Esztergom és Vidéke, 1890

1890-03-16 / 22.szám

Tegzest vagy íteletet adnál Kis-Pista Xstványnak és ugy van fogalmazva, hogy három, német, egyetemi professzor, hat okulláréval kellene olvassa, hogy megértse. Miért nőm innik mi a drága anya-nyelvünkön, ugy, a hogy beszélünk? Szerencsés szép nyelv; írhat ugy a müveit einher, irhát ugy a tisztVÍSOB, & hogy beszél. Nem elmétfáraszló, körmondatos, mint a német, nem is csevegő, mint a franczia. Öt-hat soros mondatokkal jól, szépen és éri beißen tudunk mi írni, mért nem is ngy a tisztviselő is ? Miért ir olyan szavakat, a miket nem mond ki a száján ? Reformáljunk, küzdjünk, mentsük meg nyelvünket, teremtsünk szép »hivatalos stilusU. Kerüljük a rosszul csinált uj magyar szavakat; jobb azoknál és magyarosabb a latin. A nélkül a hivatalos életben megélni ugy sem lehet s a magyar nem idge enkedett a latin szavaktól az Írásban ; még a beszéd sem. Sokat kell tűrnünk azonban, auuyit mondhatok. Gyakornok koromban megpróbáltam a reformot ; végzéseimet, átirataimat több mondatból magyarosan gonddal és választékosan irtam. Azt hiszik, kérem, nem volt-e ez baj ? Szorgalmasnak deciarái fák, de azt mondták, hogy írni nem tudok: gyenge a stílusom. Áldott középutat kerestem tehát: stílusomat is védelmeztem s nem is irtam egészen máskép, mint a hogy más. De azért folytonosan üldöztek újításai; ha »vajjont« irtam, kikorrigálták »váljon ra.« Ha az »akkentet« használtam az egyik »k«-t kihúzták. De az »annak«-ból nem húzták ki az egyik »n«-t, a minthogy uem is lehet »annakot« egy »n«iiel irni. Ha a »csattot« irtam kijavították »csat«-ra s a mellett elneveztek külöuczuek. Pedig tudjuk, hogy a »csatt« épp ugy existál mint a »csat« ; sőt szerintem még jobb, mert jobban csattan. Kettős pontjaim helyébe »hogyokat« raktak s egyszerű mondataim sehogy sem pótolták a körmondatokat. Hála az égnek ez az idő múlik s a választókos írásmód terjed. Ne higyjék azonban kérem, hogy a hivatalnok mindig választékosan irhát. Nem! sőt a túlságos gondosság káros volna a hivatalos életben. Az ügynek többé kevésbé való fontossága szüli a szép »kiadványokat.« Megtörténik, hogy az előadó el sem olvashatja másodszor a mit irt. Tehát, ha valakinél itt-ott jelentéktelen dolgokban pongyolaságot találunk is, az azért irhát szépen, akkor, a mikor kell és a mikor szépen irni alkalma van. Magyar tűzoltó szerek. (Az első magyar tüzfecskendögyár.) II. Az országban jelenleg működő nagyobb műhelyek s gyárak, melyek tűzoltószerek készítésével, illetőleg gyártásával foglalkoznak, legutóbbi árjegyzékeik szerint, arai a következők: Tűzoltó-sisak: Walser 5 frt, Geitner 3 frt 95 kr, Seltenhofer 4 frt 50 kr, Tarnóczy 3 frt 90 kr. Bőrsapka : W. 1 frt, G. 1 frt 10 kr, S. 1 frt 20 kr, Tarnóczy 1 frt. Mászóöv : W. 7 frt, G. 7 frt, S. 6 frt, Tarnóczy 5 frt 90 kr. Szivattyus-öv: W. 1 frt 50 kr, G. 1 frt 45 kr, S. 1 frt 50 kr, Tarnóczy 1 frt 35 kr. Mászó balta-táskával : W. 4 frt 25 kr, G. 4 frt 20 kr, S. 4 frt 40 kr, Tarnóczy 3 frt. Mászókötél: W. 3 frt 50 kr, G. 3 frt 25 kr, S. 3 frt 60 kr, Taruóczy 3 frt 10 kr. Kóthangu jelző: W. 3 frt 50 kr, G. 2 frt 50 kr, S. 3 frt 50 kr, Tarnóczy 2 frt. Kender-tömlő: W 1 frt 10 kr, G. 1 frt 20 kr, S. 1 frt 10 kr, Tarnóczy 85 kr. Tömlőcsavarok ; W. 5 frt 50 kr, G. 6 frt 50 kr, S. 6 frt, Taruóczy 5 frt 50 kr. Dugó-létrák: W. 24 frt, G. 14 frt, S. 30 frt, Tarnóczy 12 