Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 25. szám

fizető dij végrehajtás utján is beszedhető.

5. Az előfizetőnek joga van arra, hogy a szolgálat tartama alatt bármikor, bármely más előfizetővel beszéljen ; de mások üzenetét iparszerü továbbküldés végett átvenni nem szabad.

6. Az előfizető állomásának a fen- álló hálózatba való bekapcsolását és az állomás, valamint annak jó karban tartását az állam saját költségén eszközli.

7. Ha azonban az előfizető más épületbe költözik, vagy pedig berendezett állomását, más helyiségbe vagy helyre kívánná áttétetni, a felmerülő költségeket, kivéve a vezetéken esetleg szükséges munkálatok költségét, az előfizető fizeti.

Messzebeszélő hálózatok létesítése iránti kérelmüket az egyes városok közigazgatási utón közvetlenül a kereskedelem ügyi minisztériummal tudassák.

Olvasó asztal.

— Budapesti Hírlap. Min «den újságolvasó igényét teljes mértékben elégíti ki a naponkint megjelenő Budapesti Hírlap, a mire különösen az az általánosan elismert tény vall, hogy ez idő szerint a B. H. a legelterjedtebb és legkedveltebb lapja az egész országnak. A B. H.. jelessége főleg a következőkben nyilvánul: politikai czikkeinek iránya, mint eddig, úgy ezentúl is mindenkor nemzeti és a pártérdekektől független. Politikai hírei széleskörű Összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az ország- gyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látják el a rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir a lap. B. H. távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. A B. H. Tárczarovata a lapnak egyik erőssége és mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A napirovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztők s a helyi értesülés ismert legügve- sebb tudósítókra van bízva. Rendőrségi is törvényszéki rovatai külön-külOn szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a B. H. helyet foglalhat minden család asztalán. A közgazdasági rovatban a

magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, a mi lájéko- zásra szükséges. A regénycsarnokban csak kiváló irók legújabb müveit közli. Mindezért a Budapesti Hírlapot, valamint annak lapunk ulolsó oldalán levő hirdetését melegen ajánljuk az újságolvasók figyelmébe.

Színházi szemle.

(17, Suhancz.)

Igen érdekes közönség nézte végig a szombati előadást, mely a népszínház legremekebb kaptafájára, Blahánéra alkalmazott operettet adott elő. Erős Antónia méltó volt nevéhez s a szedő- inasban nem egyszer pompás tetszést vívott ki magának grász iájával és csinos hangjával. Nagy Pista Emilben iparkodott kellemes énekre s így nem igen ért rá a jál ókra is sok gondol fordítani. De annál jóizübb alak voll Tiikoray a fűszeresben. Különb Duran- dofc még a népszínházban sem Iái tünk. Csige a báróban, Károlyiué a bárónőben kitünően festettek és Deák a gyámban gyarapítóita a nevelők táborát.

(18. Náni)

Deák az öreg svábban és Deákné a czimszerepben Bokody-Hegyi Aranka után is nagy sikerrel léplek föl s a, szép közönségnek nemcsak dalaikkal és tánczukkal, de jellemzetes játékukkal is élvezetet szerezlek. Szallimáry Buko- vayban nem igen sviliákoskodott. 1

(19, Fnlu rossza.)

Kóristák jutalomjátéka. Epen azért nem is volt szabad a teremnek megtelnie, mert a sors sehol sem kényezteti el a szegény kórisiákat. Bertalan Gfynla énekelte Göndör Sándort, do megjátszani már nem bin a. Éjin um Rózsiban Deákné, Feledi Boriskában Rónai s Gonoszban Deák Péter hagytak hátra kellemesebb emléket az előadásról

HÍREK.

— Lapunk mai száma az ünnepre való tekintetből egy nappal előbb jelent meg.

