Esztergom és Vidéke, 1890

1890-03-13 / 21.szám

Iveinek és óriási raktáruinak megtekintése, kivált ha ily alkalomkor az örömest látott érdeklődőt a gyárigazgató, Detrieh Gyula ur, szives kalauzolni. Hát bizony egy-két óra alig elég arra, hogy ezen mintagyár működéséről saját szemeinkkel gyűjtsünk csak kisebbmérvű Inpaszfalatokat is, mert a szemlélni való oly rendkívüli sok, miszerint annak beható méltatására nemcsak órák, hanem napok szükségesek. Ámde ha, Detrieh Gyula igazgató szives az örömest látott vendéget kalauzolni a műhelyek, raktárak, festőszinek, olvasztók slb. valódi útvesztőjében, akkor 1—2 órai, viszonylag rövid alatt is kellő betekintést nyerünk a legelső magyar lüzfecskendő gyár közhasznú működésébe, mert, oly, még laikus által megérthető sza k a v a to 11 sá gga 1 fej tege ti, magy ará zza meg a látottakat, melyek honunkban bizony páratlanul állnak. S ez okból Tarnóczy Gusztáv gyártulajdonosnak ezen ipartelep minden látogatója szerencsét kivan, hogy ily elsőrangú szakértőt sikerült lüzfecskendő gyára igazgatójául megnyornie. A gyár helyiségeinek rondkiiüli szakavatottságot bizonyító beosztása szintén a gyárigazgató sikerült munkája: minden műhely ott lett fülál iitva, berendezve, a hol legalkalmasabb. A szinlo beláthatatlan-végü kovácsműhelyek ; a kétomeletnyi térfogatot nyert lakaios-mühelyek, a hol a, kézimunkához a gépmunka társul oly gépek utján, melyek szinte csodásak, a fostők óriási színjei, a. bodnárok hatalmas területen berendezett műhelyei stb. külön-külön épp oly érdemesek a megtekintésre, mint együttesen. A rézöntő-kohók pedig sajátságos különlegességei o gyárnak. A szinte megszámlálhatlan raktárak között a szén rakt árak épp oly nagy terjedelműek, mint a szpliős padlásokon b«r«i>«L^obt 1 űzfocskondőfelszerolvények raktárai". Ezekben sokatérő szerelvények vannak fölhalmozva : hosszú gumicsövok, sárgaréz csapok, gépcsavarok, melyek halmokat képeznek, tömlők, stb. A festőszinből kikerült, teljesen kész lüzfecskendők hosszú sorba állítva lesik az időt, mikor a váczi körúton fekvő raktárba vitetnek és onnét szótküldetnek. Ámde a legelső magyar tüzfecskondőgyárnak nemcsak érdemei vannak : a legjobb tüzfecskendőt gyártván, hanem abban is páratlanul áll korunkban ezen iparág terén, hogy ügykezelése — magyar. Magyar szó hallatszik a műhelyben; magyar könyvvitel áll fönn irodáiban ; magyar szellem lengi át működését. Sajnos! ezt bizony nem tap a sz i a I j u k azon I űz f ecs k o 11 d ő - m ü h oly ékben (egyikök-másikok »gyár«-nak képzeli ós híreszteli magát!) melyek harangon! és vagy ogyéb főfoglalkozás mellett ugy mellékesen lüzfecskendők készítését is űzik — honunkban, dédelgetői lévén a, német munkavozetésuak, a német könyvvitelnek, a nemei szónak és a germán szol lemnek. És ezen gyártelep majneua a végtelenig fejleszthető, a meunyibeu a föl építmény alatt gyönyörű helyiségek nyúlnak el, a melyek ezelőtt mesterséges pinczéknek használtattak, ugyanis oldalt homokkal töltettek föl. Ha most ezen mesterséges homokbuckák eltávolíttatnak, a falak kiszabadulnak s minthogy azok nemcsak a Duna szempontja, de néhány lábbal az országút színvonala fölött is épültek, kitűnő, száraz, világos mühelyekül használhatók, ha a gyár üzeme annyira fokozódnék, hogy a mostani hegyiségek nem volnának elegendők. Hogy az olvasó magának fogalmat képezhessen ezen ril kanagyságu helyiségek lerjedolme felül felemlítem hogy ezen 14 eddig igénybe nem vett helyiség 5000 lépésnél, azaz