frt. Locomobil fecskendő: W. 70 frt, G. 70 frt, S. 90 frt, Tarnóczy 60 frt. Kétkerekű targoncza-fecskendő (szivómű nélkül): W. 340 frt, (csak 92 mm. s igy nem szabad községnek vásá. rolnia). G. 300 frt (csak 88 mm. s igy nem szabad községuek vásá. rolnia). S. 500 frt (100 mm.), Tar. nóczy (100 mm.) 300 frt (szívó. művel.) Kétkerekű mozdony-fecskendő : W. 580 frt, G. 560 frt, S. 525 frt, Tarnóczy 400 frt. Négykerekű falusi fecskendő: W. 600 frt, G. 675 frt, S. 600 frt, Tarnóczy 500 frt. Négykerekű nagy falusi fecskendő (2 üléssel): W. 720 frt, G. 800 frt, S. 675 frt, Tarnóczy (négy üléssel) 600 frt. Négykerekű »varosi« fecskendő: W. 800 frt, G. 800 frt, S. 725 frt, Tarnóczy 700 frt. Vizhordó-kocsi: W. 280 frt, G. 250 frt, S. 250 frt, Tarnóczy 220 frt. Ezen összehasonlitó-táblázat kézzelfoghatólag bizonyítja, hogy a mindenütt legjobbnak bizonyult Tarnóczy-félegyártmányok egyúttal a legolcsóbbak. Persze ! az szintén kitűnik ezen összebasonlitótáblázatból, hogy a míg a Tarnóczyféle gyár nem létezett, ilynemű bevásárlásoknál a vevőket ugyancsak kegyetlenül sarczolták meg. NVÁRY ELEMÉR gróf. A dijnokok. A szegény dijnokok érdekében a dijnoksegitő egyesület kérvényt nyújtott be a kormányhoz, melyben a dijnokok érdekében a következő reformokat kéri: 1. Ne függjön a díjnok közvetlen főnökének szeszélyétől és zsarnokságától, hogy kénye kedve szerint megtarhasssa vagy elbocsájlhassa, hanem legyen rendszeres eljárás utján állásától hivatalosan elmozdítható. 2. Ha a dijnok betegségbe esik, ne tekintessék hivatalt és fizetést vesztettnek, hanem ily esetben a szolgálati idő aránya szerint — legalább 1—3 hónapig utalványoztassanak ki napidijai, s legalább annyi ideig tartassék fenn állása. A 10 éven túl hűségesen szolgált dijnok megérdemli, hogy azontúl is egy évig dijának felét élvezze. 3. Egy évi próbaidőnek felhasznált szolgálat után, ha továbbra is mini használható dijnok rangtartatik, élvezhessen minden évben 10—14 napi szabadságot dijainak levonása nélkül. 4. Adassék a qualifikaczióval bíró dijnokoknak előny, a tisztviselői állások betöltésénél, hogy a szertelen protekczióknak utja valahára bevágassék, az előléptetéseknél pedig dijnoki minőségben eltöltött szolgálati idejük tudassók be. A 15 éveu tul szolgált dijnokoknak el lenben, napidijuk 2 frtra emeltessék. 5. A dijnok véletlen elhalálozása esetén legalább 50 frt jutalék szolgál tassék ki a temetkezési költségek födözésére, s ha munkaképtelenné válik 10 év előtti szolgálat idejéhez mért belátásszerinti egyszer s mindenkori kegydíjjal, vagy végkielégítéssel, 10 év után pedig szolgálati idejének menynyisógéhez képest meghatározott évi nyugdíjjal, vagy segélydijjal láttassék el. Többet egyelőre kívánni nem lehet. Az e'hagyott dijnokok, özvegyeik ós árváik ügyében működő dijnoksegitőegyesület bármily csekély alamizsnát is hálás köszönettel fogad a társadalom legszomorúbb alakjai számára. Irodalmi levél. (Budapesti Hirlap.) (Szerkesztők és tulajdonosok: Csukássi József és Rákosi Jenő.) A »Bndapesi Hirlap« újévvel pályafutása tizedik évébe lépett. Az elmúlt évek óriási haladás korszakát alkotják a magyar zsurnalisztika történetében és a »B. H.« talán elfogultság nélkül mondhatja magáról' hogy övé az elsőség e korszak megindításában, mely a magyar sajtót a legmodernebb és legkitűnőbb európai sajtó magaslatára emelte. A »B. H.