Esztergom és Vidéke, 1890

1890-03-23 / 24.szám

felvétele tévedésen alapszik.Vájjon mikor | mondott igazat a vizsgálóbíró, először-e, midőn a jegyzőkönyvet felvette, vagy ezuttal-e? Ilyen alapra halálos ítéletet fektetni nem lehet. Épen ilyen fontos körülmény az, mit a főorvos ur iga/olt, hogy a vizsgálóbíró a bonczoiás szín­helyéről eltávozott, ami szintén meg­erősíti, hogy a vizsgálóbíró nem tel­jesítette kötelességét, ós ez sajnos do­log, de épen azért, ha én bíró volnék, bármennyire is megvetném Bendót, őt ez alapon el nem Ítélném. Nem aka­rom súlyosabb vádakkal terhelni a vizs­gálóbírót, melyek valóban nagy árnyat vetnek a magyar igazságszolgáltatásra; mert egy vizsgálóbíró, ki egy hivatalos vizsgálati jegyzőköuyet felvesz és azt a jegyzőköuyet két év múlva desavou­álja, az nem lehet igazság, s ilymódon nem lehet igazságot szolgáltatni sem. A bizonyítékokat itt egyedül a vádlott beismerését magában foglaló vizsgál ali­os szemlejegyzőkönyv képezik. Ezt pedig tévesnek nyilatkoztatja ki maga a vizs­gálóbíró. Hogy a vizsgálóbíró Bártfay­nak — mint illetéktelen egyénnek — a vizsgálat során kérdéseket engedett tenni a vádlotthoz és tanukhoz, hogy a bonczjegyzőkönyv felvételénél jegyző­könyvvezető nem volt: mindez nem vizsgálat, de oly hibák, miket senki helyrehozni nem fog.« A védelem, mint az idézett részletekből ki­tűnik, a bizonyító okok erős vá­rából a személyeskedés iugováuyába té­ved. Pedig az a védelem, mely a sze­mélyeskedés terére lép, s akkor, midőn ilyen a vádlott részéről sem állíttatik s annálkevósbé panaszoltatik, már többé nem a vádlott, hanem talán egyéb mellóktekintetek érdekében, — minden­eseim azonban nem az elfogulatlan védő nemes hivatásához tartozó eljárás s még kevésbé akkor, midőn egy köz­hivatalnoknak teljes odaadással, s a legnagyobb ügybuzgalommal, tehát leg­kevésbé avatatlan kezekkei, mint a védő ur hiszi, mert általános elismerés­sel teljesített eljárását erőnek erejével gáncsolni törekszik. Czélját azonban nem érte el. Mert a mig egyrészről a vádhatóság a vbiró elleni alaptalan támadásait a 1 egereiyesebb tiltakozással utasította vissza, addig a kir. tvszék a vizsgálat alapján s az ott kifejlett okok következtében hozta meg Ítéletét Azt azonban mégis csodálkozással és saj­nálattal constatáljuk, hogy a védő túlkapásainak az elnöki jog gátat nem papucsot, mert te ugy hasonlítasz elveszett leányomhoz, s a kocsi tova robogott. A menyecske térdre rogyott, s csókjaival halmozá el a kapott pénzdarabot miközben fájdalmas hangon rebegé: Óh a szerelem hatalma nagy! Az örog Aron — mert ő volt — pedig bánatos hangon mormogá : miközben könyei sűrűn folytak le ősz szakállára. — -Épen olyan mint a leányom volt! B. KISS EVILLA. A NÖKRŰL A NŐKNEK. Vannak női toilettek, melyek minél fé­nyesebbek és ragyogóbbak, annál nagyobb árnyékot vetnek arra, a ki viseli. A nő sehol a világon nem oly őszinte, mint tükre előtt. * Az legelső arczfátyolt bizonyosan nő ta­lálta föl s még bizonyosabb az, hogy — rút nő. * A napfény nem vakítja el ugy a nőket, mint egy fényes ékszer. * Sok nő többet köszönhet a szabójának, mint a természetnek. * A boldogtalan szerelem sok álmatlan éj­szakát okoz, a boldog szerelem még többet. Ha nem lennének a világon virágok, ta­lán pillangók sem volnának. emelt. Mert valótlan gyanúsítás a védő ^ azon állítása, mely nemcsak a vbiró, hanem a főszolgabíró s a megyei tb. főorvos ós a fb. járásorvosra is vonat­koztathatik, hogy a bizonyítékok súlya tekintélyes egyének által dobatott Ben­dére. A gyanút Bende saját gyanús viselkedése által önmaga keltette föl s a