Esztergom és Vidéke, 1890

1890-02-02 / 10.szám

nagyszámú tisztikar részére németül Komárom és vidéke inrelligcnhVija szá­mára pedig magyar nyelvűt nyomtatlak. (A. pozsonyi ön kén lesek csak német nyelvű meghívókat adtak ki báljukra.) Az összes báli kellékekel a fővárosban rendelték meg. A bálon a 19. gyalog­ezred zenekara játszik fel vallva Lakatos Feri jóhiruevü czigány bandájával. Az iönkémes«-bál iránt Komárom ban, mint az a helyi la pókból is Iá, szik, nagy az érdeklődés. — A kereskedoifjak baljára az elmaradt meghívók ügyében taái Sán­dornál lehet jelenikezni. A tánczreiidek igen csinosak lesznek s a vigalom áta­lábau sikeresnek ígérkezik. — A pestmegyei balra, mely tudva­levőleg február 11-én lesz, s melyre megyénkből és városunkból is löbbeu készülnek, javában folynak az előkészü­letek. A 'meghívók, igen ízlésesen ivory­creme színű papíron, Pest-Pilis-Solt­Kiskun vármegye rózsaszínben nyomott cziinerével vannak ellátva, már legna­gyobb részben szétküldéstek. A kik azonban esetleg nem kapták volna meg B erre igényt tarihatnak : szíveskedje­nek a bál bizottsághoz (Budapest, vár­megyeház) fordulni. A női iáuczreiidek, a mint már jeleztük is, igen becses Brillek tárgyak lesznek : az egyes tán­czokhoz kiváló művészeink Roskovics, Margilay, Innocent és Szárics urak ndják a rajzokat. Leleményes összeállí­tásuk általános meglepetést fog kelteni. — A makaó s egyéb nem igen nemes származású hazárdjáték széltiben el van terjedve a városi kávéházakban Hogy hová vezet ez az elnézés, ez a szabadalmazás, az a socialogia történe­tébon nem egyszer gyászos példákkal van megörökiive. A szégyenletes hazárd­játékok ellen a rendőrségnek erélyesen kell föllépnie s a makaó virágzásai szigorúan kiirtania. — A Magyar Sión januári füzete a következő tarialommal jelent meg : Aprópénzre váltott theologia Pet hő R. drtól, Sz. Cipriáu élete és munkái Rézbányái József drtól, Nem tagadják, hogy halhatatlanok vagyunk Pethő dr.­tol, A parasztbiríok és a parasztegye­sületek Spuller Gryulától ; a közlemé­nyeket gazdag irodalmi rovat fejezi be. — A hajózás megkezdése. A c«. és kir. szab. duua-gőzhajó társaság magyarországi forgalmi igazgat ósága jelenti: Az alulirt igazgatóság ezennel közhírré teszi, hogy az áru-forgalom febr. hó 1-én a következő állomások­nál nyittatik meg: B'Cs, Pozsony, (jönyő, Győr, Komárom, Esztergom, Vácz, Buda­pest (és Budapest-teherpályaudvar), Budafok, Paks, Baja, Mohács, Bezdán, Eszék, Újvidék, Vukovár, Titel, Zi­mony, Báztás ós Orsova. Budapesten, 1890. évi jan. hó 30-án. A magyar­országi forgalmi igazgatóság. — A hid bekötése már csak rövid idő kérdése. Esztergomi érdekek kíván­ják, vajha mielőbb bekötve a kereskedel­münket és iparunkat összekapcsolná a világgal. — Uj lap Esztergomban. Uj i#p és pedig egy régi betegség: a könyvig­nor&lás ellen. Czime Könyvészeti Lapok. Szerkesztője Kiszlingstein Sándor könyv­kereskedő. A vállalat havonkiut egy füzetben jelenik meg s nem közöl bí­rálati, hanem csak konstatált c/ikkeket. Szeretnők, ha életrevaló vállalattá nö­vekednék s ugy a könyvkereskedésnek, mint az irodalomnak hasznos szolgála­tokat tenne. Ara egész évre csak — egy frt. Az nj lap első száma febr. 15-én fog megjelenni. — A Kadarkuti Rend jeles okirat­tárának ez idei füzelét kaptuk meg épen jókor farsang derekán Carneval herczeg sapkája s a kadarkuti passziók meglehetősen összevágó mulatságok, A titkos rend nagy