Esztergom és Vidéke, 1890

1890-03-09 / 20.szám

Vi van ni inain ak nieg Felelőleg berendezett tűzfeeskendőgyár, mely az ország szükségletét, különösen minőség és megbízhatóság tekintetében, képes kielégíteni. Innét van. hogy községeink nagyrésze nemzetgazdászatunk kiszániithatlan kárára, mindeddig külföldről hozatta gépeit ; mivel azon néhány község, a mely a hazai gyártmány minőségébon csalódott, annyira megingatta a hazai gyártmány iránti bizalmat, hogy inkább vásároltak külföldön drágábban, mint itthon. Ezen bizalmatlanság leküzdése fogja tőfeladatát és főnehézséget képezni az nj gyárnak. Hát bizony még csak néhány évtized előtt is nálunk hiába keresett volna valaki olyan korszerű tüzfecskedöt, a melyet itthon készítettek ; hanem a magyar ember kénytelen volt verejtéken gyűjtött garasait Prágába, Bécsbe, Oráczba, Brünn be küldeni, ha szüksége volt olyan ttizfecskendőre, a mely icsak némileg is megfelelt a korszerű követelményeknek. Csak szerfölött lassan rendezkedett be nálunk néhány jelentékenyebb műhely (távolról sem versenyképes gyár) a tűzfeeskeudő készítésére. Mikor is azon igen furcsa működést kellett látnunk, hogy például harangonló-műhelyekben mint nagyon is alárendelt s vajmi kedetlegesen űzött mellék foglalkozás tengődött a lűzfecskendő készítés. — Gyártásról, mely a műhelyben történő készítés fölött vajmi számos előny nyel Mr, persze hallani sem lehetett. Nem vállalkozott arra sem tőke, sem szakértő. Ugyanis, a gyártásnak, melylyel a korszerüleg fölszerelt gyárak foglalkoznak, a műhelyekben történő készítés fölött két főelőnye ván : 1-ször, ily gyártmány jobb minőségű árut képvisel; 2-szor, ily gyártmány nemcsak jutányosabb, de olcsóbb is a még oly ügyesen szorgalommal vezetett műhelyek készítményeinél. Hogy ez igy áll és ennek igy kell állania, az minden gondolkodó előtt világos. Napjainkban a tökepénz nagy fölényt gyakorol minden irányban ; mert az mindennél hamarább teremt olcsó hitelt és szakértelmet : már pedig nemzetgazdászatunk minden ágánál a virulás legelső kelléke az olcsó hitel és a szakértelem. Tekintsük, például a kézműiparost, a ki műhelylyel bír és a gyárost, a ki gyár fölött rendelkezik. Az első nem bírván olyan olcsó hitellel, mint az utóbbi, kénytelen a nyersanyagot drágábban fizetni meg, mint az utóbbi ; ennek azután következménye, hogy készítményét drágábban árulja, miut a gyáros gyártmányát, még pedig azért is, mert az utóbbi nemcsak olcsóbban és jobb minőségben beszerzett nyersanyagot dolgoztat föl, mint az előbbi, hanem kisebb költségen is állítja elő gyártmányát, — tömeges munka folytán miut a műhelylyel biró iparos készítmény ót. Ámde a gyáros nemcsak jutányosabb és olcsóbb, hanem jobb iparterméket bír a vevőknek nyújtani, semmint a műhelyben dolgozó iparos ; mert a gyári munkának azon rendkívüli nagy előnye is van a műhelymunka fölött, hogy a gyárban dolgozó munkás folyton ugyanazon részét állítván elő a gyártmányoknak, szerfölött nagy ügyességre tett szert szakmája illető ágában ; s igy az ily tökéletes részekből összeállított gyártmány sokkal jobb, mint a műhelyek készítménye, a melynek mindenik részét azon egy munkás kénytelen készíteni, akár ügyes az illető akár nem. Ez a munkafelosztás előnye a mely Európaszerte csodákat müvei. Az elmondottakból kitűnik, hogy minél nagyobb s minél korszerűbb-berendezésű valamely gyár, annál jutányosabb és olcsóbb áruval bír a vevőknek szolgálni, a mely áru minden körülmény között jobbminőségü és olcsóbb mint bármelyik műhely még oly kitűnő készítménye. A tűzoltó-intézmény gyors elterjedésének főhátránya tehát abban rejlett, hogy nem volt az országban kellőleg fölszerelt tűzfecskendőgyár. De a ini nem volt, hála Istennek ! már van. A jövő Esztergom. Esztergom, márcz. 