Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 31. szám

ESZTERGOM, XIII. ÉVFOLYAM.

81. SZÁM.

CSÜTÖRTÖK 1891. APRIL

>-------------------------------------------------------------------------------------- *

M

EGJELENIK HETENKINT KÉTSZER:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

Egész, évre .

................•........................6 frt — kr

F

él évre . .

Negyed évre.

1

Fgy szám ára 7 kr.

Városi és megyei érdekeink közlönye.

S Z E R K eTz T Ő S É G:

PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT,

^ rr; szellemi részét illető közlemények küldendők.

' K I A D Ó - h7v ATAL:

SZÉCHENYI-TÉR 331,

hová a lap hivatalos és magánhirdetései, a nyilttérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reklamálások intézendők.

•------------------------------------------------------------------------•

H

IRDETÉSEK :

HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kr, 100- tól 200-ig 1 frt 50 kr, 200-tól 300-ig 2 frt 95 kr. Bélyegdij 30 kr.

MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutányosabbau közöltéinek.

NYTLTTER sora 20 kr.

Esztergom kártalanítása.

Esztergom, ápr. 15.

Esztergom városa néhány eszlendő «lőtt hosszú panaszlevelet irt a kormánynak, megemlékezvén a nép pusztulásáról, az adóalap rohamos hanyatlásáról, kérvén támogatást, segít séget. A kormány sok panaszt hall, egyik feledteti a másikat; csak az adóbiztosok panaszát nem szokta elfelejteni.

Esztergomot azóta megette a pliil- loxera. Szőlőhegyeink lecsúsztak a homokos völgyekbe. A régi bortermelés iltüviről kezdődik.

Azóta néhány gyáralapító járt felénk, ;a ki egyenesen a kormány útmutatására ^szemlélődött városunkban. De a gyárak [papiroson maradlak s mi megint gaz- Mlagabbak lettünk néhány csalódással és iszegényebbek néhány illúzióval.

Néhány nap elölt egy majnafrank- Ifurli hires czég képviselői járultak Ba- iross miniszter elé s azt kérték tőle, íhogy jelöljön ki nekik a fővároshoz ^egészen közel megfelelő gyártelket, a szükséges engedményekkel és kiváltsággokkal. Baross nem sokáig tépolődött gs Esztergomra gondolt. A porosz firma ^képviselői eljöttek Esztergomba köriil- átekinteni s meglelielősen megfelelő ár- wizinentes és tűzveszély télén telket taglaltak a népkerttől nem messze ~..vö 3Bisutti-féle telepen.

Az uj gyár posztó- és sző vei anyag /c ákészitene egyéb gyárak számára. Nyers qproduktúrna az egész európai gyárpiaczot illátná el. Néhány száz munkás találna .sa telepen bizlos kenyeret és Esztergom

semmiesetre sem sinylenó meg az uj gyár keletkezését.

Csak az imént foglaltuk össze a körültekintő Esztergom programúi kívánalmait az érseki szék elvitele esetére. Azok között van a gyáripar megalapítása s e végből a kormány pártfogásának kikérése is. A kormány jóindulata elég világos. Esztergom sorsa az érseki szék áttétele esetére az egész országi részvétét ki fogja érdemelni s az országos csapás elviselésére és enyhítésére maga az ország fog rejtünk anyai szeretettel segíteni.

Adja az ég, hogy Baross minisztert által Esztergomba kalauzolt porosz' gyárosok mielőbb hozzáfogjanak nagyi gyártelepük szervezéséhez, mert Eszter- j gom éppen a millenium küszöbén érzi ! leginkább, hogy már nem sok öröm és dicsőség várakozik reá.

Az agrárizmus.

Budapest, ápr. 15.

Kodolányi Antal, veterán közgazda- sági iró, a Löcherer Andor és Kormos Alfréd szerkesztésében folyó évi april elseje óta mint politikai napilap megjelenő »Magyar Föld»-ben, az agráriz- mussal Magyarországon foglalkozik.

Sok tekintetben érdekes Kodolányi idézett czikke, de különösen időszerűnek tartjuk, hogy Kodolányi éppen most vetette fel azt a kérdést: van-e agrárizmus Magyarországon, de kétséget nem szenved, hogy a »Magyar Föld* mint speczialiler köz-és mezőgazdasági napilap, leginkább van hivatva arra, | hogy ezen már igen számos félreértésre okot adott kérdést tisztázza. íme Kodolányi Antal czikkének egy tömör kivonata :

De lássuk csak : hát mi is az az agrárizmus? — A legtöbben az egészséges mezőgazdasági érdekeknek azt a tulhíijfását értik alatta, mely az agrárizmus név alatt akarja belé vívni a mezőgazdasági politikába a reakcziót. No ennél ugyan már sok érthetőbb de- finicziót hallott,unk,meg egy kissé a hatásvadászat is benne van a reakczió szóban. A legkevesebben képesek azonban reámutatni, hogy hol létezik tehát az az agrárizmus, a melyet oly könyörtelenül akarnak üldözni, melynek diadalra jutása tönkre tenné szerintük Magyar- ország mezőgazdaságát és lehetetlenné tenne minden liberális (?) gazdasági politikát, minden gazdasági fejlődést.

