencziája Simor János berczeg Prímásban azt vesztettük el, ki magas állása, széles tudománya és páratlan nagylelkűségénél fogva nemzetünknek egyik vézérférfia s dicsősége volt, s igy halála által egész országunkat nagy veszteség érte ; s különösen halálával mi sujtatt.unk leginkább, kik benne nemcsak lelkes Főpászmáinkat, hanem Városunk legnagyobb jótévőjét s jelesen Egyletünk Fővédnökét vesztettük el. — Nemcsak a’l fiúi kegyelet és szeretet, hanem főleg a köteles hála is követeli, hogy volt; Fővédnökünkről híven megemlékezzünk,'

míttal, a kanócz nieggyujtása s menekülés a helyszínéről. — Ily műtétet végignéztem, a robbanást távolról bevártam. Ágyulövés- erősségü durranás, mely menydörgésszerüen hallszik az egymást keresztül-kasul szelő tárnákban.

A robbanás helyére a fojtó dynamitfüst miatt csak órák múlva, a következő munkaszak idején mehetnek, s ekkor dolguk a repesztett kőzetnek ökölnagyságra való összetörése, berakása a csillékbe, a pászta kiemelkedő falrészeinek leütése, a törmelék gyors eltakarítása, — s ismét a fennebb leirt munka. Napról-napra, évről-évre, teljes életében ugyanazon dolog. Nem csoda, ha a szótalanságig komolylyá válik, melyet az örökös földalatti lét, sötétség s némaság csak fokoznak.

Egyik pásztában rézeres kőzeten dolgoztak, melynek csillogása a bányamécs világa mellett érdekes látványt nyújtott. De sokkal jobban ragyogott egy ólomfénylés pászta. Ezernyi fénylő pontocskáival tün- déries színben úszott. Mig ezeket bányakocsikon szállítják ki, addig az ezüsttartalmu sötétszürke köveket kis zsákokba rakják. Ép ily óvatossággal bánnak az arany tartalmú zöldkövekkel is. Különben nincs érez a selmeczi bányákban, melyben csekély mennyiségben arany s züst ne fordulna elő.

Többen a t. olvasók közül gondolom, azt várták, hogy meseszerü dolgokat fogok írni a bányákban található aranyok vakitó fényéről, nagyszerű ragyogásáról, mely t midén palotákká varázsolja az aranybányákat, Pedig ha látnák: mily szerény kinézésű a vaskapu kövéhez hasonló sötét- «ziiiti argen ti t, a strázsahegyihez hasonló

s omlókéit áldásban megtartsuk. Meg vagyok ugyan arról győződve, hogy Egyletünknek minden tagja imáiban megemlékszik a szegények, özvegyek és árvák legjobb atyjáról, s éppen azért úgy hiszem mindnyájan egy szív és lélekkel óhajtjuk, hogy elhunyt drága Fővédnökünk emlékét e közgyűlésünk határozatánál fogva jegyzőkönyvünkben is örökítse meg, áldván őt a legfor- róbbiin számtalan áldozatai és jótéteményeiért, melyekért buzgón kérjük az Istent, hogy őt a mennyei koronával, az örök üdvösséggel jutalmazza!

T. K! Az elmúlt 1890-dik óv folyamán szokatlanul sok, öszvesen 77 tagtársunkat is kiszól litotta Isten az ár nyék világból, s igy érdemes tngfár- sainknak is voltak kedves halottaik, kiknek a jó Isten adjon örök nyugodalmat és védszentüuk sz. Ignácz közbenjárására boldogabb hazát menyekben.

Az igazgatói jelentésből meghallják azok neveit, kik elhagytak minket, s az illetőknek bizonynyal jól esett, hogy Egyletünk szervezetének jóvoltából kedves halottjainknak keresztényekhez mél- tólag illően megadhatta a végliszteséget, hogy mindnyájokat illően eltemethessék. Ez az élőknek mindenesetre megnyugtatásukra válik s a Mindenható, ki hajdan Tóbiásnak nagy érdemül vette s azért szent áldására is méltatta azon jószívűségét, hogy a halottakat kegyelettel eltemesse; mondom a kegyes Mindenható bizonnyal szent áldásával jutalmazandja mindazokat, kik Istenben elhunyt atyjok fiait vagy felebarátaikat illően eltakarítják és őket kersztény kötelmeink szerint ájtatos imáikba foglalják.

Ezek után a t. Közgyűlésnek örvendetes tudomására hozhatom, hogy 1890. óv folytán Egyletünk 154 uj tagot nyert, ’s igy jelenleg tagtársaink száma 1713. Nagyou jól teszik a t. tagtársak, ha másokat, minél többet Egyletünk jó czélja iránt fölvilágositnak s nekik az Egyletünkbe való lépést melegen ajánljuk.

Egyletünk egyéb mozzanatait az igazgatóság jelentéséből s illetőleg a számadásból megértondik, melyeknek előterjesztésére az illető urakat felhívom.