8. Az egyesülés eszméje mindenütt élénk és rokonszenves fogadtatásra talál, csak Szent-Györgymező árulja el meglehetős közönyét. A szentgyörgymezeieknek azonban tudomásul kell venniök, hogy van egy párt, mely a városok egyesüléséből ki akarja zárni Szent-Györgymezőt. Mit jelent ez az álláspont? Azt, hogy Szentgyörgymező nyújtaná a legkevesebbet s kapná és követelné a legtöbbet. Szentgyörgymezőnek alig vau egyebe I annál, a mit a herczegprimás jóvoltából kapott. Ez a jövőben is csak a szentgyörgymezeieké maradna. De kulturális és társadalmi szempontokból épen SzentGyörgymező az, mely az egyesülés öszszes előnyeire és vívmányaira leginkább t

rászorulna. Vau azonban egy másik párt is, mely nem ragaszkodik merev opportunizmushoz s inkább lemond az anyagi és szellemi gyarapodás kétes kalkulusairól, semhogy az egyesülés műve csorbát szenvedjen Szt.-Györgymezőro is szükségünk van. Az egyesülésből még az utolsó nádfödeles kunyhónak sem szabad kimaradMert a jövő Esztergom még az utolsó nádfödeles kunyhóra is a jólét és boldogulás vidám verőfényét fogja kiárasztani. Ne legyenek ellentétek és visszavonások köztünk. Értsünk egyet a nagy munkában, legyünk jó testvérek, hiszen mindnyájan esztergomiak vagyunk. Emlékezzünk a vesszők meséjére. Egyenkint könnyen összetördelhetnek minket, de négyünket már alig. Legyen vége századok mulasztásainak és kárhzoatának. Egyesüljünk szívben, lélekbdn, jövőben és boldogulásban kivétel nélkül mindnyájan. Levél az orvosokhoz. (Egy kis nyelvörködés.) A magyar orvosok közül különösen azok, a kik Bécsben végződnek nem tudnak magyarul. Az ő nyelvűket legalább nem érti meg iskolázatlan magyar ember, a kinél a magyar nyelvet még nem sikerült tönkre tennie se iskolának, se hírlapoknak. Az orvosok nagy része arabsul beszél, midőn tudományáról nyilatkozik. Műszavaikat nem érti a magyar ember, legföljebb az, a ki már maga is megromlott egy kicsit nyel vérzés dolgábau : a tanultabb. De ne sértődjenek meg az orvosok, a kik különben nem tehetnek róla, hogy olyan rossz tudományos nyelvmestereik voltak. Lesz már vagy ötven esztendeje, hogy a Bugáthságok vérré váltak s nincs nehezebb, mint kiirtani a rosszul alkotott szók szerbtöviseit. Legközelebbi számunkban a hivatalok stílusáról lesz szerencsónk egyet-mást elmondani. Most az orvosok figyelmét hívjuk föl a Nyelvőr legutóbbi füzetében megjelent orvosi műszavak kritikájára s hogy abból nem orvos olvasóinknak is haszna legyen, csak azokat a kifejezéseket mutatjuk be, melyek a müveit nagy közönségnél is hibás formában ismeretesek és használatosak. Eddig gyúpont volt a gyűjtőpont vagy tűzponfc, a rövidlátó helyett helyesebb a közellátó, láta helyett szembogár, hűdés helyett bénulás, végtag helyett átalában tag, gerinczagy helyett gerinczvolő, ütér helyett verőér, viszér helyett vivőér, légzés helyett lélekzós, légcső helyett gégeeső, hörg helyett tüdőcsö, tápcső helyett nyeldeklő, fehérnye helyett fehérje, tultömött helyett zsúfolt, heveny helyett hevenyés, üdült helyett megrögzött, vörheny helyett vörheuyeg, küteges helyett foltos hagymáz. Lehetne még tovább is folytatni a sorrendet, de a t. orvos urak már ezekből a javapéldákból is meggyőződhetnek, hogy a magyar orvosi nyelv csakugyan nem makulátlan s hogy nemcsak a szaklapoknak, de önmaguknak is meg kell ragadniok minden kínálkozó alkalmat, hogy az orvosi műnyelv mielőbb érthető, élvezhető és magyaros legyen. HÍREK. — Munkay János czimz. kanonok, lévai kerületi alesperes és