Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 28. szám

A ucg)'ülő pénzeiét és a kitöltött vngy üresen maradt gyűjtő-iveket kér­jük a Kereskedő Ifjak Társulata Igaz­gatóágának, Budapesten, Gizclla-tér 2. beküldeni. Fogadja Kartárs ur hálás köszöne­tül! két, a nemes ügy érdekében, mely- lyol vagyunk igaz tisztelői a Kereskedő Ifjak Társulatának Igaz­gatósága. Szávoszt Alphons elnök, Édeskuty Lajos, Freyberger Pál, Fürst Jakab, Hüttl Tivadar, Jálics Géza, haraszti Jelűnek Henrik, Kertész Tódor, Kollarits Jenő, Kreische Antal, Kunz Ferencz, Marton Alajos társ. alel nők, Nádossy György, Kausch Ferencz, Saxlehner Árpád, Schneller Alajos, Seefehluer J. L., Strasse Sándor, Szarvas Sándor, Tümöry Károly, Waldhauser Adolf, Wollák Soma társ. alel nők, A középisk. tanárok fizetése. I. Az állami és királyi középiskolák ta­nárai kérvénynyel járultak a képviselő­ház elé, hogy javadalmazásuk emeltes­sék. 49 intézet tanártestületének kér­vényei vannak immár a képviselőház, illetőleg a kormány előtt. S a minisz­terelnök, pénzügyminiszter és a szak­miniszter megkapják még a tanárok együttes összefoglaló kérvényét is, melyet a napokban tartott kongresszus küldöttsége fog átnyújtani. Maga e kongresszus a tanársághoz s mozgalmának komolyságához méltóan folyt le ; az ország legtávolabbi pont­jairól is voltak tanárképviselők jelen s a legkülönbözőbb viszonyok közt élők is egybeforrtak abban az idealistikus felfogásban, melynek a tanári hivatás­tól elválaszthatatlannak kell lenni s mely ah bau a többszörösen hangozta­tott igzságban is nyilatkozott: hogy a tanárok mozgalmát hiba volna úgy ítélni meg, mint a mely egyetlen osz­tály anyagi érdekeit akarná szolgálni ; mert a tanári fizetések kérdése egyúttal a magyar tanügy, a magyar kultúra s a nemzeti politika kérdése is. Mennél jobb helyzetet biztosítunk a tanárunk annál inkább biztosítottuk azt is, hogy a tanár lelkének egész erejével fog hivatásának élhetni s a család fen tartás gondjai nem fogják olyan mellékfoglal­kozásokra kényszeríteni, melyeknek többé- kevésbbé végre is csak az iskola látja kárát. Ez olyan igazság, mely a tanügyi munkások kérelmének legbathatósabb érve s moly egyenesen megköveteli a megszivelést és komoly megfontolást még akkor is, ha nem volna köztudo­mású dolog, hogy a tanári pálya jöve­delmezőség tekintetében nálunk a leg­utolsó az egyetemi pályák közt s hogy ebben a tekintetben jócskán mögötte állunk nemcsak művelt nyugati, de még a fejlődő keleti kis államoknak is. A tanítók után, kiknek biztos kilá­tásuk van, hogy helyzetük javului fog most a középiskolai tanárok kérelmez­nek. Az a testület, melynek kérő sza­vát az ország még sohasem hallotta, az a testület, melynek rendeltetése, hogy szépre, jóra és nemesre legfogé­konyabb korban hasson hazánk ifjúsá­gának szellemére, lelkére, kedélyvilá­gára. Illő, hogy mi is foglalkozzunk e nagy testület ügyével, mert hazánk kulturális haladásának és nemzeti irány- bau való fejlődésének egyik legfőbb té­nyezőjéül kell a középiskolai tanárokat tekintenünk. Meg kell vizsgálnunk, hogy mi az, a mi e testületet arra indítja, hogy kérő szavát ilyen tünte­tőén emelje fel, és meg kell vizsgál­nunk, hogy minő módon kellene jelen pénzügyi viszonyaink között a magyar kultúra érdekében a tanárok kérését figyelembe venni. A tanárok kérvényükben maguk mond­ják, hogy kérésükben szerények óhajta­nak maradni : csak azt kérik, a mi egyrészt a legégetőbb hiányt pótolni képes és másrészt, a mit pénzügyi vi­szonyaink között tényleg teljesíthetőnek vélnek. És elfogulatlanul ítélve, igazat kell neki adnunk. A középiskolai tanár oly munkásságot fejt ki, mely egész embert teljesen