mestere Esztergomból, dirigálja a jeles provincziát, melynek minden tagjatói valami nem mindennapi bolondságot követelnek a statútumok. Ha a bolondság meg van, akkor kiál­li jak róla a diplomats az uj tag be­léphet a Warrenschiffbe. A Kórész Ke­lemen által szerkesztett diplomáknak ez idő sz"riut rengeieg koletük van. mert ritkán vélnek az emberek o'yan kevés okosságot, mint ebbe a bolondos korszakban. A jeles rendnek eddig több mint háromszáz hivatalosan elimert ragja van. — A Szent korona ktasatnsanal Orsovánál, 1853-ban Prokop János pri­mási mérnök is jelen volt, mint a dunagőzhajó-társaság egyik al ka lina­zottja Prokop visszaemlékezéseit pub­likáltatni is fogja, a mi tanulságosnak Ígérkezik. Ez a körülmény teszi elő­lünk érdekesebbé az orsovai plébános beküldött következő jelentését: A ma­gyar szent korona Orsova melle ti el­ásaiása 1849-iki évben és megtalálása 1853-ban. Irta Boleszuy Aula', orsovai plébános. Negyven éve annak, nogy Szemere akkori minisz erei no* k három társával a koronát Orsova mellett el­ásta. Azok közül, kik a koronát elás­ták, ma még csak egy tanú él, a ki nekem egy budapesti előkelő jogász szíves köv.ve itéso folytán nagyfontos­ságú történelmi adatokat tartalmazó Írás­beli nyilatkozatot, küldött. En a korona feltalálása után kiiencz évre jöttem Or­sóvá ra, akkor még éltek azok, kik a koronát kiásták és a korona feltalálá­sánál részt vetlek. Nem csak akkor volt alkalmam érmikezhe'ni azokkal, kik a magyar koronát Budapestre és Béesbe kisérték, hanem olyanokkal is, kik beavatva voltak. Az országos levél­tárból azon jegyzőkönyvnek másolatához is jutó tam, mely felvétetett Albrecht főherezog ő fensége jelenlétében a ki­iencz tagu igazoló bizottsággal és 47 magasraugu tanukkal a Promonior előtt hoigonyzot »Albrech!« nevü nadilmjóii s igy a korona ujabb történetét tanul­mányom tárgyává tettem, melyről a »Dél magyarországi történelmi és régé­szeti Múzeum ársulat« folyó évi május hó 23-án Temesváréit tartott közgyű­lésén felylvasást tartottam, mely a Mu­zoumtársulat ez évi közlönyéhen is meg­jelent. Hogy ezen nagyfontosságú or­szágos ada ok és ismeretek mennél szé­lesebb körben terjesztessenek, elhatá­roztam ezeket a magyar olvasó-közönség számára kinyomatni és a fen fezi mzet műre előfizetést hirdetni, mely az elő­fizetőknek azonnal bérmentesen küldetik meg. Ara 60 krajezár. — Ölebek influenzában. Egy bizony­talan korú urnő, a ki több neveiéi len ölebecskét kényeztet lakásán, tegnap kétségbeesetten konstatálta, hogy mind az öl. kutyusának influenzája van. Rög­tön megjelent az állatorvos, a ki megiu azt konstatálta, hogy az elkényezteteit dögöcskóknek kutyabijuk sincs ez idő szerint, de nagy hajlamuk van a ve­szet iséghoz Jó lenne valamennyit el­pusztítani s az öt apró szörnyeteg helyen ö tr 11 áz i szeg ( MI y n y e I gy a k orolni naponkint m irgalmasságot. A bizonytalan korú urnő vigasztalhatatlan s a fővárosba sürgönYzöit egv i'des Pasteurisiáert. * Most midőn a magárusok árjegy­zékek őzönként zúdulnak fejünkre nagy elavult ábráikkal, melyüket mar éveken keresztül akárhányszor volt alkalmunk á' megelégedést látni, kellemos megle­petést okoz Spiegel S. budapesti mag­kereskedő (Andrássy-nt 16.) rendkívül érdekes újdonságokkal ós ezeknek raft vészi kivitelű rajzaival pompázó idei árjegyzéke, melyet kívánatra mi Men ki­nek ingyen és bérmentve megküld, ha akár csak levelező lapon keresik meg