tanfelügyelő, garamujfalusi plébános és főszentszéki üluök élte 70-ik, áldozársága 40-ik évében elhunyt. Ő Eminentiája könyvtári catalogusában tizenegy munkája van felsorolva; azonfelül sokat irt a Magyar Államba és egyéb egyházi folyóiratokba. — Halálozás. Sypniewski Vincze, kir. mérnök haláláról a családi gyászjelentés a következő : Odrowazi lovag Sypniewski György cs. és kir. tüzérfőhadnagy maga, mint testvérei nevében szomorodott szívvel jelenti hőn szeretett atyjának odrowazi lovag Sypniewski Vincze m. kir. mérnöknek, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 57. évében f. hó 5-én esti 10 órakor történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak hült teteme f. hó 7-én délután 4 órakor fog a róm kat. szertartás szerint, Öreg-utcza 241. sz. a. házból, az Esztergom szab. kir. városi sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. hó 9-éu d. e. 10 órakor fog a szent Ferencziek templomában azUrnák bemutattatni. Esztergom, 1890. márcz. 6-án. Áldás és béke poraira! Gyula, Zsófia, Mária gyermekei. A kir. felmérő felügyelőség tisztikara a következő gyászjelentést adta ki : A m. kir. III-ik felmérési felügyelőség tisztikara fájdalomtelt szívvel tudatja, szeplacetumhazai törvényeinkben semmi alapra nem talál s hogy sérti az egyház törvényhozói hatalmát. Ennélfogva kéri ö felségét, hogy a magyar papságnak a pápával s viszont való közlekedése teljesen független és szabad legyen. S ez alól csakis azon pápai iratok vétessenek ki, amelyek a király főkegyúri jógáit érintik, s amelyek a lelki hatalom körét túllépnék. E kivételes pápai iratok kihirdetés és végrehajtás előtt a prímásnak, vagy üresedés esetében az idősebb érseknek közvetítése által ő felsége elé terjesztessenek átnézés és jóváhagyás végett. S erre vonatkozólag az érsekek és püspökök föltétlen bizalmat érdemelnek. Mert a történelem tanúsága szerint, valahányszor a római sz. szék oly rendeletekkel és követelésekkel állott elő, amelyek az apostoli király, a hazai klérus jogaival, vagy a törvényekkel és az ország törvényes szokásaival ellenkezni látszottak, a haza főpapsága, igy Pázmány, Lósy prímások is, mindannyiszor védelmére keltek az apostoli király s a magyar egyház jogainak. Végül kifejezi az összes püspöki kar abbeli közös óhaját és kérelmét, miszerint az általános pápai bullák és brévék a világi difeasterium közbenjötte elmellözésével egyenesen az ország prímásához, ennek utján pedig a püspökökhöz származtassanak át.*) A püspöki kar e kérvénye hosszas tárgyalásokra adott alkalmat, amelyek bizonyára örvendetes eredményt létesítettek volna, ha a bekövetkezett 48-as idők zavaros hullámai az ügy menetét meg nem gátolják. Ámde a vihar letűnt a hon egéről, *J ßoskw.Jiyi, i. ím. Ili 888. s. k. 1. s a magyar egyházra felragyogott a rég várt őrömnek napja. Ferencz József, dicsőén uralkodó királyunk 1850. ápr. 18-án kiadott rendeletével a kath. egyházat Magyarországban visszahelyezte régi jogaiba. Rendeletének első §-a igy hangzik: »Szabadságában álljon ugy a püspököknek, mint a gondjaikra bizott híveknek a pápával közlekedni, és ennek rendeleteit vagy határozatait elfogadni, anélkül, hogy e czélra a polgári hatalam előleges beleegyezése megkívántatnék. A placetum tehát, amely nehéz teherként 70 éven át nyomta az egyháznak vállait, ő felségének az egyház iránti jóakaratából megszűnt létezni hazánkban. Hogy a nap, melyen a magas rendelet napvilágot látott, nemcsak a püspöki karnak és a papságnak, hanem minden őszintén érző kath. kebelnek valóságos ünnepnapja volt — ki csodálkoznék ezen? — kz egyház visszaszerezte azt, amit tőle zsarnoki módon