félméríföldnél hosszabb, vagy a szakszerű kiszámítás szerint 1000 gyári munkás számára eléggé terjedelmes. Napról-napra élénkül az üdvös mozgalom a honi ipar érdekében. Bizonyos a legjobbat kívánjuk ezen üdvös mozgalomnak ; de azért a tűzfecskendőgyártás terén máris azt merjük hangoztatni: »Egyedül akkor pártoljátok a honi ipart, ha az jutányosabb és olcsóbb, tartósabb és jobb tüzfecskendó'ket nyújt nektek, mint a külföldi gyártmányok, vagy pedig azon műhelyek tákolmányai melyek ama műhelyek már elavult berendezései folytán szinte szóba sem jöhetnek «-. Nincs okunk attól félni, hogy ily merész kihívás legkisebb kárt is okozna a legelső magyar tüzfecskendőgyárnak ; mert annak kitűnő gyártmányai jelenleg mind a bel-, mind a külföldön : a legjutányosabbak, legolcsóbbak, leg tartósabbak s legjobbak. Egyébiránt, erről már mindenütt meggyőződtek, a hová Tarnóczy Gusztáv lüzfocskoudő-gyárából szerezték be azou gépet, a moly a leghasznosabbak egyike a 19-ik évszázad polgáriasodott emberére nézve. (Vége köv.) Irodalmi levél. (A Hét legújabb száma.) »A HéU, Kiss József hetilapjának utolsó, 10, számában egy nagyszabású ezikkben ismert eli a socialismus történetét, hogy mit jelont az a vörös zászló, melyet a német császár maga tűzött palotája legmagasabb csúcsára, hogy miért pactál a német császár a, socialist ák kai stb. Eszmegnzdag szépen irt kis tanulmány ez, moly a világmozgaló kérdés összes szálait egy bogba köti. E czikkel a lap komolyabb tartalma úgyszólván kimerítve és a következő czikkek jobbadán mind szépirodalmi tártaimnak. Első sorban gróf Csáky Albumé czíkkét kell felemlíteni, mely »Esii haugu latok« ezt met, visel. A nemes grófné költői prózában megragadó hangulattal testi a különböző évszakok estihangulatait, melyek bizonyos paralismussal az emberi élet korszakaival összevágnak Inkább költemény, mint elmefuttatás. Es gratulálhatunk magunknak, hogy olyan kultusministerünk van, kinek családi körében az ily fenkölr. eszmék o 11 h o n osa k. Th ii rán sz ky-Drá v ecz ky Juli a nagyérdekü beszélyo »A társalkodónő* e füzeiben véget ér. A kiváló Írónőnek első magyar nyelven irt műve ez a novella, mely a fővárosi körökbon szélűben nagy érdeklődést kellett. Van a füzetben még egy érdekes novella Abonyi Árpádtól, a fiatal színműírótól, kinek »Apui Örökseg« czimű drámája a nemzeti színpadon szép sikert aratott. Czime: Miből lett Romeo ? Vámbéry Ármin, a Kelet legjobb ismerője azt írja meg, hogy milyen a sajtó keleten. »A Hét« egyik tárczairója vervvel szellemesen beszéli el látogatását Blaha Lujzánál és ismerteti albumképeiuek érdekesnél-érdekesebb hátiratait, hogy Andrássy Gyula gróf, Appouyi Albert Mukácsy Mihály, Liszt Ferencz, Planquette, a hires Jndic és közéletünk számos nevezetességei miként mutatják be hódolatukat a nemzet csalogányának. »A Hét« rovatban sok érdekes, gúnyos, salyrikus megjegyzés ; a színházi rovatban egy igen elmés polémikus czikk Echegaray egyik magyar bírálója ellen fejezi be a füzet tartalmát, melyet csak hézagosan ismertetünk. »A Hót« előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizethetni »A Hét« kiadóhivatalában Magyar Akadémia, palota, Budapesten. A NÖKROL A NŐKNEK. (Márkus József Cigarette-szikráibiU.) Mikor az asszony az egyetlen férfi a. kedvéért lernend a többiről, ebben az egyben akarja bírni valamennyit. * A nő első csókjában mindig több a kíváncsiság, mint a szerelem. * A nők inkább eltűrnek maguk mellett egy kiállhatatlan