érette, A Spiegel ezég tagadhatatlanul ,rendithetlen szöliditásának, magvai ki­tűnő csiraképességének és valódiságá­nak köszönheti ama nagy párfogolás'. melyet a hazai és külföldi közönség iránta tauusit és méltán magunk is legmelegebben ajánlhajuk e hazai szo­lid magkereskedő cég<'t közönségünk szives íigvelinébe és jó indulatába. — Farsangi naptár. Ma van a nagy tánc/próba a Fürdő nagy termé ben ; febr. 8-án a kereskedő ifjak bálja : febr. 15-éu a daiegvesülot vigalma és febr. 16-án álarezos bál. Az idei far­sangban összesen tizenkét fejezetet csi­nált Esztergomban az ünnepelt Carne­val berezeg. — Egy esztergomi könyv kedvező fogad;a ásat lapunk mindig örömmel regisztrálja, mert a szellemi munka sikere visszasugározza fényét magára a városra, a honnan keletkezett. De a magunk alko ásáva'szemben csak nzér, lépjük át a szerénység korláiait, mer intezőköreiukbei! a. helyi irodalom iránt alig meg'örheiő közöny uralkodik. Mig a fővárosi sajtó rokonszenves ismerte­lései után az ország különféle városai­ból jelentkeznek megrendelők, mig a fővárosi könykereskedők, bizományb • kérik a szerény ruhában megjelent, uj regényt, addig Esztergomban, szü'ő­városiiukbau, melynek kultúráját min­den tehetségünkkel, buzgalmunkkal és odaadásunkkal igyekszünk szolgálni, alig jelentkezett néhány e őfuniő, mert ná­lunk csak otyau műnek van keleté, melynek előfizetési felhívása s ki iinően szervezett gyüjtőserege van. Hogy pe­dig az uj esztergomi könyv valóban meg­érdemli a párt fogási irodalmi becsénél fogva is, azt az eddig megjelent elő-, nyös ismertetések, valamint legnjabban 1 az Ország-Világ cz. tekintélyes illusz­trált hetilapunk következő rokonszenves bírálata is bizonyítja: »El késelt apos­tol. Regény, irta Kőrösy László. Esz­1 tergom, Tábor Adolf kiadása. Egyszerű majdnem szegényes ruhában jelent meg a. könyvpiaezon Kőrösy L. regénye, dej jogai vaunak arra, hogy beléphessen bármely előkelő szalonba és igénybe vegye az olvasó teljes érdeklődését. Kemény doldog, kemény igazságok, a modern társadalmi kórok egyik legér­zékenyebbsebe foglalnak helyet az igény­telen külső alatt. A tör énei egyszerű de egyenesen az élet igazi komédiás házából bemutatva, erős, éles, világí­tásban mindazzal a bántó és szembo­kaczagó ellentéttel, a mellyel a reflek­táló szem lépten-nyomon találkozna ik. Hőse egy tehetséges ifjú ember — az apostol - a ki megszerez magának minden kvaüfikácziót arra a pályára, a melyre keserves küzdelmek között készült van diplomája, tudása, lelkese­dése, de nincs — protekeziója, tehát.,. A többit nidjuk. Proletár marad, a kit kihasznál a stréber; a kit megfizet­nek azért, hogy nevet csináljon — a kapaszkodónak, a ki ostoba, do nya­kon tudja csipni a lencsés tálat és min­iig előbbre kerül egy tépessél, mint az icposíot, a kinek talentumát kibérelte •s a kit a maga befolyásos protektorai iák árnyékában egyszerűen bo ondnak nevez. Az apostol elkésik mindenhou­lan, nem kap állást, nincs kenyere és kftun veszne az utczan, ha nein adná el a tehetségét pénzéit, hogy megél­hessen. És kihasználják jól ! Egyik pro­fesszorának könyvel csinál, — azt be­választják a tudósok közé és ünneplik; ir ért ekesóst, szók foglalót másoknak, bérért, hogy no koplaljon. Valóságos Golgotha ez a vergődés, s a legmeg­döbbentőbb benne az, hogy a regóin­iró nem költött ehhez a tragédián* a egyetlen betűt sem, hanem bemulata a maga szégyenletes igazságában