Talán azon mozgalom hozta ily izgalomba az agrárizmus rémét a falra festeni óhajtó politikusokat (?), mely most a gazdák között megindult a tekintetben, hogy lehetőleg émanczipálhassák magukat a közvetítők uralma alól ? s a részben, hogy minél erősebb tömörülésük által igyekezni akarnak jogos követeléseiknek súlyt is adhatni?

Vagy csak a mezőgazdáknak nem szabad panaszkodni érdekeik s jogos kívánalmaik mellőzéséért, mert különben rájuk olvassák a fiskális nemzet- gazda urak, hogy agráriusok ? Csak a mezőgazdáknak nem szabad érdekeiket hangoztatni a nélkül, hogy reakcziót ne emlegessenek ezen jó urak ?

Csakhogy gazda nélkül csinálták a számadást, mert mi gazdák az agrárius szótól többé nem félünk, mert tudjuk hogy más e szónak a valódi értelme s más értelme van annak a fiskális nem- zotgazda urak szájában is.

A valódi agrárius, mindenben az ipari és kereskedelmi érdekek fölé akarja emelni a mezőgazdasági érdekeket, mi ellenben csak azt kívánjuk, hogy a mezőgazdasági érdekek is épp oly is- tápolásban részesüljenek, mint aminőben részesülnek az ipari és kereskedelmi érdekek. Mi nem akarunk egy zsarnok mezőgazdaságot az iparral és kereskedelemmel szemben, de nem fogjuk többé az ipar és kereskedelem uralmát sem tűrni fölöttünk, hanem akarjuk a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem oly triumvirátusát, mely mellett mind a három foglalkozási ág föl viruljon.

S e három foglalkozási ág komoly munkához szokott férfira, hisszük is, hogy meg fogják egymást érteni mindenkor, ha a fiskális nemzetgazda urak bölcsessége által félre nem hagyják magukat vezetni.

Hogy a gazdák mennyire figyelemmel viseltetnek az ipari és kereskedelmi érdekek iránt, semmi sem bizonyítja jobban, minthogy a Fohérvárolt tartott első gazda kongresszuson, a kongresz- szusnak egy gazda tagja tette azon indítványt, hogy kéressék fel a kormány, hogy mindenütt ott, hol ipari feldolgozásra alkalmas valamely nyers termény, a helyi viszonyok kifolyásaként nagyobb mennyiségben állitattik elő, s ennélfogva annak feldolgozását egy

Menzája,

_ .

^ « Ti

5 e 1 m e c s.

IJpV. Bányásznép és szokások. — A vidék g logra- phiai és geo ogiai viszonyai.)

(Folytatás.)

A város lakosainak zöméről, a bányászokról kell megemlékeznem.

Azelőtt s még most is más bányavidéken, üukülön kelle szólni a bányapolgárokról (tulajdonosok v. bérlők), bányatisztekről (képezett vezetők) s a tulajdonképeni bányász- émépröl. Selmecz vidékén az elsőkről, mint- Drihogy a bányák a kincstár birtokaivá váltak, diaiig beszélhetünk. De igen az ntolsóról, iicmely megtartotta napjainkig sajátságait, ^szokásait, jóllehet az uj törvények s modern Óikor szelleme rája sem maradtak hatás écoélkül.

Sok vidéken elszigeteltségük, a föld alatti ío’folytonos munka és küzdelem, régebben jsazabadalmaik s kiváltságaik a bányászok iá elleniét s természetét sajátossá tették, s ißfaagybau megkülönböztetik őket még öltö- j9»etükben is a vidék többi lakosaitól. Jeleié emuk főbb vonásai: komolyság, zárkózottság, mérsékelt életmód, hűség, istenfélelem, ^akaraterő s bátorság. A kor divatainak geegföljebb a nők vannak kitéve. Külön t [életmóddal, napirenddel, sőt műnyelvvel is lioirnak. Négy vennyolez előtti szabadalmaikig tál külön szervezettel is bírtak, külön nagy í családot képeztek, s talán jogosan. Mécs- jl ;ilága mellett életük legnagyobb részét a [öTőld alatt töltik, s szerencsések, ha nem