férjet, mint egy unalmas udvarlót. A nők csak abban a szerelemben hisznek, melynek viszonozni akarnak. * Semmi sem hűl ki a a világon \hamarább, mint a női sziv. Nincs nő, aki ne tartaná megfoghatatlannak, hogy miért szerethette előbbi — kedvesét. * — Ha a nő fel tudná támasztani azt, i kit szeret, megkövetelné tőle, hogy egyszer legalább meghalljon érte. * Az asszonyok olyanok, mint a madarak. Há szerelmünk napja hidegebben kezd sütni, melegebb égalj alá vándorolnak. Sok nő annyi hűséget képes igérni, a nennyit tiz másik nő sem birta beváltani. * Nők és zsarnokok kegyét hamar meg ehet nyerni és hamar el lehet veszteni. * A leány: költemény, az asszony: regény ; az anyós : tragédia. * A hol két nő összesúg, ott egy harmalik becsülete forog koczkan. Hl KEK. — Uj palotahölgy. Ő Felsége a királyné palolahölgyévé nevezte ki Majláth Sarolta grófnőt, főispánunk testvérét, ki udvarhölgye volt egész a férjhezmeneteléig. Hohenlohe-Sebílliugsfürst berezegné, született Majláth Sarolta grófnő kinevezését tegnap közölte a hivatalos lap. — Főispánunk, Majláth György gróf kedden a főrendházi ülésen vett részt s igy nem jelenheteit meg székvárosában. — A városok egyesítése ügyében Helcz Antal dr. polgármester olnöklofce alatt kedden délután értekezlet volt a város tanácstermében, a hol a következő városi képviselők vettek részt: Barta Armin, Brenner József, Brutsy János, Dóczy Ferencz, Fehér Gyula dr., Feichtinger Sándor dr., Földváry István dr. főügyész, Frey Ferencz, Kaan János, Koményffy János tanácsos, Körösi László dr., Magos Sándor, Marosi József, Mattyasovszky Kálmán, Niedermaon József jegyző, Niederinanu Pál, Rudolf Mihály, Szalkay Tóth József és Walch Mátyás. Az értekezlet elnökül a polgármestert s jegyzőül Niedermanu Józsofet fölkérvén, megkezdte tárgyalásait. Mindenekelőtt az értekezlet természetét határozta meg a polgármester. A keddi összejövetel szerinte nem volt egyéb, mint az előmunkálatok megbeszélése, mert mire az egyesülés részleteibe bocsátkoznáuk, valamennyi városrész képviselőivel kell tárgyalnunk. A polgármester az előmunkálatok megbeszélése előtt azt jelezte, hogy megkülönböztetés nélkül való egyesülést óhajt, kölcsönös elönyélvozetekkel, de a szerzett vagyonjogok teljes épségben tartásával. Erre megindult íz értekezés, melyben majd az összes jelenvoltak kicserélték nézeteiket. Egyenes indítványok nem történtek, mert ezek a testvérvárosok képviselőinek jelenlétében fognak napirendre kerülni. De az előmunkálatokat meghatározó megállapodások a következők : Niedermanu Pál kir. tan. a megyei s Földváry István dr. a városi levéltárban fognak kutatni olyan közelebbi adatok után, melyek a négy városrész bizonyos közössége mellett szólnak. Különösön kideritendők az zadot, melyben élünk, vakmerően kihívó uj hitágazatnak « nevezte, pártjának közlönyében, a »Magyar Ujság«-ban kifejtette, hogy a placetum gyakorlását egyéb okokon kívül a mai kor eszméi sem engedik meg; hogy ellene küzd a vallásszabadság elve is. Kimondja, hogy az államnak nincs joga beavatkozni a vallások ügyeibe; hogy a placetum ellen vétett püspököket üldözni észszerütlen, s hogy meg kell alkotni a vallásszabadsági törvényt, mely a kir. tetszvényjogot a sírba temesse.