— Nagyhét. A nagyheü ájatosságo- kat a főszékesegyházban ma d. u. négy órakor kezdik el matutinummal, melyei csütörtökön és pénteken is megtartanak ugyanazon időben. Nagycsiitörlökön mise végével olajszentelés lesz. Az ünnepen Palásthy P.U püspök pontifikái. A nagy szombati misét is a hold. herezegpri- más segédpüspöke fogja mondani. —

A bel városi templomban a dal-egyesület nagypénteken d. u. hat órakor !a- mentácziót és misererét, vasárnap déli misére Reinberger Kyriejét, Soyler Károly C red óját, Benedictusát és Agnusát és Feiglor Vicior Sauctusát énekli. A nagypénteki miserere dallamát Szlraka Iván a főszékesegyházi zenekar tagja szorzé s Belloviis Ferencznek ajánlotta.

— Simor emlékezete. Walter Gyula di'. érdekesen irt emlékkönyvét az egész fővárosi és vidéki sajtó igen rokonszenvesen fogadta. Többször megemlékeztünk az érdemes könyvről, melynek hitelességét nagyban növeli az, bogy a főkáptalan által őrzött Simor- naplók adatait feldolgozza. Alig egy hónap alatt készült ol a mű Walter Gyula ál alán osan ismert szorgalmával, gondosságával és stíljével. Ismételten ajánljuk, bogy most már cak könyvárus utján kapható. A tekintélyes kötet bolti ára 1 frt 50 kr.

— Az uj társulat. Károlyi Lajos

színtársulatában igen előnyös változások mennek végbe. Elszerződlek Erős Antónia operetteénekosuő Lányi Szidi másodénekesnő, Nagy Pista operette- énekes, Csige Lajos népsziuműénekes, Csigéué, Kendyné és Kendy Boriska. A társulni hoz szerződött: Szilágyi

Etelka primadoimaénekesnő, Pelerdi Ilonka naiva és Soubrette énokosnő, Szilágyi Bella koinika, Szabó József tenorista, Asztalos Sándor operetto és népsziuműénekes, Arkossi Vilmos szerelmes és énekes, Gált! Gizella kar- dalosnő, Benedek Andor ruhatáros és Wanda Gusztáv karmester. A társulat többi előnyösen ismert tagja megmarad. A kaíouazenokar továbbra is közre fog működni. A mint az időjárás megengedi, az előadásokat az arénában folytatják. A restaurált társulat liusvét- vasárnap Felhő Kláriban és húsvéthétfőn a Királyfogásbaii fog bemutatkozni.

— Vendégszereplés. Károlyi Lajos színigazgató felkérte P. Haraszti Feigler Herwin urhölgyot, a szegedi színház volt tagját, hogy társulatánál háromszor fellépjen. A szép tehotségü, fiatal színésznő elfogadta az igazgató ajánlatát s april negyedikén Kövér Lajos nagy hatású színmüvében, a Szép márkinő- neben, hetedikén Dóczy Csókjában s kilenczedikéu, jutalomjátékául Faustban fog föllépni. Mind a három előadásra együttes jegyek válthatók és pedig a Fürdő termébe vagy az arénába, amint

az időjárás engodi. Akái «a fürdőbe, akár az arénába mindenkinek alkalma lesz kedvező helyot váltania, mert a szelvények mellé van csatolva a két : helyiség tükre, Ajánljuk az érdekes | vendégelőadásokat nemcsak a helybeli, de a vidéki közönség szives figyelmébo is. A szép tehetségű esztergomi fiatal művésznő megérdemli szülővárosa rokonszenves p ár i, fogását.

— A mai előadás Nagy Pista búcsúzó tenorista jutalomjátéka. Nagy E'elseiiburg Gyula urat kérte föl zon- gorakiséretre s operaáriákat énekel. Közbon a Miniszter előszobájában cziuiű vidám kis vígjáték kerül előadásra.

— Helyettesítés. Keller Benedek megyei főszámvevő betegsége miatt az összes számvevőségi teendők vezetését két héten át Véghelyi Ödön fiatal számvevő teljesítette.

— Verhovay napilapja, a »Független Újság,« a közönség oly rendkívüli érdeklődésével találkozott, hogy a niárcz.