igénybe vesz. Kevesebb időt szentel ugyan látszólag foglalko­zásának, mint a hivatalnok, a ki a büróban dolgozik, mert a tanárra nap­jában csak 3 órai tanítás jut; de maga e bárom óra oly munkaidő, mely szel­lemét teljesen igénybe veszi : folytonos élénk figyelem, mindenre kiterjeszkedő körültekintés, a tanuló lelki állapotába való behatolás, szellemének folytonos kutatása és irányítása a legfárasztóbb lelki tevékenység, a mit ember kifej­teni képes; de a tanár munkájának csak kis része az, a mit magában az iskolában végez : az iskolai munka elő- készilésén kívül a tudományos haladás folytonos szemmelkiséróse a magyar kultúra érdekében múlhatatlanul szük­séges Nálunk, a hol csak két egyetem van, a szaktudományok ápolása, a nem­zet szellemi életének ébren tartása és előbbre vitele jórészt a középiskolai tanárok vállain nyugszik és a ki ismeri hazai tudományos irodalmunkat, a ki figyelemmel kiséri tudományos és szép­iroda,Imi folyóiratainkat, a ki látja tu­dományos és szépirodalmi társulataink működését, az tudja azt is, hogy a magyar középiskolai fanár e fontos misszióját híven teljesíti. A tanári fog­lalkozás igénybe veszi teljesen az em­bert. Hiszen középiskolai törvényünk is ezen az alapon áll, midőn kimondja : hogy a tanár csak 18 órára kötelezhető, 24-nél többet pedig nem is vállalhat. Az egész müveit világban mindenütt ezen az állásponton vannak. Fraiiczia- országban még kevesebb a köteles óra­szám. Avvagy nem a tanári foglalko­zás súlyos voltának természetes követ- kezményo-e az is, hogy e középiskolai tanár 30 évi szolgálat után juthat tel­jes nyugdijához? (Vég.e köv.) HÍREK. — Hómann Ottó kir. tan. kerületi főigazgató pénteken este a főgymnásium és reáliskola megszemlélése végett vá­rosunkba érkezett,. — Áthelyezés. Klemen); Ferencz tolnamegyei segéd anfelügyelőt a vallás­os közoktatásügyi m. kir. miniszter baranya vármegyei segéd tan fel ügy élőül helyezte át. — Felsőbb állami leányiskola. Örömmel értesítjük róla olvasóinkat, hogy a magas kormány Esztergom vá­rosának hajlandó felsőbb állami leány­iskolát adni. Álalános az óhaj, hogy Esztergom leányainak felsőbb kiképzé­seié 'mielőbb felsőbb leányiskolája le­gyen. Magára a városra támaszkodni képtelenség lett volna s igy számos érdekelt család elhatározta, hogy a saját erejéből és hozzájárulásával fogja az intézet megalakítását lehetővé tenni. Nagy áldozatokat követelne a társada­lomtól egy fölsőbb leányiskola szerve zése s még igy is kockáztatott volna az intézet sorsa; mert a kor színvona­lán álló fölszerelések és berendezések magán utón csak nagy nehezen létesít­hetők. Az örömhírt Bartal Bezső kir. tan. tanfelügyelő hozta a kultuszminisz­tériumból s igy annak hitelességében kételkedni nem lehet. A kultuszmi­nisztérium eszméjét az egész nagy kö­zönség nevében hálás örömmel üdvö­zöljük s úgy a város, mint az átalános hazai közoktatásügy érdekében kíván­juk, hogy az ige mielőbb testté váljék. Esztergom városa mindig készen áll az idea keresztülviteléhez szükságes alap­kellékek tőle telhető megadására s igy a felsőbb állami leányiskola sorsát biztosítottnak lehet vennünk. — A tanári fizetés javítása ország­szerte aktuális kérdés annál is inkább, mert a kultúra szolgálatában levő érde­mes napszámért úgy a kormány, mint a jelentősebb vidéki városok meg szokták adni az elismerést. Múlt számunk­ban, a városi költségvetés ismertetése alkalmával említettük föl először az esztergomi reál tanárok fizetésének eme­lését. Nem uj a kérdés, hanoin azért meglehetősen elhagyatott. Fölemelt,ék már a városi tisztviselők s a városi tanítók fizetését; emberségesen. Ugyan­azok a kifogások, molyok most kerül­nek