A nagy hatású elnöki szózat után a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy az egyesület nagy védnöke, Simor János herczegprimás emlékezetét jegyzőkönyvileg megörökíti.

Vezér János igazgató betegsége miatt

lemondván, csuknom három évtizedes érdemeiért jegyzőkönyvi köszönetét mondanak s helyébe Neumayer Károlyt választják meg.

Színházi szemle.

(34. Gigerlik.)

Az énekes bohóság szerdán este elhozta azt a közönséget is, mely Severo Toréili előadásáról feltűnően hiányzott. Sokkal több gondolatot lehetne papirosra vetni arról, hogy miért tetszenek a Gigerlik, mint magáról a darabról, mely ma délután megy harmadszor s nemsokára férfiruhás hölgyekkel negyedszer. De nem akarunk itt a vezérczikk kenyerébe vágni s így egyszerűen konstatáljuk, hogy az értéktelen bohóságot ismét nagy közönség tapsolta.

(35. E^y katona története.)

A jutalomjátékok oinmosusak. Kedd után még egy csütörtök, mikor Sznnayné Teréz javára került színre D’ Ennery és Cormoii erős színmüve.Szirmayné Teréz az üres ház daczára nem játszott üres kedélylyel, mert mindvégig élénken jellemezte a jóságos apátnőt. Megjelenése, tónusa és jellemzetessége jól kidolgozott szerepének volt eredménye. A közönség többször kitapsolta s még a felvonások között jutalomdijat is gyűjtött. és nyújtott át a kedvelt színésznőnek. Adrien Rónai Karola kezében, főkép a harmadik és negyedik felvonásban nyerte meg az egész közönség tetszését Ízléses megjelenésével, érzelmes szavalatával s okosan átgondolt és elemzett játékával. Renó Jánost Szathmáry mutatta be pathetikusan, mint mindig, de egyúttal átérezve is. Deák Péter Samborán humorát és jóságát találó színekkel festette. Valentint Deákné játszotta elismerésre méltó igyekezettel. Tukoray Lázárban, Árkosi a tábornokban, Szilágyi Berta a tábornokáéban és Szabó József Raoul ban működtek közre a hatásos színmű harmonikus előadásában.

HÍREK.

— A főispán jubileumára valamennyi városrész kivilágítást fog rendezni.

— Majláth György gróf, főispán arczképe Vastag György elsőrangú arczképirónk műterméből tegnap érkezett meg Esztergom vármegye házába. A kik a művet látták, nem győzik

rozsdasziuü zöldkő, bizonyára nagyon megütköznének. A csillogásnak semmi nyoma. Mig ellenben az ólom- és réztartalmu kövek élénk ragyogással pompáznak. A természet törvénye ez. Nem úgy van-e a madárvilágban az erdők kedves csalogánya s a pöffeszkedő páva között? Avagy az életben a sokat tanult bölcs s az üres fejű léha gigerlik között?

A II. József altárnában dolgozók felső ruha nélkül vannak, mint a pékek. De mily különbség a kettő munkája között! Egyik pászta próbafejtésénél aczélkemény sziklán dolgoztak, melyről lepattan a szilárd véső hegye, tehetetlenül vágódik vissza az odaütött kalapács. Pedig a bányászt itt a vájás köbmétere után fizetik 16—20 írtjával. Egy munkás dolga 3—4 munkaszakot kivan (egy munkaszak nyolcz óra), négy között meg a kereset aránytalanabbal oszlik meg. Az összeg szépnek látszik, de nagyrészét levonják: nyugdíjra, eszközök használatára, világításra, lisztre stb, igy keresményéből alig jut egy napra 30—40 kr, melyet legtöbben bánatukban beisznak.

Hát szegény családja? — Tengődik a liszten vagy — éhen.

A gyermekek 12 éven felül ugyan már alkalmazhatók a bányászatnál, de 15 éves korukig naponkéut csak 6 órát dolgozhatnak, 16 évükig pedig éjjeli munkára nem foghatók be. Eőgondjuk nekik is az iskolai tanulás.

Bányákban női munkást foglalkoztatni tilos, a külső munkáknál is keveset alkalmaznak. A belga köszénbányákban alkalmazott asszonyok és lányok testi s erkölcsi elkorcsosodásáról borzasztókat olvastam. A

magyar kormány más utón segít a bányász családok nyomorán. Selmeczen pl. dohánygyárat állított fel, Pjerg városrészben gyermekjáték készítő műhelyt, csaknem minden városrészben kisdedovót gyámolit, 1873-ban bányaiskolát állít, hol a szorgalmas ifjak bányaaltisztekké képeztetnek. Mégis Selmeczbánya lakossága az utóbbi tiz év alatt a nagyszámú halálozás és kivándorlás folytán — csökkent.

Félre e szomorú dolgokkal!