! 15-iki számából már a harmadik kiadás is fogyatékán vau. Az érdekesen, változatosan s az igazságot bátran szolgáló lap ápr. 1-től kezdi meg rendes megjelenését. Jóllehet a lap terjedelme a hasonló áru lapoknál nagyobb, szedése tömörebb, előfizető ára mégis csak 14 frt egész évre, fél évre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy bóra 1 frt 20 kr. Az előfizető pénzek a lau kiadóhivatalába (Budapest, IV., Duna-ulcza, 7. szám, I. em.) küldendők.

— A Magyar Hírlap kiadóhivatalának külmunkatársa Horváth Mór városunkba érkezett s a Horváth-Mikszáth- Fenyő által szerkesztett kitűnő napilapnak előfizetőket gyűjt. Ajánljuk a közönség szives rokonszenvébe.

— »S. J. Benisch Szegedin.« így

hívják Ungarn ban és Szegedinben azt a jeles firmát, a melyik az egész országot német circulárókkal árasztja el. De van orvossága a merényletnek. Vissza kell küldeni a nyomtatott botrányt olvasati anul.

— Változatos nap. Az idei emlékezetes tél epilogjául márcz. huszonharmadika, vagyis az idei tavasz két napos csecsemő korában, havat, deret és fagyot, esőt verőfónyt és szelet produkált egyszerre. Változatosabb napot már Falb dr. sem gondolhatna ki.

— A komáromi kiállítás iránt, országos érdeklődés nyilvánul. Mindenünnen történnek bejelentések, bár a

epesztve — éjjet-nappalt lázas, idegölő munkában töltött. Egy napilapnál volt journalista! Ismerik önök a hírlapíró verejtékkel öntözött, de azért sovány kenyerét. Miután félnapot törvényszéki és öngyilkossági liirek kajhászásával és megírásával töltött el, (soráért kapott 2 krajezárt!) Fiatal szive lángbuzgalmával dolgozott egy készülő drámáján. Erre tette fel, mint könnyeimül játékos a koezkára, összes erejét egészségét, boldogulását. Hej de hamar elvesztette a parthiet avval a könyörtelen ellenféllel szemben, a kit hívnak, hogy — Sors!

Egy napon a szokottnál is levertebben jött haza. Hallgatag, szomorú embernek ismertem mindig, de most egészen megijesztett halottsápadt arczával, beesett szemeivel. Ez éjjel sokáig hallottam szobájában fel és alá járkálni. Rémes viziók gyötörtek, nem hunytam le szemeimet egész éjjel. Ágyamban ülve lestem, mikor riaszt fel egy pisztoly durranása . . . Azt hittem, öngyilkossá lesz . . .

Másnap korán reggel eltávozott. — Délben kocsin hozták haza. Csak annyit tudbattám meg kísérőitől, hogy párbajban meglőtték. A gyilkos golyó mellébe hatolt és nem bírták az orvosok onnan kiszedni. Teljesen eszméleten kívül volt.

Hartman né ezután csak sírástól szaggatott mondatokban bírta folytatni elbeszélését:

»Halálos ágyán elmondta nekem, hogy

egy fővárosszerre ismert mágnással volt párbaja« . . .

Stefanie lélek vesztett figyelemmel leste m öreg asszony szavait.

»A kihívás oka az a színésznő volt, a kit Tarezali szeretett. Az iról körben egy gróf nőbóditási sikereivel kérkedvén, arczát- lanul nyilatkozott e nőről. Sértett hiúság dolgozott benne, mert a színésznő egyszer visszautasította ajánlatát. Ennek meg az volt az oka, hogy ezen időben az a »személy«, ki úgy változtatta szeretőit, mint az ékszereit, egy bankárt boldogított. Hja! A visszautasított imádó mögött rendesen egy meghallgatott imádó rejtőzik. Tarezali dühödt oroszlánként magyarázatot kér, pedig a gróf némileg igazat mondott; — ez sértőeu felel — Tarezali arczulfiti — a gróf kihívja.

A mi ezután következik, azt úgyis tudják már.

Tarezali a sebláz önkívületében megtudta a 1íirt, hogy a színésznő elfogadta a grófot, mivel bankárja csődbe jutott. Ez volb a végső döfés szivének. Fél óra mnlva meghalt . . .