felhalmozódó bizonyítékokat a vizs­gálat fárasztó munkája állapította meg ellene. Valótlan a védő azon állítása is, hogy a helyszíni szemlekönyv, ennek a sonkákra vonatkozó részében,a jegy­zőkönyvecske által tévedésből beejtett tollhiba folytán, bizonyító erejéből ve­szített volna. Mert ezenszemlejkönyvben a vbiró constatálta, hogy a gyilkosság helyén sonkákat nem talált s hogy ez tény, azt tanuk igazolták — de maga vádlott is beismeri. Nem egyezik meg tehát a valósággal a védő amaz állí­tása, mintha a vbiró a szemle jkönyv kifogásolt tételét desavouálta volna, mert az utólag kiállított hivatalos nyilatkozatával csak a látszólagos ellentétet szüntette meg — végkép. Hogy a vbiró a bonczoiás színhelyéről eltávozott az igaz, de nem való azon merész vád,hogy ezért és ez által kö­telességét nem teljesítette volna. Mert ellenkezőleg épeu azért távozott el a bonczolástól (mely az orvosok dolga), hogy további vizsgálóbírói kötelességét teljesítse. A gyilkosságot a délutáni órákban fedezték föl. A helyszíni szemle és nyomozás késő estig tartott s a bíró a legrejtélyesebb bűnesetek egyikével állott szemben. Hiszen ha a gyilkos legalább a névjegyét otthagyta volna, akkor talán kérdezhetné a védő ur, hogy mi szükség volt a vbirónak gyil­kost nyomozni s miért nem nézte végig a meggyilkolt két áldozat hulláinak bonczolását, mely egy teljes napot vett igénybe? hogy addig a vizsgálat ügye egy teljys napig szünetel, illetve három napig, mert a gyilkosságot csak másoduapra fedezték fel. De akkor, midőn a vbiró más hét, Esztergomban fölfedezetlenül maradt gyilkosság után, az egész város a legnagyobb izgatott­ságban tartott uj gyilkossággal szem­ben minden a legcsekélyebb vezető száll nélkül áll és nincsen nyom, amelyen haladhatna, ha ekkor elvégzi azon kötelességét, hogy a törvényszéki bonezolást szabály szerint átadja s a főszolgabíró mint szintén illetékes rend­őri tisztviselőt a bonczolásnál való jelenlétre felkéri, s ezután nehogy a vizsgálat ügye halasztást szenvedjen, folytalja a nyomozást a vizsgálatot, a melyet az éj folyamán alig hogy megszakított és folytatja hivatalos kö­telessége s hivatása teljes odaadásával, sőt majdnem egészsége feláldozásával, ha akkor azután akad egy védő, aki sértő kötelességmulasztásról beszél, ak­kor ezek után lehetetlen, hogy a közönség nevében is méltó megbotrán­kozásunknak tiltakozó kifejezést ne adjunk, mert a védő nem tudta, hogy mit tett a vbiró s ha nem tudta, nem lett volna szabad olyant állítania, melyuek ellenkezőjéről meg nem győ­ződött. A mi végül az »illetektelen egyén« szolgálatait illeti, azok a bűn­ügy kiderítésénél olyan önzetlenek és fontosak s ezáltal a közérdeknek annyira megbecsülhetlenek voltak, hogy azok­ért egy jobban tájékozott védő ügyvéd mint ritka példáról, nem gáncscsal, hanem csak elismeréssel szólhatott volna. Ennyit Mike ügyvéd ur vódőbeszédének azon részleteire, melyeket nekünk, esz­tergomiaknak, volt szíves szentelni. — Marha ragály. Milánovis Antal főállatorvos hivatalosan jelentette a polgármesternél, hogy a város terüle­tén a marhák között száj- és köröm­fzjás ütött ki. A szükséges 'ovóintéz­kedéseket azonnal megtették, — Felolvasás. A kath, iparosifju­ság egyesületében ma d. u. hatodfólkor f. Horváth Eezsö kir. városi segédlel­kész »A Habsburgház küzdelme a ma­gyar koronáért* cz. felolvasást fog tar­tani. Ez alkalommal a győri orsz. ki­állításon kitüntetést nyert egyesületi tagok érmeit és okiratait fogják kiosztani A felolvasást társas vacsora követi. — Borászati egyesületünk márcz. 