A m. kir. Zsigmond- és Andrásaknai bányatelep 240 munkást foglalkoztat. Műveletei a János- és Korház-érczeseken (telér) folynak, a II. József altárna színén feltárja a Bieber- és Teréz-telért, több erecset. A termék többnyire galenit és sphalerit, csapása agyagos a János-teléren. A dús Korház-telér legjobban és legterjedelmesebben feltárva, termékei: czinopel,. aranydús milz, ólomércz, galenit, sphalerit, chalkopyrit, argentit, stefanit, polybit. A zöldkő is tele pyrittel. — A telep 1883-ban 2 kiló aranyat, 19 kilo ezüstöt, 29,706 q (súly egy ség) ólmot, összesen 5890 frt értékkel szol tgáltatott be. — Nem valami fényes eredmény, de ez adatokat szükségesnek tartottam az idegen által legjobban megközelíthető érdemesebb telepről felemlíteni.

öreg este volt, midőn az aranybányákból felkerültem. Mennyivel szabadabban érzi az ember magát a föld kérgén! Vi- dáman lépegettem hazafelé s mosolyogva néztem a láthatáron feltűnt vén hold D-ecrescit-et hazudozó halvány képét.

SINKA.

(Folyt, köv.)

eléggé dicsérni a hűségei s a művészi kivitelt.

— Bérmálás. Palásthy Pál püspök még nem határozta meg a bérmálás napját Eszlergomban. A nyár vagy ősz folyamán a bérmálás szentségét ki fogják osztani, de az időre nézve még nincsen megáilapodás.

— Csáky Károly gróf apátkanonok Becsbe utazik beteg édes anyja látogatására.

— Római ut. Császka György szepesi püspök római útjáról beszélnek a napilapok. Lehet, hogy a püspöknek magasabb egyházpolitikai missziói vannak, de tény, hogy Császka minden esztendőben Rómába szokott zarándokolni. Mostani uijálioz a válságos időben önkéntelenül csatlakoznak a legelaszti- kusabb kombiuácziók.

— A fömegyéböl. Grál István vámosi plébánost csicsói plébánossá nevezték ki.

— Érsekújvár polgármesterének

kandidáljak sokan Ozorai József dr. érsekujvári ügyvédet, a ki városunkban végezte középiskolai tanulmányait s a prímás levéltárosa volt. Megválasztása elé nagy érdeklődéssel nézünk.

— "Merényi Ferencz Esztergom város érdemes számvevője, a ki inár ötvenkét év óta áll a város szolgálatában kinyilatkoztatja, hogy a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának múlt számunkba küldött Ítélete nem érinti őt. A városi számadások késedelmes beterjesztése miatt a legenyhébb fokú megintésről jelentek Ítélet szerint Merényi Ferencz számve vöt fölmentették, a mit az igazság érdekében ezennel kötelességünknek i tartjuk kinyilatkoztatni.

— Simor Teréz, a bold, herczeg prímás édes testvére megvásárolta vízivárosi zárdaépület átellenében fekv Stumpf-féle házat, hol eddig a Kiszling stein-féle kereskedés volt. A ház véte: ára liatezerötszáz forintra rúgott.

— Gyászhir. Helcz Jozefa halál; a következő gyászlap jelentette : Öz; Helcz Jánosné és gyermekei: Ant; nejével és gyermekeivel, János, Ferem nejével és gyermekeivel, Kálmán, Emm Anna a maguk és rokonaik nevében fáj dalom telt szívvel jelentik, hogy fo' rón szeretett leánya, illetve testvérin sógornőjük, nagynénjük és rokoni Helcz Jozefa f. li. 15-én reggeli 6 ó:< kor, hosszas betegség és a halotti szer ségek ájtatos felvétele utáu elhimr A megboldogult föidi maradványai f..

16-án d. u. 5 órakor fognak a tí

!városi sirkertbeu levő családi sirboi ban örök nyugalamra helyeztetni. Lee üdvéért az engesztelő szent mise-áldo f. h. 17-én reggeli 9 órakor fog< szab. kir. városi plébánia templomi* a Mindenhatónak bemutattatni. Eszs gom, 1891. ápr. 15. Áldás emlék; béke poraira ! — A tavasz lialotJ Kroíky József kanonok temette. A ^ metésen ott volt az egész város kel őségé, a városi tisztikar testületid sok koszom borította a koporsót, nui utolsó utján kivitték. Mélyen megg lődve adták át a ragyogó szelleműi tergomi szépség hervadt tetemét r. deg földnek. Emlékezete élni fog mi azok lelkében, a kik ismerték.

— Országszerte jótékonyczélu ír vigalmakat rendeznek a közös hadat tisztikarainak tagjai a ATaléria-egyee javára. Nálunk is lesz három nyári mulatság. A rendezőség Griv:v lovag ezredessel éppen most kjf elő a legágazatosabb intézkedése melyekről már legközelebb jelei tehetünk.

— Éltrevaló terv. A mindnauß

mértékben terjedő kivándorlási ur ról azt a kérdést vetik fel, vajjoiro lohetne-e itt Magyarországon is b