*) Ha már Irányi Dániel is, ki a kath. egyház ügyeit nem a legtisztább szemüvegen vizsgálta, a kir. tetszvényjog felett elitélő nézetet vallott, képzelhetni, hogy az elfogulatlanul gondolkozó bírálók csapatja nem lehetett nagyon igénytelen. S igy történt, hogy az elrendelt placetum csak irott malaszt volt, mint mondani szokás, — gyakorlása igénybe véve nem lett. * Nam mellőzhetjük el még felemlíteni azt a mozzanatot, amely a kath. autonómiát szervező kongresszusban 1871-ben tárgyunkra vonatkozólag felmerült. Néhány tisztes ur »Roma terjeszkedésével s vészteljes döntvényeivel szemben« a piacet jognak használatát nem kis erélylyel sürgette. »Az igaz — ugy mondák — ma mindenkinek szabadságában áll gondolatait, eszméit terjeszteni; de az is igaz, hogy ami e cselekvésében a törvény korlátaiba ütközik, megtoroltatik; ellenben a lelki békét háborító syllabusok szerzőit nem lehet az ezküdtbiróság elé állítani. Pedig, ha én nem tarthatom fel a gyújtogató *) 1871. évf 208. szám. kezét, ki nevezne engem oktalannak, ha megoltalmazom házam tetejét a kanóezok hajigálásától ?«*) E gyújtogató természetesen senki más mint a — pápa. Igj

r okoskodott Királyi Pál s érzett vele hasonlólag Bar tal György. Ily alapokra fektetve — ez azután lett volna kath. autonómia! Azonban a kath ügyek érdekeit mélyebben vizsgáló férfiak, mint gr. Oziráky János, br. Sennyei Pál, Dr. Bertha János és mások számosan erélyes beszédben álltak ellen a piacetvédő urak éppen nem katholikus törekvéseinek. Az autonómiai sikertelen mozgalmak csakhamar megszűntek, a liberális sajtó és a parlamenti interpellácziók vádja elhallgatott, s a placetum réme újból a sirba szállt . . . Ilyen volt a harcz az egyház függetlenségeért hazánkban a placetum ellen, melynek létet II. József, koporsót pedig mostan uralkodó királyunk adott. Ez igénytelen sorokra csak futólag viszszapillantva rögtön feltűnik hazánk főpapságának gátat nem ismerő ellenállása, melyet az egyház szabadságának érdekében s jogainak védelmében mindenkoron kifejtett. Igaz ugyan, hogy II. József nagyhangú elveinek lázas áramlata magával sodort néhány püspököt is, akik inkább tetszvágy mint egyházi szellem által indíttatva hajoltak meg a jogtalan rendeletek előtt, mint erről br. Andrássy akkori rozsnyói püspök is az ország prímásához intézett levelében fájdalommal megemlékezik. Mindazonáltal oly példát hiába keresnénk tör*) Religio. 1871. I- 243. I. • i.ii .. —u ténelmünk lapjain, mint a benczésrendheé tartozó Morosini János veronai püspöka volt. aki egy pásztorlevelében meghagytt papjainak: hogy a pápai bucsuk place nélküli használatától tartózkodjanak s hogy e parancsának engedelmeskedjenek, mert különben az uralkodó segítségét fogná igénybe venni.*) A magyar főpapság jó és balsorsban egyaránt őrt állott az egyház függetlenségének, szabadságának védelmében. A karhatalom sokszor feje felett suhogott ugyan, de az erkölcsi diadal mindig az övé volt, Ezt bizonyítja a hazánkban letűnt tetszvényjog is, amelynek gyakorlása — hogy a tudós Tarquini szavaival éljek — csak egy újkori Bábel leszen mindenkoron.**) — Népszerű felolvasás. A polg. olvasó kör helyiségében márcz. 16-án vasárnap este 7 órakor Miklósy József lanitó »Az iszákosságról« felolvasást tart, melyre az egyesület tagjait tisztelőitől mesruivia az eluökséff. — A hidat bekötöttek. A propeller részvénytársulat igazgatósága a nagydunai hid bekötésével tegnap délután délután készült el. A hidat kellő tatarozással, kitűnő állapotban adták át a közforgalomnak. Esztergomban a híd bekötése sokat- jelent, mert attól számítjuk a forgalom megélénkülését. *) Martens, Beziehungen zwieschen Kirche und Staat. 143. 1. **) Tarquini, Juris Eecl. publ. lustit. 159. 1.