verőfényre, akkor nem kísértettek, pedig már jóformán meg voltak. Az évtizedek óta épülő kaszárnya, vágóhíd stb. nem argumentum a reáltanári fizetésemelés elodázására. Két közle­ményt adunk az országszerte megindult mozgalom ismertetésére. Ajánljuk a méltányosság ellenségeinek éppen úgy, mint a kultúra barátainak. — Megsemmisítés. A komáromi kir. törvényszék az esztergom-vidéki hitel s fogyasztási szövetkezet alapsza­bály- s törvényellenes határozatait meg­semmisítette s Hnan Kezsó elnökigaz- gaíófc 3119. számú végzésével igazgatói állásába visszahelyezte. Örömmel kö­zöljük e hirt, mert a mint a közhan­gulatot ismerjük,meg vagyunk győződve, hogy az nemcsak Esztergomban, de a közel és messze vidéken is, hol az in­tézet iránt érdeklődnek, jól eső meg­nyugvást fog kelteni. Mert tudja azt mindenki, hogy Haan Kezső évek óta fáradhatlanul küzd e szövetkezet érde­kében, ismerjük azt a példás buzgal­mat, a mit a fióktelep önállósítása érdekében kifejtett. Egy szóval, tett annyit, a mennyit csak kevesen len­nének képesek megtenni — az eszme iránti buzgalomból, lelkesedésből Mi magunk részéről eddig nem sokat fog­lalkoztunk e szövetkezet ügyeivel s most is megelégedhetnénk a tények egyszerű fölemlitésóvel, ha a február 22-én tartott, szövetkezeti közgyűlésen hallottak fölötti felháborodásnak s igaz. megfordult, g;izdag bécsi utas türelmét vesztvén, lehordja az egész tót trager-hadat, kik riinánkodva mentegetőznek, hogy a zsidó-ágens kofferjait váltják csak le s azonnal neki indul a három fiakfcer-lóval járóművünk. No, volt mit hallgatnia az egész estén az esetleg éppen abba a szál­lóba került utazónak a »lünfundsechzig koffer«-jáért, melyeknek az omnibus tete­jére való transportálásáért összesen csak egy »sechsei«-t keresett zsebeiben. Az aranyok országának kettős (Béla- bányával egyesitett) fővárosa sajátságos hegyes-völgyes fekvésével, évszázados em­lékeivel, arany- és ezüstbányászatával, a múlt századi bányászéletböl fenntartott egyes szokásaival méltán felkeltheti a tu­rista érdeklődését. Fel is keresik évenkint több százan, s tapasztalatokkal, hasznos ismeretekkel megrakva hagyták el. Selmeczbáuya fekszik Hontmegyének legészakibb szélén, a két Tanúd-, Paradi­csom-, Óváros- és a magányosan álló Kálvária hegyek közöt,t. A vele hatóságilag egyesitett Béla-(Fehér-) bánya pedig tőle keletre félóra járásnyira. Utóbbi, háromszáz éven át önállóan gyakorolt szabadalmaival, most egykori gazdag aran y bányászatának csak halvány emléke. Bányái kiaknázva, szabadalmai Selmeczhánj áéihox iratolva, 1520'lélek lakosával jelenleg Selmecz egyik külvárosát képezi. Egykori fényes nővén kívül semmiféle nevezetességgel nem bir. A magyar San-Francisko madártávlatból pompás képet nynjt. Várromjai, templomai, nevezetesebb épületei harmonikusan vannak elhelyezve az említettem hegyek oldalain s általuk képezett)? völgyben. Panorámái hatását a körülötte lévő hegyek fenyve­sekkel borított ormai csak növelik. A kép kiegészítő része a vulkánikus eredetű, ma­gányos Kálvária-begy az országban párját ritkító, nagyszerű kálváriájával, melyet bármerröl tekintünk: mindenünnen domi­náló, mindenünnen festői. Legrégibb neve Vania hasonnevű felleg­várral, mely 1442-től romban hever. Je­lenlegi nevét a legrégibb okmányokban Sebnirium, majd Schebnitz-nek találjuk Írva, de már 1510-ben II. Ulászló alatt, Selmeczbányát is olvashatunk. Nevéhez és egy tárnához monda is fű­ződik, s eredetét többfélék ép magyarázzák. Legvalószínűbbnek tarthatjuk, hogy a ta- tárpusztitás után betelepített alsószászok hozták be s honosították meg a Schebnitz nevet, melyből később a német Schemnitz neve származott, mert hasonnevű község Drezdától nem messze ma is létezik. A város czimerében egy várat, erre felkuszó két gyikot és a bányászok jelvé­nyeit: kalapácsot és éket látunk. A vár az egykori Vania fellegvárat jelképezi, a két gyik a város nevéhez fűződő mondát, a kalapács és ék a városnak a bányásznép fölötti joghatóságát. Ez utóbbiak, mint hatalmi jelvények, mai napság is a város birtokában vannak. 