elraboltak: törvényházé hatalmának függetlenségét. E nap a magyar egyház diadalának napja volt — ellenségei felett! Ez idő óta hazánkban a placetum, mint tényleges jogfosztó tényező, elenyészett... Azonban roszakaratnak, mélységes hitközönynek, és a liberális gondolkozás következetesen ferde irányának kell tulajdonitanunk, hogy a kormány részéről mégsem hiányoztak törekvések, amelyek a sirba döntött placetumot feltámasztani igyekeztek. Ez egyházellenes törekvésekről, amelyek azonban semmi eredményt sem értek el, illő megemlékeznünk. Ismeretes, hogy a IX. Pius pápa alatt tartott vatikáni zsinaton, amelyen többek között a magyar püspöki kar is ellenzéki álláspontot foglalt el, ki lőn hirdetve a pápa csalhatatlanságáról szóló dogma. Ez eseményt néhány kormány űrügyül használván fel általa a placetumot feleleveníthetni vélte. Igy a magyar kormány is. Br. Eötvös József vallás és közoktatásügyi miniszter 1870. aug. 1-én értesítette Simor Jánost, az ország herczegprimását, hogy a pápai csalhatatlanság dogmájának kihirdetése alkalmából az állam jogainak megőrzése és előfordulható komoly körülmények békés elintézése szempontjából szükségesnek találta Ő felségének a placetum regium újra életbeléptetését javasolni, kifejtvén az okokat, amelyek Őt e lépésre birták. E miniszteri tudósítás oly hirtelenül és váratlanul jött, hogy a herczegprimásnak nem is volt ideje a püspökökkel ez ügyről tanácskozni, és néhány nap múlva máris megjelent gróf Andrássy Gyula miniszterelnök hivatalos leirata, melyben tudtára adja az érsekeknek és püspököknek, hogy ő felsége apóst. kir. jogainak megőrzése tekintetéből aug. 9-én a placetum regium gyakorlását elrendelte ; és hogy e királyi határozat értelmében hazánkban a római zsinatnak vagy ő szentségének semmiféle intézkedései vagy határozatai szét nem küldhetők s ki nem hirdethetők, mig azok szétküldésére és kihirdetésére a kormáuy utján ö felségétől engedély nem adatik. Az indokolásban a miniszter különösen három oly föérvet hoz fel, melyeknek semmi alapjuk sincsen. Azért szükséges, — úgymond — a placetum, hogy Ö felsége apóst, kir. jogai az infallibilitás kihirdetésével szemben épségben tartassanak, hogy a nép-* ben e dogma miatt veszekedések, egyenetlenségek elő ne forduljanak; és hogy a püspököknek legyen mentségek, ha a pápa által a dogma ki nem hirdetése miatt kérdőre vonatnak. E királyi rendelet, illetőleg miniszteri sugalmazás ellen az ország herczegprimása egy nagyszabású, hatalmas és érvekben gazdag tiltakozást nyújtott be ő felségének. Sorba veszi a miniszter érveléseit, s a czáfolat nyugodt, de biztos erejével semmisiti meg azokat. Kimutatja, hogy a placetum regium gyakorlába sem tulajdon czéljának meg nem felelő, sem az alkotmány és törvényekkel, valamint a lelkiismeret törvényes szabadságával meg nem egyező, és hogy utolsó elemzésben az semmi más, mint a kath. egyház alkotmányos szabadságának és szerves működésének korlátozása. Nem félti az ország népét a zavaroktól, mert meg van győződve, hogy a magyar katholikusok hite és vallása sokkal szilárdabb, semhogy zsinatilag elfogadott dogmát saját egyéni itéletöknek alávetni s az egyház parancsainak ellenszegülni képesek volnának. Továbbá a püspöki kar a placetumban nyújtott mentségre a pápa előtt — nem szorul. Mert igaz ugyan, hogy a zsinaton ellenzéki álláspontot foglalt el a dogma kihirdetésével szemben, minthogy a jelen viszonyokat arra alkalmasnak nem találta, mindazonáltal a zsinatilag kihirdetett dogmával szemben minden további ellenkezése semmis, sőt lelkiismeretben kötelességének tartja a zsinat határozatainak eleget tanni. (.Vége kov.)