25-én d. e. tiz órakor fogja rendes évi közgyű­lését megtartani. A borforgalomra mult évben hatezer százhatvanhárom hektoliter­nyi volt, melyből háromezernégyszázhetven­hét hl. maradvány van készleten, a mi negyvenhétezer frtnak felel meg. Ebből Duna-Szerdahelyen tart az egyesület 398 hit készleten ötezerhétszázhuszonhat forint értékben s Komáromban százhatvan hit kétezernyolczszázhatvanhat frt erejéig. A mérleg tétele hatvannégyezer frtra rug. Az egyesület közgyűléséről annak idején értesíteni fogjuk olvasóinkat. * A polgármestertől hitelesítve. Gay a (Morvaország). Tekintetes ur! Tisztelettel tudatom önnel, hogy óhaj­tását szíves készséggel teljesítem. — Varrónő létemre ülő életmódot foly­tatván, már hosszabb idő óta gyomrom nagyon fájt, étvágyam elveszett s emésztési zavarok bántottak, de a mi­dőn az ön svájczi labdacsaiból egy dobozzal elfogyasztottam, azóta sokkal jobban vagyok, miért is ezennel szíve­sen nyilvánítom hálás köszönetemet. Hatalmas gyógyitóerejű készítményét, minden hasonló bajokban szenvedőknek a legmelegebben ajánlva, maradok há­ládatos lekötelezettje : Prohaska Emma varrónő. - Valenta, polgármester (P. H.) Gaya kir. város polgármesteri hi­vatalától. Brandt Eichard gyógyszerész svájczi labdacsai (egy zdoboz ára 70 kr) a gyógyszertárakban kaphatók, de meg kell nézni védőjegyét, mely fehér kereszt vörös mezőbeu s Brandt Richard uévaláirását. — Az iparbankról egy részvényes mondja el mai számunkban észrevételeit. Nem szoktunk sohase elzárkózni a közérdekű kérdések nyilt tárgyalásától, még azon esetben se, ha nézetek dolgában eltérés is volna közöttünk, mert lapunk nem a mienk,, hanem a közönségé. Nem hagyhat­juk azonban észrevétel nélkül a beküldött közleményt, melynek jóakaratából különben sern akarunk levonni. Az esztergomi keres­kedelmi és iparbankot olyan átalános bi­zalom környezi, hogy a betétek összege az egy millió kétszázezer frtot már jóval fölülmúlja. Ebből önként következik az, hogy a közönség az intézet igazgatásával meg van elégedve, de másrészről az is, hogy az igazgató tapintatos vezetése s az intézet puritán iránya lehetségessé tette a nagy verseny nyel sikeresen megküzdeni a harczot. Az intézet a napról napra csök­kenő kamatláb ellenére a betevőknek fél százalékkal nagyobb gyümölcsözést bizto­sit, a mi egy milliónál már ötezer frtnyi összegre rug; továbbá az ötven forintos befizetésű részvényekre 12, illetve 6 frt osztalékon kivül papirkontóra 14.000 s a tartalékalapra harmincznyolczezer forintnyi Összeget volt képes megtakarítani. Mind­ezek az adatok nem egyebek mint bizalmi szavazatok az intézet érdemes vezérigazga­tójának, kinek körültekintő vezetése és praktikus takarékoskodó rendszere mellett sikerült az eddigi eredményeket elérni és sikerülni fog már a legközelebbi jövőben a részvényesek személyes várakozásait is szé­pen kielégíteni. Ennyit tartottunk szűksé­gesnek az iparbankról beküldött közle­ményhez hozzáadni, hogy az ellenkező nézetűek is megnyugtatva vegyék tudomá­sul a közérdekű kérdés nyilvános tárgyalását. — A hajózás megkezdése. Semmi sem hirdeti annyira a forgalom tava­szát, mint a hajózás megkezdése. Ez a dunavidéki városok fellendülése A négy hónapig szünetelő hajózás a dunagőz­hajózási társaság forgalmi igazgatósága jelentése szerint már megiudult. Az első bécsi hajó április harmadikán érinti városunkat, Uj-Szőnyből Budapestre az első személyhajó pénteken kezdte meg a járatokat. Az első budapest-dömösi hajójárat f. hó 25-én fog megindulni. N Y IL T T E R. Ezen rovat alatt l(ü/.lúltel<órl. nem vállal felolítí­K ! set a szer Ir. Köszönetnyilvánítás. Fogadják mindazok, kik drága halot­tunk, néhai id. Element Ferencz gyá­szos elhunyta alkalmából, a temetésen való megjelenésük által ugy az elhunyt iránt való kegyeletüknek és tiszteletük­nek, mint a pótolhatlan veszteség felett érzett mély fájdalmunk iránti részvétüknek oly megható módon ki­fejezést adni szívesek voltak és ily módon megtört szivünknek enyhítő vi­gaszt nyújtani kegyeskedtek : ez uton is szívből eredő hálánkat és köszö­netünket. Párkány, 1890. márcz. 