«-ot ebbeli törekvésében hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre, szakadatlanul nagy arányokban növekedve, támogatta Magyarország intelligencziája: a világ legfogékonyabb, legméltányosabb és ragaszkodásban leghűbb közönsége. A decennium küszökén elmondhatjuk, hogy a »B. H.« a művelt magyar újságolvasó közönség mandatariusa. E megbízatás óriási erkölcsi súlyával veszünk részt a vélemények harczában és a közdolgok intézésében. Hogy milyen sikerrel, arról az elmúlt és a jelen viszonyok legékesebben tanúskodhatnak. A védelmi vita alatt, az alkotmány- és nemzetellenes kísérletekkel vivott elszánt küzdelmünkben, valamint a ferde pártviszonyokból eredt fonák helyzetek kritikájában, melyek okai és forrása a jelenlegi válság a »B. H.« minden egyes száma a nemzeti jogok és aspirácziók diadalmas hőseként szállott sikra. A közönség érezte, hogy lapunkban a legőszintébben, legbátrabban és legelszántabban nyilatkozott meg a közérzület szava. És a mikor a közönség napról-napra lavinaként növekedő tömegével segítségünkre és támogatásunkra jött: a »B. H.« döntő erővel működött közre a vitás kérdések megostromlásában, a politikai fordulat és az uj események előkészítésében. A pártoktól független, csakis a közérdek által vezérelt és saját becsületes meggyőződésünktől diktált működésünk akkor érte el legszebb jutalmát, a mikor minden igaz magyar ember a »B. H.«-ban kereste és találta a nemzeti ügyek legfáradhatatlanabb, legszívósabb és legvehemensebb védelmét. Legbuzgóbb határozásunk, hogy a|»B. H.« a jövőben is az maradjon, a mi volt, a minek indult, a mely irányban hatalommá növekedett, a miben az elsőséget nem engedheti át soha senkinek: a legmagyarabb ujság, tartalomban lélekben, szóban egyformán. A legmagyarabb ujság és mint ilyen a nemzeti érzület leghűbb tolmácsa, ébresztője, izgatója és ha kell lángba boritója. A legtisztább tudatossággal hirdetjük és valljuk, hogy olyan időkben, a mikor a nemzeti eszme fajfentartó és államalkotó erővel érvényesiti magát mindenütt, hogy ugyanakkor nemcsak jog, hanem kötelesség nekünk magyaroknak a sovinizmus lelkesedésével, sőt türelmetlenségével szolgálni a nemzeti irányt mindenben és mindenkor. Ez a mi programmunk. E programmunkkal nekünk adott igazat a magyar közönség, mely semmitől sem irtózik inkább, mint a színtelen és lelketlen kozmopolitaságtól, a hamisságokra és az elmék megtévesztésére alkalmas czifra jelszavaktól; nekünk adott igazat, midőn lapunkat szinte hihetetlen mértékben felkarolta és egyre jobban terjeszti. E programmal folytatjuk a jövőben is mindennapi munkánkat a közügyek szolgálatában. Folytatjuk erősen fegyverkezve a nagy tusákra, a melyek a közeljövőben a nyilvános élet minden munkására Ivarnak. A nemzeti munkából részt kélünk és részt fogunk benne venni legjobb tehetségünk szerint, pártolva és támogatva mindent, a mi szükséges életképes derék és jó: ostromolva, üldözve mindent, a mi czéltalan, félszeg és becstelen. Ebbeli szándékunkban nem fog bennünket korlátozni semmiféle személyi tekintet, párt- és hatalmi érdek és nincs az a politikai fordulat, melynek kedvéért és érdekében pártatlanságunkat és elfogulatlanságunkat csak egy pillanatra feladnék. A szigorú objektivitás útját fogjuk követni a zsurnalisztika minden egyéb ágában. Az irodalom és művészet kérdéseiben mint eddig, ugy ezentúl is szigorúan mellőzni fogjuk a pajtáskodást és klikk-szellemet. A mi megfelel a szép és nemes Ízlésnek, az mindig elfogulatlan méltatásra fog találni lapunkban. El is értük vele azt, hogy a »B. H.