De mi baja van önnek asszonyom, hisz az egész teste reszket? Nagyon fölinditotta, az én fecsegésem, ugy-e ? Lám-lám, a vén asszonyoknak csak eljár a szájuk.

Stefanie csakugyan egész ki volt kelve önmagából, öntudatlanul révedező szemeivel Elemér grófra tekintett, a ki sápadt volt mint a fal és kényelmetlenül feszengett székén.

— A nevét a grófnak, asszonyom, a nevét . , . rebegte a lány elszorult hangon.

Az öreg asszony megtörülte előbb könnyes szemeit, aztán gondolkozva ránczolta össze homlokát.

— Nem jut eszembe a név, pedig hires,

gazdag család ... Várjunk csak . . .

Megvan ! — Zoltványi Elemér gróf.

*

* *

Hartmanné átvezette Stéfaniet a költő szobájába. Ez követte öt, mint egy álomjáró. Ott az agg nő rámutatott reszketeg kezével az Íróasztal föékességeül szolgáló fényképre, Stefanie saját arczképére.

— Nézze, ez az a gyalázatos ezudar, a ki megölte az én Lajosomat.

Stefaniet nem bírták tovább megkinzott idegei, ájultan roskadt Hartmanné karjai közé.

És a mint ez ijedten szorította magához és ránézett arra a haloüthalvány szép arezra, a lecsukott szemekre, összeszoritott ajakra: emlékeiuek egy villanásánál felismerte a keblén nyugvó lány s a költő asztalán levő fotográfia közötti hasonlatot. Gyönge szemei voltak az öreg asszonynak, s aztán nem is gondolt a véletlen ilyen játékára.

Erre borzadállyal taszította el magától az ájultat, ki tompa zuhanással esett végig a padlón.

A gróf berohant a zajra. Látta a felin d u 11 asszonyt s lábainál fekve Stefaniet, nem gondolhatott mást, mint hogy Hart- nianné bántalmazta öt. Indulattól reszkető hangon kiáltott:

— Asszonyom! Ne bántsa ezt a lányt, ő ártatlan. Ha számon akar tőle kérni valamit, én fogok helyette megfelelni. En Zoltványi Elemér gróf vagyok.

Hartmanné egy lépést tett előre, összeszoritott öklökkel, lángoló szemekkel, mint egy boszuálló istennő, — sztáu érezve

kicsinységét a hatalmas gróffal szemben,, fájdalmának az idegrázó meglepetéseknek : súlya alatt egy székbe rogyott és görcsösen j zokogni kezdett.

Stefanie lassankint felocsugott ájultából. . Úgy tetszett neki, mintha Önkívülete évekig^ tartott volna. — Ezalatt a pár perez alatt d egész élete elvonult szemei előtt. — Aj könnyelmű, bűnös élet, mely mindig többre í becsülte az élvezetet az erénynél.

ő volt az, a ki azzal áltatta magát,,; hogy a művészet papnője és elfogadta a« tömjénezést, az ünnepeltetést; selyembe,, aranyba öltözködött és duskálkodott az el— kábítottak vagyonában . . . Pedig Háti miben különbözik az utolsó füle de jóiétól,,! a ki kifestett orczával pénzért áralja sze- - relmét? . . • Azt hitte, hogy a múzsának i fólkentje, pedig nem volt más, mint egyy — darab test ...

És az Ő társa volt ebben a buja érzé--i kiségben, a vétkes könuyelmüségben ez a« gróf, a ki ezinikus egykedvüséggal tudh megölni egy ártatlan embert, a ki szennyese; ideáljának védelmére kelt. Sőt van elégg aljasság benne az egész gyászos esetett eltagadni, nehogy a zsákmányt elszalasszae: karmai közül. Áh, milyen nyomorult ez azsr ember! . . .

És az a másik férfi, a ki eszményképé vés, emelte öt. Küzdött az élettel, mint egy ti—i tán, pedig sokszor nem volt betevő falatja«) sem. — A ki kész volt a halálba menniic érte, pedig soha még csak a kezét samoi foghatta meg.

Ah, mint megutálta önmagát ; de miiv-n denekelött megveté a grófot.

S mikor a gróf látta, hogy már osziné-ő