21-én. A gyászoló család. Nyilatkozat. Én alulírott Nagy István köbülkuli lakos kereskedő ezennel kijelentem, hogy az országos keresztény önsegélyző és fogyasztási szövetkezet igazgatósága ellen 1889. évi deczember hó 29-én az esztergom-köbölkuti vonalon a vas­úti kocsiban Szeghi Pál ós Piffkó Imre tanuk előtt használt illetlen kifejezé­seket nem sértési szándékkal mondottam s a mennyiben az igazgatóság azok ál­tal magát sértve érezte s érzi, azokért ezennel bocsánatot kérek. Keit Muzsláu, 1890. évi márczins 12-én. Nagy István, 8. k. Előttünk, mint tanuk előtt: Plajer Mihály s. k. PifFko Imre 8. k. KKl.lflI.'tN S'/.WMKÍ'lSV.TÍl : KÖRÖSI LÁSZLÓ dr. 77 °7l889- tkv. SZ. Árverési hirdetményi kivonat. Az esztergomi kir. jbíróság mint telek­könyvi hatóság közhírré teszi, hogy Molnár István pilismaróthi lakos végrehaj tatónak Pastyinszky Józsefné szül. Rézeki Jozefa p,-maróthi lakos végrehajtást szenvedő el­leni 34 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében az esztergomi kir. jbiróság mint tkönyvi hatóság területén lévő Pilis Maroth községben fekvő a pilis­maróthi 1Í6. sz. tjkvben Pastyinszky Jó­zsefné szül. Rézeki Jozefa nevén irt követ­kező ingatlanokra: 1. az A I. rd. s (183 — 184) hr. sz. a. irt 159. népsor számú házra 400 frt kikiáltási árban; 2. az A I 2. rd. s 676. hr. sz. a. irt kenderföldre, 34 frt kikiáltási árban; 3. az A f 1. rd. sz. (3435—3436.) hr. sz. a. irt váltságköteles bánomi szőlőre és legelőre, 242 frt kikiál­tási árban ; 4. az A f 2 rd. s 4005 hr. sz. a irt öreghegyaljai rétre és földre, 18 frt kikiáltási árban ; 5. az A f 4 rd. s. 4123/a hr. sz. a. irt malomvölgyi rétre, 53 frt kikiáltási árban; 6. az A f 5 rd. sz. (4146—4147) hr. sz. a. irt szénégetőt rétre 53 frt kikiáltási árban; 7. az A f 6 rd. sz. 4261 hr. sz. irt hamvaskőalji rétre 53 frt kikiáltási árban; 8. az A f 7 rd. s 4623 hr. sz. a irt alsómaróthi rét­földre, 27 frt kikiáltási árban ; 9. végre a p.-maróthi 116. sz. tjkvből a p.-marótht 1034. sz. tjkvbe bejegyzett s végrehajtást szenvedő Rézeki Jozefáról Szikorszki János és neje szül. Gregorik Katalinra irt A s 1. rd, s 4043. hr. sz. a, vezetett váltságf köteles öreghegyi szőlőre, 386 frt kikiáltás­árban az árverést elrendelte és hogy ai fennebb megjelölt ingatlan az 1890. évi april hó 21. napján d. e. 9 órakor Pitis­Maróth községben a községháznál megtar­tandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatui fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az in­gatlanok becsáránák 10°/o-át vagyis 40 frt, 3 frt 40 kr, 24 frt 20 kr, 1 frt 80 kr, 5 frt 30 kr, 5 frt 30 kr, 2 frt 70 kr, 38 frt 60 krt, készpénzben vagy az 1881. 60, tcz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. november hó l-én 3333, sz. a. kelt m. kir. igazságúgyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban, a kiküldött kezéhez letenni vagy az 1881. 60. tcz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bí­róságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszplgáltatni. Kelt Esztergomban a kir, jbiróság mint tkvi hatóságnál 189-0.. évi jan. 21. napján. WIPLINGER, liir. aljliró.

Next

/
Thumbnails
Contents