ott végzik is be. Életrendjük nem függ a nap felkeltétől és nyugtától, náluk az éj nem a nyugalom s pihenés ideje . . , Öltözetük szokatlan s jellemző. Különösen a fém- és érezbányászat vidékén tartotta fenn magát. Selmeczen pl. viselik az előző században divatban volt egyenruhát is. Ilyen, melyet temetések alkalmával láthaz tunk : fehér blúz s térdig érő fehér nadrág, fehér keztyű és harisnya, csattos férczipök, perzsa divatu nagy fekete kucsma, fekete nyakkendő s harisnyakötő, hátúira kötött börkötény. Sokkal festőibb a magyaros viseletűk : fehér blúz, zsinóros piros nadrág, rendes kucsma s ránezos csizma, fehér keztyű s börkötény. A bányászviselethez tartozik még az általánosan viselt gruben- rock; sárga, két kalapácsos gombokkal ellátott sötétszürke kabát, a felső karon erős dudorodásokkal; az aufhauer: díszruha, finom fekete posztóból, sárga gombokkal, a felső karon dudorodások helyett arany- zsinórral szegélyzett fekete bársony, ezekhez tiszti sapka, a rózsában két kalapácsosai, és a lovassági kard. E ruhát azonban csak a bányatisztek s bányászakadémikusok hordják. A báuyászing előbbihez hasonló, de dudorodások nélkül s két oldalán haránto- san gombsorral.

Kivonulásokat többször rendeznek. így ő Felsége^név- és születésnapján, sz. István király ünnepén, az egyes bányatelepek véd- szentjének ünnepén s rendkívüli alkalmakkor. A menetekben leginkább nemzeti viseletűkben látjuk őket, kezükben kálványec (bányamécs), nem egyszer zászlók, soraik között az elmaradhatatlan bergbanda. Régente. s talán még most is Németország egyes vidékén, a bányászok egész zászlóaljat képeztek. Vezetőik lóháton ültek s nem kardjukat, hanem egy csinos bárdot tartottak kezükben.

Eredeti templom-parádéjuk is. Selmecz- bányán mindkét templomban ünnepen valóságos adstálást visznek véghez. Piros öltözetükben, hatalmas gyertyákkal kezükben oltár körüli ténykedésükkel érdekes látványt nyújtanak, Megjegyzem, hogy templomukban még a sekrestyés is bányászruhában hordja körül a csengetyüs perselyt.

Legszomorubb kivonulásuk, mikor társukat vagy elöljárójukat temetik. A harang, klopacska és bergbanda bus hangjai mellett komolyan halad az egész menet, mintegy arra gondolva, hogy az utolsó szakmányba kiséiik most társukat, kinek utoljára kívánják a hosszú útra: Glück auf!

Az idők hóbortja újabb és újabb divatokba s szokásokba kényszeríti áldozatait; a megilletődés egy nemével esik tehát jól az emberséges bányászok konservativ szokásainak szemlélése.

A budapesti 1885-ki kiállításon a pénzügyi pavillonban, hol az állami bányák termelésére vonatkozó tárgyak, szerelvények, gépezetek s kimutatások voltak közszemlére téve, a figyelmes szemlélő észre- vehetett egy nagy térképet is; Selmecz vidékének geographiai és geológiai térképét. Dr, Szabó József egyet, tanár állította össze többek közreműködéséről. Nem kis dolog egy ily térkép készítése. Mert a föld gyomrában majd erre, majd amarra vonuló kőzetek s érczesek nemének, irányának meghatározásr csak fáradságos kutatások, számítások eredménye lehet.

Ezenkívül bírunk Selmecz bányavidékéről más geológiai térképeket is, különösen Péch Antal min. tan. kidolgozásában, de az előbb említett tökélelességében mindannyit fölülmúlja. A következők megírásánál e térképet fogom szem előtt tartani,, felhasználvn az ide vonatkozó tudományos adatokat.

Selmecz bányavidéke e térképen hatodfél négyszög osztrák mértföldnyi területűnek van feltüntetve. Ebből kétötöd rész Bars-, egyötöde Hontmegye területébe esik. Selmeczbányán kívül mintegy 30 község tartozik határába. A város a térkép-terület közepére nem esik, mert a vidék bányászata inkább nyugatra tart messze. De ez sem végződik a térkép határával, mert túl a határon esik még Bakabán}^, Újbánya, Zsubkó és Körmöczbánya bányászata, melyek közül Újbánya s főleg Körmöcz egy más, önálló térképet igényelnek.

A bányavidék legjellemzőbb hegyláncza a Tanád ÉÉK—DDNY iránynyal. Legmagasabb csúcsa 914 m. Északi folytatása az érczerekben gazdag Paradiesemhegy (942 méter), délre a Kis-Tanád s pjergi hegyek. Panorámái szereplésénél fogva nevezetes a Szituja (1011 m.), mely merészen kiemelkedő lávaoszlop csúcsával egyedül haladja meg Selmeczbánya környékén az ezer métert. Jóllehet Polana csúcshegy (1459 m.), s Ptacsnik hegygerincz (-1287 m.) a bányavidéken magasabb pontok, de a hatást a tájképalkotásban, különösen Esztergom felé, egyik sem éri el. Nevezetes begye még a már többször említett Kálváriahegy (727 m.), mely panorámái hatásban a Szitnyát is fölülmúlja. Bármerröl tekintjük