1574-ből eredő ötvös­művek. melyek régibb időben nem egyszer képezték a többször fellázadt s magukat függetleni akaró bányamunkások megszer­zési tárgyát. Schebnitz névhez fűződő monda a kö­vetkező. Kr. u. 745-bon (miért éppen ekkor ?) Sebnitz nevű pásztor (sebenie — sibi nihil — für sich nichts) erre a vi­dékre hajtá juhait, midőn egyszerre csak két hatalmas gyikot pillant meg. Egyik ezüst-, a másik aranyporral volt dúsan megrakva. A csillogó gyíkok menekülnek előle, de ő követi őket, mig azok egy sziklahasadékban eltűnnek. Utánuk néz: egy gazdag, ragyogó ezüsttérre bukkan. Ezen ezüstfelfedezés képezi a bányaműve­lés, igy a város keletkezésének is alapját. A monda a »Glanzenberg« altárnához is van kötve, állítólag ennek bejáratánál volt az az ezüsttől ragyogó szikla. A város első lakóiról s rövid történetéről alább. Most tegyünk egy sétát föutczáján végig, mely egész hosszában, az egykori alsókaputól fel a szélaknai kapuig, ’csak­nem száz méter emelkedést mutat. Az emeletes pályaháztól egy kanyarula- tos szerpentinuton csakhamar elérünk a város alsó részéhez, hol a szentantali vagy alsó kapu állott. Az előre nyomuló törökök ellenében 1536-ban épült, később erődít­mény nyé alakíttatott át, 1889-ben pedig a kor modern szelleme lerombolta. Meg­tartotta azonban legbecsesebb részét, Sel- inecz egyik nevezetességét: a sz. Erzsébet- kápolnát. Eredetének idejéhez biztos adatok nin­csenek. Bizonyos, hogy Achenben és Kölnben c magyar királyleány kultusza 1235-ben bekövetkezett halála után azonnal megindult; az is, hogy azon vidékről települők Selmeczre folyton jöttek, kik a szent kultuszát magukkal hozhatták; az is, hogy a selmeczi és zólyomi sz. Erzsébet kápolnák Magyarországban a legrégiebbek, biztos évszámot azonban nem mondhatunk. A város a góthetilt eláruló romot ugyan­ezen stílben restauráltatni, illetve ujjáte- remtetni fogja. Kár, hogy addig is a kegye­let megengedhetőnek tartja a hatszáz éves emléknek, mint kamrának való használatát. A kápolnához 1523. óta szegények háza s kórház is tartozott, legelső e nembeli intézmény az ország felső vidékén. Balról látjuk a kápolnától a sz. Háromság altárnának idegen előtt feltűnő, trapézalaku nyílását, honnan bányavasut vezet ki: Magyarország legrégibb vasútja. Ugyancsak balról látható az állami épületek hagyomá­nyos sárga színére meszelt m. kir. dohány­gyár két emeletes nagy, kaszárnyaszerü épülete a hozzátartozó emeletes s földszin­tes lakóházakkal. A város és vidéke mintegy 1500 —1600 női munkásának nyújt 1870. óta állandó keresetet. Tekintve a bányá­szoknak a körülmények által kényszeritett valóban nyomorúságos fizetését, e dohány­gyár ittléte valóságos áldás. Tovább haladva a város közepe fölé, közönséges bérházakat találunk egész a vigadóig. Ez nemrég épült emeletes, kor­szerű épület, szinielŐadasokra is alkalmas nagy tánczteremmel, szállodával, kávéház­zal s korcsmával. Közönséges neve »Bock« vagy »felső major.« »Vigadó« nevét azon­ban homlokzatán hordja. — Majd ismét a Glanzenberg-altúrna trapézalaku torkolata tűnik szemünkbe, s ettől jobbról néhány pompás villaszerű magánház. A városnak csaknem közepén találjuk a kamaraházat, az egykor nagy szerepet vitt kamara-(bánya-) grófok székházát. SINK A. (Folyt, kor,)

Next

/
Thumbnails
Contents