« a legkifogástalauabb magyarsággal irt ujság és mindenekfölött vezérczikkei és tárczái irodalmi érték dolgában verseny nélkül állanak. Tudósítások és hirek dolgában a leggazdagabb és legmegbízhatóbb forrásokkal rendelkezünk. E nemű közleményeink megválogatásánál mindig szemelőtt tartjuk, hogy a legműveltebb és legkényesebb Ízlésű közönséget szolgáljuk. A valóságot, igazságot és ildomosságot sohasem áldozzuk fel a szenzácziónak. Az erkölcsi tisztaság, a jó és nemes érzés tiszteletben tartásával a »B. H.« hü, szolgálatkész és lelkiismeretes házibarátja óhajt lenni minden magyar uri háznak. Az előfizetés feltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalványnyal eszközölhetők következő czim alatt: A »Budapesti Hirlap« kiadóhivatalának, IV. ker„ kalap-utcza 16 sz. Az egész fürdőévad alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha a nyáron át többször változtatnak tartózkodási helyet. A »B. H.« jelenleg rendkívül érdekes két kötetes angol regényt közöl: »Doktor Kupido« irta Brougthon Rhoda. E regénynek április hó l-ig a lapban megjelent részét (26 folytatás) az uj előfizetők külön lenyomatban ingyen megkapják, ehhez hasonló dolgokat, mik persze nagyon is sértenék az — anyai szemeket. (Szabósággal kezdték életpályájukat: Krisch, Gottfried és Lambert mathematikus, Schulze Henrik orvos, Faber Vilmos természettan tanár, Joung, Schilling irók ; — a költők sorából: Oledrius, Dajkánk, Bloomfield; — a festők közül, Dorn József és Gáspár, — a zenészek osztályából: Sedlacsek János Gorbel és Schadow. a hires szobrász, Sonnenthal és Tamássy színészek, Johnson Endre, az amerikai köztársaság elnöke is szabó volt nemkülönben Kleber tábornok is. (Hajdan és most). Francziaországban 1825-ben hírneves színésznek vendégszerepléseért és 12 előadásaért Metzben fizettek: Útiköltség 120 mfd. ... 30 frank Tiszteletdíj 12 előadásért . 42 „ Napidíj össztartózkodása alatt 37 Visszaút, költség . • • • 32 ,, összesen . 141 frank. És ma hasonló körülmények között egy müvészszinésznő számlája ez: Különvonat 120 mfd.. . . 4000 frk. Tiszteletdíj 12 előadásért 180000 „ Napidíj össztartózkodása alatt 6000 ,, Visszaút, költség .... 4500 „ 194,500 Toilette titkok. i(M;irlms József Cigar<ette-szikráiból.) A szépség a nő tehetsége. * Vannak asszonyok, akik nem tudják elképzelni máskép a boldogságot, mint selyemben és bársonyban. * Az első ősz hajszál a férfit gondolkodóvá teszi, a nőt kétségbeejti. Az erény mindig megtartja szépségét, de a szépség ritkán tartja meg az erényt. * Ha a nök annak az időnek, melyet toiletjeikkel töltenek el, a tizedrészét fordítanák másra, mennyivel több jó nevelésű gyermek volna a világon ! * Egy rut nőnek meg van az az előnye, hogy nem vesztheti el szépségét. * Ékszerkirakat előtt csak akkor álj meg kedveseddel, ha bizonyos vagy benne, hogy szerelme nagyobb hiúságánál. * Egy mélyen kivágott ruhából az erény vagy szökőfélében van vagy már meg is szökött. * A női divat nem egyéb, mint örökös variácziója a nő amaz ősrégi thémájának: »tetszeni akarok.» * A szépségtapasz rendesen egy rut foltocskát takar el. * A női erény rendesen selyemben és bársonyban temetkezik el. * Vannak asszonyok, a kiket csak aranylánczokkal bilincselhetünk magunkhoz.