a valót. Ez a való az, a melynek hű és erő­teljes fotográfia ja KŐrősy László könyvét! becsessé teszi. A staffage magi kevésbé az. Az apostol szerencsétlen szerelme, i bukott leány története, s a vele kap­csolatos finita comédia, mely a Rókus­ban játszódik le csak ott sikerűi, a hol Kőrösy a regény alapb ingját, a gúnyt •s a sza irat használhatja. Meghatni lem tud, de neu is akar. S'.inei sö­tétek, enyh illet és napsugár nincs, de lem is akarta, hogy legyen ós ím egyeténünk vele Mocsár fölött nics helye a pillangónak, s a bemutatott ársadalmi fekély nem für on gesz elő­d "St. A regény vége mindössze az, a mely külön válik az igazi é 1 étből. Ma­gában az éle ben pisztolylövéssel ér inajlnem mindoii egyes esetben véget az ilyen prolo ár tragédiája, —" az el­késelt apostol azoibau beleházasodik egy vagyonos nyárspolgár famíliába és háziúr lesz, a ki mindé. map j Vlakik és agyonverve összes régi ideáljait, belo­butul a jóllétbe és elvész nyoin^alannl a lobbi ember-numerusok közé. Meghalt. A regényíró nem foglalkozhafik vele ovábh. — Kőrösy LiS/.ló könyvét min­den gondolkozó ember meleg figyolmébo ajánljuk. Nem mulattató könyv ez, — do tele fundamentális igazságokkal s a való élet czégóres bűneinek erősen kiélezett rajzával. Ára 1. frt. M'gszi­rez he tő mindé n k ö 11 y v ke res k édesben «. — Carneval nektárja. Fraicoís Lajos és társa magyarországi pezsgő­gyárait a párisi világkiállítás ezüst­éremmel tünielie ki s ezzel megbizo­nyosodó t, hogy a Fancois-féle pezsgő a jófajta franczia tesi vérek kel bátran kiállja a versenyt. A kitüu etett pezs­gők: Monopole 2.25, Oriental 2.25, Cane Blanche 2.50 és Crémant rose 2.75. A ki.ünő ezég képviselője Buda­pesten Rula és Bochmann, kik a Czuba-Durozier-promou.ori gyártmányait is bizományoii tartja, melyeket a párisi világkiállításon a ra11yérein inel 111 ntetlé 1 k ki. Egy csillagos hé,tized literes cognac 1.40. két csillagos .1.70, három csil­lagos 2.10. A farsangi közönség Ruda és Blochmanu czégjénél Carneval ber­ezeg jutányos nektárjával ismerkedhe­tik meg. KKI.KIÁS S/KlíKMS/'l'ő: KÖRÖSI LÁSZLÓdr. N Y I L T T £ R. Ezen KIVIO ttlsvtt ki*IÜ4U»kárt UHUI váll;il fnliflfí*­séget a » z e r k. Nyilt telszólalkozás. Mult hó 28-án d. u. 47 a órakor 2 express ajánlott levelek feladása végett a postahivatalban voltam szemé­lyesen. A kocsi mograkoílanul áliolt az udvarban a postavevényre pedig »postai indulás után« i bélyeg nyo­matott ; erre ón óvást teltem a főnök­nél, kivel ez ügyben polemizáltam. Egy közbe beszélő hivatalnok, ki eu­gein megsértett és kinek illő modorban fogadat lau prókát orságáért fe Ie 11 ein, eu­geni strikte a szolgával ki akart do­baini. Most a főaök kinek az aláren­delt közegét ügyünkbe való beavatkozá­sáért rendre kellett volna utasítani, mint félt a legil tétlenebb mídou meg­támadott. Ha azon helyzetben vau a önök, hogy hivatalos autoritását ismert okoknál fogva nem tudja feuiartani, nei't nem lehet, azt legalább ne mu­tassa be a közönség előtt. Figyelmezte! ein a főaök nra\ hogy raj la leszek Öt leálezázni, ha erre a közönség éritekében szükség fog mutat kozui, «inert megtanulhatná, hogy a közönséggel szemben mmdig nagyobb tisztelettel viseltessók. Ennyit kímélet­ből, de ha ismét alkalom adatnék hasonló ínéltatlanságokra.akkorón is kényszerítve leszek slágerjeim kiadására, melyek után játékát biztosan veszi ti. Schwarz Adolf

Next

/
Thumbnails
Contents